Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 198L MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 26-ra összehív­ták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztató és a belpolitikai élet időszerű kérdéseinek megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Emlékhangverseny Bartók Béla születésének 100. évfordulóján A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakja, a vi­lág zeneirodalmának korszakos hatású alkotója, Bartók Béla születésének 100. évfordulóján, szerdán este emlékhangver­senyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagy­termében. A Bartók Béla-emlékbizottság ünnepi estjén részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Bartók Béla-em­lékbizottság elnöke, Maróthy László, a budapesti pártbizott­ság első titkára, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt Bartók Béláné Pásztory Ditta, valamint ifjú Bartók Béla. A óKszünnepségen beszédet mondott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Aczél György beszéde békés Megyei Tavaszi gépjavítás a műhelyben. Sok gondot jelent a gazda­sági egységeknek a hiányzó alkatrészek pótlása. A gépműhe­lyek ügyes kezű munkásai sokat segítenek ötleteikkel és há­zilag elkészített pótalkatrészekkel a nagyjavításoknál. Képünk a muronyi Lenin Termelőszövetkezetben készült, ahol egy IFA meghibásodott részét pótolják Fotó: Veress Erzsi Mezőgazdasági küldöttség utazott Penzába Határ menti árucsere A Magyar Tudományos Akadémián megtartott bel­kereskedelmi tanácskozáson hangzott el, hogy a keres­kedelempolitika fő tenniva­lója az elkövetkezendő idő­szakban az ellátási színvo­nal fenntartása, illetve— ha erre lehetőség kínálkozik — javítása. A tavalyi és az idei év eleji gyorsjelentések ar­ról árulkodnak, hogy a for­galom nőtt ugyan, de még mindig sok a hiánycikk, több árucsoportban gyér a választék. A felsorolás feles­leges, hiszen a vásárlók sa­ját tapasztalataikból tudják a példákat. A színvonalas áruellátás, a vásárlási kö­rülmények javítása, leg­alábbis megőrzése politikai kérdés. Ezért is kerül előtérbe ma­napság a határ menti áru­csere és az egyes áruházak együttműködése. Megyénk­ben nem kis erőfeszítéseket tesznek a kapcsolatok erősí­téséért a jugoszláv és a ro­mán partnerekkel. Jó pél­dával jár elöl az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ, a Békés­csabai Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet irányítása alatt dolgozó SZÖVKER Vál­lalat. Évente több száz féle román élelmiszer és ipar­cikk gazdagítja a hazai vá­lasztékot. Az elmúlt évben pedig Békéscsaba testvérvá­rosával, Zrenjaninnal kötött ilyen megállapodást az Uni- verzál Kiskereskedelmi Vál­lalat. így az év végi ünne­pekre többféle jugoszláv kozmetikai cikkel, ruhane­művel és hanglemezzel lep­hették meg egymást az em­berek. Persze, mindez semmeny- nyiségben, sem értékben nem mondható jelentősnek, de a vevők mégis ízelítőt kapnak a két baráti ország árukíná­latából. Megfelelő alap ez arra, hogy tovább bővüljön a fogyasztási cikkek keres­kedelme. A határ menti áru­csere már sokkal szélesebb skálán mozog. A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat megkezdte a társulások szer­vezését. Az úttörők, a Bara­nya és a Somogy megyeiek voltak, aztán jöttek a többi­ek. Megalakult a Dél-Alföl­di Árucsere-forgalmi Társa­ság, amelyhez tavaly ősszel csatlakozott szűkebb hazánk is. A Bács-K.iskun, Csongrád és Békés megye vállalatait és szövetkezeteit tömörítő társaság célja a gazdaságo­san exportálható és impor­tálható élelmiszerek, ipar­cikkek szállítása, a kooperá­ciós lehetőségek