Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-17 / 90. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. ÁPRILIS 17., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM Az államigazgatási törvény módosításáról ■■■■■■■■■HmaHBnaaBÉBHHHBHaMBaoHaMaHaiMaHaMaHaHa és a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről tárgyalt az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés. Törvényhozó testületünk tavaszi ülésszakán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Budapest 33. számú választókerületben megválasztott Maróthy László országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Maróthy László országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegére vonatkozó törvényjavaslat. Előadó: dr. Markója Imre igazságügy-miniszter. 2. A Magyar Nemzeti Banknak az ötödik ötéves tervidőszakban végzett tevékenységéről szóló tájékoztató. Előadó: Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Az államélet továbbfejlesztéséért Dr. Markija Imre beszéde A törvényjavaslat célja az államigazgatási eljárás korszerűsítése. Elfogadása és törvényerőre emelése fontos hozzájárulást jelenthet ahhoz, hogy közigazgatásunk szükséges megújulási folyamata folytatódjék, és mai életünk követelményeinek megfelelően mindinkább kibontakozzék — mondotta bevezetőben dr. Markója Imre. Részletesen szólt az államélet, a közigazgatás fejlesztése szempontjából a legfontosabb kérdésről, a szocialista demokratizmus elmélyítéséről, kiemelve: a hatvanas, hetvenes években tagadhatatlanul jelentősen előreléptünk, s ennek eredményeként választási rendszerünk de- mokratikusabbá vált, a nép által választott államhatalmi testületek, valamint tagjaik: a képviselők és tanácstagok tevékenységi köre, lehetőségei sokoldalúan kibontakozhattak, az állampolgárok pedig mind szélesebb körben közvetlenül is bekapcsolódhattak a közügyek intézésébe, jogaikat egyre teljesebben gyakorolhatták. A köz- igazgatás is — megítélésünk szerint — mindinkább megfelelő demokratikus ellenőrzés alá került. A jövőben a demokratizmus formáinak további gazdagítása mellett, mindinkább a demokrácia kiszélesítésének tartalmi elemeire kell a figyelmünket összpontosítani. Arra, hogy meglevő demokratikus intézményeink — a formalizmus és a bürokratizmus jegyeitől maradéktalanul megszabadulva — magas színvonalon működjenek, a lakosság mind szélesebb rétegei aktívan és tudatosan éljenek a közéleti tevékenységbe való bekapcsolódás lehetőségével, a közélet minden területén nyílt és őszinte demokratikus légkör uralkodjék, s hogy a demokratizmust mindenki a jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése ötvözeteként fogja fel. Az államélet fejlesztésének igen fontos kérdése a demokratikus centralizmus elvének következetes megvalósítása is. Az irányítás kérdéseivel való intenzívebb foglalkozás tapasztalatai azt mutatják, hogy a központi irányítás hatékonyságának fokozására irányuló célkitűzésünk nemhogy gátolná a helyi önállóság és kezdeményezőkészség növelését, ellenkezőleg, annak egyik igen fontos előfeltétele. Persze csak az esetben, ha a központi irányítás hatékonyságának fokozását oly módon kívánjuk elérni, hogy az irányításnak ez a szférája valóban a legjelentősebb, az ország egészének életét érintő társadalmi és gazdasági problémákra összpontosíthassa a figyelmét, s arra legyen képes, hogy a fő folyamatok irányításával, a fejlesztési koncepciók kidolgozásával, az ezekhez szükséges döntések meghozatalával, s ezek végrehajtásának hatékony ellenőrzésével megfelelően befolyásolni tudja a társadalompolitikai és a nép- gazdasági célkitűzések következetes megvalósítását. Pártunk XII. kongresszusa a