Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

1981. március 8., vasárnap o Ipari szövetkezetek közgyűléseiről jelentjük Békés megyében jelenleg 33 ipari szövetkezet műkő- dik. A többi megyéhez vi­szonyítva ez a szám igen magas, főleg ha a háziipari szövetkezeteket is figyelem­be vesszük. Nemcsak számu­kat tekintve igen fontosak megyénk gazdasági életében, nagyon jelentős termelési ér­téket is képviselnek. Az ipari szövetkezetekben ezen a hét végén kezdődtek meg az elmúlt 5 év, és ezen belül az 1980-as esztendő munkáját értékelő közgyűlé­sek. A mai napig az oros­házi háziipari, a szarvasi vas-, fémipari, az orosházi vas-, műanyag, a gyomai há­ziipari, a gyulai építőipari, az endrődi szabók és a ci- Dész, a gyulai háziipari és a Medgyesegyházi Vas-, Faipa­ri Szövetkezet vezetősége számolt be tagságának az eredményekről. Most két szö­vetkezet elmúlt évi tevé­kenységét mutatjuk be. SZARVASI VAS-, FÉM­Szarvas egyik legnagyobb ipari létesítménye az 1980- as esztendőt 47,2 millió fo­rintos nyereséggel zárta. Termelési értékük — félmil- liárd forint — a bázis szint­jén maradt. Ha azonban az egy főre vetített termelési értéket vizsgáljuk, amely meghaladja a 373 ezer forin­tot, növekedést tapasztalunk. Az ipari javítás, szolgál­tatás területén is javulás történt, ezt mutatja az ága­zat 16 millió forintos árbe­vétele. Kiemelkedő volt a személygépkocsik és a mo­torkerékpárok javításában a 25 százalékos emelkedés, de az elektromos háztartási gé­pek karbantartása terén is fejlődést értek el. A szövetkezet elmúlt évi árbevétele több mint 620 millió forint, ez mintegy 16 millió forinttal több, mint 1979-ben. Exportból 100 mil­lió forintot produkáltak. Ezen belül nagyobb rész­arányt képvisel a tőkés ex­port árbevétele, itt a növe­kedés is számottevőbb, ab­szolút értékben 70 millió fo­rinttal több, mint a megelő­ző időszakban. A Szarvasi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet 1980-ban 17,6 millió forintos beruhá­zást hozott létre, a bekerü­lési érték kétharmada saját erő. Összességében elmond­ható, hogy a szövetkezet eredményesen zárta az V. ötéves terv utolsó évét. Meg­felelően alakították ki ter­mékszerkezetüket, új cikke­ket hoztak forgalomba, mint például a fényszóró, a gőz­vasaló, a tojásfőző és több új világítótest. Kedvező a kép az anyag- és energiatakaré­kosság terén is. Tovább fej­lesztették technológiájukat, jelentős lépéseket tettek a minőség továbbjavítása ér­dekében, amelyre együttvéve jó alapot biztosítanak az el­következendő öt év tervcél­jainak sikeres végrehajtásá­hoz. OROSHÁZI VAS-, MÜANYAG­Az Orosházi Vas-, Mű- anyagipari Szövetkezet a ve­gyes profilú gazdasági egy­ségekhez tartozik. Az elmúlt öt év alatt termelésükben a gépgyártást megkétszerezték, a műanyag cikkek előállítá­sát megnégyszerezték. Öntö­dei tevékenységük három­szorosára növekedett. Az el­múlt tervidőszakban 660 mil­lió forintos árbevételt pro­dukáltak, ebből az export 260 milliót képviselt. A dol­gozók bérszínvonala ez idő alatt 35 százalékkal nőtt. Szociális, kulturális és köz- művelődési célokra 1,7 mil­lió forintot fordítottak. Műszaki fejlesztési mun­kájuk eredményeképpen ter­mékei éppúgy keresettek let­tek külföldön, mint belföl­dön. Az elmúlt évben a szö­vetkezet árbevétele 153,3 millió forint, nyeresége 18,2 millió. A termelésnövekedés a műanyagrészlegben hozott látványos — 10 millió forin­tos — eredményt, de a fém- tömegcikkek terén is elkez­dődött a felfutás. Itt a tőkés- import-kiváltó csőszegecsek gyártása indult be. A szövet­kezet nyeresége fedezetet nyújt a kötelezettségek tel­jesítésére, és biztosítja az 1981-es év célkitűzéseinek megvalósítását. Az elért eredménvekhez nagymér­tékben hozzájárult' a szocia­lista munkaverseny és a 9 szocialista brigád jó munká­ja is. A következő tervidőszakra összességében 155 százalékos dinamikus fejlődést irányoz­tak elő. Jelentős kivitelnö­vekedést terveznek elsősor­ban a dollár elszámolású pi­ac területén. Nagy beruhá­zást a tervidőszak közepén kívánnak létrehozni, mint- e?v 50 millió forintos érték­ben. Dolgozóik bérszínvona­lában évi 6 százalékos emel­kedést irányoztak elő. K. T. M. A megye mezőgazdaságának öt éve Békés megye mezőgazdasága az V. ötéves tervben dinamikusan fejlődött. A termelés növekedése megközelítően 16,4 százalék volt. A két alapvető ágazat közül az állattenyésztés fejlődött gyorsabban. Itt a termelés 1975-höz viszonyítva, mintegy 20 százalékkal nőtt. Az elmúlt években a terméshozamok növelése mellett, egyre na­gyobb szerepet kapott a költségtakarékosabb gazdálkodás. Jelentős mértékben javult a közgazdasági munka színvonala. Általános gya­korlattá vált a költségek alakulásának elemzése. A mezőgazdasági üzemek­ben szinte valamennyi nö­vényt termelési rendszerék keretében termesztik. A rend­szerek biztosították a gyors fejlődéshez szükséges kor­szerű technológiákat, beren­dezéseket. Az utóbbi két év­től eltekintve az egy hektár­ra számított hatóanyag-fel­használás is gyors ütemben emelkedett. Ez megmutatko­zott a termésátlagok jelentős növekedésében is. A IV. öt­éves tervhez viszonyítva őszi búzából hektáronként 30, ku­koricából pedig 16,7 száza­lékkal termeltek többet az üzemek. VILÁGSZÍNVONALON Az elért termésátlagok ma­gas színvonalú, jól szervezett munkáról tanúskodnak. A növénytermesztés termésátla­gai elérték, vagy meghalad­ták a legfejlettebb mezőgaz­dasággal rendelkező országok eredményeit. Ez teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az V. ötéves terv utol­só évében kibontakozhasson az úgynevezett intenzív ga- bonaprogram, amelyben a termelésben élen járó üze­mek vehetnek részt. A leg­korszerűbb technikával és technológiával a hozamok to­vábbi 15—20 százalékos nö­vekedését tűzték célul. Eh­hez az ország importáru- alapot bővítő hitelt biztosí­tott. A gyors megtérülésre az üzemekben dolgozó, jól kép­zett szakemberek adnak biz­tosítékot. Az elmúlt tervidőszak évei alatt bontakozott ki a me­gyében az átfogó talajrende­zés. Nagyszabású, ilyen jel­legű munkák kezdődtek töb­bek közt az olyan, évek óta belvízzel sújtott, vesztesége­sen gazdálkodó szövetkeze­tekben, mint a dobozi Pető­fi, a gyulai Lenin és a sar- kadi Lenin Termelőszövetke­zet. Az V. ötéves tervben ilyen célra 570 millió forin­tot fordítottak a megyében. Kedvezőtlenül befolyásolta a növénytermesztés eredmé­nyességét a tervidőszak utol­só évében a Körösök völgyé­ben pusztító árvíz. A nagy­tömegű víz okozta rombolás még hosszú évekig érezteti hatását a természeti csapás sújtotta üzemekben. A talaj termőképességének helyreál­lítása hosszabb időszakot, esetleg három-négy évet vesz igénybe. A zöldségtermesztés fej­lesztését szorgalmazó, az V. ötéves terv elején megjelent kormányhatározat nyomán a megyében jelentős mérték­ben megszilárdult az ágazat helyzete. Megyénk mezőgazdasága igen jelentős szerepet ját­szik a hazai ellátásban. Bé­késben állítják elő az orszá­gos termeléshez viszonyítva a legfontosabb növényfélék és állatok 8—15 százalékát. Az' állattenyésztés gyors fej­lődését bizonyítja, hogy öt év alatt a tejtermelés 41,3 százalékkal, a vágósertés-ér­tékesítés 34, a vágójüh-fel- vásárlás 65,8, a gyapjú- és a vágóbaromfi-felvásárlás pe­dig több mint 42 százalék­kal nőtt. TÖBB TEJ, TÖBB HÜS Az állattenyésztés átlagos­nál gyorsabb fejlődése a szarvasmarha-tenyésztésben, a jól sikerült keresztezések­nek, a brucellózismentesíté­seknek, a sertéstenyésztésben a férőhelyek jobb kihaszná­lásának, az intenzív tartási módszerek elterjedésének, a baromfitenyésztésben a javuló tartási körül­ményeknek volt elsősorban köszönhető. Mindemellett az ágazatban a szakember-ellá­tottság javulása következté­ben, pontosabban tartották be a technológiai előíráso­kat. Szinte valamennyi állatfaj esetében javult a takar­mányfelhasználás. az állat­elhullást azonban nem sike­rült kellő mértékben csök­kenteni. A tervidőszakban sem honosodtak meg az ágazatban olyan termelési rendszerek, mint a növény- termesztésben, és ez kedve­zőtlenül hatott a legkorsze­rűbb tartástechnológiák el­terjedésére. Annak ellenére, hogy itt a termelési érték az átlagosnál gyorsabban növe­kedett, változatlanul keve­sebb nyereséget állítottak elő az indokoltnál. örvendetes, hogy az évti­zedeken keresztül: alacsony színvonalú rét- és legelőgaz­dálkodásban az V. ötéves tervben jelentős fejlődés szemtanúi lehettünk. A ré­tekről és legelőkről, az in­tenzív gazdálkodás hatására, 68 százalékkal több szénát takarítottak be, mint a IV. ötéves tervben. SIKERES TÁRSULÁSOK Békés megye mezőgazda- sági üzemei öt év alatt. 9,5 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. Ez a koráb­bihoz képest 45 százalékos növekedést mutat. A beru­házásra szánt összeg 60 szá­zalékát gépek vásárlására fordították. A nagyfokú gépi beruházások hatására a nö­vénytermesztésben egyre több üzemben tudták opti­mális időben elvégezni a munkákat. Jelentős változás­nak tekinthetjük azt is, hogy az említett időszakban a gazdálkodásra egyre ked­vezőbb hatást gyakorolt a melléküzemágak fejlődése. Az ipari .jellegű tevékenység a kedvezőtlen adottságok kö­zött gazdálkodó üzemekben is segítette a pénzügyi hely­zet megszilárdítását. Az eltelt időszak talán leg­értékesebb változása, hogy az üzemek önállóságának növe­kedésével a termelőszövetke­zetekben, állami gazdasá­gokban, nemcsak a munka- szervezés korszerűsödött, de nagyobb értéke lett a vállal­kozó szellemű vezetésnek. A fejlődés másik lényeges vo­nása volt, hogy javult az üzemek közötti együttműkö­dés, és új társulási formák alakultak ki. Ma Békés me­gyében működik az ország­ban a legtöbb termelőszövet­kezeti társulás. Többségük eredményesen gazdálkodik. K. J. Az üvegházban Veress Erzsi képriportja A nappali üvegfalá- naK folytatása az üveg- ház, ahol a tél kellős kö­zepén is virágoznák a trópusok királynői, az orchideák. A csodálatos kert varázslója Lendvai László — a szarvasi Dó­zsa Tsz villanymotor­tekercselője — nem kis büszkeséggel vezet vé­gig birodalmán, és me­sél. Mesél a botanikai ritkaságszámba menő gyűjteményének kiala­kulásáról, a nemesítés nehéz és végtelenül nagy türelmet igénylő munkájáról. Húsz évvel ezelőtt kez­dődött, néhány apró, Brazíliából kapott pa- lántácskával, s ma 3 orchideanemzetség 200 fajtája és apróbb bota­nikai fajok 1-1 példánya, valamint csodálatos bro- méliagyűjteménye alkot­ja féltve őrzött „kincse­it”. Gyűjtőszenvedélyét, és türelmét igazolja, hogy a porszem nagyságú ,ymagoc&kákat” teljesen steril környezetben tűz­deli, neveli, közel 2 évig, és ha mindent nagyon jól csinált, 7—8 év múl­tán látja csak meg hib­ridjei virágát, de ez az­után mindenért kárpótol­ja. Igazi megszállott, a szó nemes értelmében, és különös szenvedélyének eredményét mind a bo­tanikusok, mind pedig a szépet szeretők őszinte örömmel és csodálattal fogadják. A világon a legapróbb magja az orchideának van Ez a csöpp sophronitis talán átörökíti a vörös színt Apró ékszerorchidea Álomszép lila cattleya Ez is egy különlegesség: kan- csókavirág

Next

/
Thumbnails
Contents