Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

1981. március 4., szerda Műhelymunka a Jókai Színházban % .7* T^x Kalocsán és a környékbeli falvakban már javában festik a húsvéti hímes tojásokat. A jellegzetes, színes kalocsai vi- rágmintákkal díszített és színes fonálra felfűzött „füles” to­jásokból több tízezer készül, mivel külföldre is jelentős mennyiséget szállítanak. A Kalocsai Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezet tíz-tizenkét legügyesebb „íróasszonya” ké­szíti a locsolkodók ajándékát, amelyekből az első export- szállítmányt a napokban indították útnak. A képen: Vén Lajosné népművész (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) Nyugdíjas-találkozó Nagyszénáson Tv, 2. műsor Lotte a televízióban A békéscsabai színház tár­sulata már régóta várt arra, ami ősszel végül is bekövet­kezett: a felújított klubszín­ház átadására. Ez nem csu­pán a színházi munkát tette sokoldalúbbá, színesebbé, ké­nyelmesebbé, de a műhely jellegű tevékenységnek is le­hetőséget biztosított. S erre a lehetőségre az egymást, sőt, fiatal koruk, kevés tapaszta­latuk miatt önmagukat is alig ismerő társulati tagok­nak igen nagy szükségük volt. Az egymást követő be­mutatók okozta feszített tempó miatt a tényleges mű­helymunka megkezdésére csak február végén került sor. Vajda Márta és Nagyidat István önálló estje február 26-án remélhetőleg egy ér­dekes sorozat kezdetét jelez­te. Nem igazi színész az, aki a társulati munka mellett nem törekszik saját egyéni­sége tökéletesítésére, kibon­tására. S erre igen alkalma­sak az önálló műsorok, ame­lyek az előadónak jóval na­gyobb önkifejezési lehetősé­get biztosítanak, hisz a kivá­lasztás, összeállítás feladata is részben a színészre hárul. Ez persze nem mindig előny, hisz kevés az olyan ember, aki objektív módon, telje­sen elfogulatlanul értékeli képességeit, ismeri önmagát. Vajda Márta esetében ettől semmiképpen sem keli tarta­ni. Különlegesen szuggesz- tív, drámai karakter. Tuda­tosan irányított, görög tra­gédia-hősnői alkatához rend­kívüli módon illettek a ki­választott Arany-balladák, A televízió néhány évvel ezelőtt vetített „Naplemen­te” című filmsorozata or­szágszerte az idős korosz­tályra irányította a figyel­met. Akkoriban terjedt el az a mély tartalmat hordozó jelszó is, amely a február utolsó napján megrendezett nyugdíjas-találkozó részt­vevőit fogadta a nagyszénási Czabán Samu Művelődési Központban: „Életet az éveknek.” A szarvasi és az orosházi járásból — városból, vala­mint Békéscsabáról 24 nap­közi otthon, klub illetve szo­ciális otthon mintegy 100 képviselője jött el a talál­kozóra. A nagyszénási mű­velődési házban nem elő­ször rendeztek nagyszabású programot idős embereknek, hiszen a megye nyugdíjas bázisközpontja ez az intéz­mény. — Egy éve kaptuk ezt a feladatot — tájékoztatott Já- vorcsik Béla igazgató. — A tavalyi év főként helyzetfel­méréssel telt el, s év végén jól sikerült találkozót ren­deztünk, amely egy sorozat első lépése volt. A mai ren­dezvényt újabb követi, ak­ameiyeket izgalmassá, maivá varázsolt a dinamikus háttér­zene. Bár a klubszínház mé­rete nem túl nagy, valószí­nűleg jóval nagyobb színpa­dot, színháztermet is betöl­tött volna mély zengésű hangja, kimért, a belső fe­szültséget mégis rendkívül jól érzékeltető mozgása. „Arany-rock” című műsora kétségkívül telitalálat, or­szágszerte egyedülálló pro­duktum. Kár, hogy a Jókai Színház ez évi műsortervén nemigen szerepel olyan drá­ma, amelyben Vajda Márta megcsillogtathatná előbb említett képességeit. Nagyidai István*, már né­hány éve ismeri a békéscsa­bai közönség, s ígv nyomon követhette szemmel látható művészi fejlődését, egyénisé­gének egyre határozottabb körvonalazódását. Inkább vi­dám, ironikus, vagy naiv szerepekben láttuk, mint drámaiban, ezért meglepő, hogy épp Ady-verseket vá­lasztott önálló műsorához. Kicsit patetikus előadásmód­ja amelyben itt-ott felfedez­hettük a felcsillanó humort is, nem mindig illett Ady komor hangulatú, szenvedé­lyes költeményeihez. Két érdekes, eltérő egyé­niségű, különböző feladatok­ra érett fiatal színészt is­merhettünk meg ezen az es­tén, s ez a megismerés bizo­nyára új felfedezésekkel gaz­dagított szakembereket és laikusokat egyaránt. Szeret­nénk, ha többször, többen nézhetnénk meg egy-egy ilyen összeállítást. — 8 — kor a mezőkovácsházi és a gyulai járás-város idősei ta­lálkoznak majd Gyulán, ez­után pedig Szeghalom lesz a házigazda. Még az idén sor kerül Békéscsabán egy olyan rendezvényre, ahol az olcsó, de tartalmas programokkal ismerkedhetnek meg a nyug­díjasklubok. Amíg mindezt megbeszél­tük, elcsöndesült a kiste­rem. Az őszülő fejek Fr«k János, a Hazafias Népfront községi bizottságának tit­kára felé fordultak, aki rö­vid beszédében elmondta, mi is a társadalom kötelessége az idős emberekkel szemben. A megnyitó után nem lan­kadó érdeklődéssel figyelt mindenki dr. Pálmai János pszichológusra, aki az idős kor sajátosságairól, az öreg­korról, mint társadalmi problémáról beszélt. „Bol­dog, aki megismerhette a dolgok titkait” — idézte Ho­ratiusi, s e gondolatból ki­indulva próbálta elhitetni hallgatóival, hogy ennek a kornak is vannak örömei. A hallottak bizonyára sok idős embert elgondolkodtat­tak, mert a pár perces szü­net élénk beszélgetéssel telt el. De lehet, hogy a prog­ram következő, izgalmasnak ígérkező részére, a „Fórum”- ra készültek sokan, hisz itt alkalom nyílt gondjaik, örö­meik őszinte feltárására. Sokan éltek is a lehetőség­gel. A bevezető után első­nek állt fel dr. Csákási Bé­la, a csanádapácai nyugdí- jásklub vezetője, és sűrűn gépelt papírt vett elő. Mind­az, amit elmondott, méltán válthatta ki a többiek elis­merését. Mintegy 8 évvel ezelőtt, 94 taggal indult a klub, s ma már 257-en vesz­nek részt programjaiban. Számtalan bel- és külföldi kirándulást szerveztek, s rendszeres összejövetelei­ken máskor sem unatkoz­nak. Ezután Horváth Sándor, a csorvási nyugdíjasklub ve­zetője emelkedett szólásra. — Ennek a találkozónak az a célja — fogalmazta meg a többiek gondolatát is —, hogy a klubtagok is­merkedjenek, barátkozzanak egyhiással, segítsék, színe­sebbé tegyék egymás életét. Többen is beszámoltak még klubjuk, .szociális vagy napközi otthonuk életéről. Tóth Ferenc, az oroshá­zi nyugdíjasklub vezetője helyhiányról panaszkodott. Melis Mihály, a szarvasi öregek napközi otthonának tagja felvetette, hogy a tár­sadalmi és tömegszerveze­teknek jobban oda kellene figyelni arra, hogyan visel­kednek a fiatalok az idősek­kel. Guhucz Mátyás, a csu­pán egyéves múltra vissza­tekintő endrődi klub képvi­selőjeként segítséget, ötlete­ket kért a többiektől. Bizonyára sokan hozzá­szóltak volna még a felve­tett gondolatokhoz, de eljött az ebédidő. A társaság át­vonult a szomszédos étte­rembe, ahol ebéd közben a helyi citerazenekar szóra­koztatta a kedves vendége­ket. Délután filmvetítéssel folytatódott, a program, majd Sajti Júlia népdalokat, Gé- czi József pedig öperettrész- leteket énekelt. A sok régi emléket felidéző dalok után még táncra is perdülhettek az idősek, ugyanis táncház következett, öt óra már el­múlt, amikor fáradtan, de sok-sok élménnyel, új, ked­ves ismeretséggel gyara­podva felszállt az autóbu­szokra a vendégsereg. Gubucz Katalin Peter Hacks szerint a vi­lág, amelyben élünk, nem mondható éppen költőinek, de mindenképp érdemes ar­ra, hogy megénekeljék; kije­lentéseink pedig — s ezek többé kevésbé a világot érin­tik — nem eredendően köl­tőiek, kifejezik viszont a költészet iránti igényünket. „A művészet nem puszta híradás, hanem ember által embernek szánt mondaniva­ló. A költőiség tehát nem más, mint a művészetek még emberibbé tétele; tulajdon­képpen része annak a törek­vésnek, amely magát a vilá­got akarja emberibbé ten­ni... Goethe... az elidege­nedés világát ábrázolóktól — akik, jól tudta, nála moder­nebb írók voltak — őrizte a költészetet. Mi — vallja Peter Hacks —, ugyancsak az elidegenedés veszélyétől védjük az igazi művészetet; csak, ha lehet, még élénkeb­ben, mert jól tudjuk, ezzel a jövőt védjük.” A kortárs német író drá­máiban (Az indiai kor nyi­tánya, A lobositzi csata, A sanssouci molnár, Ádám és Éva) legtöbbször történelmi, bibliai, mitológiai és a klasszikus irodalomból is­mert anyagot dolgoz föl. Darabjai, de versei és elmé­leti munkái is káprázatos humorról, nyelvművészetről tanúskodnak. Német és ma­gyar színpadokon egyaránt sziporkáznak szellemes, sú­lyos gondolatokat tartalma­zó, mégis bámulatos köny- nyedséggel komponált sza­vai, mondatai, párbeszédei. Lotte című színműve (Be­szélgetés Stein házában a távollevő von Goethe úrról) sikert aratott a drezdai Staats-theater színpadán és a Festi Színházban is. Különös monodráma: kétszemélyes és egyszemélyes darab egyszer­re. Lotte és Goethe a sze­replők, noha Goethe nem lép színre, mégis jelen van. Az istállómester Stein viszont fellép, még sincs jelen. Lotte nem a közönséghez beszélj ahogyan azt a klasszikus mo­nodrámában megszoktuk, ha­nem Goethéhez, aki csak el­ső pillantásra nincs vele, mert egyébként megtalálha­tó a rajongó-féltő nő vala­mennyi mozdulatában, gon­dolatában. Johann Wolfgang von Goethe már hatodik éve élt és alkotott Weimarban, s sze­rette volna elnyerni Char­lotte von Stein kegyeit, ami­kor Lotte végre megvallotta viszontszerelmét. Öt eszten­dőt éltek együtt „félházas­ságban”. Goethe nála evett, írt, neki diktált és ajándé­kozta első kézzel írt gyűjte­ményeit; irodalmi és filozó­fiai műveket olvasott föl, s bár majdnem naponta talál­koztak, 1500—2000 levelet írt Lottóhoz. Ezeket Peter Hacks felhasználta művéhez. A kortársak és a későbbi kutatások egyaránt nehezen tudták volna eldönteni, hogy ebben a furcsa kapcsolatban melyik fél adott, illetve ka­pott többet. Goethe attól szenvedett, hogy a nála hét évvel idősebb Lotte — csa­ládanya és feleség is — az emberek fecsegésétől retteg­ve szerelmét gyakran eltit­kolta. Lőttét pedig kínozta, hogy szerelme sosem volt csak az övé, mivel aktív társadalmi életet élt, sok-sok kötelezettséggel, elfoglaltság­gal, kiterjedt ismeretségi körrel. Peter Hacks hangsúlyozza: Lottéban nem a nőt, Goethé­ben pedig nem a zsenitakar­ja ábrázolni. „Nem a nőről szól a darab. Egyetlen nőről csupán: Charlotte Steinről, egy olyan nőről tehát, aki fé­lelméből üzletet csinál, aho­gyan mások megtanulnak hasznot húzni nagyothallá- sukból vagy butaságukból. És a szerelem egyetlen mód­járól írok csak: az övéről...” Az író szándéka, hogy tar­tózkodó szemlélődést, gúnyos kritikát és önvizsgáló maga­tartást provokáljon. Elmond­ja, hogy még sohasem látott két olyan furcsa szeretőt, akikben az önfeláldozás "és magáratalálás legparányibb nyoma sem fedezhető föl, „semmi vonzalom, hasonló­ság a lelkek, semmi simulé­konyság a nézetek vagy csak a szokások terén is: e két sziget között egyszer sem in­dult palackposta. Szerették, de nem egymást. Azontúl, hogy szerettek, semmi közük sem volt egymáshoz. Alap­jaiban véve nem volt ott szerelem; csak ketten vol- . tak, akik szerettek. Nem is egy dráma, két monodrá­ma ...” Ez a kapcsolat nemcsak a közvetlen és tágabb környe­zetét izgatta, hanem a ké­sőbbi korokat is, és joggal. Nyomai fellelhetők Goethe drámáiban és verseiben. Tho­mas Mann szintén megírta a maga Lotte-regényét, amely­ből nagy sikerű NDK-film készült. Lotte Weimarban címmel, Lili Palmer fősze­replésével. Ruttkai Éva egyé­niségével tovább gazdagítja a Lőtték együttesét. Niedzielsky Katalin MQI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Olvasólámpa. 9.06: Barta Mihály hegedül, Körmendi Klára zongorá­zik. 9.«: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.501 Oros7. muzsika. 11.25: Nóták. 12.35: Egészségügyi rehabilitáció Ausztriában. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.20: Réti József tömegdalokat énekel. 14.29: Kagylózene. 15.10: Szentendrei Klára nótákat énekel. 15.28: MR 10—14. 16.09: Kritikusok fóruma. 16.19: Magyar előadóművészek. 17.10: A gátépítő nem kaszál. . . 17.35: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 19.15: Csendes Don. 20.17: A zene nem ismer hatá­rokat. 21.07: Színes népi muzsika. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Svájci Olasz Rádió énekkara Monteverdi-mad- rigálokat énekel. 22.53: Blöff vagy csodafegyver? 23.08: Brahms kamarazenéjéből. 0.10: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Indulók, táncok fúvósze­nekarra. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. II. 30: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Gyerünk a moziba be! 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Közvetítés a Csepel—Tát­rán Presov KK labdarúgó- mérkőzésről. 17.45: ötödik sebesség. 18.35: Népdalkörök országszerte. 18.55: BTK 195. §. 19.20: Nem zavarok? 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Kiváncsiak Klubja. 21.25: Portré slágerekből. 22.25: Robert Stolz és kortársai. 23.15: Dzsesszfelvételekből. 23.30: Kemény Egon szerzemé­nyeiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Debussy: Három sanzon Charles d’Orleans verseire. 9.37: Weber—Mahler: A három Pinto. 11.05: A Dunánál. 11.25: Az operaközvetítés folyta­tása. 12.02: Barokk zene. 13.07: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 13.27: Kodály- és Ravel-művek. 14.19: Zenekari muzsika. 15.54: Zeneművészeti szakközép- iskolások I. országos réz­fúvós kamarazene-verse­nye. 16.16: XIX. századi operákból. 16.50: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Az 1980. évi Newport dzsesszíesztivál felvételei­ből. 18.00: A Kóruspódium évadzáró hangversenye a 6-os stú­dióban. 19.05: Évszázadok mestermüvei­ből. 19.35: Kapcsoljuk a pesti Vigadó hangversenytermét. A Ka- linyini filharmónia női vo­nósnégyesének hangverse­nye. Közben: kb. 20.25: A világ képeslapokban. Kb. 20.45: A hangverseny közvetítés folytatása. Kb. 21.20: Operakórusok. 21.35: Kemény Zsigmond: A ra­jongók. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hirek. 17.05: Pódiumon és kulisszák mögött. Alföldi előadók a Röpülj páva középdöntő­jében. Riporter: Kutas Já­nos, Fretyán István. 17.30: Zenés autóstop. Közleke­dési magazinműsor. Szer­kesztő : Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, TV, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 5. oszt.) 9.35: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.50: Delta. Tudományos hír­adó. (ism.) 10.15: Csendes Don. (ism.) 11.15: Schubert: V. szimfónia. Osztrák film. (ism.) 11.45: Lehet egy kérdéssel több? (ism., f.-f.) 14.40: Iskolatévé. Magyar iroda­lom. (ism.) 15.10: Magyar nyelv, (ism.) 15.30: Fizika, (ism., f.-f.) 16.00: Gólyavári esték, (ism.) 16.40: Hírek, (f.-f.) 16.45: A bábu. Lengyel filmsoro­zat. (ism.) 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: Életet az éveknek! (f.-f.) 18.20: Abu-Dhabi. Mini állam olajkincse, (f.-f.) 18.45: Staféta, (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 2Q.00: Századunk. Végjáték a Du­na mentén, (f.-f.) 21.15: Becsületbeli ügy. Olasz- francia film. 23.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Láz. Dokumentumjáték, (f.-f.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám, (f.-f.) 21.15: Peter Hacks: Lotte. Szín­mű két részben, (f.-f.) BUKÁREST 14.30: Universitatea Craiova—F. C . Arges labdarúgó-mér­kn7Pt! 16.20: Iskolatévé. 10.50: Színházi album. 18.00: Tv-fórum. 18.25: Steau* Bucuresti—Kubai válogatott férfi kézilabda­mérkőzés. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Gazdasági figyelő. 19.40: A felelősség kérdéséről. 22.05: Pugacsov. Szovjet játék­film. 22.25: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Pipacsok a sínek mentén. 18.45: Látogatóban. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Sportszerda. 20.25: Labdarúgás: Inter—Crvena Zvezda. 22.15: A Sportszerda folytatása. 22.45: Popzene. II. MŰSOR 17.15: Az iskolai műsorból. 18.45: Tabu-témák — művelődési műsor. 19.15: Kis szórakoztató zenei koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Holnap reggel okosabbak leszünk. 21.10: Huszonnégy óra. 21.30: Válogatás az iskolateleví­zió műsorából. SZÍNHÁZ A HÉT PETTYES LOVAG Békéscsabán 15 órakor, Ludas M.-bérlet. JUTALOMJÄTEK Szarvason 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Csár­dáskirálynő, 6 órakor: A nyolca­dik utas a halál, 8 órakor: A homok asszonya. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 óra­kor: Skalpvadászok, 6 és 8 óra­kor: S. O. S. Concorde. Békés­csabai Terv: fél 6 órakor: Szi- bériáda I., II. rész. Gyulai Er­kel : Félelem a város felett. Gyulai Petőfi: Start két keré­ken. Orosházi Béke: A fekete gyémántok I*. II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 arakor: Gázolás, fél 6 és fél 8 órakor: A dominó­elv.

Next

/
Thumbnails
Contents