Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-14 / 87. szám

1981. április 14., kedd o Húsz nap alatt kész a torony Előregyártott elemekből épít hűtőtornyokat az Észak­dunántúli Közmű- és Mély­építő Vállalat. Az üzemi kí­sérletek befejeződtek, s az IPARTERV szakembereinek tervei alapján az idén tíz ilyen berendezést építenek; a többi között a dunaújvárosi vasműben és a dorogi hőerő­műben. Az új eljárással meg­takarítható a zsaluzás, dúco­lás, állványozás, az előre­gyártott elemek elkészítése során jobban ügyelhetnek a beton minőségére. Lényege­sen lerövidül az építkezés ideje is: a hagyományos technológiával 200 nap alatt építettek egy-egy hűtőtor­nyot, az új módszerrel húsz nap alatt összeszerelik. Keresettek a magyar gyógynövények Keresettek a magyar gyógynövények külföldön. A 25 szövetkezetét tömörítő HUNGARODROG Gyógynö­vénytermelő és Értékesítő Közös Vállalkozás az idén a tavalyinak harmadával több gyógynövényt termeltet. A gyógyszerelőállításban világszerte keresettek a ter­mészetes alapanyagok. A ha­gyományos vevők: osztrák, NSZK-beli, amerikai cégek mellett az idén már újak is jelentkeztek, például Japán­ból és Svédországból. A vevők igényét követő gyors fajtaváltáshoz a társu­lás biztosítja a vetőmagot. Amíg a korábbi években külföldre majoránnát, kamil­lát, borsfűt és anyarozsot szállítottak, az idén elsősor­ban az ánizst, a gyógylent, a mustármagot keresik. Sokat rendelnek az urológiai pana­szok orvoslásához alapanya­gul szolgáló új terményből, a héj nélküli tökmagból is. Ta­valy e termékből 33 vagon­nal exportáltak. Az idén még nagyobb kivitellel számol­nak. Egy NSZK-beli céggel kooperálva a legnagyobb ha­zai termesztők: a tamási Bé­ke és a tokódi Aranykalász Tsz már a legkorszerűbb gé­pekkel tisztítja, kezeli e ke­resett gyógyszeralapanyagot. Sok még a tartalék A nehézségek ellenére sikeres év Hidasháton A Hidasháti Állami Gazdaság jelentős terhet vállalt magára, amikor 1979-ben egyesült á Biharugrai Állami Gazdasággal. A gazdaság vezetői már akkor számoltak azzal, hogy ez a tény hosszú évekig kedvezőtlen befo­lyással lesz a gazdálkodásra. Ezért már az elmúlt évben legfontosabb feladatul a biharugrai körzet veszteséges ágazatainak eredményessé tételét tűzték célul. Vesztesé­ges volt a hal-, a kacsa- és a juhágazat is, a növény- termesztésben pedig a termésátlagok az indokoltnál alacsonyabbak. Tavaly az állami gazdaság­ban a kitűzött célok jelen­tős részét sikerült teljesíteni, pedig a Kettős-Körös árvize nagy károkat okozott. Víz alá került az új, 1300 férő­helyes szakosított tehenészeti telep, nagy mennyiségű ta­karmány semmisült meg, és az állomány is leromlott. Az árvíz a búza aratásában és az őszi betakarítás során is éreztette hatását. A rendel­kezésre álló erők átcsoporto­sítása, és a helyreállításban részt vett áldozatos munka következtében sikerült csök­kenteni a veszteség mértékét. o A rendkívüli körülmények lekötötték a vezetés figyel­mét, és emiatt néhány terü­leten munkaszervezési hiá­nyosságok is előfordultak. A korábbi évekhez képest ki­sebb szerepet kapott a rend­szeres számonkérés. Hidas­háton azonban a nehézségek ellenére sikeresen fejezték be az 1980-as gazdasági évet, hiszen 1979-hez képest a nye­reséget csaknem háromszoro­sára, 35 millió forintra nö­velték. Nyereséges lett a kacsa-r tartás, a juhászat, a halászat­ban pedig a kilencmilliós veszteség másfél millióra csökkent. Ez utóbbit a bi­harugrai halastórendszer si­keres rekonstrukciójának, és a javuló értékesítési mun­kának' köszönhették. Az ál­lattenyésztés ágazataiban to­vábbra is jelentősek a tarta­lékok, ezt bizonyítja az is. hogy például a juhászaiban változatlanul magas volt az elhullás. Itt nem kielégítő a gondozás színvonala, hiányos az ágazat kiszolgálása, az épületek karbantartása. A kacsatartás eredményes­ségét kedvezőtlenül befolyá­solta a tojás gyenge kelési százaléka. A sertéságazat az elmúlt évben is súlyos gon­dokkal küszködött. Az épü­letek rossz állapota miatt, a magas elhullás következté­ben az ágazat mindössze két­millió forint nyereséget állí­tott elő. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a korábbi években vesztesé­ges volt ez a tevékenység. Szembetűnő, hogy a tehe­nészetben a nyereség a ter­vezett 26 millió forinttal szemben 13 millió forint lett. 1980 júliusáig még úgy tűnt, a terv teljesítésének nem lesz semmilyen akadálya. A Kettős-Körös gátszakadása azonban keresztülhúzta a számításokat. Az állomány több lépcsőben végrehajtott áttelepítése — a telep víz alá került — következtében a tejtermelés jelentősen csök­kent. A tehenek húsz száza­léka tüdőgyulladást kapott. A tejtermelés az áttelem'té- sek miatt - ~35 százalékkal csökkent, és a visszatelepí­téseket követően sem érte el a korábbi szintet. © A növénytermesztés 3,8 millió forintos nyeresége nem tűnik nagynak egy 14 ezer hektáros gazdaságban. Am, ha figyelembe vesszük, hogy 1979-ben ez az ágazat vesz­teséges volt, már egészen más a helyzet. A repce- és zöldség-, gyümölcstermesztést kivéve, valamennyi növény termesztése nyereséges volt. Az év első felében az idő­járás még kedvezően alakult. A búza betakarításának ide­jében lezúdult nagy meny- nyiségű csapadék azonban •már év végéig éreztette ked­vezőtlen hatását. Hiába csök­kent például búzatermesz­tésben a termésátlagok kö­zötti különbség, hiába értek el cukorrépából az előző évekhez viszonyítva rekord- termést, ha a kukorica szárí­tása és az őszi betakarításnál a többletmunkák sok pénzt emésztettek fel. Az állami gazdaságban a vetésszerkezet a Biharugrai Állami Gazdasággal történő egyesülést követően módo­sult. Nőtt a kalászosok ve­tésterülete. Nagyobb hang­súlyt fektettek az állatte­nyésztés szükségletének meg­felelő mennyiségű tömegta- karmány-termesztésre. A gazdaságnak ma három ter­melés rendszerrel: a BKR- rel, a BRZ-vel és az FLR- rel van kapcsolata. Ezektől nagyobb szerepet vártak, és várnak az eredményesség alakulásában. o Hidasháton az elmúlt év­ben több olyan intézkedést hoztak, amelyek tovább ja­vították az eredményességet. A gazdaságban egy év alatt duplájára növelték a tőkés exportot. Javitotta az ener­giagazdálkodás helyzetét, hogy a szárítók gázolaj he­lyett pakurával üzemeltek. A takarmánygazdálkodásban a keveréktakarmányokhoz használt importfehérjék egy részét saját előállítású fe­hérjetakarmányokkal helyet­tesítették. Előkészítették a számítógépes anyaggazdál­kodási rendszer kiépítését, hasonló intézkedéseket fo­ganatosítottak • a tehenészeti telep számítógépes irányítót sára. Az állami gazdaság vezeté­se az elmúlt év gazdálkodá­sát elemezve többször is megállapította, hogy a nö­vénytermesztésben, állatte­nyésztésben, továbbá a mel­léktevékenységekben, és a se­gédüzemágban is sok olyan tartalék van, amelyek moz­gósítása nem igényel beru­házást. K. J. Hal Tatáról A Tatai Állami Gazdaság halászai megkezdték a Tatai­tó lehalászását. Folyamatos munkájukkal az idén mintegy húsz vagon hallal segítik a komáromi elárusítóhelyek ellá­tását. ! (MTI-fotó: Tóth Gyula felvételei — KS) üzenjenek egymásnak. Va­lójában a társadalmi és gaz­dasági feszültségekből kelet­kező (oda-vissza) határköve­telések robbantották ki a négynapos háborút. Salvador 21 ezer négyzetkilométeres területén 4,5 millió ember él. Ugyanakkor Honduras ötször nagyobb területe lakosainak száma alig haladja ■ meg a hárommilliót. A fegyverek a határon levő 200 kilométeres sávért szólaltak meg. Ezer halott árán Salvador el is foglalta ezt a területet. Hasonlóan, évek óta tarta­nak — változó hevességgel — a viták a haldokló Közép­amerikai Közös Piac újjá­élesztéséről vagy eltemetésé­ről. A hatvanas évek elején, amikor zajos amerikai bá­báskodás és propaganda kö­zepette létrehozták a társu­lást, nagy jövőt jósoltak ne­ki. Abból az alapgondolatból kiindulva, hogy meggyorsít­ják az egymás közti kereske­delmet, új iparágakat hoznak létre, eltörölték az országok védő vámrendszerét. Már a kezdet kezdetén nyilvánvaló volt, hogy az érintett országok gazdasága egyoldalú, csaknem azonos mezőgazdasági termékekre, a banánra, kávéra, gyapotra és a fakitermelésre épül. Egyi- kőjüknek sincs fejlett ipara. Így — a térségen belüli sza­bad kereskedelem — nagyon leszűkül. Másrészt a tőke és a tapasztalat hiányában szen­vedő országokban kevés az esély arra, hogy új iparága­kat fejlesszenek ki, amelyek áruit a szomszédok keresik. A közös piacból eddig a legnagyobb hasznot — a tag­országok teljes kereskedelmi forgalmának 70 százalékát uraló — amerikai monopó­liumok húzták. A védővá­mok megszüntetése növelte piaci területüket, s szabadon vándorolhatott az áru egyik országból a másikba. Nem beszélve arról, hogy az olcsó munkaerő lehetővé tette azt is, hogy gazdaságosabban, vagyis nagyobb nyereséggel termeljenek, mint az USA- ban. A több mint félmillió négyzetkilométeren elterülő hat ország — Costa Ricát ki­véve — a pánamerikai föld­rész legszegényebb államait alkotja. A gazdasági, kultu­rális, technikai fejlettség itt a legalacsonyabb. Legmaga­sabb az analfabetizmus, a pusztító járványok ereje. Pe­dig jelentős kincsekkel ren­delkeznek. Közülük legismer­tebb a banán. A közép-amerikai országok (Kolumbiával és Ecuadorral együtt) a világ banántermé­sének 65 százalékát adják. Panamában a devizák 57, Hondurasban 42 százalékát jelenti. A barna arany front­ját csaknem teljesen a há- ;; rom nagy amerikai banán­monopólium — United ■ Brands, Standard és a Del Monte — uralja. Saját légi : és tengeri flottájuk van. ' Mintegy 5000 kamion szállít- í; ja a kikötőkbe az árut. A hatalmas áruházaikban hi- | telbe is vásárolhatnak a ba- í nánszüretelők, így — eladó- | sítva — biztonságosabban | lehet hallgatásra bírni őket. | A pánamerikai földrészen I szinte kényük-kedvük szerint | manipulálják az árakat. Ezek után érthető, hogy g bármerre jár az jember Kö- 1 zép-Amerikában, mindenütt | „gringónak” (a túlsó partról 8 jött idegennek) nézik, s bi- I zalmatlanok vele. Ezek a né- I pék bármilyen kedvesek és 1 nyílt szívűek, mint általában a trópusi népek: ha lehet, el­kerülik a „kék szemű, szőke hajú idegeneket”. Az ősi bi­zalmatlanságot a mai való­ság méginkább táplálja. (Folytatjuk) Király Ferenc II jobb minőségű vetőmagért Fólia alatti rlzspalánta-nevelés Csárdaszálláson Hagyomány már, hogy ta­vaszról -tavaszra az ország­ban az elsők között kezdi meg a rizs vetését a csárda­szállási Petőfi Tsz. A KITE termelési rendszeren belül a fenti kollektív gazdaság a rizstermesztés bázisgazdasá­ga. Az idén 627 hektáron termelnek rizst Csárdaszál­láson, ebből mintegy 100 hektárnyi területen vetőma­got állítanak elő. A rizstáblákon — a rend­kívül kedvezőtlen időjárás ellenére — optimális vetőágy készült. Tegnap, április 13- án megkezdődött a rizs ve­tése. Ez a hír önmagában nem volna érdekes, hiszen ezt teszik hosszú évek óta. Csakhogy 1981. tavaszán a csárdaszállási Petőfi Tsz-ben nemcsak a szabad földben, de fólia alatt — nagy gond­dal előkészített —, műanyag tálcákon is kel a rizs. Még látványnak is érde­kes, ahogy előkészítik a rizs­palánta számára a talajt. Egy jól bevált japán gépsor segít ebben. A termőföldet az ország különböző tájairól és a helyi határból szállítot­ták a fóliasátrak tőszomszéd­ságába. Ott először géppel megdarálják, szállítószalagon szerves és műtrágyát, vegy­szert adagolnak a földhöz, megfelelő arányban keverik, menet közben locsolják. A műanyag tálcákra először egy sor termőföld érkezik, ezt a gép finom kefével szépen „elrendezi”, ledöngöli, majd egy sor rizst szemenként le­hullat, erre ismét egy sor termőföld jön. így kerül a komplett -tálca a műanyag­fólia alá, ahol gondos asz- szonykezek locsolgatják az előírásoknak megfelelően. — Elsősorban a rizsvető­mag minőségéért vállalkoz­tunk erre a nagy kiadásra — vallják a Petőfi Tsz vezetői. — Már korábban is termel­tünk vetőmagot palántáról, de a fábiánsebestyéni Ki­nizsi Tsz-ből hoztuk az elő­nevelt palántát. A rizs any- nyira kényes növény, hogy ha egy picikét megfázik a palánta, máris nagy a kiesés. Ezért gondoltunk arra, hogy az idén — kísérletképp -— 40 hektáron a saját magunk ál­tal nevelt palántából állít­juk elő a rizsvetőmag egy részét. Elmondották a szövetkezet vezetői: hagyományos mód­szerrel 200 kiló vetőmag szükséges egy hektárra. Pa­lántázással elég mindössze 40 kiló. Egy hónapig marad a kikelt palánta a fólia alatt. Átvészeli azt a legkritiku­sabb időszakot, amikor a ta­vaszi fagyok esetén épp a megtermékenyülés idején sokat szenved a növény. Legalább két hetet nyernek a rizs érésével, ami az őszi betakarításnál rendkívül nagy előny. Hiszen az idő­járást nem a szövetkezet vezetői „dirigálják”, még Csárdaszálláson sem. Ügy vélik, minőségileg sokkal jobb vetőmagot sike­rül így előállítani, és meny­nyiségben is pár mázsával több várható a hagyományo­san vetett rizsföldek hoza­mánál. A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben nyolc fóliasátor alatt látni a műanyag tálcák­ra vetett rizsvetőmagot, ösz- szesen 2800 négyzetméter hasznos területen csaknem 40 millió palántát állítanak elő. A szövetkezet csak­nem 13 ezer műanyag tálcá­val rendelkezik, s kiültetés­re alkalmas lesz a palánta, géppel rakják földbe. így is nagy a kézimunka­igény, ezért nem várható, hogy a jövőben a jelenlegi­nél nagyobb területen állí­tanak elő rizsvetőmagot pa- lántázási módszerrel. A japánok és a nagy gya­korlattal rendelkező fábián- sebestyéniek sok segítséget nyújtanak ahhoz, hogy Csár­daszálláson szakszerűen tör­ténjenek a munkafolyama­tok és valóban meghozza a gyümölcsét az anyagi, erköl­csi nagy vállalkozás. A beszélgetésből az is ki­derült: legalább 30 mázsa rizst kell termelni ahhoz, hogy az önköltség megtérül­jön, tehát ne legyen ez az ágazat ráfizetéses. A nép­gazdaságnak is nagy előny, ha nem kell import rizst oly nagy mennyiségben behozni. Csakhogy a tsz nem elégszik meg azzal, hogy ne legyen veszteséges. Ennél sokkal többet akarnak és tudnak is produkálni Csárdaszálláson. A. R. Nyomornegyed Hondurasban

Next

/
Thumbnails
Contents