Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-29 / 75. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK 1981. március 29., vasárnap o ilti Megkérdeztük dr. Fekete Untai főügyészt: milyen a törvényesség helyzete megyénkben? A törvényesség, az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartása minden szerv kötelessége, mondja ki a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény. Az ügyészségnek azonban a törvényesség megtartásának kötelezettsége mellett sokrétű és speciális feladata is van. Az alkotmány rendelkezései alapján segíti és ellenőrzi a törvényesség megtartását. Dr. Fekete Antallal, megyénk főügyészével a törvényesség helyzetéről és az ügyészség feladatairól beszélgettünk. Választ kértünk arra is, hogy az ügyészség törvényességi vizsgálatai milyen tapasztalatokkal zárultak. — A törvényesség megtartásának segítése és ellenőrzése során arra törekszünk, hogy a törvénysértéseket megelőzzük, de ha már a törvénysértések bekövetkeztek, akkor azokat feltárjuk és megkeressük azokat az okokat, amelyek előidézték a jogszabályok megszegését. Az ügyészi szervezet gondoskodik a társadalom törvényes rendjéről, az állam biztonságát és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető cselekmények következetes üldözéséről és az állampolgárok jogainak védelméről. Fontos feladatunk annak figyelemmel kísérése is, hogy a társadalmi viszonyok fejlődése valamely területen jogi szabályozást nem tesz-e szükségessé, vagy valamely jogszabály nem válik-e elavulttá. Ezekben az esetekben fel- terjesztéssel élünk felsőbb ügyészi szerveinkhez, hogy megtehessék a szükséges kezdeményezést az illetékes állami szerveknél. — Milyen a törvényesség helyzete megyénkben? — Békés megyében a közrend és a közbiztonság szilárd, és törvényes rend van. Az állami, gazdálkodó, és egyéb szervek döntő többségében teljesítik a törvényekben előírt feladataikat, az állampolgárok megfelelően élnek jogaikkal, és kevés kivételtől eltekintve teljesítik állampolgári kötelezettségeiket. Az elmondottakból következik, hogy vannak törvénysértések is, ezeket azonban, amennyiben azok felderítésre kerülnek, megszüntetjük, és megfelelő felelősségre vonást indítványozunk. A bűncselekmények felderítése elsősorban rendőrségi feladat, azonban komoly szerepe van ebben az ügyészségnek, a vám- és pénzügy- őrségnek, de kötelessége a bűncselekmények leleplezése az egyéb állami szerveknek is. — Elemzik-e a törvénysértések okait? — A jogalkalmazás jogpolitikai elveknek megfelelően időnként elemezzük egy-egy jogterületen a törvénysértések okait, azok számszerű alakulását, és ezek alapján határozzuk meg feladatainkat. Ilyen elemzéseket végeztünk az elmúlt évben a közlekedési bűncselekményekről, a veszélyeztetett fiatalkorúakkal összefüggő feladatokról, és sorolhatnám tovább. A rendőrség felderítési tevékenységének fejlődése, a felderítést elősegítő technikai eszközök tökéletesedése, a módszerek finomítása, valamint a gyors intézkedések megtétele jelentős eredményeket hozott. Egyre kevesebb ügyben marad ismeretlen az elkövető. Itt azonban megjegyzem, hogy az állampolgárok is sokat tehetnek. A törvénysértések megszüntetését jelentős mértékben elősegítené, ha a bűnelkövetők nemcsak az arra illetékes hatóságokkal, hanem a társadalom nagy többségével találnák magukat szemben. Ezt azért is hangsúlyozom, mert sok esetben találkozunk a konkrét ügyek kapcsán közömbösséggel, ami nehezíti az ismeretlen tettes kilétének megállapítását. — Hogyan alakult a múlt évben az ügyészség és a rendőrség kapcsolata? A nyomozás feletti törvényességi felügyelet alapján a múlt évben milyen tapasztalatokat lehet levonni? — Az ügyészség és a rendőrség közötti kapcsolat elvi alapokon nyugvó munkakapcsolat, amely az elmúlt évben jól szolgálta a törvényességet. Közismert, hoey a két szerv a bűnüldözésben együttműködik. Az együttműködés nagyon széles körű és sokrétű. A nyomozás törvényessége felett az ügyészség gyakorol felügyeletet. Ez a felügyelet segítő jellegű. Az a célja, hogy elősegítse a nyomozás alapos és gyors, mindenre kiterjedő, hiba nélküli lefolytatását. A nyomozás főügyelete kapcsán az ügyész észrevételeivel, utasításaival, a jelentősebb, bonyolultabb ügyekben fokozott ügyészi felügyelettel segíti a nyomozó hatóság munkáját. Megállapítható, hogy a rendőrség egyre színvonalasabban, gyorsabban és egyben eredményesen folytatja nyomozási tevékenységét. 1980-ban az összes büntető ügyek több mint 85 százalékát 30 napon belül lenyomozták, 60 napon belül az ügyek 97,5 százalékában fejeződött be a nyomozás. — A múlt évben milyen témákban és hány szervnél tartott az ügyészség törvényességi vizsgálatot? Melyek voltak a legjelentősebbek, és milyen tapasztalatokkal zárultak ezek a vizsgálatok? — Az általános felügyeleti szakterület feladatainak meghatározásánál alapvetőnek tekintettük, hogy törvényességi eszközeinkkel segítsük a legfontosabb társadalmi, politikai és gazdasági célkitűzések megvalósítását. Megyénkben az ügyészségek 150 alapvizsgálatot, 10 utó- vizsgálatot tartottak, és 27 esetben vizsgálatot kezdeményeztek állami szerveknél, szövetkezeti gazdálkodó szerveknél, valamint munkaügyi és szövetkezeti döntőbizottságoknál. Vizsgálataink során elemeztük a szabálysértési eljárások törvényességét, elsősorban a tulajdon elleni, a becsületsértés és magánlaksértések elbírálását. Továbbá a rendőrhatósági kényszerintézkedések, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a tagsági viták intézésének, a munkavédelmi előírások, ipari vállalatoknál és munkaügyi döntőbizottságaiknál a fegyelmi ügyek intézésének törvényességét. Vizsgálataink alapvetően jó eredményeket állapítottak meg. A vizsgált szervek arra törekedtek, hogy a törvényeknek megfelelően végezzék a feladatokat. Az alapvetően kedvező megállapítások mellett azonban több esetben kellett intézkedni a törvényesség helyreállítása érdekében. — Hány esetben került sor ügyészi intézkedésre? — A vizsgálatok, utóvizsgálatok és vizsgálatkezdeményezések eredménye kapcsán 43 óvás, 64 felszólalás és 67 szignalizáció benyújtására került sor, és indokolt esetben fegyelmi, kártérítési és szabálysértési eljárást is kezdeményeztünk. A viszonylag magasabb számú ügyészi intézkedés azzal is magyarázható, hogy az utóbbi években több új jogszabály került megalkotásra, és az új jogszabályok kihirdetése és hatályba lépése közötti idő nem volt elegendő a jogszabályok megismerésére. Ezen túlmenően azonban viszonylag sok a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértések száma. Ez abban jelentkezik, hogy nem tartják be a vállalatoknál és téeszeknél több esetben az üzemi balesetek megelőzésére és nyilvántartására vonatkozó jogszabályokat, üzemi baleset esetén nem hívják fel a dolgozó figyelmét jogos kártérítési igényének érvényesítésére. A határozatok több esetben törvénysértőek voltak. — Hogyan oszlanak meg a büntető ügyek? — Amikor büntetés kiszabása, vagy a bíróság által alkalmazható intézkedés válik ' szükségessé, az ügyész mindig vádat emel, ha pedig a bűncselekmény csekély súlyára és az elkövető személyére figyelemmel erre nincs szükség, úgy a rendőrség, vagy az ügyészség megrovásban részesíti az elkövetőt. Ezekre is figyelemmel 1980- ban megyénkben az ügyészségek 1860 személlyel szemben emeltek vádat. Ebből 110 elkövetővel szemben bíróság elé állítást, és 652 elkövetővel szemben tárgyalás mellőzésével pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ügyész. Békés megyében 1980-ban 4281 bűncselekmény vált ismertté. Ezek legnagyobb részét, 62,6 százalékát, a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki. Különös figyelemre méltó ebben a körben a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma, amely 1980-ban 1085 volt, a társadalmi tulajdont ért kár 8 millió 130 ezer forint. Ebből megtérült 2 millió 712 ezer forint. Ügy gondolom, a számok önmagukért beszélnek. Az ilyen bűncselekmények elkövetésének mellőzésére a következőkben is nagy súlyt kell helyezni. A személyek javai ellen elkövetett bűncselekmények száma 1595, míg az okozott kár 5 millió 593 ezer forint volt. — És a közlekedési bűn- cselekmények? — Bár 1980-ban 1979-hez viszonyítva némi javulás történt, azonban még mindig magas országos összehasonlításban is e bűncselekmények száma. 1980-ban 644, az ösz- szes bűncselekmény 15 százaléka volt közlekedési bűn- cselekmény. Békés megyében évenként több mint 50-en vesztik életüket közlekedési baleset folytán, és igen magas a súlyosan sérültek száma is, A közlekedési balesetek okai között igen gyakori a KRESZ-szabályok durva megszegése és az ittas járművezetés. Mindezek indokolttá teszik a megelőző, figyelemfelhívó tevékenységen túlmenően, a következetes és szigorú fellépést az elkövetőkkel szemben. A közlekedési szabályok durva megszegése, az ittas járművezetés esetében az ügyészek indítványozzák a járművezetéstől való eltiltást, aminek az alsó határa egy év, de kiemelkedően súlyos bűncselekmény esetében az eltiltás végleges is lehet. — Gyakran lehet hallani erőszakos és garázda cselekményekről. — Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények az összes bűncselekmények 9,3 százalékát teszik ki. Külön érdeke fűződik minden becsületes állampolgárnak az erőszakos, garázda személyek megfékezéséhez. Ehhez azonban a lakosság tevőleges támogatására is szükség van. — Végezetül hallhatnánk-e a polgári perek törvényességi felügyeletének tapasztalatairól? — Az ügyészi polgári szakági tevékenység célja az, hogy a polgári jogalkalmazás jogpolitikai elveinek érvényesülését elősegítsük. A megyében működő bíróságok hagyományos polgári és gazdasági perérkezése az elmúlt évben 5065 volt. Ügyészi tevékenység végzésére — fellépésre, fellebbezésre, törvényességi óvás iránti előterjesztésre és egyéb ügyészi intézkedésre — a perek 10 százalékában került sor. Az elmúlt évben — a korábbi évekhez viszonyítva — többször éltünk az ügyészi kereset és fellebbezés benyújtásával. Az ügyészi aktivitás jelentősen segítette a bíróságokat a jogszabályok helyes és egységes értelmezésében és alkalmazásában. Serédi János Szabó Pál hagyatéka Neve nem oly ismert mint névrokonáé, a Viharsarok írójának, Szabó Pálnak. De szűkebb pátriájában, Orosházán, ahol a < harmincas évek derekán életre keltője, éltetője az irodalom, képzőművészet, helytörténet művelőit összefogó Szépmíves Céhnek, nevét a város nagyjai között tartják számon. Az 1971-ben Miskolcon elhunyt Szabó Pál — aki egykor az orosházi polgári iskola tanára is volt — végrendeletében a mai Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskolára jelentős összeget hagyományozott egy nemes alapítvány céljára. Végrendeletének erre vonatkozó része a következőképpen szól: ,rA tulajdonomat képező fniskolci ház vételárának egynegyed részét az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumra hagyom alapítvány céljára, hogy kamata minden évben az iskolai matematika-, fizikaverseny győztesének kerüljön kiosztásra.” A jelentős összeget — 256 ezer 836 forintot —■ hagyományozó Szabó Pál így kívánta örök érvényűvé tenni kötődését szeretett szülővárosához, amelytől — bárhová vetette is sorsa — soha nem tudott megválni. Az orosházi gimnázium tehát a jövőben a Kazár-díj mellett minden esztendőben kioszthatja immár legjobb fizikus, matematikus diákjainak a Szabó Pál alapítványi díjat is. Nagyobb eredményre, nemes versengésre ösztönözve egykori iskolájának tehetséges tanulóit. Végrendeletében Szabó Pál megemlékezett a Békés megyei Levéltárról is. Örökségének egy részéből — méltón viszonozva az örökhagyó nemes gesztusát — a levéltár vezetői elhatározták, hogy feldolgozzák és az olvasóközönség elé tárják az író életét, munkásságát, írásait tartalmazó kiadványt. A pontos kutatásokat megelőzően azonban úgy érezzük, az alapítvány nyilvánosságra hozatala alkalmából — élete legfontosabb állomásainak felidézésével — feltétlenül meg kell emlékeznünk Szabó Pál életéről, munkásságáról. Szabó Pál 1895-ben született Orosházán, az ország akkor legnagyobb falujában. Sorsának irányítását — mint annyi kortársáét — már fiatalon a történelem vette kezébe. Az első világháborúban besorozták, majd orosz hadifogságba esett. Oroszországban megismerkedett Kun Bélával, s jó tollú fiatalember lévén, részt vett a Péter- várott megjelenő magyar nyelvű lap, A szociális forradalom szerkesztésében. Hazatérése után baloldali beállítottsága, radikális politikai nézetei miatt a Horthy- rendszer megtorlását ■ ő sem kerülhette el. 1920—23 között akkoriban Orosházán is sok tisztviselő veszítette el állását. Szabó Pál tanár — mivel/ „B”-listára került — kényszeráthelyezés útján Szabadszállásra költözött. Így szólt az ellene született fegyelmi határozat: „Oroszországban Kim Bélával összeköttetést tartott fenn, vele több ízben tárgyalt, magát eszményi kommunistának vallja, és ez irányban többek előtt nyilatkozatot is tett.” Néhány év múlva vissza- helyeztetési kérelmét — elismerve rendkívüli képességét —• feljebbvalói továbbra is baloldali nézetei miatt utasították el. Töretlen hitét bizonyította az a tette is, amely a Mágocsi Károly grófok könyv- és képtárának leltározásában nyilvánult meg. Mindezt azzal a nem titkolt céllal tette, hogy majdan hiánytalanul a nép kezébe juttathassák e gazdag kulturális örökséget. Hazatérése után Orosháza haladó szellemi értékeinek összefogójává vált. 1936-ban 65 taggal megalapítja az orosházi Szépmíves Céhet, amelynek főtitkára lesz. Az egyesület 1937-ben, a nagy orosházi lebukások évében megjelent évkönyve tartalmazza a Szabó Pál által elmondott programnyilatkozatot. s a különböző szakosztályok tervét. Az - irodalmi szakosztály nem kevesebb feladatot vállalt magára, mint az orosházi irodalom- történet megírását, Just Zsiemond. Csizmadia Sándor, Táncsics Mihály. Veres József. s még jó néhány író, újságíró, akkor élő lírikus, epikus, az orosházi színjátszás, dalárdák, műkedvelők, színjátszók életének, működésének megírását A művészeti és tudományos, valamint a zenei osztály sem lépett fel kisebb értékű és tartalmú programmal. S távlati célul még egy községi kul- túrház megteremtését is kitűzték. Sajnos, a Szépmíves Céh 1941-ben már csak nevében létezett. Akkorra már ugyanis a kezdeti lelkesedés kifulladt, s a fo szervező, Szabó Pál — aki ekkor már az MTI orosházi tudósítója volt — elköltözött Miskolcra, ott folytatva tudósítói munkáját. A halál is ott érte, de hamvait kívánságára hazaszállították Orosházára, s azóta szülővárosában, az alvégi temetőben nyugszik. E rendkívüli szervezőképességű tudós férfiú azonban soha sem szakadt el szűkebb pátriájától. Mindig figyelemmel kísérte az orosháziak életét. így — mint neves helytörténész — részt vett az 1965-ben megjelent, Nagy Gyula által szerkesztett kiváló helytörténeti kiadvány, az Orosháza története írásában is. Ő készítette el az Orosháza története az alapítástól a polgári forradalomig című fejezetet. ' Tudományos, kultúraszervező tevékenysége. irodalmi munkássága nemcsak Orosháza, de megyénk művelődéstörténetének is jelentős nagyságává avatja. B. Sajti Emese A népi építészet egyik jellegzetes alkotása Orosházán Fotó: Bukovinszky István
