Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-16 / 89. szám
1981. április 16., csütörtök o Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársasági Sonkavásár Orosházán, az ÉKV Dózsa utcai ABC-áruházában Fotó: Martin Gábor Ünnepi nyitva tartás Bőséges a húsvéti élelmiszer-kínálat Ünnep előtti hangulat uralkodik megyeszerte az élelmiszerüzletekben és ABC- áruházakban. A kirakatokban és a gondolákon megjelentek a csokiból készült nyuszik, tojások, sok helyütt pezsgő- és borvásárt rendeztek. A boltokat járva megállapítható: bőséges a húsvéti élelmiszer-kínálat. A polcokon megtalálható a csokoládé kacsa, a nyuszi és a csirkefigura, valamint a húsvéti fél- és' marcipános tojás, a tojásdrazsé, ezenkívül magyar és import csokoládékat többet ajánlanak, mint egy évvel korábban. Megérkeztek a tésztafélék is. Negyed-, fél- és egykilós kulcsos és kakaós kalács, félkész tortalap, képviselőfánk gazdagítja a választékot. Van elegendő tőkehús: karaj, tarja, comb és oldalas, sőt, marhahús is. Nincs hiány füstölt-, kötözött és darabolt sonkából, vékony és vastag csabai kolbászból. Elegendőt tárolnak előhűtött csirkéből és egyéb baromfiaprólékból, tojásból, dobozos és üveges tdrmából, illetve mustárból. Egyre több a primőr, amelynek az ára változó. Folyamatos a szállítás salátából, karalábéból, zöldpaprikából és zöldhagymából. Ugyanakkor italból sincs hiány. Likőrből, vermutból, minőségi és vörös borokból feltöltötték a raktárakat. A söripar és a nagykereskedelmi vállalatok magyar, lengyel, NDK-beli és csehszlovák sörökkel látták el a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari üzleteket. A ipegyei tanács kereskedelmi osztálya gondoskodott az ünnepi nyitva tartás és az áruellátás megszervezéséről. Ezek szerint április 17- én, pénteken valamennyi élelmiszerüzlet 19 óráig lesz nyitva. (Az ennél később záró boltok a szokásos rend szerint várják a vevőket.) Minden egyéb üzlet a pénteki rend szerint fogadja a vásárlókat. Április 18-án minden üzletre, csarnokra, piacra és vendéglátóipari egységre a szombati nyitva tartás az érvényes. Április 19-én és 20-án minden nyílt árusítású üzlet zárva lesz. Az édesség-, a dohány- és a virágüzletek 19-én vasárnapi, a vendéglátóipari üzletek szombati, 20- án pedig az édesség-, a dohány-, a virágboltok, valamint a vendéglátóipari egységek egyaránt vasárnapi munkarend szerint üzemelnek. Természetesen 19-én és 20- án a vasárnapi nyitva tartásra kijelölt üzletekben, egyéb vendéglátó egységekben kenyeret és tejet lehet vásárolni. 0 tiszta Mezőberényért A mezőberényi Nagyközségi Közös Tanács tavaly rendeletet alkotott a környezetvédelemről. Ennek szellemében működnek együtt a Hazafias Népfront helyi bizottságával. Az idén áprilist a tisztaság és a takarítás hónapjává nyilvánították, és felhívták a lakosság figyelmét, hogy tegyenek meg mindent a lakóhelyük környékének tisztán tartásáért, szépítéséért. A „Tegyük szebbé községünket” mozgalom jó alkalmat kínál a társadalmi összefogásra. Van tennivaló bőven, hiszen az évek óta tartó magas talajvíz nem kevés gondot okoz. Ezért az utcai árkok és átereszek mélyítése, kitisztítása, a kertekben összegyűlt belvíz elvezetése elengedhetetlen feladat. Ugyanakkor az eddiginél jobban oda kell figyelni a lakóházak, az intézmények előtti területek parkosítására, gondozására. Sajnos, Mezőberényben is sokasodnak az illegális szeméttelepek, ezek megszüntetése szintén csak a szemetelők figyelmeztetésével, megbüntetésével lehetséges. Az utóbbi években egyre többen ismerik fel a környezetvédelem