társadalomirányítási, államigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatban nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy minden szinten javítani kell a döntési rendszert, a döntések végrehajtásának az ellenőrzését, növelni kell a felelősségérzetet, s biztosítani kell a beosztással együtt járó felelősség következetesebb számonkérését. A Minisztertanács a kongresszust követően — a korábbi évek ilyen irányú elemzéseinek tapasztalataira is támaszkodva — elhatározta döntési és felelősségi rendszerünk felülvizsgálatát, különös tekintettel a gazdaságirányítás területére. A vizsgálódás már megindult, sőt az elsődleges tapasztalatokat nemrég a kormány értékelte is. Ez az értékelés döntési rendszerünket sok vonatkozásban még mindig bonyolultnak és bürokratikusnak, a döntési hatáskörök elrendezését pedig túlzottan centralizáltnak minősítette. s megállapította, hogy emiatt a jogilag- egyébként viszonylag jól kiépített felelősségi rendszerünk sem tud mindig megfelelően funkcionálni. Ezért a Minisztertanács elhatározta, hogy intézkedéseket kell kidolgozni a döntési mechanizmusok korszerűsítése és egyszerűsítése, valamint annak érdekében, hogy az irányítást végző szervek és a helyi szervek1 döntési jogköre pontosabban elhatárolódjék egymástól. A továbbiakban dr. Markója Imre hangsúlyozta, hogy a lakosság igényeinek, szükségleteinek mind színvonalasabb kielégítése érdekében a jövőben erősíteni kell az igazgatás szervezési-szolgáltató jellegét. Igazgatási szerveinknek' úgy kell a lakosság, a társadalom és a gazdaság szolgálatában dolgoznia, hogy tevékenységük erősítse az állami és az állampolgári fegyelmet, a törvények tiszteletét, a törvényesség érvényesülését. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt csaknem negyedszázaddal ezelőtt alkotta meg az országgyűlés. S hogy ez a törvény valóban milyen sikeres jogalkotás volt, a nagy nemzetközi érdeklődés és elismerés mellett mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy most, amikor 24 év után elhatároztuk' megújítását, rendelkezéseinek jelenfős részét változatlanul hagyhattuk, mivel a gyakorlat ezek helyességét maximálisan igazolta. így nem kényszerültünk egy teljesen új törvény megalkotására, hanem csupán a hatályos szabályozás módosítására, illetve a régi és az új szabályozás egységes szerkezetbe foglalására. E módosítás természetesen a régihez képest lényeges újításokat is tartalmaz. Ez azonban természetes, hiszen e törvény megalkotása óta jelentős átalakulások mentek' végbe a társadalmi-gazdasági viszonyokban éppúgy, mint az államélétben. Emellett a módosítás során eleget kellett tenni az időközben nemzetközi szerződésekben vállalt azon kötelezettségeinknek is, amelyek az államigazgatási eljárásra kihatottak. A törvényjavaslat igyekszik meghatározni az állam- igazgatási eljárásnak azokat az alapelveit, amelyek érvényesítése döntő követelmény a közigazgatásban. Ilyenek például: A szocialista demokratizmus, a törvényesség és a humanizmus érvényesítése, az ügyfelek jogainak és jogos érdekeinek tiszteletben tartása és védelme, a kötelezettségek teljesítésének, az állampolgári fegyelem betartásának' megkövetelése, a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangjának a biztosítása, a feladatok ellátásában a lakossági közreműködés igénylése, az ügyintézésben a hatóság és az ügyfél fokozott együttműködése, a törvény előtti teljes egyenlőség, a megkülönböztetés és részrehajlás nélküli ügyintézés, és végül a gyors, egyszerű és színvonalas hatósági munka megvalósítása. ■ A javaslat arra törekszik', hogy az államigázgatási eljárást — amennyire ez indokolt és lehetséges — tovább egységesítse. Jelenleg ugyanis — részben a hatályos törvény lehetőségeit is kihasználva — az államigazgatási ügyekben igen sok — több mint száz — jogszabály állapít meg az általánostól (Folytatás a 3. oldalon) Modern kéregbehúzó gépeken formálják a csinos női lábbeliket az Endrődi Cipész Szövetkezetben Fotó: Veress Erzsi Felkészülés a megyei KlSZ-küldöttgyülésre A megyei KlSZ-küldöttér- tekezletre vaió felkészülés jegyében tartotta ülését április 16-án, tegnap délelőtt Békéscsabán, Duna Mihály első titkár elnökletével a KISZ Békés megyei bizottsága. Először két, a küldött- gyűlés elé kerülő dokumentumra tett javaslatát terjesztette elő Pataki István, a KISZ megyei bizottságának titkára: a kongresszusi dokumentumok alsóbb szintű vitáinak összefoglalójára, és a kongresszusi határozattervezetről szóló állásfoglalásra. A napirendnek megfelelően ezután Duna Mihály ismertette a testülettel a megyei küldöttgyűlésen elhangzó szóbeli kiegészítő tervezetét. A megyei KlSZ-bizott- ság tagjai megvitatták és jóváhagyták az előterjesztett javaslatokat. A megyei küldöttgyűlés április 26-án, Békéscsabán lesz. Városi úttörttbemutató Békéscsabán Április 15-én, szerdán délután fél 2-kor kezdődött Békéscsabán a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház' nagytermében a városi művészeti szemle, melyen népi játék, néptánc, illetve gyermekszínjáték kategóriában mutatkoztak be a szereplők. A művészeti szemlén összesen 15 kollektíva lépett fel. A zsűri elnöke Gyurcsek Sándor színművész, tagjai Fabulya Lászlóné, a Békés megyei Művelődési Központ munkatársa, Born Miklós koreográfus, Szatmári Sándor táncoktató, valamint XJhrin Erzsébet, a városi úttörőelnökség titkára voltak. Néptánckategóriában a Rábai Miklós úttörő néptáncegyüttes érdemelt ki arany oklevelet, és egyben részt vehet majd a megyei bemutatón. A 11-es számú általános iskola ezüst oklevelet érdemelt ki, ők ugyancsak részt vesznek a megyei seregszemlén. Népi játék kategóriában arany oklevelet nem osztott a zsűri. Ezüst oklevélben a Mezőbe- rényi 1-es számú Általános Iskola részesült, és elismerésre méltóan szerepelt a békéscsabai 4-es, 8-as számú általános iskola népijáték- csoportja is. A színjátszók kategóriájában született a legnagyobb siker, hiszen a csapatok közül négyen is arany oklevelet szereztek, így a mezőberényi 2-es számú iskola hetedik osztályosai, a Mezőberényi 1-es számú Általános Iskola színjátszócsoportja, a Békéscsabai 7-es számú Általános Iskola színjátszói, valamint a békéscsabai úttörőház és az 1-es számú iskola közös színjátszócsoportja. Közülük a mezőberényi 1-es számú iskola csoportja kivételével mindannyian fellépnek a megyei bemutatón. Az oklevelet a zsűri elnöke adta át az eredményesen szereplő pajtásoknak. Világújdonság a BNV-n Különleges gyártmánnyal, egy teljesen újszerű konstrukciójú pillangószeleppel rukkolt ki az idei évre az orosházi Alföldi Kőolajipari Gépgyár. Ez a gyár készíti az olaj- és gázipar részére a nagy nyomású, különleges biztonsági igényeknek megfelelő szerelvényeket. Pillangószelepeket már régebben is használt az olajipar, de ezek a szerkezetek bonyolultak, nehezek voltak és nem volt egyszerű feladat az elzárás sem. A nagy erőhatások miatt, vagy bonyolult áttételezéseket kellett alkalmazni, vagy pedig elektromos hajtással végezték a zárást. Az AKG konstruktőreinek alkotása minden eddigitől eltérő elven működik, és így olyan eredményre jutottak, mely egyedülálló a világon. Az üzemi próbák már folynak, és eszerint a pillangószelep nemcsak' sokkal egyszerűbb és könnyebb lett, hanem a legnagyobb nyomások esetén is félkézzel zárható. Az új eszközt először a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatják be.
