Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-02 / 78. szám
1981. április 2., csütörtök o Megkérem a lisztes molnárt... A Herbaria tolnai gyógynövény telepén az idén kezdték meg az álmatlanságra, étvágytalanságra, általános gyengeségre javasolt Béres-cseppek üzemszerű gyártását. Saját erőből korszerű üzemcsarnokot építettek, ahova szintén saját tervezésű és készítésű töltőüzemet telepítettek. A cseppeket a vállalat üzleteiben lehet megvásárolni, külföldre pedig a MEDIM- PEX és a Generalimpex exportálja. Japán a licencet a közelmúltban vásárolta meg (MTI-fotó: Kozák András felvétele — KS) Harmincöt esztendő közszolgálatban Papp Ferencné, a szeghalmi Nagyközségi Tanács főelőadója, több törzsgárda- jelvény, kitüntetés és emlékplakett tulajdonosa. Iskolai tanulmányainak befejezése után Füzesgyarmaton az akkori elöljáróságon helyezkedett el. Bizonyos idő után irodatiszti beosztást kapott a szeghalmi tanácsnál, s itt 1953-ig tevékenykedett. A Járási Hivatalnál mint előadó 20 éven át dolgozott. Ezt követően került vissza a szeghalmi Nagyközségi Tanácshoz, ahol jelenleg is az igazgatási ágazatban dolgozik. Noha gyámügyi kérdésekkel' is foglalkozik, fő tevékenységi köréhez mégis az iktatás tartozik. Korántsem lehetne azt mondani, hogy munkája monoton, unalmas és egyhangú. Például a népességnyilvántartás elkészítése érdekes feladatot jelentett részére. Többedmagával mintegy 11 ezer ember személyi számát osztotta ki. Szintén nem kis erőfeszítést követelt a választásokkal összefüggő teendők ellátása is. A sok irányú irodai elfoglaltság miatt gyakran csak éjszaka tudott időt szakítani az iktatásra. Ott jártunkkor éppen az 1945 és 1968 közötti évek aktáit selejtezte. Kiss László, a békési fióklevéltár osztályvezetője tavaly a következőket írta a jegyzőkönyvbe: „Az ellenőrző szerv megállapította, hogy Papp Ferencné főelőadó precíz lelkiismeretességgel, példamutatóan látja el az ügyiratkezelést és az irattári munkát. Az értékelés az ügyiratkezelési munkát kiemelkedőnek minősítette ...” A felettesek szintén elégedettek kolléganőjük pontos munkájával, szorgalmával, amelyhez még jó emlékezőképesség is járul. Erre vonatkozóan megemlítette, hogy aki ezzel foglalkozik, valamennyi ügyirat sorsát szükséges ismerni. Tudni kell: ki, mikor kezelt egy- egy anyagot. Ügy tartják, az a jó iktató, aki legalább 200—300 ügyiratszámot képes fejben tartani. A nyugdíjhoz közel álló főelőadó szerényen méghozzátette, ha ereje, egészsége engedi, szívesen dolgozna tovább...-y -n A Békés megyei Gabona- ; forgalmi és Malomipari Vál■ lalat orosházi malma idén ünnepli fennállásának ötven• ötödik évfordulóját. Az ■ utóbbi években 10-szernyer- í ték el az Élüzem címet, s az ! 1980-as esztendőt is kimagas• lóan jó eredménnyel zárták. • A fajlagos termelési értékük S országos viszonylatban emlí■ tésre méltó. — A négy szocialista bri■ gád 100 tagjáé az érdem — ; vallják a malom vezetői. — • Nagyon harmonikus közöttük S az együttműködés. Kétségte- : len, hogy a Petőfi őrlő bri■ gádé a legnagyobb szerep, • de hiába dolgoznának jól, ha : a Béke anyagmozgató és ra- 5 kodó brigád, a műszaki, il- [ letve a csomagoló és lezsá• kóló brigád nem látná el ; ugyanolyan lelkiismeretesen ■ a feladatát. A beérkezett búza tisztí- f tása, gondos tárolása, az • üzem állandó karbantartása, ; a- csomagolás, zsákolás csak ; annyira fontos, mint az őr• lés. ök ezt tudják, ezért is • a maximális egyetértés. De 5 a molnárok erről többet ■ tudnak mondani. Molnár! Valahányszor ezt a szót olvasom vagy hallom, ifjúkorom jut eszembe. Szű" kebb hazámban, Szabolcs megye beregi táján öt-hat kisközségre jutott egy malom. A molnár szó fogalom volt, minden leány vágyálma: molnárnénak lenni. „A sapkájából kiver egy galuskára való lisztet” — mondogatták a molnárvő után epekedve a szegényparaszt- asszonyok. Manapság persze alig lisztesek a molnárok, a fejlett technológiával, az automatavezérléssel, fehér köpenyben dolgoznak. így hát nem az igazi „lisztes” molnárt, hanem Fekete Gyula főmol- nárt kérem meg: mondja el, az őrlő brigád hogyan dolgozik, mi a siker titka. — Szeretni kell a szakmát, ismerni a búzát — magyarázza némi töprengés után. — Tessék elhinni, minden évjáratban más a búza