fontosságát. A lakók parkosítottak, facsemetét és virágot ültettek. Változások a horgászrendben A MOHOSZ megyei küldöttgyűlésének határozata alapján a Békés megyei intéző bizottság a kezelésébe tartozó intenzív vizein módosította az országos hor- gúszrendet. így a kezelésében levő vízterületek közül a Félhalmi, a Danzugi. Gyo- ma Siratói, a Kákafoki és a Békésszentand'rás Siratói holtágakon a belterjes halgazdálkodás lehetővé tette, hogy egyes halfajok fogási rendjén változtathasson. Ezeken a vizeken megszűnt a ponty fogási tilalma, tehát az május 2. és június 15. között is fogható, de a méret- és darabszám-kor- látozás változatlan, 30 centiméternél kisebbet, és 3 darabnál többet nem szabad kifogni. A 80 centiméternél kisebb harcsa fajlagos fogási tilalma is megszűnt, 3 darab fogható ezentúl május 2. és június 15. között is. A süllő esetében a fajlagos fogási tilalom és a darab- szám-korlátozás változatlan, vagyis március 1. és április 30. között nem szabad süllőre horgászni és tilalmi időn kívül 3 darabnál többet kifogni. Lényeges változás azonban, hogy a méretkorlátozást teljes egészében feloldották. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb méretű kifogott süllőt is meg kell tartani, cserélni nem szabad, és 3 darab kifogása után be kell fejezni a süllő horgászatát. Ezek az előírások az ifjúsági horgászokra is vonatkoznak, természetesen az országos horgászrendben előírt csökkentett darabszám előírásainak figyelembevételével. Az egyéb halfajok fogására érvényben levő rendeletek, illetve az országos horgászrend nem változott. Fővállalkozói tanácsadó testület alakult Az ipari szövetkezetek kisüzemi exportjának növelésére, a piaci lehetőségek fokozottabb kihasználására — az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának kezdeményezése alapján és irányítása mellett — megalakult a Komplett Kisüzemek Export-fővállalkozóinak Tanácsadó Testületé (röviden KÉT). Az ipari szövetkezetek csaknem 10 esztendeje gyártanak és szállítanak kulcsra készen kisüzemeket külföldre, elsősorban a fejlődő országokba. Ezek exportjával fővállalkozóként eddig — az Interag Rt. közreműködésével — a Budapesti Építőanyag-ipari, a Prizma Tervező és a Miskolci Vasipari Szövetkezet, valamint a Technocoop Szövetkezeti Közös Vállalat foglalkozott. A KÉT elsőrendű feladata a kisüzemi szállítók és a fő- vállalkozók tevékenységének összehangolása, a gyártás koordinálása, a külkereskedelmi vállalatokkal való kapcsolatok szervezése. A KÉT részt vállal az új piacok, értékesítési lehetőségek feltárásából is, s ennek eredményeiről széleskörűen informálja a fővállalkozókat és az exportban közreműködő szövetkezeteket. A KÉT létrejöttével az eddiginél több szövetkezet kapcsolódhat be a komplett kisüzemek exportjába, részt vállalhat a létesítmények felépítésében, sőt, szakembereik széles körű ismereteit hasznosítva több szövetkezet vállalhatja a külföldi dolgozók betanítását is. Békési diákok Pécsett A napokban zajlott le Pécsett az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács rendezésében a XIX. Nemzetközi Iskola Kupa, a VI. Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa, valamint a II. KGST ifjúsági közlekedésbiztonsági verseny országos döntője. A versenyeken a megyék legjobb kerékpáros és segédmotor-kerékpáros csapatai vettek részt. A tét igen nagy volt, tekintettel arra, hogy a csapatok első két helyezettje májusban Norvégiában nemzetközi versenyen képviseli Magyarországot. A Békés megyei fiatalok jól szerepeltek. A kevermesi Molnár Ferenc 6. osztályos tanuló a döntőn részt vevő S0 kerékpáros közül a 2. helyen végzett. Az első helyezett mindössze 8 ponttal kevesebb hibát vétett. Molnár Ferenc — a hagyományokhoz híven — tovább növelte Békés megye tekintélyét az országos versenyen, és kiváló eredménye alapján utazhat Oslóba a nemzetközi versenyre. Ö a negyedik Békés megyei diák, aki rövid időn belül részt vesz nemzetközi vetélkedőn. Hasznosnak bizonyult az az elgondolás, hogy az Intertourist gyulai boltja — tekintettel a növekvő idegenforgalomra — ne csak nyáron, hanem egész évben tartson nyitva. A jó idő és a húsvét közeledtével tovább növekedett a forgalom. Érthetően a különböző illatszerek, a külföldi italok, és nem utolsósorban a játékok iránt nagy most az érdeklődés. A boltban, mint ismeretes, csak konvertibilis valutáért lehet vásárolni. Magyar állampolgárok a nemrég életbe lépett rendelkezések szerint a korábbi 200 forint helyett 400 forintnak megfelelő valutáért vásárolhatnak Fotó: Lónyai László Kalandorok kíméljenek leltűnt valakinek, hogy a főváros egyik te- I rének rendszeres látogatói egy vidéki mezőgazdasági szakszövetkezet tagjai. Amolyan fővárosi bedolgozók, az ország egyik csücskéből, szilárd munkaviszonynyal. Ne bonyolódjunk most bele az alkalmazók és az alkalmazottak különös találko-. zásának részleteibe. Sokkal fontosabb a tanulság: egy- egy ilyen eset nyomán hajlamosak vagyunk egyenlőségjelet tenni a mezőgazdaságban létfontosságú, nép- gazdasági érdekeket is szolgáló kisegítő tevékenység és egy egészen másfajta kiegészítő foglalkozás (vagy nem kiegészítő foglalkozás) közé. De nem mindig könnyű eldönteni, hogy valójában ki is a kalandor, és ki az ártatlan, a megkörnyékezett. Mert például, ha egy adósságokban el-elmerülő, rosszul menő termelőszövetkezetbe beállít egy jólfésült úr, aki „látra” ígér egy-kétmillió forint tiszta jövedelmet egy nem is olyan nyakatekertnek látszó ötlet megvalósításáért, elnök legyen a talpán, aki ellent tud állni. Elég valahol, lehetőleg a fővárosban egy kis kirendeltség néhány alkalmazottal, és máris dől a pénz. Hogy egy családi házat kell bérelni valahol, 10—12 ember számára munkahelyet teremtve? Ne is legyen rá gondja a tsz-nek! Megy az magától... és az idegen csak a bélyegzőt kéri el, amit azután el is lehet veszíteni, majd meg is lehet találni. Csak egy hirdetés kérdése az egész... ! ? Ugyanilyen jólfésült és elegáns lehet egy vállalat is, amelyik munkaerőt keres és talál egy faluban, ahová üzemet telepít. Azaz nem a munkaerőt vándoroltatja, hanem a termelést viszi a faluba. Természetesen saját jól felfogott érdekében. Tudja, mit akar, ehhez nem férhet kétség. Sőt, azt is tudja, hogy meddig akarja ezt a kapcsolatot fenntartani. Csakhogy erről mélységesen hallgat. Mert ha már nincs szüksége rá, akkor gyorsan visszavonul, otthagyva csa- pot-papot, üzletet. És a partnert, aki telve bizalommal, reménykedéssel, s most magára maradottan becsapva érzi (gyakran nem is alaptalanul !) magát. No, azért nem kell féltenünk a gazdaságokat, hiszen valójában szemük előtt játszódik le a termelés bizonyos átrendeződése városok és a vidék között. Amikor arról beszélünk, hogy a termelő- szövetkezetek kiegészítő tevékenysége, amely - igen gyakran a kooperáción alapszik, évente több milliárd forintot jelent, és hétezer részleg működik az országban, nem véletlenül mondjuk, hogy erősen megalapozott kapcsolatrendszerről van szó. És ebben szerencsés módon újabban helyük van a „gyengéknek” is. Az úgynevezett kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknek, amelyek rossz