Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

1981. március 26., csütörtök o KÓSTOLÓ A CUKRÁSZÜZEMBEN Fotó: Martin Gábor Új szálláshely a turistáknak A tavaszi—őszi országjáró csúcs idején segít a belföldi turisták szállásgondján a Fe­jér megyei Tanács Idegen­forgalmi Hivatala azzal, hogy a kezelésében levő bodajki nyári napközis tábort május —júniusban és szeptember— októberben turistaszállóként működteti. A Székesfehér­vártól tizenöt—húsz percre levő táborban egyszerre öt­száz vendéget tudnak fogad­ni. A bodaj'ki szálláslehető­ség különösen az iskolásak számára előnyös, a táborból ugyanis kirándulhatnak a Bakonyba, a Vértesbe, .fel­kereshetik Székesfehérvár nevezetességeit. Fejér megye legújabb turistaszállója má­justól már fogadja a vendé­geket. Munkában a kotróhajók Munkához láttak a kotróhajók a Velencei-tavon. A kedvező időjárást kihasználva két nagy teljesítményű gép kezdte meg a tómeder kotrását, s a felesle­ges, úgynevezett rontott náda­sok irtását. Mindkét munkára a tó vízminőségének megóvása, il­letve további javítása érdekében van szükség. A tervek szerint az idén négyszázezer köbméter isza­pot „szippantanak ki”, s 12 hektár nádast távolítanak el a tóból a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kotróhajói. Az el­múlt öt évben már eltávolítot­ták a tómedret borító lágy iszapréteg felét, a hatodik öt­éves tervben újabb hárommillió köbméternyit kotornak ki, s nyolcvanhét hektárról távolítják el a rontott nádat. Folytatják a partfalak kiépítését is: öt év alatt hat kilométer hosszan épí­tenek parti védműveket. Hírlapfelelősök Orosházán Ez év január 1-től a hírla­pok árát emelték. Orosházán emiatt több megrendelést visszavontak. így a hírlap­kézbesítőknek — akik telje­sítménybért kapnak — csök­kent a keresete. Mihucza Lajosné, a posta- hivatal hírlapcsoportjának a vezetője lehangoltan mond­ja: — Egyeseket most havon­ta 500—600 forint veszteség ér. Már említették, hogy más munka után néznek. Nagyon bánt, mert igen jó hírlapkéz­besítő gárda alakult ki. Nem szeretném, ha bárki is el­menne tőlünk. Nagy gond egy város la­kosságának a sokféle hírlap­pal, folyóirattal való ellátá­sa. Ebben a munkában Mi­hucza Lajosné irányításával több mint 120-an működnek közre, köztük a 18 hírlap­kézbesítő (és 2 tartalékkéz­besítő), 10 hírlapárus (pavi­lonban), 80 üzemi, iskolai árus, valamint 14 postai kéz­besítő. Mihucza Lajosné legköz­vetlenebb munkatársa a 4 hírlapfelelős: Kiss lstvánné, Soós Istvánná, Tóth Ferenc- né és Antali Lajosné. ök azok, akik a kézbesítők és az árusok tájékoztatása alapján kiszámítják az előfizetéses és az áruspéldány-szükségle- tet, majd ennek alapján meg­rendelik a lapokat a ME- HlV-től, valamint a Buda­pesti Központi Hírlapirodá­tól. Az érkező hírlapokat el kell osztani. Ezt a feladatot naponta, hajnali 5 órai kez­dettel a csoportvezető vagy a hírlapfelelősök egyike 4 kézbesítő közreműködésével hajtja végre. A hírlapfelelő­sök dolga az előfizetéses és az áruspéldányok elszámolta­tása is. — A napi 8 órát alaposan kihasználják. Különösen a hónapvégeken, amikor a hírlapszámadást is készítik. Igaz, most már megkönnyíti a munkájukat a számológép, amit nemrég kaptunk a sze­gedi igagatóságtól — tájékoz­tat Mihucza Lajosné. Az Október 6. Szocialista Brigád a 4 hírlapfelelősből szerveződött, és tavaly el­nyerte a bronzkoszorús jel­vényt. Igazgatói elismerés­ben is részesült. A brigád vezetője Antali Lajosné, aki nagyon fontos­nak tartja, hogy a hírlapkéz­besítők szeressék a munká­jukat, legyenek pontosak, és igyekezzenek előfizetőket gyűjteni. — Mi is előfizetjük a Nép- szabadságot, és rendszeresen tájékozódunk a világban, az országban és szűkebb ha­zánkban történő események­ről. Ezeket megbeszéljük ve­lük, hogy legyenek tájéko­zottak, és keltsék fel mások érdeklődését is a különböző kérdések iránt — mondja Antali Lajosné. EgyüttműRödö gyárak 30 millióval csökken az évi gyártási költség Két vállalat, az Orion és a Székesfehérvári Könnyű­fémmű kollektívájának együttműködésével évi 30 millió forint értékű import­megtakarítást eredményező újítás született. Az Orion mikrohullámú berendezései­hez szükséges tápvonalak különleges kábelei ezentúl hazai alumíniumból is előál­líthatok, mégpedig minden különösebb beruházás, tech­nológiai átalakítás nélkül. Eddig a híradástechnikai gyár különböző fémötvöze­tekből és vörösrézből készülő kábeleket vásárolt külföldön a tápvonalakhoz, ami lénye­gesen megdrágította a ter­méket. Az újítás bevezetését a híradástechnológusok és a mettallográfusok háromévi fejlesztő munkája és hossza­dalmas vizsgálatok előzték meg mindkét vállalatnál, va­lamint a Távközlési Kutató Intézetben. A legfontosabb feladat az volt, hogy az alu­mínium kábel pontosan ugyanazt „tudja”, mint az importált termék. A sikeres kísérletek után a székesfe­hérváriak vállalták: az Ód­onban kialakított speciális szerszámokkal nagy tisztasá­gú alumíniumból gyártani fogják a kábelt úgy, hogy annak nyúlása vagy zsugoro­dása se változtassa meg a belső teret, tehát a mikro­hullámú láncon továbbított jel, akár telex, akár rádió vagy telefonvonal, nem ve­szíthet értékéből. Az Orion a mikrohullámú láncokat főleg exportra ké­szíti. Legfőbb vásárlóik kö­zül a szovjet és a csehszlo­vák felhasználók máris mi­nősítették és elfogadták az új típusú kábelt, az NDK- beli és a bolgár cégek pedig most vizsgálják a mintákat. Figyelemmel kísérik a hír­lapkézbesítők munkáját. Se­gítik őket. Ha hibát követnek el, megmagyarázzák nekik, hogyan kell helyesen eljárni. A jó munkáért persze elis­merés jár. Nagyon fontos, hogy a bri­gád ne rendeljen sem keve­sebb, sem több hírlapot, mint amennyire szükség van. Ez elég ritkán sikerül. Különö­sen a hírlapárak változása óta elég nehéz kiszámítani az igényt. De a hírlapfelelősök arra törekednek, hogy havi átlagban ne legyen több a remittenda (el nem adott példányok száma), mint amennyi a megtűrt százalék. Vállalják továbbá, hogy azt a két hírlapkézbesítőt, aki a szakközépiskolába jár, segí­tik a tanulásban. Azt is a brigád javára kell írni, hogy Antali Lajosné a posta által szervezett Szakma Ifjú Mes­tere címért indított verseny­re jelentkezett. — Tavaly valamennyi vál­lalásukat teljesítették. Igen eredményes volt a munká­juk — állapítja meg Mihucza Lajosné. Károlyi György, a hivatal vezetője még hozzáfűzi: — Mindig lehet számítani rájuk. Leszkó Pál, a Békés me­gyei Lapkiadó Vállalat hír­lapterjesztési szakelőadója a következőket mondja: — Orosházán évek óta igen jó a lapterjesztés, ami főként a hírlapcsoportnak, a kézbesítőknek és a postahi­vatal vezetőjének köszönhető. Igazán derekasan dolgoznak. Pásztor Béla Tavasz az utakon A téli hónapok, nemcsak az úton levőket, hanem az utakat is igénybe vették. Megyénk útjain több helyen óriási kátyúk tátonganak, hirtelen fékezésre késztetik a járművezetőket, s egyben jelzik is: a tél nem vonult el nyomtalanul. Ezeknek a hibáknak a kijavítása a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóság idei feladatának részét alkotja. A várható idei fejleszté­sekről és a téli fagykárok javításáról beszélgettünk Boros Józseffel, a KPM Bé­kés megyei Közúti Igazgató­ság vezetőjével. — Elöljáróban el kell mondanom: az idei feladatok megvalósítására minden ed­diginél jobban felkészül­tünk. Az ágazatnak nincsen •kiemelt középtávú terve, éves célfeladatok kerülnek meghatározásra, s a pénzt oda koncentrálják, ahol a legnagyobb szükség van rá — kezdte a beszélgetést Bo­ros József. — Mindez mit jelent Bé­kés megyében? — Erre az évre .ugyan­annyi a keretösszegünk, mint tavaly volt, vagyis 350 millió forintból kell gazdálkod­nunk. Ebből a pénzből való­sítjuk meg az útfejlesztése­ket, az útfenntartásokat, az üzemeltetést és az egyéb kapcsolódó feladatainkat. A megye vezetőivel megbeszél­tük és egyeztettük elképze­léseinket, feladatainkat. A keretösszeg változatlan ma­radt, ami egyben azt is je­lenti: az árváltozások miatt kevesebbre futja, mint egy esztendővel ezelőtt. Éppen ezért a korábbinál lényege­sen tervszerűbben, jobban kell dolgoznunk. — Mi mindenre elegendő a 350 millió forint? — Ebben az egyik legna­gyobb tétel, mintegy 60 mil­lió forint, a megyeszékhe­lyen átvezető 44- és 47-es főút átkelési szakaszának korszerűsítése. Ezzel a mun­kával a jövő év második felében végzünk. A Kettős- Körös dobozi közúti hídjá­nak építésére ebben az év­ben 60 millió forintot fordí­tunk. Fenntartásra 100' mil­lió forintot költünk, korsze­rűsítésre ennél kevesebbet terveztünk. Folytatjuk az al­sóbbrendű utak szélesítését, a főutak aszfaltozását. így a 44-es úton Gyula és a határátkelő közötti szakasz készül el, befejezzük a 47-es úton Csorvás és a megye- székhely közötti szakasz asz­faltozását, elkészítjük a Szeghalom—Vésztő közötti út, a Sarkadkeresztúr—Gyula, Békéscsaba—Szabadkígyós, Mezőhegyes—Tótkomlós kö­zötti szakasz aszfaltozását. — És ezekhez jön még a téli fagykárok kijavítása ... — Szerencsére ez a koráb­bi évekhez képest lényege­sen kisebb költséget igényel. Az elmúlt tél hosszabb és keményebb volt a szokásos­nál, ennek ellenére az a ta­pasztalatunk, hogy az uta­kon a fagykárok kisebbek. Tavaly megyénk 1500 kilo­méternyi úthálózatán a fagy­károk nagysága meghaladta a 10 millió forintot, az előt­te való esztendőben a 40 millió forintot. Persze van­nak területek, így Békés- szentandrás—Szarvas között, Békés és Gyoma térségében, valamint Dévaványa és Ecsegfalva között, ahol a ta­vasz első heteiben lesz ten­nivalónk az utakon. — Minek tulajdonítják a kisebb fagykárokat? — Mindenekelőtt annak, hogy az elmúlt években a nagyarányú és tudatos fej­lesztéseket valósítottunk meg. Egyértelműen javult megyénk úthálózata, erőseb­bek, többségében jobban megfelelnek a mai kor for­galmi követelményeinek, Mostanában sokat olvas­tunk és hallottunk arról, hogy Gyulán az iparban, a mezőgazdaságban, a keres­kedelmi és vendéglátóipari hálózatban jó eredménnyel zárták az 1980-as esztendőt. Kíváncsiak voltunk: hogyan alakult a termelés, a tervek teljesítése. Felkerestük Bar- tha Zoltánt, a városi tanács termelést irányító osztályve­zetőjét, aki a következőket mondotta el erről: — Az adatok teljes birto­kában ma már nyugodtan kijelenthetjük: a vártnál is jobb eredményeket értek el ipari és mezőgazdasági üze­meink, kereskedelmi és ven­déglátóipari egyeségeink. Bár az ipari termelés a legjelen­tősebb városunkban, én most mégis a mezőgazdasággal kezdeném. 1980-ban csakúgy, mint a korábbi években any- nyiszor — a tartósan csapa­dékos időjárás, az ár- és a belvíz rendkívül nagy káro­kat okozott. Ennek ellenére mindhárom termelőszövetke­zet zárszámadó közgyűlésén eredményes gazdálkodásról adtak számot. A Lenin Tsz- ben hosszú évek óta először fordult elő, hogy veszteség helyett négymillió forintos nyereséggel zárták. A Munkácsy, a Köröstáj és a Lenin Tsz 25 millió forint nyereséget ért el. Ez igen je­lentős. hiszen a víz nem­csak közvetlenül pusztított. Nehezebb és drágább lett a betakarítás, a szántás, a ve­tés mindenütt. Csakis a jó szakvezetésnek, a tagság jobban ellenállnak az időjá­rásnak. Ezekben a napokban más gondjaink vannak ... — Mire gondol? — A belvízre. — Részt vesznek a men­tésben? — Közvetve igen, elsősor­ban az utak védelmében. A csapadékos időjárás nyomán jelentősen megemelkedett megyeszerte a talajvíz szint­je, s ez útjainkat minden ed­diginél jobban károsítja. Fő­ként a régebbi, gyenge alap­pal készült utakra jelent na­gyobb veszélyt a belvíz. Elek—Lökösháza között a víz szintje meghaladja az út szintjét, Kevermes, Domb­iratos, Almáskamarás, Déva­ványa, valamint Zsadány térségében pedig alig marad el a burkolat szintjétől. Ezért több helyen az utak védelmében súly- és sebes­ségkorlátozást rendeltünk el, azért, hogy így is megelőz­zük a több tíz milliós ká­rokat — mondotta befejezé­sül Boros József. Szekeres András rendkívüli szorgalmának és a rugalmas gazdálkodásnak kö­szönhető az eredmény a fen­ti körülmények között. A város ipar termelési ér­téke jelentősen meghaladja az országos átlagot. Megha­tározó szerepet tölt be ter­mészetesen a húskombinát. Városunk iparában kilenc­ezernél többen dolgoznak. Az ipari termelés értéke elérte a hatmilliárd 369 millió fo­rintot, ami 15,33 százalékos emelkedést jelent. Először haladta meg tavaly az ex­porttermelés a kétmilliárd forintot, s 86,65 százalékkal növekedett a nyereség tö­mege. Az ipari dolgozók át­lagkeresete évi 40 295 forint volt. Ugyancsak elismeréssel nyilatkozhatunk a kereske­delem és vendéglátóipar dol­gozóinak helytállásáról, jó munkájáról. Az egységek eredménnyel zártak. Különö­sen jelentős volt a forgalom az élelmiszerekben, de a kis­kereskedelmi és műszaki há­lózat se maradt le az orszá­gos átlagtól. Az előző évi­nél jobb volt az áruellátás iparcikkekből is. A városban két új ABC- áruház épült 1800 négyzet- méter alapterülettel és egy cukrászda 400 négyzetméter­rel. Az említett területen dol­gozók megérdemlik, hogy el­ismeréssel szóljunk munká­jukról — fejezte be tájékoz­tatóját Bartha Zoltán. Ary Nagy eredményekről - röviden A Békés megyei Patyolat Vállalat mezőkovácsházi üzeme nem régen új gépeket kapott. A szalonban az augusztustól januárig terjedő időszakban havonta 100 ezer forintért vál­lalnak mosást és vegytisztítást a lakosságnak és a közületeknek. Képünkön munkában a modern vegytisztítógép Fotó: Martin Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents