Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

o 1981. március 28., szombat A „megáradt” csatorna Folyik az ígéret — áll a víz Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó — így a régi magyar közmondás. A békéscsabai Szegfű utca la­kói mosolyognának ezen, csakhogy nincs okuk a de­rűre. Különösen akkor, ha beborul, és megnyílnak az ég csatornái. Ilyenkor a Szegfű és a Tompa utca sar­kán álló házak előtt — egy kis túlzással — akár csóna­kázni is lehetne. A járdát el­önti a víz. a túloldali óvo­dába igyekvő kisgyerekes anyukák és apukák, a kör­nyékbeli lakók nem kevés bosszúságára. A baj talán az: a víznek van egy eléggé el nem ítél­hető tulajdonsága, hogy min­dig lefelé folyik. Mivel ez a környék egyik legmélyebb pontja, itt megáll, és nem megy tovább. Áztatja a ta­lajt, tönkre teszi a járdát, rongálja a közeli 4-5 épüle­tet. A vízóraaknák telítet­tek, a derítőkből visszaáram­lik a szennyvíz, a fürdőszo­bákat emiatt nem tudják használni.. A kálvária 3*4 esztendővel ezelőtt kezdődött, amikor aszfaltutat építettek az új óvodához; Ezzel elzárták a csapadékvíz útját a másik oldalon levő árok felé, amely most is csaknem tel­jesen száraz. Codálatos mó­don akkor az építők sem gondoltak arra, hogy át kel­lene vezetni az út alatt a la­pos részen felgyülemlett vi­zet. Mit tesz ilyenkor a jól ne­velt állampolgár? Először mérgelődik, majd lehiggad, és elmegy a tanácstagi be­számolóra, a városi tanács műszaki» osztályára és szóvá teszi a dolgot. A válaszok is­merősek: nincs pénz az út átvágására, a betongyűrűk megvásárlására. A tanácstag meg agitál: gyerünk, meg­csináljuk mi társadalmi munkában is, csak adjanak anyagot. Jön a hivatalos pa­pír is (most már a megyei tanács illetékes osztályáról), hogy nem indokolt az utat átvágni. (?!) A lakók viszont úgy érzik: őket vágják át, amikor húzzák, halasztják az ügyet. A „szakértő” egyéb­ként akkor járt a helyszí­nen, amikor éppen száz ágra sütött a nap. és semmi nyo­ma nem volt a . víznek. A türelem azonban mégis­csak terem valamit: még­hozzá árkot. A sok unszo­lásra ugyanig a költségveté­si üzem emberei csatomat ástak a házak előtt. Azóta ebben áll a víz, de lefolyni továbbra sem hajlandó, mert nincs hová. Így alkalomad­tán kiönt, miközben a víz mossa-mossa a kerítések tö­vét. Mellesleg eltelik két év (!), és az állampolgárok le­gyintenek: a tanácstag még ezt sem képes elintézni. Per­sze, a műszaki osztályon azt mondják: a talajvíz okozza a galibát, amelyhez semmi köze a felgyülemlett csapa­dékvíznek. A lakók ennek pontosan az ellenkezőjét ál­lítják, gyakorlati példákkal alátámasztva. A vita eldön­tése nem a mi feladatunk, az a szakemberek dolga. Egy biztos: a könnyelmű hitege­tések aligha vetnek jó fényt a tanácsra, s az anyagiakra való hivatkozás is sántít. Ép­pen fordítva kellene, hogy legyen: folyjon a víz, és áll­jon az ígéret. Természetesen szilárd alapokon, különben ezt is elmossa a sűrű tava­szi eső. (seres) így rombol a víz Fotó: Martin Gábor Az Árpád-sori rendelőben, az öregek napközijének szomszédságában dolgozik a város család- és nővédelmi tanácsadója. A nagy felada­tok ellátására szűkös ez a néhány helyiség, bővítésére azonban egyelőre nincs lehe­tőség. Komplex módon tör­ténik a terhestanácsadás, szükség esetén több irányú szakellátást, kórházi elhe­lyezést tudnak biztosítani a rászorulóknak. 1976-ban, a kezdő évben 1174 terhes je­lentkezett itt először tanács­adásra. s akkor 230 volt kö­zülük a veszélyeztetett, kór­házban 73 kismamát ápoltak. Tavaly 964 megjelent terhes közül 281 volt a veszélyezte­tett, s 74-en kerültek kór­házba. A védőnők 1976-ban 6389 terheslátogatást tartot­tak nyilván, tavaly pedig 6192-t. Az élve születések száma sajnos fokozatosan csökken; 1976-ban 1177, 1980r ban 916. Gyakori a koraszü­lés. Az okok nagyon össze­tettek, s kapcsolódnak a ve­szélyeztetett terhesek számá­nak növekedéséhez. A szak­emberek véleménye szerint a fiatalkori és a gyakori abor­tusz veszélyezteti leginkább a terhesség természetes ide­jű kihordását. Szembetűnő az, hogy míg a terhesek szá­ma csökken, a veszélyezte­tetteké nő. Az orvosok fele­lőssége is, hogy a koraszülé­sek számának további növe­kedését a lehetőség szerint meggátolják. Fokozódik az egészségügyi ismeretterjesz­tés, egyre több gyógyszer, módszer segíti a családterve­zést, sok leány és asszony azonban mégsem figyel ezek­re eléggé. A tanácsadások színvonalát, hatékonyságát is növelni kell. Javítani a munkahelyi körülményeket, a légkört, s megfelelő élet­vitellel csökkenthető a kora­szülések, a veszélyeztetettek aránya. A tanácsadók mun­kájának nagy segítségét je­lenti a védőnői szolgálat. A terheseket általában 5—8- szor látogatják meg, a prob­lematikus eseteket pedig még többször. A családi és nővédelmi ta­nácsadó másik fontos fel­adata a házasságkötés előtti tanácsadás, amelyen részt vesz minden 35 év alatti há­zasuló. A tanácsadás ugyan részletes és alapos, de gyak­ran már megkésett. A meg­jelentek 25—30 százaléka ter­hes, vagy már elvált, eset­leg egy-két gyermeke van. Igen nagy ellentmondás a felszabadított szexualitás és a nem kívánt terhességek el­kerülése közötti különbség. Ezen csak az időben és ered­ménnyel nyújtott, helyes irányba mutató szexuális ne­velés, felvilágosítás segíthet. De mindez nemcsak az or­vosok, hanem a szülők, a pedagógusok, az egész társa­dalom feladata. A gyerekek biológiai érettsége, akcelerá- ciója felgyorsult, értelmük, felelősségvállalásuk, lehető­ségeik azonban az életkoruk­nak megfelelőek maradtak. Ezzel a ténnyel számolni kell. akár tetszik, akár nem! Félretéve álszemérmet, gát­lásokat, merevséget, tulaj- donképoen már az általános iskola 7. osztályában komo­lyabb, érdekesebb. hatéko­nyabb felvilágosító munkára lenne szükség. Lehet, hogy frázisnak hangzik, de a iövő generáció egészsége, boldog­sága, érzelmi élete függ et­től. Az elmúlt öt évben csök­kent a terhesség-megszakí­tások száma, de a szülések­hez képest a megye városai közül még mindig Békéscsa­ba és környéke „vezet”. Né­hány szám: 1973-ban 2200, 1976-ban 1144, 1980-ban 8—900 terhességmegszakí­tást végeztek a békéscsabai kórházban. Az örvendetes, hogy változtak az arányok, hiszen a népesedéspolitikai határozat előtt kétszer annyi volt az abortuszok, mint a szülések száma. Sterilgondo­zással, az osztály diagnoszti­kai és terápiás lehetőségeivel egyre több családnak bizto­sítják a gyermekáldás örö­mét. A gyermeknőgyógyászat április 1-től — teljesebb for­mában, mint eddig — külön­állóan, megfelelő felszerelés­sel heti egy órában rendel majd. B. Zs. Diákírók országos találkozója Sárváron A diákírók és diákköltők or­szágos találkozóját az idén — immár a hetedik alkalommal — április 4-e és 6-a között rende­zik meg a nyugat-magyarorszá­gi Sárváron. Az ebből az alka­lomból meghirdetett pályázatra minden korábbinál több pálya­munka érkezett be. A beküldött verseket, novellákat, riportokat és kritikákat az elmúlt hetekben írókból, költőkből és kritiku­sokból álló zsűri értékelte, s en­nek alapján a 62 legjobb pálya­munka ifjú szerzőjét hívták meg a sárvári találkozóra. A há­romnapos rendezvényen neves Írók folytatnak eszmecserét a fiatalokkal az írói munkáról, az irodalom társadalmi felelősségé­ről. A pályaművek legjobbjait irodalmi esten is előadják. Mezőbcrcnyben, az ókerti részen található az a teljesen új épület, amelynek 56 négyzetméternyi alapterületén két egy* ség szolgálja a környékbeli lakosokat. A 640 ezer forintos költséggel — és az ÁFÉSZ házilagos építőrészlege által ki­vitelezett — 31,5 négyzetméter alapterületen megnyílt önki- szolgáló élelmiszerbolt és a büfé —, régen várt óhaja volt a nagyközség ezen részében élő családoknak. Erről tanúskodik az a csaknem 25 ezer forintra tehető társadalmi munka is, amelyet az ókerti részen élők teljesítettek e két egység mi­előbbi létrehozásáért Kép, szöveg: Balkus Imre A népesedéspolitikai határozat jelentősen megváltoz­tatta megyénk demográfiai helyzetének alakulását is. A szülészetben és nőgyógyászatban a preventív szemlélet vált mindennapos gyakorlattá, s ennek egyik hatásos módszere a család- és nővédelmi tanácsadás. A gyulai modell országos példa lett, Békéscsabán is ez valósult meg 1976-ban. A tanácsadók munkájához tartozik a há­zasságkötés előtti és a terhestanácsadás, a családtervezés lehetőségeinek, módozatainak ismertetése, a sterilgondo­zás, a gyermeknőgyógyászati esetek kezelése, és az isko­lákban oktatott családi életre nevelés orvosi oldala. Család- és nővédelmi tanácsadás Békéscsabán Fehér szobák i. Tanulmány­pályázat Téma: a mozgáskorlátozottak társadalmi beilleszkedése A Mozgássérültek Buda- 1 pesti Egyesülete a rokkan­tak nemzetközi éve alkalmá­ból pályázatot hirdetett ta­nulmányok és cikkek írásá­ra, elméleti és gyakorlati szakemberek számára. A té­ma : a mozgáskorlátozottak társadalmi beilleszkedésének és újrabeilleszkedésének aka­dályai, azok leküzdésének le­hetőségei és módjai. A szer- | zők a témakör bármely kér­déscsoportját, vagy részlet- kérdéseket is választhatnak pályázatuk témájául. A ta- [ nulmányok terjedelme leg- í feljebb 25, a cikkeké 5, más­feles sortávolsággal gépelt: oldal lehet. A pályázat jel­igés, és 1981. szeptember 30- ig küldhető be a Mozgássá-1 rültek Budapesti Egyesületé­hez. Decemberben lesz az eredményhirdetés, ahol há- ■ rom első, három második és három harmadik díjat ősz-; tanak ki, 5—5 ezer, 3—3 ezer, illetve 1500—1500 forintos összegben. Tehát a pontos cím: Mozgássérültek Buda­pesti Egyesülete 1136 Buda­pest, Hegedűs Gyula u. 43. Mottó: Minden dolognak mértéke az ember. (Prótagorasz) Az első vizsgálatra egyelő­re várni kell, mert súlyos beteggel fékez a mentőkocsi. Távoli nagyközségből jöt­tek. Csend terpeszkedett már a földszintre, így most min­den kihallatszik a „fogadó­ból”. A megfáradt test fag­gatásának percei közé érez­hetően torokszorító izgalom is vegyül, miközben a szem­üveges segédorvos feljegyzi az adatokat. „Mi a neve, bá­csi? Mikor született? Télen? Nem? Szóval nyáron. Me­lyik hónapban?” így haladnak kérdéstől kérdésig. Az asztalon koppan az or­vos sztetoszkópja, megvan az első diagnózis. Átöltözte­tik az új beteget. Egymás munkáját kiegészítve, gya­korlott mozdulatokkal dol­goznak1. Később, az éjjeles ápoló még többször benéz hozzá, mert nem múlt el a veszély. Apropó, ápolónők. Keve­sen gondolnák, hogy ezt a nehéz munkát milyen oda- adóan, felelősséggel és em­berséggel csinálják. Pedig többnyire fiatalok. Azok kö­zül valók, akikre gyakran felületesen mondunk ki szen­tenciákat, általánosítva, ki­vételt sem téve. Itt van pél­dául ez a kedvesen cserfes mini köpenyes, aki hajnalon- ta buszozik a városba. Vagy a sokkal könnyebb szakmát otthagyó, megfontolt beszé­dű, és az alacsony kékszemű, aki soha nem tud anélkül ki­menni a kórteremből, hogy meg ne kérdezné: kinek van szüksége valamire? Beteget fürdetnek, injekciót adnak, ebédet osztanak, asszisztál­nak az orvosoknak. Mikor már minden beteg régen megebédelt, ők akkor húzódnak be a szűk tálaló­félébe. Állva, vagy éppen sámliszerű alkalmatosságon csücsülve, sietve kapják be ebédjüket. KÖZELLENSÉG. Ezzel a címmel nemrég ment három­részes tv-sorozat a szívin­farktusról. Korunk legvesze­delmesebb népbetegségei közt tartják számon, és épp ebből a műsorból tudhatjuk: éven­te 13—15 ezer áldozatot kö­vetel hazánkban. Érelmesze­sedés, magas vérnyomás, do­hányzás, elhízás, mozgássze­génység — ezeket emlegeti a szakirodalom leggyakrabban, mint rizikófaktort. M. M. téesztag. Jobbára csak unokái bácsizzák még, igaz, túl van a középkoron. Bár későre jár, s ilyenkor a legkisebb nesz is érzékelhető a kórteremben, mégis csak a villanygvúj1 ősről lehet észre­venni, hogy hamarosan új név kerül az ágy végi tasak- ba. Már hozzák is az EKG- vizsgálat kellékeit. Tekergőzik a papírszalag, rajta áz „állapotjelek”. Az orvos hol ezt tanulmányozza, hol az ágy felé fordul. „Va­sárnap estefelé történt” — meséli M. M. .,Az istállóban, a jószágok körül forgolód­tam. Érzem egyszer, mintha két deszka közé szorítottak volna. Rögtön szaladtak az orvosért, jött is gyorsan. Az­zal kezdte, hogy meg ne mozduljak, mert nagy baj lehet. Behozott a mentő, idáig itt feküdtem az inten­zív osztályon. Négy nap telt el.” Most másik1 orvos jön, a művelet ugyanaz. M. M. mozdulatlanul fekszik, meg­fontolva válaszol minden kérdésre, rádöbbent már ré­gen, a közellenséget csak kö­zösen lehet legyűrni. Most már sokkal jobb — biztatja az egyik doktor, miközben összetekeri a papírgurigát, az ápolónő pedig altatót ad. „Hát, ha néhány évet el­veszekedhetnék, hancúroz- hatnék még kis unokáim­mal?!” Megint sötétség és csend. Alszunk. a % ARCOK. P. L. ügyvéd. Pillanatig tartó, de ájulást eredményező rosszullétének okára kíváncsi. A körzeti orvos azonnal beutalta. Mi­előtt átöltözik, bemutatkozik: „Kérem. engedjék meg, hogy...” Kifogástalan mo­dor, megnyerő mosoly. Mi­után odakint elfüstölt egy MD-t, befelé fordul és hoz­zákezd Glasenapp: öt világ­vallás című kötetéhez. F. A.

Next

/
Thumbnails
Contents