körülmények között gazdálkodnak, s ennélfogva támogatásra szorulnak. Nem valamiféle szociális segélyre van szükségük, és nem is a régi típusú „pat- ronálásra”, és semmi esetre sem az ügyeskedők kétes értékű segítségére. Hanem az „erősek” támaszára, magyarán: nyereséges tevékenységre. Amit egy másik gazdaság vagy akár ipari vállalat segítségévei alakítanak ki a faluban, munkalehetőséget teremtve az asszonyoknak, lányoknak, s kihasználva olyan épületeket, amelyekben eddig csak az egerek parádéztak. A tőkeerős gazdaság gyümölcsöző tevékenységébe többféleképpen vonhatja be a gyengébb üzemet. Például a ceglédi Kossuth Tsz-ben kiállítások kivitelezésére és belső berendezésének javítására rendezkedtek be. A varsányi termelőszövetkezet a női munkaerőt foglalkoztatja új részlegében. Az alsó-toldi termelőszövetkezet műanyag árucikkeket állít elő, mégpedig jövedelmezően. Mini csir- kevágóhidat létesít három termelőszövetkezet úgy, hogy átvesz egy régi állami élelmiszerfeldolgozó üzemet, és az ügylethez egy erős társ, az ócsai termelőszövetkezet se-, gítségét is igénybe veszi. A társulási kapcsolatoknak minden esetben a feltétlen tisztességen kell alapulniuk. Mert ha nem így van, akkor előfordulhat, hogy a gyenge tsz többletbevételét elviszi a kötbér — amivel nem számoltak — és megeshet, hogy az üzemvezető körmére néző tsz melléküzeme egyszercsak elveszti a megrendelőket. Hogy miért, ne firtassuk ... nkább nézzük örömmel azt a folyamatot, amelynek során a jól ellátott és magabiztos közös gazdaságok kipróbált módszereket adnak át gazdasági társulás formájában a velük együttműködő, gyengébb adottságú tsz-eknek. Most nem tanításról, nem a tapasztalatok átadásáról van szó, hanem közös érdekeltségű munkáról. Amiben benne van az igazi rizikó, minden gazdasági vállalkozás egyik alapeleme. Amit csökkenteni lehet, ha a segítséget keresőktől végleg távol tartják az ügyeskedőket! Helyükre léptetve a anyagilag is érdekelt és alapállásukban korrekt, megbízható társakat, társulókat. Jászonyi Ferenc lói szerepeltek középiskolásaink Lassan a finishez közelednek a kétévenként sorra kerülő diáknapok rendezvénysorozatai: ezekben a hetekben az ország több városában rendezik meg a területi és országos versenyeket, diákfesztiválokat. Szegeden két héttel ezelőtt nyitották meg a diákképzőművészeti kiállítást, amelyen öt Békés megyei fiatal is szerepel alkotásaival. A Horváth Mihály utcai képtárban lehet megtekinteni Szilágyi Katalin és Tóth István, a szeghalmi Péter András Gimnázium, Fodor Zsuzsa és Bachmann Klára, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanulóinak grafikáit és festményeit, valamint a békési 636. számú szakmunkásképző iskola hallgatójának, Domokos Eszternek hímzéseit ezekben a napokban. Az országos diáknapok részeként tartották meg a diákírók, diákköltők találkozóját is, amelyen az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanulója, Józsa Mihály, ezüst diplomát nyert. Az országos helytörténeti és honismereti pályázatra beérkezett megannyi mű közül a gyulai gimnázium tanulója, Bagi Csilla a város úszósporttörténetének feldolgozásáért, a szeghalmi középiskola diákja, Szívós Ilona pedig a nagyközség parasztcsaládjai ragadványneveinek felkutatásáért érdemelt arany diplomát. * * * A jubileumi, tizedik gyulai Erkel diákünnepek szervező bizottsága legközelebbi táj értekezletét — amelyen az érdekelt három megye, valamint Budapest Kisz-es és középiskolai vezetői vesznek részt — április 22-én, szerdán délelőtt tartja meg a gyulai városi pártbizottság székházában.