minősége. Külön meg kell tanulnunk: milyen készítményhez hogyan keverjük a különböző fajta búzákat. Egyik acélosabb, a másiknak a sikértartalma a magasabb. Azelőtt ötfajta búzával dolgoztunk, ma legalább 12 fajtával. Igaz, hogy a búza minőségét laboratóriumban vizsgálják, érzékeny műszeFotó: Veress Erzsi rek adnak „választ” kíván- csiskodásainkra, de elsősorban magának a molnárnak kell tudnia: idén milyen a búza minősége, mit lehet belőle kihozni. A beszélgetésből az is kiderül: Fekete Gyula 1947- ben Losoncról érkezett Orosházára, azóta egyfolytában főmolnár. Ez idő alatt sok molnár tanulta meg a szakmát az ő irányításával. Elsősorban olyanok, akik Orosházán születtek, molnárdinasztia tagjai, akik szívesen jöttek erre a pályára. B — Persze a búza minőségét ismerni egymagában nem elég — gondolkodik hangosan a főmolnár. — Fontos a malom technológiája és az emberek jó hozzáállása. Ügy érzem. Oorosházán egyikben sincs hiány. Munkánk gyümölcsét akkor élvezzük, ha látjuk: nagyon jó az orosházi lisztből a búzakenyér és a péksütemény. Tudom, hogy a pékek is nagy szerepet játszanak ebben, mégis jóleső érzéssel látom, amikor Budapestről és hazánk más tájáról érkező gépkocsik nyolc—tíz cipót raknak a csomagtartóba. Az USA-ba exportálunk orosházi lisztet, pedig ott igen nagy a minőségi követelmény. Budapestre a sütőiparnak javító lisztet szállítunk, a budapesti Keményítő Gyárnak pedig évente 500 tonna KL—60 céllisztet készítünk. Az országban egyedül tőlünk vásárolnak céllisztet. ök is rendkívül igényesek, havonta lejön az igazgató „saját” minőségi ellenőrével. Kifogás eddig nem merült fel, és ha köszönetét mond a jó munkáért, akkor a molnárok nem maradnak ki. Manapság „úriember” a molnár. Régen nagyon sokat kellett szaladgálnia, sok volt ’a baleseti veszély. Most műszerek jelzik a hibát, a munkavédelem valóban kifogástalan. Jóformán a gépek, automaták kiszolgálói vagyunk. Érthető, hogy a molnárképző tanfolyamon a hallgatók fele nő. El tudják látni a feladatot, hiszen nem emelgetnek zsákot, mint régen. Az ellenőrzés a legfontosabb manapság: nem folyik-e el a liszt, hogyan működik a berendezés. Óriási a fejlődés a maliomiparban. Ezért is tudunk jó lisztet őrölni. A gépek, műszerek nagy segítséget nyújtanak nekünk. De a vérbeli molnár tapintással, saját kezével meg tudja állapítani a liszt minőségét. Még az sem mindegy, hogy milyen meleg a kezünk, amikor a liszt minőségét, szemcsézettségét próbáljuk megállapítani. Érzékünk az évek folyamán kifejlődik. Ha megsimítom a lisztet a zsákban, máris tudom: mire lesz alkalmas. A sütőipari érték nagyon fontos. Az sem mindegy, hogy kenyérnek, kalácsnak, száraz tésztának kérik-e a lisztet. Sőt mást mondok. Az orosházi Üj Élet Tsz száraztésztaüzemének más lisztet készítünk a csigatésztához, megint mást a metélthez, a nagykockához ts így tovább. Mi molnárok arra törekszünk, hogy az iparnak és a háziasszonyoknak egyformán a kívánalmaknak megfelelően jó minőségű lisztet adjunk. Orosháza környékén jó minőségű, acélos búza terem. A mi lelkiismeretes, jó munkánkon múlik, hogy ebből megfelelő őrleményt át lítsunk elő. B A főmolnár egyetlen bánata: közeledik a nyugdíj- korhatár. A malom vezetői azonban nem búcsúztatják el végképp Fekete Gyula főmolnárt. Nagyarányú rekonstrukciót hajtanak végre a malomban. Szükség lesz a főmolnár csaknem fél évszázados gazdag tapasztalatára. A fiatalok szívesen tanulnak tőle, és úgy akarnak dolgozni, hogy az orosházi malom jó hírneve hazánk minden táján és külföldön tovább növekedjék. , Ary Róza Gyomai tervek 1981-re A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ küldöttgyűlése a közelmúltban hagyta jóvá az 1981. évi tervet. Ezek szerint az összes árbevétel 502 millió forint lesz, 6,1 százalékkal több a tavalyinál. A létszám lényegében nem változik, a nyereség viszont eléri a 17 millió forintot. De hogyan sikerül ezeket valóra váltani ? Mindenekelőtt a helyi szükségletek és lehetőségek gondos feltárásával, figyelembe véve a nép- gazdasági és az ágazati elvárásokat. Ahhoz, hogy az eddig elért ellátási színvonalat megtartsák, némileg javítsák, arra van szükség: olcsóbb és jó minőségű termékeket kínáljanak. A vendéglátásban növelni szükséges az ételek és az üdítő italok eladását, fokozni és szervezettebbé tenni a kisgazdaságok termelését. Ebben az évben az eddigieknél is jobban odafigyelnek a jövedelmezőség alakulására. így fokozzák az eszközök kihasználását, ésszerűbben takarékoskodnak, érvényesítik a tisztességes haszon elvét. Számítanak a szövetkezeti tagság anyagi segítségére is. Rész- és célrészjegyek megvásárlásából több mint 3 millió forintot fordítanak az üzlethálózat korszerűsítésére, a boltok felszerelésére. Ezeket az alapelveket követve nő a tej és tejtermékek, a zöldség-gyümölcs, a diabetikus és a bébiételek ajánlata, a mirelit áruk választéka. A rugalmasabb készletösszetétel megváltoztatásával jobban igazodik majd a kereslethez a ruházati kínálat, különös tekintettel a 6—15 évesek igényeire. A vendéglátásban több olcsó egytálételt főznek, kiszélesítik a társadalmi és a családi rendezvényeket, nagyobb hangsúlyt helyeznek az idegenforgalom fejlesztésére. Sok még a kihasználatlan lehetőség a vegyes iparcikkek forgalmazásában, az új termékek népszerűsítésében és árusításában. Megkezdik a különféle szigetelőanyagok, a műanyag nyílászárók, a hőszigetelő üvegek, az elemes bútorok, a felújított és az új gumiabroncsok értékesítését. Ugyanakkor kívánatos a tüzelőanyagok, a tápok és a takarmányok, a nagy hozamú szaporító anyagok folyamatos kínálata. Szombaton, március 28-án tartotta mérlegzáró közgyű" lését a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet. Ezen Vaj- gel László, a szövetkezet elnöke meggyőző eredmények" ről beszélt, sikerekről számolt be. A múlt évi tervfeladatokat jó munkával, a gazdálkodás hatékonyságának javításával teljesítették, sőt egyes esetekben túl is teljesítették a szövetkezet dolgozói. A tervezett 89 millió forintos árbevételi tervüket 90 millió forintra teljesítve 5 százalékkal haladták meg az 1979-es bázist. Sajnos éppen a tőkés exportot nem tudták teljesíteni a tervezett 10,7 millió forint helyett 4 millió forintot sem érte el a tavalyi dollár- bevétel. Ennek fő okai: a textilruházati részleg korábbi megrendeléseit a tőkés partnerek egy része, a kedvezőtlen külpiaci helyzet miatt csökkentette, a vasipari részlegnél pedig az alap- anyagár-emelkedések miatt kedvezőtlenné vált az export. Igaz viszont, hogy amit exportáltak, azt nagyobb hatékonysággal tették: egy dollár kitermelése 21 forint 45 fillérbe került. Az elmúlt évben gyakorlatilag változatlan volt a szövetkezet létszáma, megállt a korábbi évek 5-6 százalékos csökkenési folyamata. Javult viszont a termelő és a nem termelő létszám aránya, és emelkedett a bérszínvonal is. Igaz, hogy a jelenlegi, csaknem 36 ezer forintos, éves átlagbérszint még mindig az alacsonyak közé tartozik a megyében, de biztató, hogy tavaly 4,5 százalékos volt a növekedés, és az idei esztendőben sem terveznek kevesebbet. Jól alakult a nyereségterv teljesítése is. Eredetileg 10 millió forintot irányozták elő, ehelyett 13,7 milliót értek el. Ez az összes árbevétel arányában is jelentős, 14,5 százalék. A folyamatos termelés alapja a gépek, berendezések fejlesztése. Ezért a szövetkezet tavaly csaknem 2 millió forintot fordított beruházásokra. Ebből a legtöbbet gépek vásárlására fordították, vettek gyorsvarrógépeket, esztergákat, különféle speciálgépeket. Bővítették a központi raktárát is, így most már megvan a lehetősége a gazdaságos anyagtárolásnak. Az idei elképzeléseket is az elmúlt évi sikerekre alapozva tervezték meg a vegyesipari szövetkezetben. Árbevételüket 95 millió forintban rögzítették, ebből csaknem 24 millió forintnyit akarnak exportálni. A létszámot kismértékben növelni kívánják, a szövetkezeti átlagos bérszínvonalat csaknem 2 ezer forinttal szeretnék növelni. A nyereséget gyakorlatilag a tavalyi teljesítés szintjén, 13 millió forintban hagyta jóvá a közgyűlés. A szövetkezet elkészítette a VI. ötéves tervi feladatait is. Ennek során a termelést évi hat százalékkal, kívánják növelni. Ezt a hatékonyság fokozásával kívánják elérni, de ezen felül a terv még számol mintegy 50 fős létszámnövekedés termelésfokozó hatásával is. A nyereség dinamikus növekedése képezi majd az egy főre jutó átlagos bérszínvonal évi ötszázalékos növekedési ütemének alapját. Ehhez a feltételek adottak. L. L. Fotó: Veress Erzsi
