Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

1981. április 17., péntek o Hogyan gazdálkodnak a Gyulai Kötőipari Vállalatnál? Ólom- helyett fényszedés A Mezőberényi Faipari Szövetkezet termékeivel az utóbbi öt esztendőben tekin­télyét tovább öregbítette a piacokon. A szövetkezetben gyártott kolóniái szekrények, fotelek, ülőkék, asztalok, ko­módok és egyéb kiegészítő bútorok igen keresettek. Az alig 500 tagot foglalkoztató szövetkezet éves termelési értéke meghaladja a 85 mil­lió forintot. Minden eszten­dőben száznál többféle ter­méket gyártanak legnagyobb megrendelőiknek, így az NSZK-nak, Svédországnak és a Benelux-államoknak, va­lamint a hazai kereskede­lemnek. Az utóbbi két-három esz­tendőben a herényi termékek iránt tovább nőtt a hazai ke­reslet. Tavaly mintegy 50 millió forint értékű bútort szállítottak a budapesti Do- musba és Miskolcra, az ben a mélységben.” Állítólag akkor kapta nevét ez a leg­nagyobb területű közép- amerikai ország, a spanyol hondura szóból. Bármi is az igazság, ez a hárommilliós ország, fejlettségét tekintve, valóban nagyon mélyen van. Ráadásul a néhány évvel ezelőtti pusztító hurrikán, valamint az 1969-es százórás futballháború még jobban a hondur felé taszította. 1972 decemberében, ami­kor Osvaldo Lopez Arello — immár harmadszor — át­vette a hatóimat, úgy tűnt, hogy szokványos katonai puccsról van szó. Az új el­nök az ország gazdasági, po­litikai életében uralkodott zűrzavar megoldásának szük­ségességével magyarázta az alkotmányosan megválasz­tott Ernesto Grúz kormá­nyának megbuktatását. Már azon első intézkedése feltű­nést keltett, hogy új mi­nisztereinek többsége nem katona, hanem civil volt. Lo­pez fogékonynak bizonyult arra, hogy észre vegye a la- tirí“.amerikai változás jeleit. Néhány olyan reformot ve­zetett be, amelyet tíz évvel korábban még mereven el­lenzett. Kezdéményezte a földreformot, igaz először csak olyan mértékben, amely nem jelentett reális veszélyt a nagybirtokosokra, de a föld nélküli parasztok köré­ben nagy pszichológiai je­lentősége volt. Később kilá­tásba helyezte az erdők és ásványi erőforrások fokozott államosítását, és bizonyos jo­gokat adott a szakszerveze­teknek is. Lopez tábornok az egysze­rű emberek előtt kezdett mind népszerűbbé válni. 1975 tavaszán azonban meg­vesztegetési ügy miatt szé­gyenletes körülmények kö­Észak-magyarországi Lakbe­rendezési Áruházba. Az idei megrendelések ennél lénye­gesen nagyobbak. Korszerű és jó minőségű munkát csak jól képzett szakmunkásokkal és jól alapgépesített üzem­ben lehet előállítani, s ver­senyben maradni a piacon. Többek között ezért is építik az új tanműhelyt, bővítik az üzemet, melynek teljes befe­jezése az év végére várha­tó. A szövetkezet vezetői " a napokban kapták kézhez az ARTEX Külkereskedelmi Vállalathoz tartozó exportá­ló faipari üzemek értékelé­sét. E szerint a vállalat 78 exportáló partnere közül a herényiek a termelést és a dollárkitermelést tekintve egyaránt a legjobbak, az el­ső tíz között szerepelnek. zött kellett távoznia az el­nöki székből. Alberto Mel- gar Castro ezredes vette át a kormányrudat. A hatalomra került új hondurasi kormány hozzálá­tott a „nemzeti adminisztrá­ció teljes átalakításához”. Több kormányhivatalnokot — akiket szoros kötelék fű­zött az amerikai monopóliu­mokhoz, elbocsátott. Sőt, hallgatólagos jóváhagyással megengedte, hogy a teguci- galpai egyetem, úgynevezett forradalmi bizottságának fa­lujáró csoportjai nyíltan agi­táljanak a nagybirtokosok, a tőkések ellen. A sajtóban is mind nagyobb számban lát­tak napvilágot az olyan cik­kek, amelyek a banánmono­póliumokkal kötött korábbi szerződések felülvizsgálatát követelik. A szárazföldi csapatok, a légierő, valamint a rendőr­ség parancsnokát tömörítő háromtagú katonai junta hű kiszolgálója Washingtonnak. A nicaraguai fejlemények új taktikai lépésekre késztet­ték a juntát. Amerikai se­Kiemelkedően jó évet zárt tavaly a Gyulai Kötőipari Vállalat. A több mint nyolc­millió forintos nyereség azért nagy eredmény, mert a vál­lalat hosszú időn át nehéz­ségekkel küzdött, és több- nyíre veszteséget mutatott az év végi mérleg. Most. úgy tűnik, fordult a kocka: öt év óta először fizettek mintegy 7-8 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést a dolgo­zóknak. Úgy látszik, az új és hatékony vezetés munkája meghozta gyümölcsét. Persze sikerről, eredményes gazdál­kodásról csak akkor beszél­hetünk. ha legalább két'há- rorrf évig tartani tudják ezt a szintet. Ez talán sikerülni fog, hiszen már az idén is másfél millió forintos nye­reséget hozott az első ne­gyedév. Vajon minek köszönhető a mostani jó szereplés? Az eredményes piaci és ármun­ka, a hatékony energiataka­rékossági, költségcsökkentési és szervezési intézkedések mellett, van egy tényező, amelyről viszonylag kevés szó esik. holott óriási jelen­tősége van a gazdálkodás­ban. Ez pedig a színvonalas, következetes, áttekinthető számviteli munka, amelynek nem csekély szerepe van a nyereség alakulását illetően. Ugyanis a könyvelésre fut be minden adat a termelés­re. költségekre, árbevételre vonatkozóan, és ezekből a számokból kell kiolvasni, hogy hol van szükség be­avatkozásra. Például, ha az árbevétel alakulását nyomon követve azt tapasztalják a gazdálkodóegységnél, hogy az jóval kevesebb, mint az előző év hasonló időszaká­ban, azonnal intézkednek. Gyenge minőségű szénnel mű­ködő, energiatakarékos kazánok gyártásával bővítette termékská­láját a zalaszentgróti Uniferro Ipari Szövetkezet. Elsőként a százezer kalória teljesítményű, 75 százalékos hatásfokkal dolgo­zó berendezések készültek el, amelyekből az idén nyolcvanat "°dlettel korszerűsítették a rohamcsapatok felszereléseit. 'Egyes jobboldali tábornokok — nem alaptalanul — ab­ban reménykednek, hogy a „nagyfőnöktől”, Washing­tontól esetleg ők kapják meg „a térség csendőre” szerepét. Ez pedig a dollármilliók be­áramlását jelenti a hadse­regbe. Másfelől kénytelenek a demokráciára hivatkozva bizonyos ígéreteket tenni. Például azt. hogy belátható időn belül áttérnek a pol­gári kormányzásra. Sőt, az utóbbi időszakban a junta módosított propa­gandáján is. Az új jelszó „a változás hívei vagyunk — a kommunisták nélkül”.- Bár­mennyire hamis és félreveze­tő ez a jelszó, de önkéntele­nül is utal a latin-amerikai változásra, a döntő hangsúly eltolódásra. Hiszen ne fe­lejtsük: alig néhány évé még, hogy Hondurasban ti­los volt kiejteni a követke­zetes haladásért síkraszálló kommunista párt nevét. Király Ferenc (Folytatjuk) Megkeresik az okot, hogy hol áll az áru, miért késik a kiszállítás, és megszünte­tik az akadályt. Ugyanígy fi­gyelik a költségek alakulá­sát is. elkerülve ezzel az in­dokolatlan növekedésüket a bázishoz képest. A vállalat gazdálkodása tehát valamennyi dolgozójá­nak munkájától függ. Emel­lett természetesen az alap- anyaggyártóktól. Sajnos ezen a téren akadnak problémák, nehéz beszerezni a megfe­lelő minőségű fonalat, kellő mennyiségben és választék­ban. Ez némi kockázatot is jelent az exportszerződések megkötésénél, hiszen a kül­földi vevők igényeit nem a hazai fonalválaszték alakít­ja. Gondot okoz a létszám ál­landó csökkenése is, noha ez nem egyértelműen hátrá­nyos. mivel a vállalatnál a teljesítményhez kötött bér­színvonal-szabályozást 1978- bán felváltotta a bértömeg­szabályozás. A termeléshez szükséges létszámot a koope­rációs és bedolgozói tevé­kenység fokozása mellett a munkahelyi légkör kedve­zőbbé tételével, az üzemi de­mokrácia színvonalának emelésével kívánják biztosí­tani, Megoldást jelent ajiagy munkaigényességű kesztyű- jártás megszüntetése és_ az itt dolgozók átcsoportosítása más munkakörökbe, jövedel­mezőbb területekre. Ezek az intézkedések, ha nem is tudják megakadályoz­ni a létszám-lemorzsolódást, mértékét csökkenthetik. Ha­tását pedig új. termeléke­nyebb gépek beállításával lehet ellensúlyozni. szerelnek össze. Eladásukkal nincs gond: a Szerelvényértéke- sítő Vállalat már a teljes meny- nyiséget megrendelte. Az új ka­zán hamarosan előállítandó 200 ezer és 350 ezer kalóriás változa­tát a BNV-n is bemutatja a szö­vetkezet. flnizsos távcsali Távcsalit állított elő a hor­gászok számára a Szigetvári Konzervgyár. A halcsemegét májusi morzsolt kukoricából készítik, és ánizzsal ízesítik. A finom, fűszeres illat még a jóllakottan pihenő pontyo­kat is arra csábítja, hogy — akár távolabbról is — a ho­roghoz ússzanak, s megkós­tolják a rátűzött ínyencfala­tot. A baranyai üzem az idén mintegy háromszáz tonna halcsalit gyárt a hazai FÜ- SZÉRT-vállalatok megrende­lésére. Hz első burgonyafeldolgozó Az ormánsági Vajszlón megkezdődött az ország első burgonyafeldolgozó üze­mének építése-. Beruházója a Szentlőrinci Állami Gazda­ság, amely pályázat útján kapta meg a jogot a MÉM- től a gyár telepítésére. Éven­te kétezer tonna burgonya- pelyhet állítanak elő az új üzemben, többek között a keresett krumplis kenyér alapanyagát. A 154 millió forintba ke­rülő élelmiszeripari üzem a tervek szerint még az idén elkészül, és az idei burgo­nyatermést már az új üzem­ben dolgozzák fel a követke­ző év első felében. A kenyérgyáraink, vala­mint a konzerv- és hűtőipa­runk számára szükséges fel­dolgozott burgonyát jelenleg külföldről szerezzük be. A vajszlói üzem teljes egészé­ben ki fogja elégíteni a ha- g zai igényeket, és ezáltal | megszűnik az import. A nyomdák szedőtermei évszázadokig Csipkerózsika- álmukat aludták. Gutenberg találmányát, a mozgatható ólombetűt, mintha túlságo­san is tisztelték volna a nyomdászok. A kézi szedés mechanizálása, de még a íényszedés kezdete sem je­lentett szakítást a közép­korban meghonosodott mód­szerrel. Valódi újítás volt viszont mintegy tizenöt éve Rudolf Hell német mérnök talál­mánya. Hell a betűképeket fekete-fehér — a digitális elektronika ■ nyelvére lefor­dítva — igen-nem informá­ciókra bontotta fel, és azo­kat mágneses adathordozón tárolta. A berendezéssel dolgozó szedő a soröntő gé­peknél "megszokott billen- tyűzetű írógépen kopogta le a kézirat szövegét. A bil­lentyűk leütésére azonban nem betűmatricák indulnak el egy sorgyűjtő felé, ha­nem a betűkép digitalizált változata a számítógépeknél megszokott tempóval ala- Kult vissza fényjellé. A fénybetű a másodperc töredéke afatt egy tv-kép­csőre emlékeztető katódsu- gárcsövön, röviden crt-csö- vön jelenik meg. ami előtt fényérzékeny film található. A billentyűzött betű végső formában az előhívott fil­men látható viszont. A ka­tódsugárcsöves fényszedő­gépek átütő sikerrel az el­múlt két-három évben tör­tek be a nyomdák szedő- műhelyeibe, kiszorítva on­nan az ólombetűs regálokat. Szövegfeldolgozási, levilágí­tási teljesítményükre jellem­ző, hogy egy óra alatt a leggyorsabb gépek akár több átlagos terjedelmű könyv formakészítését is elvégzik. (Csak összehasonlításként: egy gépszedő óránként 4-5 könyvoldal szedésére képes a hagyományos ólomtechni­kával.) A szedőtermi őrségvál­tásnak a teljesítménybeli és műszaki előnyökön túl más gazdasági okai is vannak. Az ólomszedőgépek gyártá­sát a legtöbb európai cég megszüntette, a forgalomban levő gépek és a hozzájuk való alkatrészek rendkívül drágák. Ezzel szemben a fényszedőrendszerek árai évek óta csökkennek. A be­rendezések legfontosabb építőelemei (komputer, kép­ernyős terminálok, sornyom­tatók) a számítástechniká­ból származnak, ahol szin­tén hasonló áralakulás jel­lemző. A fényszedőgépek piaca rendkívül sokszínű. Nem­csak a szedéstechnikában hagyományokkal rendelkező vállalatok ajánlják termé­keiket, hanem olyan neves cégek is, amelyek profilja a nyomdaipartól jócskán el­tér. Ilyen az IBM, az űrku­tatásban ismert Harris és Itek, vagy a hadiiparban tevékenykedő angol Ferranti. A fényszedés bevezetése a fejlett országokban nem­csak a nyomdákat érintette, hanem a kiadókat és szer­kesztőségeket is. Jelentös idő- és munkamegtakarítás érhető el azzal, hogy a szerkesztőségekbe kihelye­zett terminálokon a szerzők maguk írhatják, formálhat­ják írásaikat. A szöveg mágneses adathordozókra kerül, nincs szükség több­szöri átírásra, a digitalizált információk képernyős mun­kahelyeken tetszőlegesen ja­víthatók, kiegészíthetők. A fényszedés mint nyom­dai technológia már Ma­gyarországon sem számít újdonságnak. Budapesten hét évvel ezelőtt kezdte meg munkáját több nagy fővárosi és vidéki nyomda közös beruházásaként a Nyomdaipari ' Fényszedő Üzem. A fényszedőközpont a hazai könyvkiadásban je­lentős szerepet tölt be még ma is, annak ellenére, hogy gépei már erőteljesen el­avultak. Kapacitását a fényszedőüzem kinőtte, a megrendelők kénytelenek több hónapos átfutási idői­ket is tudomásul venni. Időközben több nyomda kisebb teljesítményű fény- szedő-berendezést vásárolt. Vidéken Szegeden, Szombat­helyen, Dabason működnek fényszedőgépek. Előrelátha­tólag még ebben az évben — Magyarországon elsőként — a Kner Nyomdában Bé­késcsabán, állítanak üzem­be nagy teljesítményű crt- fényszedő-rendszert. A kö­vetkező évekre tervezik a folyóiratok, illusztrált heti­lapok, majd az országos na­pilapok szedési technológi­ájának korszerűsíését. A bő­vülő hazai fényszedő-kapa- citásból remélhetőleg a leg­többet a könyvbarátok, új­ságolvasók profitálnak majd azzal, hogy a nyomdatermé­kek áfutási ideje csökken, megjelenésük, küllemük tet­szetősebb lesz. Sári István Fotó: Veress Erzsi Évszázadnyi elmaradottság a hondurasi falvakban Sz. I. Energiatakarékos kazánok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents