Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

békés Megyei Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. MÁRCIUS 10., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése A megye gazdasági fejlődéséről az V. ötéves tervben Modern lakóépületek Békéscsabán, a Gábor Áron utcában Fotó: Martin Gábor Az országos kempingtalálkozó sikeréért A megye gazdaságának fej­lődése szervesen kapcsolódik a népgazdaság egészének fej­lődéséhez. Ezért indokolt, hogy az elért eredmények ér­tékelésénél is a népgazdaság ötödik ötéves tervének főbb célkitűzéseiből, illetve azok megvalósításának esetenként megváltozott feltételeiből, körülményeiből induljunk ki. Az V. ötéves népgazdasági terv — számolva a gazdál­kodás külső és belső felté­teleinek változásaival —, fő célként a termelés hatékony­ságának gyors ütemű emel­kedését, a belföldi felhasz­nálás mérsékeltebb növelé­sét, a népgazdaság egyensú­lyi helyzetének javítását je­lölte meg. A tervidőszak első éveiben a termelés és a felhasználás viszonylag gyorsan növeke­dett, de ez nem járt együtt a gazdasági fejlődés minősé­gi követelményeinek megva­lósításával ; a belföldi fel- használás növekedése mellett a számítottnál kedvezőtle­nebbül alakultak a külpiaci értékesítési lehetőségek, az import pedig erőteljesen emelkedett. Mindezek a vál­tozó helyzetnek megfelelő in­tézkedések megtételét tették szükségessé. A gazdaságpoli­tika 1978-ban a gazdasági munka fő feladatának a nép­gazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítását, az el­ért életszínvonal megőrzését, megszilárdítását jelölte meg. E céloknak rendelték alá az Állami ipar Szövetkezeti ipar Szocialista ipar Ezen belül: nehézipar könnyűipar egyéb ipar élelmiszeripar A megye területfejlesztési célkitűzéseinek megfelelően az ipari termelőerők (mun­kaerő, állóeszközök) struktú­rája ágazati szempontból fő­ként az élelmiszeripar, terü­letileg pedig a községekben települt ipar javára módo­sult. Ezt elősegítette a cél­irányos fejlesztési politika. Javult a megyében termelt nyers- és alapanyagok, vala­mint ezek helyi feldolgozása közötti összhang. Főként Szeghalom és Mezőkovácshá- za térségében pedig az ipar fejlesztésével kiegyenlítet­tebb lett a helyi munkaerő foglalkoztatottsága. A tervidőszak alatt az át­lagosnál mérsékeltebben emelkedett a nehézipar és a könnyűipar termelése. Ezen ipari üzemek termelésére ha­tottak leginkább a bel- és fő­leg a külpiaci igények vál­tozásai, a rekonstrukciós fel­adatok és a termékszerkezet módosításának szükségszerű­ségei. Mindezek mellett 1980- ban például: földgázból le­hengerelt síküvegből 45, hú­zott síküvegből 67, konzerv­ipari és háztartási idény- üvegből 57, terménybetaka­rító gépekből és géprendsze­rekből 49, kötött felsőruhá­zatból 11 százalékkal többet termeltek, mint öt évvel ko­rábban; kőolajból, égetett téglából, kötött alsóruházat­ból viszont kevesebbet állí­tottak elő. Az élelmiszeripar termelé­se — a mezőgazdaság ked­vező árutermelésének, a fel­1979. és 1980. évi terveket, ezen követelményekhez iga­zították hozzá a gazdasági szabályozókat és az irányí­tást. 1979—1980-ban az éves népgazdasági tervekben meghatározott főbb gazdaság- politikai célok megvalósul­tak. Javult az összhang a ter­melés és a felhasználás kö­zött, a tervezettnél is ked­vezőbben alakult a külkeres­kedelmi mérleg, összességé­ben egyensúlyban volt a vá­sárlóerő és az árualap is. Az életkörülmények öt év alatt tovább javultak. A megye gazdaságának és a lakosság életkörülményei­nek ötéves fejlődését részle­teiben az alábbiak jellemez­ték. IPAR A szocialista ipar termelé­se a tervidőszak első három évében évenként viszonylag dinamikusan fejlődött, majd 1979-ben és 1980-ban az elő­ző év szintjén alakult, s az 1980. évi termelés 21,3 szá­zalékkal haladta meg az 1975. évit. (E növekedés mér­téke az országosnál 3 száza­lékponttal nagyobb volt.) A szocialista iparban 1980-ban átlagosan 56 000 főt foglal­koztattak, megközelítően any- nyit. mint öt évvel koráb­ban. Az öt év alatt elért ter­meléstöbblet az egy foglal­koztatottra jutó termelés emelkedéséből származott. Az ipari termelés alakulá­sa szektoronként és ágaza­tonként: 1980. év, az 1975. évi "/o-ában 120.3 128,1 121.3 111,1 107,6 205,1 151,9 dolgozókapacitás bővítésének és a helyi feldolgozottság fo­kozásának eredményeként — kiugró mértékben, 52 száza­lékkal haladta meg az 1975. évit. (Országosan az élelmi­szeripar termelése 17 száza­lékkal emelkedett.) 1980-ban a fontosabb cikkek közül például: a szárazkolbászból 66 — ezen belül gyulai kol­bászból 58 —, vágott ba­romfiból 28, főzelékkonzerv- böl 42, cukorból 55 százalék­kal többet termeltek, mint 1975-ben. A gyümölcskon- zervből előállított mennyiség — a kedvezőtlen gyümölcs- terméstől függően — keve­sebb volt, mint öt évvel ez­előtt. Az utóbbi két évben a me­gye ipari termelésének ex­portképessége javult, a bel­földi ellátás mellett fokozó­dott — elsősorban az élelmi­szeripar révén — a külke­reskedelmi célú értékesítés. Az iparban a fizikai fog­lalkozásúak havi átlagkere­sete 1980-ban meghaladta a 3500 forintot, s 37%-kal volt több, mint 1975-ben. ÉPÍTŐIPAR Az elmúlt öt évben a ter­melőágak közül a megyei székhelyű építőipar termelé­sének alakulása volt a leg" hullámzóbb. Egyes években viszonylag kiugróan nőtt, máskor hasonló mértékben csökkent az építési-szerelési munkák értéke. A termelés 1980-ban — összehasonlítha­tó árakon számítva — csak 6,2%-kal haladta meg az 1975. évit, amely a termelő- ágazatok közül a leginkább maradt el a tervezettől. A megyében nemcsak a helyi, szervezett építőipar, hanem más megyei építőipa­ri vállalatok és a nem építő­ipari szervezetek is egyre nagyobb mértékben végeztek építési tevékenységet. A terv­időszak végére — a beruhá­zások visszafogottabbá téte­lével és a műszaki jellegű kapacitás bővítésével — ja­vult az igények és a kapa­citások összhangja. 1980 vé­gén a megyei székhelyű szo­cialista építőipar összes álló­eszközeinek állománya 2,1- szerese, ezen belül a gépek és gépi berendezések állomá­nya 2,3-szerese volt az 1975. évinek. E szervezet a terme­lő jellegű beruházások mel­lett jelentős szerepet vállalt az infrastrukturális (lakás, egészségügyi, oktatási stb. célú) fejlesztésekből is. Búza Kukorica Cukorrépa Napraforgó Lucerna Búza Kukorica Cukorrépa Napraforgó Lucerna A megyében 1980 végén 119 000 szarvasmarhát, 930 000 sertést, csaknem 200 000 ju­hot és több mint 5 millió darab baromfit tartottak. A szarvasmarhák száma 3, a sertéseké 25, a juhoké 44, a baromfiaké 12%-kal volt több az 1975. év véginél. A felsorolt állatfajok ál­lománya a nagyüzemekben kivétel nélkül' gyarapodott öt év alatt, a kistermelőknél pedig a szarvasmarha kivé­telével. Különösen kedvező­en alakult a sertés- és a juh­állomány. A megye 1980. év végi sertésállományának 57, baromfiállományának' 48%- át a kisüzemek tartották. A mezőgazdasági termé­kek áruértékesítése, a ter­melést is meghaladó mér­tékben, öt év alatt összessé­gében — összehasonlítható árakon számítva — 23%-kal emelkedett. Ezen belül a növényi termékek értékesíté­se 17, az állatok és állati eredetű termékeké 26%-kal nőtt 1975-höz viszonyítva. Ez utóbbi dinamikus emelkedé­sét nagyban elősegítette a kistermelők árutermelési te­vékenységének kedvező ala­kulása is. Az értékesített mezőgazdasági termékek összvolumenének csaknem 31%-át jelentő vágósertésből évről évre nőtt az átvétel, s 1979-ben meghaladta a 900 000, 1980.-ban pedig a 950 000 darabot. A tervidő­szak végére előirányzott 24%-os tehéntejtermelés­növekedést 1978-tól, a 40 000 tonnás vágóbaromfi-terme­lést pedig a tervidőszak va­lamennyi évében túlteljesí­tették a megye mezőgazda- sági üzemei. 1980-ban a vá­góállat-értékesítés 59%-át a MEZŐGAZDASÁG A megye mezőgazdaságá­nak termelése (és áruterme­lése) alakult leginkább a tervcéloknak megfelelően. A termelés öt év alatt minden évben emelkedett. Az 1976— 1980. évek termelése — nem végleges számítások szerint — összehasonlítható árakon számítva 16—17%-kal halad­ta meg az előző öt évit. (Or­szágosan 15%-os volt a nö­vekedés.) A két fő ágazat közül az állattenyésztés ter­melése nőtt gyorsabban': 19 —20%-kal, míg a növényter­melésé 13—14%-kal. A me­zőgazdasági üzemek a terme­lés növelését a hozamok emelésével, az élőmunka mennyiségének csökkentésé­vel, az anyagi-műszaki bázis növelésével — bár a terme­lési költségek viszonylag gyorsabb emelkedése mellett — érték el. A mezőgazdasági nagyüze­mek fontosabb növényterme­lési adatai: Termésmennyiség, tonna 1971—1975 1976—1980 évek átlaga 453 212 544 585 371 192 500 Ä4 475 297 555 565 21 940 34 849 185 490 202 779 Termésátlag, kg/ha 1971—1975 1976—1980 évek átlaga 3 417 4 447 5 332 5 998 32 770 35 236 1 200 1 483 4 727 5 577 vágósertés-termelés adta, a vágómarha-értékesítés ará­nya a tervidőszak végére 15 százalék alá csökkent, a vá­góbaromfi-értékesítésé ugyanakkor 22 százalékra emelkedett. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés eredményei összességében biztosították a belföldi ellá­tás kiegyensúlyozottságát, és jelentősen hozzájárultak az exporttal kapcsolatos cél­kitűzések megvalósításához. BERUHÁZÁS A tervidőszakban a me­gyében a szocialista szervek 27 milliárd forintot fordítot­tak beruházásokra, amely több mint 10 milliárd forint­tal haladta meg az 1971— 1975. évek ráfordításait. A beruházások döntő része a gazdaság szerkezetének' to­vábbi korszerűsítését, az anyagi ágak fejlesztését szol­gálta. A fejlesztésekből az ipar és a mezőgazdaság, er­dőgazdálkodás egyharmad- egyharmad arányban része­sedett. Növekedett a nem anyagi ágak — a lakosság életkörülményeit közvetle­nebbül érintő intézményhá­lózat — fejlesztése is, de az anyagi ágakénál kisebb mértékben. A tervidőszak alatt üzem­be helyezték Gyulán az új húskombinátot, tovább fej­lesztették az üvegipart, ezen­kívül jelentős rekonstrukciót hajtottak végre a tégla-, a könnyű-, a baromfi-, a cu­kor- és a tartósítóiparban, fejlesztették a gabonatáro­lást, a mezőgazdaság gép­parkját és állati férőhelyeit. A lakosság ellátottságának javítását szolgálták több új (Folytatás az 5. oldalon) Tanácsadó testület alakult A KISZ Központi Bizottsá­ga 1981. évi akcióprogram­jának megfelelően az idén lesz a dolgozó fiatalok VI. országos kempingtalálkozó­ja, melynek megrendezésére a KISZ KB Békés megyét kérte fel. A KISZ X. kong­resszusa utáni első nagy or­szágos ifjúsági rendezvény­nek tehát megyénk lesz a házigazdája. A KISZ Békés megyei bizottsága, a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek egyetértésével, nagy körültekintéssel készül az eseményre, melynek idő­pontja 1981. július 9—12., a színhely pedig Póstelek. A találkozó sikeres lebo­nyolításáért március 9-én, tegnap délután Békéscsabán, a pártszékházban tanácsadó testület alakult, melynek el­nöke Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, tagjai pedig a megye és Békéscsaba párt-, állami, társadalmi szerveinek, fegy­veres testületéinek a vezetői. A Frank Ferenc elnökleté­vel megtartott alakuló ülé­sen Pataki József, a KISZ megyei bizottságának titkára tartott tájékoztatót arról, hogy mit tett eddig az or­szágos rendezvényt előkészí­tő szervező bizottság. Szólt Az idén április 10—12. kö­zött rendezi meg a Magyar Rádió hagyományos nemze­tiségi népzenei fesztiválját. A rendezvénysorozatnak ez­úttal is Békéscsaba ad ott­hont. A fesztivál nyitóhangver­senye a Bartók-centenáriu- mot köszönti, kifejezve, hogy Bartók Béla tudományos és zeneszerzői munkássága je­lentősen hozzájárult a nem­zetiségi népdalhagyomány megőrzéséhez. Naponta két-két nemzeti­ségi csoport tart bemutatót az ifjúsági és úttörőházban. Április 11-én a délszláv és a német nemzetiségi népi éne­kesek és zenekarok lépnek fel, akik Baranya, Bács-Kis- kun, Fejér, Győr-Sopron, a találkozó színvonalas lebo­nyolításához nélkülözhetet­len fejlesztésekről, minde­nekelőtt a bekötő út felújí­tásáról, a sportpályáról, amelyet a megyei és a bé­késcsabai Városi Tanács ma­gára vállalt. Ezután röviden ismertette a programot, amelyben szerepel ifjúsági nagygyűlés, megyénk .művé­szeti életének, munkásmoz­galmi emlékhelyeinek, üze­meinek bemutatása, akadály- verseny, sportverseny, bemu­tatók. Elmondta továbbá a KISZ megyei titkára, hogy készül a rendezvény költség- vetése, készülnek a verseny- kiírások. A szervező bizott­ság mellett alakult munka- bizottságok jól haladnak az előkészítő munkálatokkal. A tanácsadó testület tagjai közül többen hozzászóltak, támogatásukról biztosították a szervezőibizottságot, illetve konkrét feladatok kijelölé­sét kérték. Végül Frank Fe­renc foglalta össze az el­hangzottakat, hangsúlyozva, hogy a testület feladata megadni a szervező bizott­ságnak a politikai, erkölcsi, anyagi támogatást, hiszen e nagyszabású országos ifjúsá­gi politikai rendezvény sike­re megyénk jó hírnevét öregbítheti. Pest, Vas, Veszprém és Zala megyéből érkeznek az alföl­di városba. Másnap a ro­mán és a szlovák nemzetisé­giek Békés, Borsod, Hajdú- Bihar, Pest és Szabolcs- Szatmár megyei képviselői mutatkoznak be. A műsoro­kat a rádió hangszalagra rögzíti, és április 29. és má­jus 3. között sugározza. Az első nemzetiségi nép­zenei fesztivált 1972-ben rendezte meg a rádió. Az el­múlt időszakban mintegy hatvan énekes és hangszeres szólista, duó és trió, s ugyanennyi együttes, kórus és zenekar, összesen csaknem kétezer szereplő vett részt a rendezvényeken az ország szinte valamennyi megyéjé­ből. Nemzetiségi népzenei fesztivál Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents