Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

1981, március 29., vasárnap jgmuMTd ban is uralkodó cél (a becs­lések szerint a nyolcvanas évek végére a négyhengeres autók aránya az USA-ban 25-ről 70 százalékra nő), s ezzel egyidejűleg töreksze­nek1 a könnyebb alkatrészek felhasználására. A motor, vagy a karosszéria készítésé­nél előtérbe kerül az alumí­nium és a műanyag. Fokozott gondot fordítanak a jármű áramvonalának kikísérlete­zésére: a légellenállás csök­kentése 4—5 százalékos üzemanyag-megtakarítást is jelenthet. Terjed a motor elöl történő elhelyezése, ez szabadabb kezet ad á terve­zőknek a belső tér kialakítá­sában. „Sohasem tévesztjük szem elől a lehetetlen cél­kitűzést, hogy olyan kocsit építsünk, amely valamiképp nagyobb belülről, mint kí­vülről” — mondta félig tré­fásan a Newsweek hírmaga­zinban Christian Hildeb­randt, a Volkswagen terve­zési igazgatója. A gépkocsigyártás tech­nológiája is folyamatosan át­alakul. Napjainkban kezd tért hódítani a robottechnika alkalmazása, amely úgy tű­nik, még a ' hagyományos, nagyszériás futószalagrend­szernél is kedvezőbb ered­ményeket ígér, hiszen keve­sebb munkáskezet igényel, s gyorsabb típusváltást tesz le­hetővé. Az a műszaki terület azonban, ahol az előttünk álló esztendőkben a legna­gyobb előrehaladás várható: az elektronika. A mikropro­cesszorok felhasználása a műszerfalat szinte „mini­komp júterré” fogja változ­tatni. Nemcsak a tökélete­sebb mérés, a motor állapo­tának és hibáinak jelzése vá­lik így lehetségessé, hanem a beépített érzékelők és sza­bályozók fogják meghatároz­ni az optimális üzemanyag­felhasználást, sőt — a for­galmi és időjárási adatokat feldolgozva — pz útirányt és a sebességet is. A tervezők munkáját megkönnyíti a grafikus kijelzésre is alkalmas számítógéprendszer (Fotó: Newsweek _ KS) I parkodó autóipar Ili A jövő gépkocsija A General Motors aerodinamikai kísérleti alagútjában a leg­tökéletesebb gépkocsiformát keresik A hatalmas gépkocsicégek futószalagjairól naponta sok tízezer autó gördül le. A ter­vezőirodákban, kísérleti pá­lyákon azonban a szakértők már előretekintenek, azon töprengenek, milyen legyen a következő évek autója. Mondani sem kell, hogy a vállalati terveket, a kidolgo­zott modelleket a legszigo­rúbb titoktartás övezi, az azonban a gyors technikai fejlődés ellenére felvázolha­tó: általában milyen irányba tart a világ gépkocsiipara. Az például biztosra vehető, hogy az üzemanyagárak mai árszintje és további várható növekedése mellett a holnap autótípusainál alapvető cél­kitűzés marad a „kisebbet, könnyebbet” elve. Ez a fej­lődési irányvonal a motorok tökéletesítésével együtt le­hetővé teszi a gazdaságosabb, takarékosabb üzemanyag-fel­használást. A korszerűsítési törekvések persze nemcsak* a gépkocsi-tulajdonos pénz.- tárcáját kell, hogy kíméljék, hanem ki kell, hogy elégít­sék a szigorodó környezet- védelmi előírásokat is. A ter­vezők előtt áll az a feladat is, hogy egyszerre tegyenek eleget a nagyobb kényelem és a fokozottabb biztonság követelményeinek. A szakértők szerint a ’80-as években még nem vár­ható az alternatív üzemanya­gú (azaz gázüzemű vagy elektromos) gépkocsik töme­ges elterjedése, ehhez azok gazdaságossága és műszaki színvonala sem elég kedve­ző. A fő fejlődési vonal te­hát a jelenlegi technika kor­szerűsítése marad. A gép­kocsik méretének csökkenté­se még az Egyesült Államok­Korszerű japán autógyár kutatólaboratóriuma (Fotó: US News and World Report — KS) Érdekességek Tudomány — technika Türelem, tudás és kézügyesség Szépen helyreállított darabok a bolgár nemzeti könyvtárban (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Föld alatti erőmű Quebec, a kanadai franci­ák lakta terület fővárosa — és természetesen az egész franciák lakta terület — •nagyszabású erőmű első ré­szét nyitotta meg. Ez az'erő­mű messze északon, a James- öbölnél épül — ez a Hudson- öbölhöz csatlakozó tengerrész —, a legzordabb éghajlatú te­rületen. Ezer kilométernél messzebb van Montrealtól. A munka megkezdése előtt éveken át óriási költséggel tanulmányozták a klimatikus viszonyokat, az ökológiai helyzetet, és azután indult meg a munka. Az első erő­mű az L G 2 nevű, 1979. ok­tóber 27-én indult meg. A terv befejezésével az erőmű­vek 1985-ben 10 300 mega­watt áramot fognak termel­ni. anyagvizsgálat - nagy pontossággal A fizikai kristálytanban, a biológiában és az anyag- vizsgálatoknál ma az ún. röntgendiffrakciós módszert használják, melynek alkal­mazására szovjet kutatók univerzális készüléket szer­kesztettek. A műszer működése a röntgensugárnak a vizsgá­landó kristályos anyag atom­síkjain történő diffrakcióján, szóródásán alapszik. A mű­szerben két vizsgálókamra van, egyik diffrakciómetri­kus, a másik fotografikus vizsgálat céljára. Mesterséges hasnyálmirigy Az inzulin a hasnyálmi­rigy hormonja. Több hor­monnal együtt a szervezet szénhidrátanyag-cseréjét sza­bályozza. Csökkenti a szer­vezet vércukorszintjét és a máj glükogéntartalmát. Az inzulinhiány okozza a cukor- betegséget. Évek óta kísérleteznek a „hajszálpontos” inzulinada­golás technikai megoldása­in. Sokat vártak a számító­gép segítségétől, de sajnos eddig nem sikerült széles körben alkalmazható megol­dást kidolgozni. Nemrégiben egy angol kutatócsoport „mesterséges hasnyálmiri­gyet”' csinált. Az övre csa­tolható kisméretű berende­zés tartályából egy miniszi- vattyú-fecskendő segítségé­vel bőr alá adagolja az in­zulint. A nagy könyvtárak féltve őrzött kincsei a nagy értékű, több száz éves kódexek, a valamivel fiatalabb, mégis régi könyvritkaságok, per­gamenre, papírra írott kéz­iratok, levelek, ősnyomtatvá­nyok stb. Ezek anyagai azon­ban rendkívül sérülékenyek, még kézbe vétel nélkül, ál­lás közben is rongálódnak, szakadnak. Megőrzésükre, ja­vításukra az utóbbi 15—20 évben külön szakma alakult ki, amely a könyvkötészet legfiatalabb ága. Hihetetlen türelmet, kézügyességet, anyagismeretet igényel mű­velőitől. A restauráló műhelyben a védendő kódexről, ősnyom­tatványról dokumentációs fényképfelvételeket készíte­nek, majd szellőztetik, kon­dicionálják a ritkaságot, köz­ben elvégzik a színtartóssági próbát, kiválasztják a legcél­szerűbb restaurálási eljárást. Először fertőtlenítik, majd különféle oldatokkal tisztít­ják, lágyítják a lapokat, il­letve sebészkéssel óvatosan szétválasztják azokat. A zsu­gorodott. deformálódott per­gameneket üveglapon szá­rítják, gumihengerrel, pa­raffinpapírral sajtolják, majd szárítják. A restaurátorműhelyben állandóan új anyagokkal, el­járásokkal kísérleteznek, hogy a régi, már-már olvas­hatatlan, betűkiesések okoz­ta károsodást szenvedett per­gameneket, kódexeket és könyveket megmentsék az utókor számára. A papír kéz­iratokat ecsettel, kézi por­szívóval portalanítják, elekt­romos radírozógéppel men­tesítik a rárakódott piszok­tól. vagy ha penészfoltosak, akkor tiszta vízben, vegysze­res oldatban enyhe fehérítő­szerrel kezelik. A papír meg­erősítésére, fehérítésére kü­lönféle zsírtartalmú, alkoho­los oldatokat használnak, fixálják, víztaszító szerekkel itatják át, vagy olyan ösz- szefüggő filmréteggel vonják be, amely a továbbiakban a kéziratot, könyvet megvédi a külső hatásoktól, hőtől, pá­rától. fénytől. A modern kémia nagyot segített a restaurátorok mun­káján, mégis egy-egy mű restaurálása 3—4 hónapig is eltart. Általános szabály, hogy a még nem eléggé is­mert, kockázattal járó mód­szert nem használhatnak fel a régiségek restaurálásánál, másrészt feljegyzik az alkal­mazott anyagokat, vegysze­reket, és ez hasznos informá- citó nyújt a jövő restauráto­rainak. Egészség — higiénia Tavaszi ritmusváltás Hétfőn még a fű sem nő — állítja egy angol köz­mondás. Ezen a héten hét­főn üzemekben, hivatalok­ban még több emberrel fo­gunk találkozni, akik gyű­rött arccal, a hét végébe be­lefáradva kezdik az új idő­számítás szerint a munkát. Az időeltolódás és szerveze­tünk bioritmusa egyikét na­pig problémát okoz a fel­nőtteknek. de a gyerekeknek is. A kialvatlanság, a kon­centrálóképesség hiánya, a lazább reflexműködés, mind elkerülhetők, ha legalább most vasárnap néhány élet­módbeli tanácsot megfogad­nak. Igen lényeges, hogy alváS- igényünket ne csak mennyi­ségileg biztosítsuk, hanem a minőségi feltételeket is te­remtsük meg. Ajánlatos va­sárnap, legalább a gyereke­ket egy órával előbb lefek­tetni Az alváshoz jól szel­lőzött szobát biztosítsunk. Aki a külső zajt meg tudja szokni, az lehetőleg nyitott ablaknál aludjon. A 20 fok feletti hőmérsékletet éppúgy kerüljük, mint a fűtetlen szoba hidegét. Az átállást elő tudjuk segíteni, ha le­fekvés előtt televíziózás he­lyett könnyű sétát teszünk vacsora után. A test izmai­nak megmozgatása után für­dés a meleg vízben — ez a legideálisabb altató. A tavaszi évszakváltás, a napsütéses órák számának növekedése amúgy is észre­vétlenül fokozza a szervezet anyagcseréjét, ami szintén kifáradáshoz vezet. Szerve­zetünk fokozottan reagál a táplálkozás mennyiségi és minőségi összetevőire. A ta­vaszi fáradtság egyik oka az, hogy étrendünk nem tar­talmaz elegendő mennyiség­ben vitaminokat. Ebben az időszakban számunkra most a legfontosabb a C-vitamin. Hiánya a már említett fára­dékonyság, és a betegségek­kel szemben csökkent ellen­állóképesség. Szervezetünk C-vitaminhiányát legkorábr ban az jelzi, ha az egyéb­ként ép foginyünk fogmosás után vérezni kezd. Amíg az új, friss tavaszi zöldfélék megjelennek, C-vitaminszük- ségletünket narancsból, cit­romból fedezhetjük. Érdekes, hogy a burgonya tavaszi csí­rázása idején még fokozza C-vitamintartalmát. Az árul­kodó hagymaillat lehet, hogy kellemetlen a környezet szá­mára de mindenféleképpen egészséges. A helyes és átgondolt táp­lálkozás, az életvitelünkben történt változtatás lényege­sen megkönnyíti szerveze­tünk alkalmazkodóképessé­gét a tavaszi évszakváltás­hoz. dr. König János, a Vöröskereszt egészségn evelési munkabizottság elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents