Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

1981, március 12., csütörtök o IZUslUKfiTEI­Javítják az utat, építik az út menti vízelvezető-árkot Béké­sen, a Csabai úton. A nemrégiben átadott ABC-áruház előtt dolgoznak a KÉV munkásai Fotó: Veress Erzsi A HHF feladatai a felnőttoktatás segítésében Országos pedagógiai pályázat öt évre szóló országos pe- I dagógiai pályázatot hirde­tett a Művelődési Miniszté­rium, a Magyar Pedagógiai Társaság és az Országos Pe­dagógiai Intézet. A pályázat célja, hogy a pedagógusok, a népművelők, a pszicholó­gusok és más szakemberek, az úttörővezetők ismertessék az óvodai, az iskolai nevelés­oktatásban, a pedagógus-to­vábbképzésben, a gyermek- védelmi és a mozgalmi mun­kában szerzett tapasztalatai­kat, tárják fel az ezekkel kapcsolatos problémáikat, azok okait, tegyenek javasla­tokat a nevelés-oktatás to­vábbfejlesztésére, segítsék elő a bevált nevelési-oktatási módszerek, a pedagógiai ku­tatások eredményeinek széles körű alkalmazását. A közép­távú pályázattal is a terv­szerű, az elmélyült kutatást, elemzést kívánják előmozdí­tani a meghirdetők. Ez évre a képességfejlesz­tés, a tehetséggondozás té­mát, a következő esztendőre a gyermekek, a tanulóifjúság munkára nevelésével, a munkához való szocialista viszony kialakításának lehe­tőségeivel, módszereivel kap­csolatos kérdéskört ajánlot­ták. A mai diák a pedagógus szemével című témát 1983-ra jelölték meg a felhívásban. 1984-ben a nevelési-oktatási intézmények és környezetük kérdéskörrel, 1985-ben pedig az iskolán kívüli nevelés sze­repével, hatásával foglalkoz­hatnak a pályázók. A pályaműveket a megyei pedagógus-továbbképző inté­zetekhez kell beküldeni min­den év szeptember 10-ig. Eze­ket a megyékben értékelik, s a legmegfelelőbbeket októ­ber 10-ig az Országos Peda­gógiai Intézethez továbbítják. A pályázat - eredményét minden év december 15-ig ismertetik. Szebb fürdőszobák A fürdőszoba s a többi mellékhelyiség óhatatlanul egyik meghatározó része a lakáskultúrának. A szép, íz­lésesen berendezett lakás hatását igencsak lerontja az össze nem illő tárgyakkal hevenyészve, véletlenszerűen felszerelt fürdőszoba, előszo­ba képe. Ebben az évben már meg­könnyíti az igényes vevők dolgát két műanyagipari szö­vetkezet, amely — kimon­dottan a hazai vásárlók ér­dekében — figyelmet érdem­lő vállalkozásba kezdett. Az Általános Gép- és Műanyag- ipari Szövetkezet, valamint a Lőrinci Műanyagipari Szö­vetkezet vállalta, hogy ter­mékei fejlesztésével, szín- és formabeli összehangolásával hozzájárul a korszerű, diva­tos, magas minőségi és esz­tétikai követelményeket ki­elégítő mellékhelyiségek ki­alakításához. Az Általános Gép- és Mű- anyagipari Szövetkezet már évek óta foglalkozik fürdő­szobába, előszobába való fel­szerelési tárgyak: tükrök, polcok, kisbútorok készítésé­vel. Ezek sikere, keresettsé­ge indokolta a további fej­lesztést. A lőrinci szövetke­zet szintén több éve gyárt W. C.-ülőkét, most új, mo­dern formát kísérletezett ki. A múlt év végén pedig mű­anyag vízöblítő tartályok ké­szítését kezdte el, ezek nagy előnye, hogy nem vízköve­sednek, nem rozsdásodnak, igen hosszú élettartamúak. A tervek szerint fehér, barna, halványzöld, korail­és piros színben állítják elő a felsorolt berendezési tár­gyakat. A szövetkezetek egységcsomagot állítanak elő fürdőszoba-felszerelési cik­keikből, ezekből az idén kö­rülbelül 10 ezer, jövőre pe­dig mintegy 40—50 ezer ke­rül a hazai boltokba. A Hazafias Népfront me­gyei elnökségének pedagó­giai csoportja március 11-én, tegnap munkaértekezletet tartott Békéscsabán. Ezen Varga Sándorné elnök az 1981. évi feladattervről tájé­koztatta a jelenlevőket, majd Krisztófl Andrásné, a HNF megyei művelődéspolitikai munkabizottságának titkára személyi és szervezeti kérdé­sekről beszélt. Ezután Róta Pál, a peda­gógiai csoport titkára a munkaközösség által az el­múlt évben megtárgyalt fel­nőttoktatás vitájának ta­pasztalatait összegezte, is­mertette a HNF megyei el­nökségének március 27-i ülésére kerülő anyaggal kap­csolatos ajánlásokat. Többek között kiemelte: a mozgalom aktívái tegyenek meg min­den tőlük telhetőt azért, hogy az általános iskolai végzett­séggel nem rendelkező dol­gozók minél nagyobb szám­ban kapcsolódjanak be a fel­nőttoktatásba. Sajnos, a leg­utóbbi népszámlálás ide vo­natkozó adatai még nem is­meretesek, de 10 évvel ez­A KPM Békés megyei Közúti Igazgatóságánál tar­totta kedden délután kihe­lyezett ülését a Magyar Autóklub Békés megyei szer­vezetének elnöksége. Elő­ször a közúti igazgatóság fő­mérnöke, Szabó Lajos tájé­koztatta az autóklub tagjait a megye úthálózatának el­múlt évi fejlesztéseiről, a jö­vő feladatairól. A szűkös pénzügyi lehetőségek miatt az igazgatóság fő célja, az utak szintentartása. Á kor­szerűsítések sorában kiemelt helyen szerepel a 44-es, a 46-os, a J7-es és a 443-as fő­út. Ezenkívül több alsóbb rendű út szélesítését tervezi az igazgatóság. A fejleszté­sek közül fontos a megye- székhelyen a 44-es és 47-es út közös átkelési szakaszá­nak mielőbbi befejezése, ami a jövő év szeptemberére vár­ható. Az elkövetkezendő években Gyulán kétszer két nyomra bővítik a Vértanúk útját, s ugyancsak bővítésre kerül sor a 47-es út oroshá­zi átkelési szakaszán. To­vább folytatódik* a hídprog- ram: Doboz után Békésnél és Endrédnél épül új közúti híd. előtt mintegy 18—20 ezer volt Békés megyében azok­nak az 50 éven aluli lako­soknak a száma, akik nem fejezték be az általános is­kola 8. osztályát. Ugyanak­kor a HNF — a tanácsi, tár­sadalmi szervekkel, intézmé­nyekkel, szülői munkaközös­ségekkel közösen — maga is szorgalmazhatja az úgyneve­zett kihelyezett osztályok lé­tesítését, a továbbtanulni szándékozók segítését az egyes munkahelyeken. Külö­nös figyelmet kellene fordí­tani a gyesen levő kismamák és az eljáró fiatalok művelő­dési-kulturálódási lehetősé­geinek megteremtésében is. A pedagógiai csoport tag­jai több értékes javaslattal, észrevétellel járultak hozzá a téma minél szélesebb alapo­kon való megvitatásához és a gondok pontos körülhatáro­lásához. Befejezésül a HNF Országos Tanácsa pedagógiai, albizottságának a középfokú oktatási intézmények szülői munkaközösségeiben szerzett tapasztalatairól Varga Sán­dorné elnök tájékoztatta az értekezlet részvevőit. A második napirendi pont keretében az elnökség a me­gyei szervezet idei költség- vetési és feladattervét tár­gyalta meg. Ez évtől a MÁK megyei szervezete taglétszá­mát tekintve B kategóriás, ami 21—5 ezer klubtagot je­lent. Az idei feladatok kö­zött szerepel a taglétszám to­vábbi növelése. A célkitűzé­sek szerint az év végére a megyében szeretnék elérni a 2600-as taglétszámot. A klub keretében működő személygépkocsi-vezető kép­zésről szólva az elnökség megállapította: a járműve­zetés-képzést jól szolgálja, további, még színvonalasabb oktatómunkával az idén mintegy 250-en szerezhetnek jogosítványt a klub kereté­ben. Végezetül az autóklub bé­késcsabai műszaki bázisának beruházásáról tájékoztatták a jelenlevőket. A tervek sze­rint — a Szarvasi úton — a műszaki bázis az év máso­dik felében elkészül, s az év utolsó hónapjaiban várja a magánautósokat szolgáltatá­saival melynek részét képe­zi a hatósági vizsgáztatás is. Ülést tartott az autóklub megyei szervezetének elnöksége Beilleszkedni a közösségbe Kiemelt első dijat kaptak Az Űj Tükör olvasószolgá­lata, valamint az OKISZ művelődési és szociálpoliti­kai főosztálya az idén orszá­gos pályázatot hirdetett szö­vetkezeti dolgozóknak. A pályázatra érkezett legjobb alkotásokat az „Ez a divat” kiállítótermében hobbikiállí­táson mutatták be, amelyet február 27-én nyitottak meg az érdeklődők előtt Buda­pesten, a József körút 29. szám alatt. A pályázatra 32 szövetke­zet, illetve szövetkezeti fenn­tartású klub tagjai küldték be munkáikat. Megyénkből kiemelkedően szerepelt az ipari szövetkezetek békéscsa­bai Gyopár Klubjának kép­zőművészeti stúdiója. Shrif- fer. Mihály, Kovács András, Képiró Imre és Vágó Ferenc fafaragásaival, Karasz János és Dénes Anna népi játékai­val, Pesztrányszky Károlyné és Kiszely Jánosné pedig ké­zimunkáival nevezett be a kiállításra. A stúdió szerep­lésével kiemelt első díjat ér­demelt ki. A kiállítást március 13-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők az „Ez a divat” kiállító- termében. Mezőgazdasági filmbemutató Minden tavasszal megren­dezik a megyei mezőgazda- sági filmbemutatót Békés­csabán. Tegnap, szerdán dél­előtt a Szabadság moziban vette kezdetét a filmsereg­szemle, melyet Blahut Lajos- né, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője nyitott meg. Megnyitó beszé­dében hangsúlyozta: ismere­teink döntő többségét, csak­nem 80 százalékát vizuális úton szerezzük. Ezért elen­gedhetetlenül szükséges a ipari ismeretterjesztésben, mezőgazdasági és élelmiszer­képzésben és továbbképzés­ben is a vizuális eszközök al­kalmazása. Egyre jobban hozzászokunk a filmhez, a film képi nyelvéhez. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium so­kat tesz újabb és újabb szak­mai filmek kibocsátásáért. Az elmúlt esztendőben me­zőgazdasági, élelmiszeripari és. erdészeti témában néhány tucatnyi film készült. Ezek­ből a filmekből tegnap 13-at mutattak be. Ezek megyénk jellegéből eredően a legjob­ban tudják elősegíteni a tu­domány eredményinek meg­ismerését, a korszerű eljárá­sok mind szélesebb körű el­terjesztését. Sajtótájékoztató Országosan új. egységes in­gatlan-nyilvántartás készül, a munkálatok befejezéshez kö­zelednek — erről tájékoztat­ta Egri Antal, a MÉM Or­szágos Földügyi és Térképé­szeti Hivatalának helyettes vezetője tegnap a miniszté­riumban az újságírókat. Már csak néhány község van hát­ra, és a megyékben végez­nek a munkával; a fővá­rosban az év végén zárják le az új nyilvántartást. Az eljárás során 7,5 mil­lió ingatlan adatait kellett a helyszínen ellenőrizni, 1,7 millióét módosították. A tu­lajdonjog és az adatok egyeztetésére a földhivatalok 4,8 millió tulajdonost hívtak meg. Közülük 4,3 millió megjelent, és személyes köz­reműködésével segítette in­gatlana jogi helyzetének ren­dezését, személyi adatainak kiegészítését. Ennek során az érdekelték közreműködésével vált lehetővé több mint 500 ezer ingatlanra vonatkozóan a tulajdonjog, 1,5 millió in­gatlan esetében pedig az egyéb jogok rendezése (ha­Imiékezetes pillanata kommunista életé­I I ben, amikor elő­ször veheti kezébe a' párthoz való tartozását kifejező kis piros tagsági könyvét. Tag­jává vált ezzel egy számára új közösségnek, s ez a tény újfajta kötelezettségeket és jogokat is jelent. . A kommunistává válás fo­lyamata nem fejeződik be a pártba való felvétellel, a tag­könyv átvételével. A párt új tagjának továbbra is segítsé­get kell kapnia ahhoz, hogy kommunista kötelezettségeit megfelelő módon teljesíthes­se. Rossz úton jár az olyan alapszervezet, amely csak a 1 agfelvétel megtörténtéig for- dít figyelmet leendő tagjára. A szó legjobb értelmében vett nevelés folyamata nem szenvedhet törést ezen a ponton, hanem — más fel­tételek mellett — folytató­dik. Jogilag — hogy így mond­juk — az új tagkönyv bir­tokosa a felvétel megtörtén­tétől kezdve teljes jogú párttag: bizonyos választha- t ósági korlátozástól eltekint­ve éppen úgy részt vehet a part életében és munkájá­ban, mint az, aki már akár 30—35 éve hordozza zsebé­iben a tagsági könyvet. De tartalmát tekintve más a helyzet. Az új párttagnak még tájékozódnia kell: meg­ismernie a belső rendet, a szokásokat, a közösség éle­tének írott és Íratlan szabá­lyait. A párt programnyilat­kozatával, szervezeti sza­bályzatával megismerkedett már a felvétel előtt, de tag­gyűlésen, pártcsoportgyűlé- sen legjobb esetben is csak egyszer-egyszer vett részt, ha mint tömegszervezeti ak­tivistát vagy munkahelyi ve­zetőt meghívták oda. S most e fórumokon véleményt kel­lene mondania olyan dol­gokban, amelyekben már ál­lást foglalt a vezetőség, hoz­zászólt a főnök vagy a nagy tekintélyű munkatárs. Igaz, ha egyébként az adott mun­kahely fórumain demokrati­kus a légkör, ebből a szem­pontból kedvező „előiskolá- val” rendelkezik. De akkor is úgy érzi, hogy mint kom­munistának ebben a közös­ségben fokozottabb a fele­lőssége — s joggal érzi így. Az alapszervezeti kollek­tívának megvan a maga sze­repe és felelőssége abban, hogy az új tagjának meg­könnyítse a részvételt a kö­zös ügyek megvitatásában, az állásfoglalások és döntések kialakításában. A bátorítás, az ösztönzés ebben a tekin­tetben nem nélkülözhető. A közvetlen munkatársak, a volt ajánlók és konzultán­sok, a vezetőségi tagok buz­dító szava egyaránt sokat nyomhat itt a latban. A lég­kör, az új párttag észrevéte­leinek fogadtatása és keze­lése ugyancsak nem tekint­hető mellékesnek. Például valamely napirend kapcsán új tagját is megkérheti a pártcsoport, hogy együttesen kialakított álláspontjukat ő ismertesse a taggyűlésen. Nem a formális jegyek a mértékadóak ebben a mun­kában, hanem az, hogy mi­lyen gyorsan és megalapo­zottan válik természetes készséggé a közös ügyek megvitatásában és eldöntésé­ben való érdemi részvétel. Nem kevésbé fontos ter­mészetesen a részvétel a kö­zös cselekvésben, a határo­zatok, döntések valóra vál­tásában. Ma szinte kivétel nélkül olyanok kerülnek a párt soraiba, akik már ezt megelőzően részesei a köz­életnek, gyakran valamilyen tisztséget is betöltenek a tár­sadalmi szervezetek egyiké­ben. Ezért az esetek többsé­gében a pártmegbízatás a korábbi társadalmi tevé­kenység folytatására irá­nyul. Az is megtörténhet, hogy az új párttagot újfajta poli­tikai feladattal látják el, mint ahogy gyakorta kap megbízást, ösztönzést ilyen­kor tudása, politikai ismere­tei további bővítésére is. Fontos, hogy mindez a le­hetőségekhez mérten iga­zodjék képességeihez, érdek­lődési köréhez. A túlterhelés­től indokolt óvakodni: sem­milyen tekintetben nem jó, ha az új párttag úgy érzi, tőle többet várnak, mint a pártszervezet régi tagjaitól. De ha csekély a teher, az sem jó, hiszen az új párttag tettrekész, bizonyítani akar, s csalódást okoz, ha erre nem nyílik módja. Ö felvételt követő idő­szakban gyakorlati­lag próbára tevő­dik, megméretik a pártszer­vezet döntésének helyessége. Az egyénen, de a kollektí­ván is .múlik, hogy az új párttag zökkenőmentesen il­leszkedhessek be a kom­munista közösségbe, s hogy ez a közösség erősödjék vele és általa. Gyenes László íz egységes ingatlan-nyilvántartásról szonélvezeti jog, jelzálog, más terhek és tilalmak). Az eljárásra jellemző, hogy az adategyeztetés alkalmával gyakran több évtizede, nem ritkán 70—80 éve rendezet­len ügyekkel foglalkoztak. Összességében 7,5 millió in­gatlan csaknem felénél álla­pítottak meg olyan eltérést a földhivatalok, amit utólag kellett rendezni. A széles körű tájékoztató­munka ellenére több mint 500 ezer ingatlan tulajdono­sa nem vett részt az adatok egyeztetésén. Ezzel elsza­lasztottá azt a lehetőséget, hogy személyesen győződjön meg ingatlanának közhitelű nyilvántartásáról, és régi, rendezetlen ingatlanügyét a helyszínen, egyszerűsített el­járással tisztázza. Ez a kö­zömbösség azzal jár, hogy a korábbi telekkönyvek adata kerül az új ingatlannyilván­tartásba, és a későbbi ren­dezés jelentős többletköltsé­get, utánjárást okoz az érde­kelteknek. Viszonylag kevés azoknak az ingatlantulajdo­nosoknak a száma is, akik az említett közszemlén ellen­őrizték ingatlanjaik új nyil­vántartását. Az új nyilvántartással szemben alapvető követel­mény, hogy ne csak elkészí­tése időpontjában, hanem mindenkor egyezzék a való­sággal, a tényleges állapot­tal. Ezért az újabb és újabb változásokat folyamatosan jegyzik be. Erre csak akkor - van lehetőség, ha az érintet­tek a változásokat közlik is a földhivatallal. Erre 30 na­pon belül van lehetőségük. A határidő megtartását saját érdekük is indokolja, mert a mulasztás jelentős hátrány­nyal: bírságolással jár. Az új ingatlan-nyilvántar­tás különben nyilvános, an­nak tartalmát az érdekeltek megtekinthetik, róla másola­tokat kérhetnék. Évente kö­rülbelül 500 ezer ilyen má­solatot adtak ki a földhiva­talok állampolgárok és kü­lönböző hatóságok részére, . továbbá több mint félmillió személyes érdeklődésre ad­tak szóbeli tájékoztatást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents