Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-07 / 56. szám
1981. március 7„ szombat iwaiK-ga Megyénk kitüntetettjei A nemzetközi nőnap alkalmából megyénkből három közművelődési dolgozó kapott kitüntetést. A művelődési miniszter „Szocialista Kultúráért” kitüntetést adományozott Ambrus Zoltán- nénak, az Országos Filharmónia Békés megyei kirendeltségvezetőjének. A művelődési miniszter „Kiváló Munkáért” kitüntetését Nagy Ferencné, a békési városi könyvtár technikai dolgozója és Lukács Lászlóné, a békési városi művelődési ház díszítőművészeti szakkörének vezetője érdemelte ki. A kitüntetéseket tegnap, március 6-án adta át Békéscsabán, a megyei tanács épületében Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Londonban jártak Az AGRQKOMPLEX Takarmányozástechnológiai Együttműködésnek a Kondorosi Keverő Közös Vállalat is tagja. így vehetett részt a vállalat igazgatótanácsának elnöke, Petravszki Mihály, igazgatója, Komlovszki Ferenc és igazgatóhelyettese, Karlhammer Mátyás azon a háromnapos tanulmányúton, amelyet az AGROKOMP- LEX húsz szakember részvételével szervezett meg a londoni élelmiszer-világkiállításra. A kiállításról csütörtökön este visszaérkezett Békés megyeiek elmondták, hogy azon a magyar színeket a Pick-szalámi és többféle sör képviselte, a másik 27 kiállító pedig elsősorban a konyhakész áruk gazdag választékával és a csomagolástechnika magas színvonalával lepte meg a húsz magyar látogatót. Tizenötezer szál szegfű nőnapra A tótkomlósi Viharsarok Tsz hajtatótfelepén tavaly júniusban 120 ezer tő szegfűt ültettek el, ami ősztől virágzik. Hetenként kétszer szedik, és Budapesten, Békéscsabán, valamint Tótkomlóson (a tsz boltjában) árusítják. Az idén szegfűből 2 és fél millió forint az árbevételi terv. Az első 2 hónap alatt több mint 80 ezer, a nőnapra pedig 15 ezer szálat adtak el. Júniusban 140 ezer tő szegfűt ültetnek el, tehát 20 ezerrel többet, mint az elmúlt évben. Ennek az a magyarázata, hogy nő a kereslet, és hozzáértő munkával kellő haszonra lehet szert tenni. A kertészet, amely hajtatóházi virág- és zöldség-, valamint szabadföldi öntözéses zöldség-, továbbá gyümölcstermesztéssel foglalkozik, évről évre jó gazdasági eredményt ér el. A sikerben jelentős szerepe van a Kállai Éva, a Zrínyi Ilona és az Angela Davis aranykoszorús szocialista brigádnak. A Magyar Kisállattenyésztők Országos Egyesületének Békés megyei Szervezete és az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ szakcsoportjainak szervezésében házinyúl-, húsgalamb- és baromfikiállítást nyitottak meg tegnap, pénteken délelőtt Orosházán, a vásártér új felvásárlóépületének bemutatótermében. A kiállításon 13-fajta nyulat, nutriát és díszbaromfit mutattak be a kistenyésztők. A dunavarsányi Petőfi Tsz és a vaskúti Bácska Tsz új nyúlketreceit is elhozta a bemutatóra, ezenkívül a háztáji gazdaságokban használható kisgép, vegyszer és takarmány, valamint sok-sok szakkönyv várja az érdeklődőket F tó- V E Ötödik járási-városi néptánctalálkozá Március 7-én, ma délután 2 órakor kezdődik Szarvason, a Vajda Péter Művelődési Központban a néptáncosok ötödik járási-városi találkozója. A találkozót a Szarvasi Járási Hivatal művelődésügyi és egészség- ügyi osztálya, Szarvas város Tanácsa művelődésügyi osztálya, a KISZ járási-városi bizottsága, a járási és városi úttörőelnökség, valamint a Szarvasi Egyesített Művelődési Intézmények rendezik. Dankó Pál, a járási hivatal művelődésügyi és egészségügyi osztályának vezetője nyitja -meg a rendezvényt. Ezt követően a részt vevő csoportok mutatkoznak be. Üttörőkategóriában a Gyoma—endrődi úttörő tánc- együttes, a Kardosi úttörő tánccsoport, valamint a vendéglátó művelődési ház táncegyüttese mutatja be tudományát. Felnőtt kategóriában többen jelentkeztek, Így a gyomai Körösmenti szövetkezeti néptáncegyüttes, a gyomai mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképző intézet csoportja, a kardosi klubkönyvtár táncosai, a helyi óvónőképző intézet népi gyermektánc szakkollégiuma, valamint a DATE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karának Tessedik tánc- együttese tart bemutatót. Az ezt követő szakmai értékelés végeztével, fél 7-től a város lakossága előtt gálaműsoron mutatkoznak be a találkozó résztvevői. Ilj tűzvédelmi jogszabály A múlt év végén megjelent a 4/1980. (XI. 15.) Bm. számú rendelet, amely 1981. március 1-től hatálytalanítja a tűzvédelemről szóló korábbi rendeletet. E hónap elsejétől tehát az Országos Tűzvédelmi Szabályzat érvényes. Ez tartalmazza egyebek között a különböző tűzvédelmi követelményeket, előírásokat. A megyei tűzoltóparancsnokság felhívja a lakosság és az intézmények, létesítmények vezetőinek figyelmét arra, hogy ismerjék meg az új szabályzatot. A rendelkezés a terv szerint megjelenik a Házi Jogtanácsadóban is. Piaci hírek — Szarvas Kellemes idő volt tegnap délelőtt, de ez sem sokat lendített a piaci forgalmon Szarvason. Gyér a felhozatal, kicsi a kereslet is ebben a városban a téli, kora tavaszi napokban. Az árak változóak: olcsóbb lett a tojás, viszont drága a szarvasi piacon a burgonya, zöldség, savanyított káposzta. Tegnap ösz- szesen 67 kilogramm burgonyát kínáltak az árusok, kilóját nyolc forintért adták. A sárgarépa kilója tíz forint, a petrezselyem húsz forint. Csomóra is kínálták, csomóját öt, illetve hat forintért. A vöröshagyma kilója tíz forint volt, a fejes káposzta hét, a kelkáposzta kilója 15 forint. A karalábét darabra adják, zömmel 4 forintért. Drága a fokhagyma, egy fej most három forint, így kilója 80—90 forint. A gyümölcspiacon mérsékeltebbek az árak. A téli piros alma a legtöbb helyen 14—15 forint, a fehér alma kilója átlagosan 12 forint. Volt még körte is, igaz, mindössze 15 kilogramm, és kilóját 16 forintért mérték. Árultak egy helyen naspolyát is, 10 forintért adták kilóját. A héjas dió kilója 30 forint, a szárazbab literje szintén 30 forint, egy liter mák 4o forint, egy kilogramm savanyú káposzta pedig 12 forint most a szarvasi piacon. S végül, a tojás darabja 1,40. Emberség Elegáns, nyugati rendszámú személygépkocsi gördült be Békéscsabán, az Autóközlekedési Tanintézet előtt levő parkolóba. Egy fiatal hölgy és egy férfi szállt ki belőle, de a vezető a kocsiban maradt. Nem sokkal ezután egy idős asszony topogott oda, és arra kérte, vigye el őt az orvoshoz. Mint mondotta, útközben annyira rosszul lett, hogy nem bír tovább gyalogolni. No, meg a-busz is már elment. Az illető, valószínű, nem értette meg: miről is van szó. S amikor a néni szinte rimánkodó hangon egyre csak azt ismételgette, hogy azonnal kifizeti a viteldíjat, a férfi mind hevesebb kézmozdulatok kíséretében indulatos magyarázkodásba kezdett. Miután a könyörgés sem segített, az idős asszony egy másik autóhoz ment. Annak vezetője csakugyan megsajnálhatta, mert a következőt válaszolta: „Nénike, csak két percet várjon, azonnal visszajövök, és elviszem az orvoshoz ...” A fájdalmas tekintetbe most már a remény és a bizalom jelei vegyültek. Talán még egy perc sem telt el, amikor a férfi visszajött. Beültette a beteget, s azonnal elhajtott. Az autó rendszáma: ZX 80—47. —y—n Kalcsó József fiatal festő munkáiból nyílt kiállítás március 5-én este a Békés megyei Jókai Színház előcsarnokában. A kiállítást Ambrus Zoltán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője nyitotta meg Fotó: Gál Edit fl tárgyalóteremből Szilveszteri vendég A békéscsabai városi bíróság tárgyalta Szabó Károly, Csorvás, Március 15. utca 54. szám alatti lakos bűnügyét. A 3Q éves férfi többször volt már büntetve. Még élettársát is meglopta. A büntetésekből azonban nem okult. A múlt év novemberében Békéscsabán, az egyik szórakozóhelyen ismerősétől azzal a valótlan állítással, hogy gyermeke beteg, és ezért sürgősen pénzre van szüksége, 200 forintot kért kölcsön. A pénzt hamarosan elköltötte szórakozásra, s a tartozást nem fizette vissza. December 31-én ismét bűncselekményt követett el. Békéscsabán a délutáni órákban megismerkedett B. Évával. Talpraesett fellépése és kedves modora nagyon megtetszett a lánynak. Olyannyira, hogy meghívta a lakására, szilveszterezzenek együtt. A meghívást természetesen nyomban elfogadta. Vidám kedvvel búcsúztattak az óesztendőt. Szabó Károly az új esztendő hajnalán távozott B. Éva lakásáról, de nem üres kézzel. Magával vitte bájos vendéglátójának arany karikagyűrűjét, arany nyakláncát, pénztárcáját, s a benne levő 620 forintot, sőt, a lány szüleinek egynéhány holmiját. A városi bíróság Szabó Károlyt csalás és lopás vétsége miatt halmazati büntetésül, mint többszörösen visz- szaesőt 10 hónap szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. Ezenkívül a kár megtérítésére is kötelezte. Az ítélet jogerős. Iparjogvédelem: kincs a mélyben □ takarékosság korát éljük. Csínján kell bánnunk költséggel, anyaggal, energiával; felajánlásokat teszünk a villanyok oltogatására is. Mozgalmunkat néhány éve az ésszerűség elve vezérli, mégis: ki ne tudna cifra történeteket olyan „megtakarításokról”, melyeket fölülmúlt az általuk okozott veszteség. A „kártékony” takarékosságnak1 létezik egy kevésbé látványos, ám annál veszélyesebb formája: mikor szellemi értékeinket pazaroljuk, az alkotó kedvet állítjuk takarékra. Vállalatvezető lelkendezett nemrégiben, hogy sok éves kísérletek árán kidolgoztak egy olyan gyártási eljárást, ami a maga nemében páratlan. A kérdésre — vajon mindent megtettek-e „kincsük” védelme, hasznosítása ügyében — már akadozott a válasz. Túllépték a költségkeretet, most nincs pénzük ilyesmire. Arról persze nem készül majd gazdasági számítás, hogy efféle „takarékosság” miatt mekkora bevételtől esik el a vállalat. Azt sem jegyzik föl sehová, ha majd a páratlan technológiai eljárást egy külföldi cég nevével kapcsolja össze a világ. Az idézett vállalatvezető azonban legalább tisztában volt az iparjogvédelem adta lehetőségekkel — bár döntéseit azok még csöppet sem motiválják. Szomszédvárbeli kollégája eddig sem jutott el, mert — végletes ugyan a példa! — azt sem tudta, hogy a szabadalom és a találmány között mi a különbség ... A Minisztertanács legutóbbi ülésén állapította meg, hogy a hazai iparjogvédelem színvonala elmarad gazdasági és külkereskedelmi céljaink mércéjétől, sürgős fejlesztésre szorul. A sarkos fogalmazás igazolására elegendő egyetlen adat: Magyarország a benyújtott találmányok* számát tekintve utolsó helyen áll az európai szocialista országok között. Miből ered ez a lemaradás? Elsősorban abból, hogy a szabadalmazható találmány védelmét a feltaláló személyes ügyének tekintik. Abból a szemléletből, amely egy-egy találmány újdonságértékének megállapítására, védelmére sajnálja a pénzt, a fáradságot. A leckét ma már mindenki fújja: a külpiaci éles versenyben csak* az maradhat állva, aki minden tekintetben korszerűt képes gyártani. Arról már méltánytalanul kevés szó esik, hogy valóban előnyös helyzetbe csak a szabadalommal, az áruvédjegy- gyel óvott termékek kerülhetnek. Ahhoz persze, hogy az iparjogvédelmi megfontolás, az ésszerű kockázat vállalása áthassa a teljes innovációs, újdonságot létrehozó folyamatot — tehát: a kutatást, a fejlesztést, a termelést és a hasznosítást — nem elég a puszta elhatározás. Mindenekelőtt a gazdasági szabályozást, és általa a gazdálkodók érdekeltségét kell helyes irányba terelni. Azaz: a szabályozóknak a műszaki fejlesztésre, az újdonságok gyors bevezetésére kell ösztönözniük a vállalatokat. A találmány: szellemi érték. Mint ilyen, a nemzeti vagyon része, amivel gazdálkodni kell. Arról egyre többször hallunk, hogy vállalataink sikeresen honosítják meg a külföldről vásárolt licencet, know-how-t. Magyar szabadalmak világsikeréről azonban ritkábban adhatunk számot. Gyakran pusztán azért, mert a jelenlegi szervezeti-jogi keretek között egy-egy találmány megszületésétől a bevezetésig rendkívül hosszú idő telik el. Kedvrontó az is, hogy a feltalálók díjazása — különösen szolgálati találmányok esetében — sok vitára ad okot; a tarifában nincs ésszerűen és szakszerűen kialakított alsó és felső határ. Az iparjogvédelem információs rendszere is korszerűsítésre szorul. De a legjobban felszerelt, napra kész tájékoztatásra alkalmas Szabadalmi Tár is csak akkor töltheti be szerepét, ha a szakemberek belátják: segítségével nem pusztán kutatási alapanyagokhoz jutnak. Általa elkerülhető a párhuzámos munka, az ismételt föltalálás. Az elbírálást, az új termékek, az eljárások külföldi bevezetését is könnyítheti, gyorsíthatja az információk célszerű felhasználása. Ha az adatokból nem is tűnhet ki, az utóbbi két évben a kormány tudomány- politikai bizottságának intézkedései nyomán történt némi előrelépés az iparjog- védelemben. A hazai szabadalmi bejelentések száma tavaly 25 százalékkal több volt, mint a korábbi években. A Magyar Nemzeti Bank innovációs alapot létesített, a jelentős hasznot ígérő találmányok finanszírozására. Mindez azonban csak a kezdet. A legfontosabb, hogy a vállalatok belássák: mivel új, haladást jelentő műszaki megoldásokból származnak csak korszerű, versenyképes termékek, ezért a találmányok, licencek* know-how-k létrejöttének, bevezetésének, hasznosításának támogatása elemi érdekük, önállóságuknál fogva nyitva áll előttük az út, hogy serkentsék ezt a folyamatot. Ö madáchi kérdésre: „Kétséges rang-e hát szellem, tudás?” — általánosságban mindenki nemmel felel. Hanem, amikor valóban nagy dolgok születnek, alkotóik nemegyszer a passzív ellenállás hálójába gabalyodnak. Nem csoda, hogy így elvész energiájuk, elmegy a kedvük az új keresésétől. Az Élet és Irodalom két évvel ezelőtti vitakérdése még ma is aktuális: Ilyen gazdagok* vagyunk? Gazsó L. Ferenc Játékmesterek, technikusok Klubosok képzése A Békés megyei Klubtanács és a Megyei Művelődési Központ március 8-án, vasárnap Békéscsabán, a művelődési központban tártja meg az ifjúsági klubvezetők képzésének következő foglalkozását. A játékmestereknek a forgatókönyvről, elkészítéséről és használatáról, valamint a fellelhető szakirodalomról hangoznak el előadások, majd ezeket a gyakorlati foglalkozáson is kipróbálják, megvalósítják. A klubtechnikusok az audioteöhnikai berendezésekkel, apróbb javításaikkal, karbantartásukkal ismerkednek meg. A megye ifjúsági klubjainak leendő vezetői részére egy szociológiai könyv feldolgozása, majd az életmód fogalma és összetevőinek elemzése lesz a téma. A legközelebbi képzési foglalkozást a hónap utolsó vasárnapján tartják meg.
