Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

kedd i:i^UKT‘ld 1981. március 10., Növeli termelését a BUBIV gyulai gyára A Budapesti Bútoripari Vállalat (BUBIV) 8. számú gyulai bútorgyárának az idei árbevételi terve 127 millió forint, ami 3 és fél százalék­kal több a tavalyinál. A lét­szám kisebb csökkentése mellett célul tűzte a terme­lés 6 százalékos növelését, amit a termelékenység foko­zásával törekszik elérni. Kü­lönösen fontos szerepe van ebben a tavaly IV. negyed­évben üzembe helyezett al­katrész-megmunkáló gépsor­nak, amely most már egész évben használatban lesz. Üzem- és műhelyszervezési változásokra is sor kerül. Egyebek közt átszervezik a szerelő főműhely technoló­giái sorát, a vállalkozási gépcsoport pedig megfelelő helyre települ, és korszerű, új gépeket kap. A termelés tervbe vett 6 százalékos növelése képezi az 1981. évi bérfejlesztés alap­ját. A gyár gazdasági veze­tőinek ezzel a javaslatával a szakszervezeti bizalmiak tes­tületé is egyetértett. A 127 millió forint árbe­vétel továbbra is a termelés 3 ágából származik. A leg­jelentősebb tételt (77 millió forintot) a lakossági bútor képezi. A gyárban készül a közkedvelt Napfény és a Gyula elnevezésű szekrény­sor, valamint a Gyula típusú szólószekrény. Elismert a gyulai bútor­gyárnak az immár 4 éve tar­tó önálló vállalkozási tevé­kenysége, amiből 1981-ben 40 millió forint bevétel várha­tó. Szállodák, üdülők, okta­tási intézmények bútorát és berendezését elkészíti, illetve be is szereli. Az idén fejező­dik be a munka egyebek közt a balatonfüredi SZOT oktatási központjában, ké­szül Siófokon az aranyparti üdülő, Gyulán a SZOT—Cse­pel üdülő, Budapesten pedig a Hotel Rege Szálló bútorza­ta és berendezése. Exportra — Svédországba — mintegy 10 millió forintot érő Rektor fantázianevű, több darabból álló, variálha­tó kisbútorgarnitúra kerül. A termelés eredményessé­gének elősegítésére a gyár növeli a szakmunkásképzést. Tanműhelyt is létrehoz. Korszerű takarmánybetakarító gépek A nemzetközi munkameg­osztás keretében új, korsze­rű takarmánybetakarító gé­pek gyártását kezdte meg a Szolnoki MEZŐGÉP Válla­lat. Az új szálastakarmány- betakarító és szárító gépek, eszközök nagy teljesítmé­nyűek és gazdaságosan üze­meltethetők. A vállalat új­donságai közé tartozó óriás hengeresbálázót az amerikai Hesston cégtől átvett licenc alapján kooperációban gyártják. A betakarítási idényre 200 ilyen masinát értékesítenek, a második félévben pedig további szá­zat adnak át a kereskede­lemnek. A takarmánybetakarítás praktikus új eszköze az ugyancsak a Hesston cégtől átvett alternáló szársértő kasza, amely egyebek közö- zött a lucerna betakarításá­ra szolgál. Tulajdonsága, hogy a kaszálással párhuza­mosan a növény szárát fel­hasogatja, így ez a levélzet- tel megközelítően azonos idő alatt szárad. Szolnoki új­donság a petrencéző kocsi is, ezt a kanadai McKee cég­től vásárolták. Ez a gép a le­vágott takarmányt felszedi, szeleteli és az istállókba vagy a karámokba szállítja. A vállalat új takarmánybe- takarítn eszközeit, gépeit a termelési rendszerekkel kö­zösen vizsgáztatja. Mit kell tenni a házikerti gyümölcsösökben? A gyümölcsösök védekezési technológiájában régóta nagy szerepe van a rügypattanás előt­ti tél végi, kora tavaszi lemosó kezelésének. Az almástermésüek későbbi növényegészségügy! állapotát is elsősorban a jelentősebb káro- sítók (lisztharmat, varasodás, ka­liforniai pajzstetű, takácsatkák stb.) jelenléte és fertőzésük eré- lye, veszélye határozza meg. El­lenük a fák nyugalmi állapotá­ban — amely alatt az őszi lomb­hullástól közvetlenül a rügyfa- kadásig terjedő periódust értjük — radikális permetezéseket le­het és kell végrehajtani. Ebben az időszakban főleg olyan káro- sítók ellen kell védekezni, ame­lyek a vegetáció alatt csak ne­hezen szoríthatók vissza. (Vara­sodás, kaliforniai pajzstetű és a' takácsatkák.) A védekezésre a háztáji gyümölcsösökben téli higítású mészkénlé (5 B-fok), Neopol (5%), Novenda (2%) és háromévenként gyümölcsfaolaj E (5 %) alkalmazható. Az újabb kísérletek szerint eredményesen használható a Frutapon 7 E (2%) — szintén csak három­évenként — elsősorban erős at­kafertőzés esetén, mert kiváló tojásölő hatással rendelkezik, valamint hatékony a pajzstetvek ellen is. A gombabetegségek áttelelő képleteinek elpusztítására bevált eljárás a réztartalmú (Rézoxi- klorid 0 WP) és a réz Zineb ha­tóanyagú (Miltox Special, Cup- rosan Super D) szerekkel törté­nő lemosás, ámely rügypatta­náskor is elvégezhető. A csonthéjasoknál is élni kell a nyugalmi állapot adta lehető­ségekkel, és a fentiekhez ha­sonlóan védekezni kell a káro- sítók áttelelő formái ellen. Kü­lön figyelmet kell fordítani az őszibarack-levélfodrosodás és a meggymonilia fertőzési veszélyé­re, mert a későbbiekben ered­ményesebben léphetünk fel el­lenük, ha az áttelelő képletek mennyiségét a megelőző perme­tezéssel csökkentjük. Ügyelni kell azonban arra, hogy a DNOC hatóanyagú készítmények (pél­dául Novenda) őszibarackra nem használhatók, mert rügypergést okozhatnak. A védekezést a csonthéjas gyü­mölcsöknél is a Neopol, Fruta- pon 7 E készítményekre, vala­mint a réztartalmú szerekre kell alapozni/ Természetesen a nyugalmi idő­szakban végzett permetezésekkel nem lehet a vegetáció alatti nö­vényvédelmet helyettesíteni, kü­lönösen nem a rügyfakadáskor és a zöldbimbós állapotban vég­zendő kezeléseket. Biztonságos termelés a battonyai Petőfi Tsz-ben Fennállása óta a legjobb eredményt érte el 1980-ban a battonyai Petőfi Tsz. A tiszta nyereség meghaladta a 11 és fél millió forintot. Az árbevételük 210 millió 774 ezer forint volt, ami 46 millióval haladta túl az elő­ző évit. A jó eredményeket első­sorban annak köszönhetik, hogy a szövetkezet határá­ban biztonságossá tették a termelést. 1980-ban befeje­ződött a komplex melioráció. A talajszerkezet javítását, a csatornázást, a több száz hektáros nagytáblák kialakí­tását, az üzemi vízrendezést befejezték. A nagyarányú beruházás máris meghozta gyümölcsét. Korábban, olyan belvizes esztendőben, mint az 1980-as év volt, legalább kétezer hektár föld maradt megműveletlenül a batto­nyai Petőfi Tsz-ben. Tavaly a kedvezőtlen időjárás elle­nére a nagy nemzeti kincs­ből, a’ termőföldből nem ma­radt semmi parlagon. És a különböző növényféleségek is jó terméshozamokat adtak. A szövetkezet fejlesztésére más téren is nagy gondot fordítottak. Csupán 1979­ben és 1980-ban gépvásárlás­ra összesen 24 millió 223 ezer forintot szántak. A szö­vetkezetben sok a fiatal szakember és szakmunkás, a korszerű gépek, technoló­giák értői. Ennek köszönhető, hogy 1980-ban az előző év­hez képest kevesebb villa­mos energiát és folyékony üzemanyagot használtak fel, mindenütt csökkentették a költségeket. A 4836 hektáron gazdálko­dó Petőfi Tsz-ben a 10 szo­cialista brigád sok hasznos kezdeményezése, a példás munkafegyelme sokat segí­tett abban, hogy az V. ötéves terv utolsó esztendejét ki­emelkedően jól zárták. Az új gazdasági évre nagy gonddal készültek fel a szö­vetkezet vezetői és tagjai. Elsősorban arra törekszenek, hogy a talaj termőképessé­gét szerves és műtrágyával tovább javítsák. A mészben szegény talajokon a termelé­kenység növelésére további meszezést alkalmaznak. Az ésszerű üzemszervezést a számvitel gépesítése, a kor­szerű adatszolgáltatás meg­szervezése biztosítja. Külön­böző kutatóintézetekkel, rendszerekkel tart szoros kapcsolatot a szövetkezet, hogy a helyi adottságokat minél jobban kihasználhassa a népgazdaság és a szövet­kezeti tagság javára. a. A Gyulai Húskombinát az idcn ötszázötven—hatszázezer ser­tést és huszonötezer marhát dolgoz fel. Egyik legkeresettebb termékük a csabai kolbász, melyből az ország minden tájá­ra szállítanak (MTI-fotó: Sarkady János felvétele — KS) fl KSH Békés megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) kereskedelmi áruház (pl. Univerzál Áruház, bútoráru­ház, ABC-áruházak) és étte­rem építésével, a szolgáltatá­sok kapacitásának bővítésé­vel, a lakás,-az egészségügyi intézmények (pl. Békéscsa­bán egészségügyi gyermek- otthon, Szarvason szakorvosi rendelőintézet) fejlesztésével, Békésen, Békéscsabán, Gyu­lán, Orosházán, Endrődön és Mezőberényben új iskolák építésével stb. A beruházási tevékenység­ben tartósan kedvezőtlen je­lenség volt a befejezetlen beruházások állományának növekedése. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM, FOGLALKOZTATOTTSÁG A megye lakónépessége — a népszámlálás adatai szerint — 1980. január 1-én 437 000 fő volt. A lakosság száma 1975. és 1980. janu­ár 1. között — átmeneti emelkedés és csökkenés mel­lett — nem változott, de 1970-hez viszonyítva 4100- zal kevesebb lett. A két nép- számlálás időpontja között ugyanis a természetes szapo­rodás 9200 fővel növelte, az elvándorlás viszont 13 300 fővel csökkentette a megye lakónépességét. A városban lakók aránya 41,4%, amely tíz év alatt 4,5 százalékpont­tal emelkedett. A népesség kor szerinti összetétele a két népszámlálás között valame­lyest módosult: a demográ­fiai hullám a gyermekkorú- ak, az átlagos életkor emel­kedése pedig az öregkorúak arányát növelte, s csökkent pl. a 15—39 évesek részará­nya. A megye lakosságának 21,5%-a 14 éves és fiatalabb, 19,8%-a 60 éves és idősebb. A lakónépesség 45,3%-a folytatott aktív kereső tevé­kenységet, az inaktív kere­sők (nyugdíjasok, gyermek- gondozási segélyben, részesü­lők stb.) aránya 21,4, az el­tartottaké 33,3% volt. Az aktív keresőkből a me­zőgazdaságban dolgozók részaránya — a két nép- számlálás között — mintegy 12 százalékponttal csökkent, az ipari-építőipari keresőké 5, a többi ágazaté együttesen 7 százalékponttal emelkedett. A foglalkoztatottak ágazati szerkezete — a területi terv­céloknak megfelelően — to­vább módosult, korszerűsö­dött. Az utóbbi években az iparban foglalkoztatottak száma azonban már nem emelkedett — sőt, valame­lyest csökkent —, a mező- gazdaságban dolgozók’ szá­mának csökkenése pedig mérséklődött, illetve a ter­melőszövetkezetekben fog­lalkoztatottak száma az utóbbi két évben már lé­nyegében nem változott. LAKOSSÁGI PÉNZBEVÉTELEK, KISKERESKEDELMI FORGALOM A lakosság központi for­rásokból (munkabérekből, munkadíjakból, áruértékesí­tésből, pénzbeni társadalmi juttatásokból stb.) származó pénzbevétele 1980-ban több mint 50%-kal haladta meg az 1975. évit. Az átlagosnál — központi intézkedések ha­tására is — jobban emelked­tek a pénzbeni társadalmi juttatások. A fizikai és a nem fizikai foglalkozásúak egy főre jutó havi átlagke­resete 1980-ban az iparban 36, az építőiparban 28, a mezőgazdaságban 40, a köz­úti szállításban 39, a keres­kedelemben 31, a szolgálta­tási ágazatban 30%-kal volt több, mint öt évvel azelőtt. A megye kiskereskedelmi forgalma 1980-ban 13,8 mil­liárd forint volt, amely 80%-kal több az 1975. évi forgalomnál. A lakosság vá­sárlási feltételeit és körül­ményeit javították a boltok és vendéglátóhelyek bővíté­sével, korszerűsítésével, technikai felszereltségük nö­velésével, mind a városok­ban, mind a községekben. A boltok és gyógyszertárak « összes alapterületét 22, a vendéglátóhelyekét 14%-kal bővítették öt év alatt. A bolti élelmiszerekből és élvezeti cikkekből eladott menyiség öt év alatt 15%- fcal emelkedett, s az ellátás folyamatosan, összességében kiegyensúlyozott volt. A ven­déglátás 1980. évi bevétele — összehasonlító árakon szá­mítva — mintegy 5%-kal haladta meg az 1975. évit. A ruházati cikkekből keveseb­bet vásároltak. Vegyes ipar­cikkekből viszont — az ár­változások' hatását kiszűrve is — 30%-kal többet forgal­mazott 1980-ban a kiskeres­kedelem, mint öt évvel az­előtt. 1980-ban mosógépből 17, centrifugából 18, villany- és gázbojlerekből 64—65, személygépkocsikból 69, ke­rékpárból 22, televízióból 30 százalékkal többet vásárol­tak' a megyében, mint 1975- ben. Hűtőszekrényből, por­szívóból, gáztűzhelyből, mo­torkerékpárból, rádióból csökkent az eladott mennyi­ség. LAKÁSÉPÍTÉS, KÖZMŰFEJLESZTÉS A lakosság életkörülmé­nyeit javította, hogy öt év alatt — az előirányzottnál több — összesen 17 841 la­kást építettek a megyében, az 1971—1975. években épí­tetteknél 4,2%-k'al többet. Megközelítő pontosságú szá­mítások szerint, az elmúlt tervidőszakban több mint 50 000 lakos költözött be új, korszerűen felszerelt lakás­ba. Az épített lakások 46%-a a községekben, 54%-a a vá­rosokban javította a lakás- körülményeket. A megye székhelyén, Békéscsabán csaknem 4000 lakást építet­tek. A megyében épített la­kások 14%-ához a költsége­ket állami erőforrásból fe­dezték, a többi a magánla­kás-építés keretében és nagyrészt állami kölcsön igénybevételével épült. Az 1980. évi lakásösszeírás időpontjában a megye lakás- állományának több mint fele kétszobás, 17%-a három- és több szobás volt. ' öt év alatt a megye köz­műhálózata az előirányzatot is meghaladó mértékben bő­vült, s a lakásépítés ütemé­vel lépést tartott. 1976—1980- ban a vízvezeték-hálózatot 555, a zárt csatornahálóza­tot 92 km-rel bővítették. Az új víz- és csatornavezeték 77, illetve 25%-át a közsé­gekben; 23, illetve 75%-át a városokban fektették le (11, illetve 42%-át Békéscsabán). 1980.-ban a vízvezeték-háló­zatba bekapcsolt, belső sze- relésű lakások száma 2,6- szerese, a csatornahálózatba bekapcsoltáké 1,6-szerese volt az 1975. évinek. EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS A középtávú tervidőszak alatt az orvosok száma a megyében 18%-kal nőtt. 10 000 lakosra 1980 végén 18 orvos jutott, az öt évvel ko­rábbi 15-tel szemben. Az át­lagosnál jobban emelkedett a kórházi orvosok száma. Az orvoslétszám azonban az egészségügy több területén még kevesebb a szükséges­nél. Például az általános körzeti orvosi állásoknak 9, a gyermekorvosi körzeti ál­lásoknak 11%-a 1980 végén betöltetlen volt. Öt év alatt a napi szakorvosi órák száma több szakrendelésen csökkent. Ugyanakkor a ren­delőintézetek átlagos napi forgalma emelkedett. Mind­ezek a még mindig számot­tevő orvoshiányra (ezen be­lül főként a szakorvoshiány- r^i) utalnak. A megye kórházi ellátott­sága — a többi megyéhez viszonyítva is — hosszabb ideje kedvezőtlen. Ezen a téren csak a békéscsabai kórház bővítésének közeljö­vőben történő befejezésével, és a gyulai kórház rekonst­rukciójának megvalósításá­val várható javulás. öt év alatt jelentősen gya­rapodott a megyében a böl­csődei hálózat: a helyek' szá­mát 19%-kal növelték. A gyermekek elhelyezése iránti igény — bár a községekben is fokozódott — elsősorban a városi hálózat bővítését sür­gette. Ennek megfelelően, a fejlesztések több mint há­romnegyed része az öt vá­rosban valósult meg. 1980- ban több mint 2300 gyerme­ket írattak be a bölcsődékbe, 23%-kal többet, mint 1975.- ben. A városokban, illetve azok egyes városrészeiben még vannak zsúfolt bölcső­dék. és felvételre várakozó gyermekek is, bár az utób­biak száma csökkenő irány­zatú. Fejlődött a felnőttvédel­mi, elsősorban az idős kord­ákról való Szociális gondos- " kodás. ,A tervezett 100-zal szemben 125-tel bővítették a szociális otthonok befogadó- képességét. Az öregek' nap­közi otthonainak száma 6-tal gyarapodott, s az öt év alat­ti 28%-os helyfejlesztés 252 személy napközi otthoni el­helyezését tette lehetővé. A tervidőszak alatt a tár­sadalmi szükségleteknek megfelelően, az előirányzott­nál gyorsabb ütemben bőví­tették az óvodai hálózatot, öt év alatt 8 új óvodát épí­tettek. 1980-ban 16 550 óvodai hely .volt a megyében, 22%- kal több, mint 1975-ben. Igaz, az óvodás gyermekek száma 4%-kal, 20100 fölé emelkedett. Időközben nőtt az óvodai elhelyezések iránti igény is. Amíg 1975-ben a 3—5 éves gy mekeknek 86, addig 1980-ban mintegy 98%- át kívánták a szülők elhe­lyezni az óvodákban. A terv­időszak utolsó évében a fej­lesztések eredményeként az óvodák zsúfoltsága csökkent, de egyes településeken (pl. Orosházán és Békéscsabán) csak magas helykihasználás mellett tudták biztosítani a gyermekek elhelyezését. Az ötéves tervidőszakban az általános iskolák tanter­meinek számát új építés, bő­vítés és átalakítás révén a tervezettnél jobban növelték. A jelenlegi tanév elején 1644 osztályteremben 46 160 álta­lános iskolás tanult. Szá­muk 7,5, illetve 7,3%-kal több az öt évvel korábbinál. A tanerők száma ugyanezen időszak alatt 10%-kal emel­kedett. Az általános iskolák alsó tagozatában a tanulók számának a következő két- három évben fokozatos emel­kedése várható, mivel az 1970-es évek közepének na­gyobb számú születési évjá­ratai iskolás korba lépnek. Az általános iskolai oktatás tárgyi vonatkozású problé­mája, hogy még mindig ma­gas a szükségtantermek ará­nya, és egyes települések, il­letve azokon belül az egyes iskolák között az osztály.an- termi ellátottságban nagy különbségek tapasztalhatók. A középiskolák száma egy új létesítménnyel gyarapo­dott: Békéscsabán a nyom­daipari szakközép- és szak­munkásképző iskola az isko­lacentrumban átadott új épületbe költözött. A jelen­legi tanév elején a középis­kolai tanulók száma 7280 fő, az osztálytermek száma 251 volt. Az előbbiek száma 5%- kal kevesebb, az utóbbiaké 3%-kal több volt, mint öt évvel korábban. A középis­kolai tanerők száma ugyan­ezen idő alatt 11%-kal emel­kedett. A tervezettnek megfelelően bővült az általános iskolai diákotthoni hálózat: Szeg­halmon 100, Békéscsabán 120, Békésen 100 személyes diákotthont adtak át rendel­tetésének. Orosházán, Bé­késcsabán, Gyulán szak­munkástanuló-otthont épí­tettek. Az 1979/80. tanévben (a jelenlegi tanévi adat még nem áll rendelkezésre) az ország felsőfokú tanintéz­ményeinek — egyetemeinek, főiskoláinak stb. — nappali tagozatán 2206 Békés megyei fiatal tanult. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSAGA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents