Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-27 / 73. szám
1981. március 27., péntek A “O II bólyi példa A Zala megyei Állatforgalmi cs Húsipari Vállalat a megyei ellátáson kivül Budapestre szállít különböző húskészítményeket. Az idei húsvétra tizenegy vagon pácolt és füstölt nyersárut készítenek elő, amelyből a fővárosnak is jut bőven. A húsvéti áruk között sonka, lapocka, darabolt tarja, hálós sonka és csülök található (MTI-fotó: Kozák Albert felvétele — KS) Kocalartók figyelmébe Mesterséges termékenyítés a háztájiban Ö add mondjak el azonnal két példát is Bolyról elöljáróban! Mind kettőnek van valami köze a vetőmagtermesztéshez, de nem ez a lényeg. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban — amely 1977. január 1-től viseli ezt a címet — évente 4 ezer 500 hektáron termesztenek hibridkukorica-vetőmagot. Éppen ezért nyaranta rendszeresen több száz KISZ-est toboroz ide a címerezés nem is olyan könnyű munkája. Ebben még nincs semmi különleges, hiszen címerező tábort nemcsak Baranyában, Békésben is szerveznek — többek között Hidasháton. Ami az érdekes Bolyban az az, hogy ettől az évtől a fiatalok esti fürdéséhez napelemek melegítik a vizet. A másik figyelemkeltő dolog : a kombinát nemrég uszály ki kötőt létesített a Dunán, ahol jól gépesített rakodó- és tárolóegységek szolgálják a vízi szállítás előnyeinek kiaknázását. Erről az előnyről csupán annyit, hogy míg vasúton 56 fillérbe kerül egy tonna terményt egy kilométer távolságra szállítani (ha van egyáltalán vagon), az uszályok 36, illetve a tavalyi tarifa- változások után 45 fillérért viszik Regensburgba a vetőmag tonnáit kilométerenként. Témánkra térve: a két példával korántsem szeretnénk azt sugallni, hogy Bolyban föltalálták a spanyolviaszt, azt sem, hogy csak e kombinát dolgozói törik a fejüket azon, miként tudnának nagy népgazdasági programunkhoz kapcsolódva, energiafelhasználásukon faragni. Nem igyekeztek ezt a látszatot kelteni maguk a bó- lyiak sem, amikor az elmúlt héfen vendégül látták a sajtó képviselőit, akik a látogatás napján a kombinát energiagazdálkodásával ismerkedtek. Ebben az ügyben a napelem valójában csak a hangulati elem szerepét töltötte be, az elért eredmények a megtakarítást hozó kezdeményezések és megoldások azonban együtt mindenképp tetszetős, s egyben meggyőző képet adnak. Ami engem mégis külön megragadott, az nem a jó példák sokasága, hanem a bólyi példa hnaga. amely a gazdálkodás egészén átható, programoktól függetlenül, az itt dolgozók alapállását kifejező, élő és ható szemléletben tükröződik. Mert nézzük csak! A zöldtakarmányok szársértés utáni szárítását a békéscsabai Lenin Tsz-ben is bevezetik (ezt korábban megírtuk)! Tudván, hogy a zúzott növény gyorsabban leadja a fölösleges vizet. A szalmában, kukoricacsuhéban felhalmozódott hőenergiát a mezőhegyesiek is elkezdték a terményszárításnál hasznosítani (ezt is megírtuk már). Takarmányüzemben, lucernaüzemben a mi megyénkben is jó néhány helyen átálltak már olajtüzelésről a pakuraégetésre, miként a dévaványai Aranykalászban is Ugyanígy a bólyi gyakorlathoz hasonlóan a kukoricatarlók legeltetése, a nagy tápanyagtartalmú tyúktrágya újrahasznosítása'a takarmányozásban szintén nem új dolog vidékünkön, mint ahogy az sem. hogy korszerű körülmények között lehet a műtrágyát igen kis veszteséggel tárolni, s hogy betontartályban elejét lehet venni a silótakarmányban egyébként 25 százalékot is elérő erjedési veszteségnek. Mindezekre külön-külön említhetnénk is egy-egy Békés megyei bizonyítékot. Az viszont már úgy lehet, a maga nemében újdonságnak' számít a termelés gyakorlatában, amit a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban évek óta követnek: használat közben műszerrel mérik az olajok minőségét, s nem a lefutott kilométertől teszik függővé az olajcserét. A műszaki előírások figyelembevételével az igényes gépből leeresztett, de még megfelelő viszkozitású olajat a kevésbé igényes gépekben hasznosítják tovább. Így, miközben a gépesítettség színvonala nőtt, 1980-ban már csak 70 százalékát használták el az 1974-ben „fogyasztott” motorolaj mennyiségének. Ezzel egy millió forintot takarítottak meg. De ide sorolhatnánk a bólyi baromfitelepek! fűtését olcsóbbá tevő. úgynevezett hul- ladékhő-hasznosítást, a kevesebb menetben jobb munkát végző erő- és munkagépek általános alkalmazását, meg azt is — talán első helyen illett volna említeni —, hogy itt mind a 2 és fél ezer dolgozó (850 szak-, 650 betanított és 600 segédmunkás, 200 technikus és 200 mérnök) érdekelt az energiaköltségek csökkentésében. Utóbbit ismét egy impozáns adat tanúsítja: 1980-ban e megtakarítás értéke elérte a 100 millió forintot. O ár lenne még mivel, mégse’ folytassuk! Mondandónk mag- vához a további felsorolással már úgy sem jutnánk közelebb. Annyit — remélem — így is sikerült érzékeltetni, hogy a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát valóban nem a gyakorlatban is alkalmazott energia-megtakarítást hozó megoldások nagy számával szolgáltat példát (noha kétségkívül azzal is), hanem — és a nyomaték kedvéért fogalmazzuk meg azt még- egyszer — azzal, hogy a termelés valamennyi tényezőjét, kezdve az emberi értelemtől és erőtől, a termőföldön, a gépeken, a hajtó- és kenőanyagokon, a terményeken, a takarmányokon át, egészen az úgynevezett melléktermékekig, szóval mindazt annak tekintik ami: érték. Mégpedig olyan érték. amelynek becsességét egyfelől az emberi munka alapozza, másfelől pedig növeli az a tény, hogy nem áll korlátlanul ren d el kezésü nk ré! Kőváry E. Péter Univerzális szolgáltató Orosházán Viszonylag nem nagy szövetkezet Orosházán az Univerzális Szolgáltató Szövetkezet, tevékenysége mégis nagyon fontos nemcsak a' városnak, hanem környékének is. Tavaly 29 millió forintos termelési értéket produkáltak, és ha figyelembe vesz- szük, hogy ennek jó része néhány száz forintos javításokból jött össze, akkor látható, hogy több tízezer ember került kapcsolatba velük. A szövetkezet elektroakusztikai készülékek, hűtőgépek, háztartási gépek, motorkerékpárok, kerékpárok, olajkályhák és gépjárművek javítását csinálja, emellett foglalkoznak épületkarbantartással is. Sőt, a következő években erre az utóbbi tevékenységre kívánják a fő hangsúlyt fektetni, amit az is jelez, hogy az idei évre csak ebből az egy ágazatból 11 millió forintos árbevételt terveznek. Részt vállalnak például az orosházi kórház rekonstrukciós munkáiból is. A lakossági szolgáltatásokon túl van egy fontos, a közületeket is érintő tevékenysége a szövetkezetnek. Üzemeltetnek egy kis nyomdát, amely a különféle névjegykártyákon, meghívókon és más lakossági megrendelések teljesítésén felül elkészíti a közületek nyomtatványait is. Óriási az ügény e tevékenység iránt, kapacitással győznék is, de a jelenlegi szabályzók nem teszik lehetővé, hogy többet vállaljanak. A közületi munkák ugyanis nem tartoznak a szolgáltatási tevékenységhez, márpedig a szövetkezetnek fenn kell tartani a termelés és szolgáltatás arányait. Ezért most kérvényezik, hogy a nyomdaipari tevékenység teljesen szolgáltatásnak számítson. A szövetkezetnek nagy tervei vannak a jövőre is. Orosházán még mindig alacsony színvonalú a lakossági szolgáltatás, és ezt fejleszteni kell. Az autószervizben megvalósítják a korszerű, műszeres átvizsgálósort, bevezetik a zárt technológiájú műszaki vizsgáztatást. Megteremtik a karosszériajavítás, a festés és az üreg-, alvázvédelem feltételeit is. A szövetkezet idei terve 35 millió forintos árbevétel, és ez jelzi a nagyarányú fejlődést. Néhány héten belül egy új üzemcsarnokot is birtokba vehetnek, ebben a hűtő- gépszerelők kapnak helyet. L. L. Az életszínvonal emelkedésével együtt nőtt az állati eredetű fehérjék iránti igény. Ennek az igénynek kielégítését részben a sertéshús mennyiségének növelé" sével lehet biztosítani. A húsipar fokozatosan növekvő belföldi és exportfeladatainak teljesítéséhez megfelelő számú és súlyú vágósertésre van szükség. Húsz inszeminálor A piaci igények kielégítéséhez a fajtaösszetétel megváltoztatásán túlmenően módosítani kell a vágási súlyon, amely maga után vonja a vágási életkor csökkenését. E tényezők hatására ugyanannyi húsmennyiség előállításához lényegesen több sertésre van szükség. Ehhez — a nagyobb szaporulat elősegítésével — a Dél-alföldi Mesterséges Termékenyítő Főállomás Békés megyei állomása is hozzájárul. Békés megyében a háztáji sertésállomány mesterséges termékenyítése 1973-ban kezdődött. Az első inszeminálá- sok száma az eltelt évek során fokozatosan emelkedett. 1978-tól kezdődően ugrásszerű fejlődés következett be. Míg 1977-ben a háztájiban végzett első inszeminálások száma nem haladta meg a 16 ezret, addig 1978-ban már a 19 ezret is túlszárnyalta, így a növekedés megközelítette a 20 százalékot. 1980- ban az első termékenyítések száma a háztájiban 22 ezerre emelkedett, ami 38,5 százalékos ugrás, 1977-hez képest. Az inszeminálások számának émelkedéséből megállapítható, hogy a megye kisgazdaságaiban a mesterséges termékenyítés elfogadott eljárás lett, és a- kocatartó gazdák állományuk szaporításához igénylik ezt a szolgáltatást. Jelenleg a megye 60 községében és öt párosában dolgoznák ins’zéminátoraink. Ezt a munkát 14 speciálisan sertést termékenyítő, valamint hat vegyes (szarvas- marha, sertés) termékenyítő inszeminátorunk látja el. Kevesebb fajtát A sertés mesterséges termékenyítésének egyik főcélja a háztáji állomány minőségének javítása, valamint a jobb végtermék — vágósertés — előállítása. A kistermelői sertésállomány egyöntetűbbé tételére csökkenteni kell a fajták számát, mert a sok fajta és hibridkonstrukció akadályozza a kiegyenlített vágósertés-termelést. Kellő anyagi érdekeltséggel elérhető a Jenyésztett fajták számának célszerű csökkentése, ami a minőségi fejlődés feltétele. Korábban Békés megye háztáji állományában a termékenyítések során túlnyomó többségben a színes kanok termékenyítő anyagát igényelték. A megindult fejlődés jele, hogy 1980. második félévében már 10—15 százalékkal több volt a fehér kanok termékenyítő anyagának felhasználása. 1979-ben a háztájiban 49 ezer 600 kocával számoltak a megyében. Ez a kocalétszám 1980-ban 45 ezer 600- ra csökkent. Az inszeminálások számát mégis sikerült növelni, és a fialási eredmények is javultak: 1980-ban 22 ezer első inszeminálást végeztünk. Az első félévi termékenyítések után a fialási eredmény 82,7 százalékos, ami magas arányt jelent. Az eredmények javulásához hozzájárult inszeminá- toraink becsületes, szorgalmas munkája, a szakmai hozzáértés gyarapodása, a munka hatékonyságának fokozása — valamint a háztáji tulajdonosokban is tudatosodott, hogv mikor kell bejelenteniük kocáikat termékenyítésre. Tájékoztatásukat, felvilágosításukat propagandaanyaggal, szórólapokkal segítettük. Inszeminátorainknak a legtöbb gondot a háztájiban kihelyezett akciós kocák újra- vemhesítése okozza. 1980- ban 3 ezer 136-ot vettek át a kistermelők. Ezek egy része fialás után egyáltalán nem ivarzik, vagy ha ivarzik is, nehezen vemhesül. Ennek oka, hogy nem megfelelő időben vemhesítették a süldőkocát, illetve nem tud alkalmazkodni ahhoz a környezetváltozáshoz, amit a nagyüzemi felnevelés után a háztáji tartás jelent. túl időzítve Az intenzív takarmányozás következtében korábban érik el a süldőkocák tenyész- érettségüket, éppen ezért helyes, ha 8-9 hónapos korában, 110—120 kilogramm súly elérésekor termékenyítik azokat. A malacokat hathetes korban célszerű leválasztani. Ha később választanak, megnő a választás és az eredményes térmékenyí- tés közötti idő, ami tovább növeli a költségeket. A helyesen — hat hétre — végrehajtott választás után a legjobb az újrafogamzás esélye. A választást lehetőleg hét végére kell időzíteni, így bizonyosan elkerülhető, hogy vasárnapra essen az ivarzás. Eredményeink további javítására még szorosabb kapcsolatot kívánunk kiépíteni a közvetítő tanácsi szervekkel és a háztájitulajdonosokkal. Priskin József szervező Dél-alföldi Mesterséges Termékenyítő Főállomás A Kisalföld harmincegy vadásztársasága által elejtett vad — százkét szarvas és négyszáz őz — trófeáját bírálják el a Soproni Erdészeti Egyetem vadgazdálkodási bemutatótermében (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Garzonházak családalapító fiataloknak A családalapító fiatalok lakásgondjainak enyhítésére 180 garzonlakás épül Zala megyében, kísérleti jelleggel. A városi tanácsok gondoskodnak a közművesített területekről. Az Országos Takarékpénztár beruházásában Zalaegerszegen 120, Nagykanizsán 60 — egyenként 30 négyzetméter alapterületű, egy lakószobát, főzőfülkét és fürdőszobát magába foglaló — lakás készül. A garzonlakás alapot teremt az ifjú házasoknak ahhoz, hogy megfelelő takarékoskodással anyagilag felkészülhessenek a nagyobb, végleges megoldást jelentő lakás megvásárlására, amelyet az előírt feltételek teljesítése esetén 5 év múlva garantál is számukra a helyi tanács és az OTP. A garzonházak tervezése megkezdődött, az elsőket mindkét zalai városban 1983-ban adják át.