kihasználá­sa, a nehezen hozzáférhető nyersanyagok, csomagolóesz­közök beszerzése. Nagy előny, hogy gyorsan, rugal­masan intézik az engedélye­két, szinte lehetetlen a pénz­ügyi huzavona. Megyénkben 11 tagvállala­ta, szövetkezete van a tár­sulásnak. A nagy- és a kis­kereskedelmi vállalatokon kívül megtalálhatjuk itt töb­bek között az Orosházi Üveggyárat, a Kner Nyom­dát, a CITÉV-et, a Sárréti Tejet, a Gyulai Húskombi­nátot, a Vetőmagellátó Vál­lalatot, a TSZKER-t. A ju- goszlávok általában különfé­le konzerveket, lábbeliket, illatszereket, testápolókat, sört, gumiabroncsokat szállí­tanak. Seres Sándor Tisztelt ünneplő Közönség! Barátaim, itthon és a nagyvilágban! Akik most tíz-, százmillió- nyian a rádiók, televíziók se­gítségével együtt ünnepelnek velünk. Bartók Bélára emlékezünk, aki 1940 őszén e terem falai közt búcsúzott szülőhazájá­tól, mert úgy érezte, hogy csak így maradhat hű ön­magához, népéhez, eszméi­hez, eszményeihez. Kora leg­nagyobb zeneszerzője, az elő­adóművész, a tudós, a ne­velő utolsó hazai hangver­senye végén, amikor a lám­pák fénye kialudt, lehajtotta a zongora fedelét; százak voltak tanúi megrendítő bú­csújának. Tíz évvel korábban nagy értőié, Tóth Aladár arra figyelmeztetett: „Szavunk nem lehet hangos ünnepi aktus, hanem csak tolmácsa annak, amiről az 50 éves Bartók körül a némaság” beszél. Ez a némaság a ma­gányos, de mégsem egyedül­álló szembeszegülőnek szól, annak aki halhatatlanként tért vissza szellemével és személyével. Üj Magyaror­Fontos eseményre gyűltek össze tegnap Békéscsabán az ifjúsági és úttörőház nagy­termében a megye ipari és háziipari . szövetkezeteinek- küldöttei; meghallgatni és megvitatni a KISZÖV el­nökségének beszámolóját, s egyben újraválasztani a szö­vetség tisztségviselőit. Molnár Pálné elnöki meg­nyitójában köszöntötte a megjelenteket, majd még a napirendi pontok tárgyalása előtt fontos kérdésben kérte a küldöttek véleményét: a megye hét háziipari szövet­kezetének’ tagfelvételét. Ezek a szövetkezetek ugyanis köz­gyűléseiken úgy határoztak, hogy kilépnek a Háziipari Szövetkezetek Szövetségéből, és ezentúl a megye ipari szövetkezeteinek szövetségé­hez kívánnak tartozni. A küldöttek egyhangúan elfogadták a csatlakozási kérelmeket, és ezek után emelkedett szólásra Goldber­ger János, a Békés megyei KISZÖV elnöke, hogy ismer­tesse az ipari szövetkezetek V. ötéves tervidőszakban folytatott gazdasági és moz­szág ünnepli ma nagy zenész fiát. Országnyivá tágul ez a terem, öt világrésszé bővül, és velünk együtt milliók kö­szönnek neki, köszöntik őt, százesztendős fiatal kortár­sunkat, gyermekeink és uno­káink kortársát. Akár egy ember, egy nem­zet is jelenét kutatja és jö­vőjére tekint, azt formálja múltjára emlékezve. Bartó­kot ünnepeljük. Kevés név volt és van tör­ténelmünkben, amelyet, ha bárhol kiejtenek a világon, oly egyértelműen idézné föl Magyarországot, mint az övé. Zenéje ma már az egész emberiségé, de a zeneszerző a mi népünk szülötte, és mi most azt vizsgáljuk, mű­ve mit mond Magyarország­nak, a ma élő, a jövendő nemzedékeknek. És mert ze­néje elszakíthatatlan a vi­lágtól, róla szólva az embe­riség igazi, jobbik részéhez kötődünk magunk is. Bar­tók Béla zenéjét és ember­ségét nem lehet szétválasz­tani, benne élet és mű tö­kéletes egységként élnek. Példánk, leckénk, vizs­gáztatónk a 100 esztendős galmi munkáját, valamint a VI. ötéves tervi elképzelése­ket. Az V. ötéves tervidőszak­ban 33 ipari szövetkezet tar­tozott a KISZÖV-höz, és ezek a szövetkezetek öt év alatt 15 milliárd forintnyi Bartók. Példa, melyet az kö­vet hozzá híven, aki nem hátra fordul, visszafelé néz, de vele és általa ds előrete­kint, a jövőbe. Amit elér­tünk nem kevés, nem is elég, söha nem is lesz az. Sok buktatón mentünk át, meg­tanultuk, hogy új életet, új hazát építeni nem könnyű dolog. Gyarapodás a gond­ban, töprengések, józanság­ban, erőfeszítésben, gazdago­dás tisztességben és a min­denütt ottlevő alkotómunká­ban ez a dolgunk, és erre nem Bartóknak, a szocializ­musnak van szüksége: en­nek szellemében minél töb­ben élvezzék, értsék és sze­ressék nálunk Bartókot, a zenét, szeressék a ver­set, a művészetet, a tu­dást. 1945-ben új Magyar- országunk első parlamentje tagjává választotta Bartók Bélát. Nagyszerű érzés ma tudni, hogy nem csak a mi­énk, és hogyha nem is kép­viselhette már népét annak nemzetgyűlésében, képviseli az egész világon. Képviseli mindazok tudatában és aka­ratában, akik e fenyegetett világban nemcsak szeretik és kívánják az emberséget, a szabadságot, a szépet, hanem tenni is erősék érte. Ezért az emberiségért, emberi sza­badságért. amelyet Bartók zenéje kiteljesít és tanít. Mert ő úgy volt magyar, hogy az egész emberiség a teljes emberi lét gondja, vá­gya és öröme ott volt mű­vészetében, és úgy volt az emberiségé, hogy minden műve magyarként is vilá­gít. Örökségünk hűségben, tisztességben és tisztaságban szocialista hazánk öröksége, életéért, zenéjéért, ezért mondunk ma néki főhajtva köszönetét. termelési értéket produkál­tak. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy évi átlagban 7,2 százalékkal növekedett a termelés, úgy, hogy közben a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent. (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap, március 25-én reg­gel Varga Istvánnak, a szeg­halmi járási pártbizottság első titkárának vezetésével öttagú Békés megyei kül­döttség utazott a szovjet­unióbeli Penza megyébe. A delegációt, amelynek tagjai ifjú Klaukó Mátyás, a me­gyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese, Hankó László, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese, Lad­A Békés megyei Tanács termelési és ellátási bizott­sága tegnap, március 25-én Békéscsabán ülést tartott. A testület tagjai meghallgat­ták a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének munkájá­ról szóló tájékoztatót. Meg­állapították többek közt, hogy a szövetség, amely 1967 szeptemberében alakult, eredményesen tölti be szö­vetkezet- és termeléspoliti­kai, valamint érdekképvise­leti szerepét. Ezt bizonyítják egyébként a termelőszövetkezetek és kö­zös vállalatok eredményei, amelyek eléréséhez sok se­gítséget és támogatást kap­tak a tsz-szövetségtől. A tag­gazdaságok a IV. ötéves terv­ben éves átlagban 402 mil­lió, 1980-ban már csaknem 580 millió forint nyereséget állítottak elő. Dinamikus fej­lődés jellemezte a növény- termesztést, állattenyésztést és a háztáji gazdálkodást. Az irányító munkában az A Hazafias Népfront me­gyei elnökségének nemzet­közi béke-, barátsági és szo­lidaritási munkabizottsága tegnap délelőtt tartotta meg alakuló ülését Békéscsabán. Ezen Bocskai Mihályné, a testület elnöke részletesen tájékoztatta a jelenlevőket a HNF VII. kongresszusáról, amelyen mint megyénk egyik küldötte, maga is részt vett. Megemlítette, hogy e politi­kai szempontból is jelentős esemény előtt mintegy 4500 választási fórumot tartottak a népfrontbizottságok szerte az országban. Ezeken több mint félmillió ember jelent meg, s csaknem 40 ezren mondták el a véleményüket a mozgalomról. A kongresszuson Rácz Sán­dor békéssámsoni küldött negyedikként kapott szót. Mondanivalójának fontossá­gát az is bizonyítja, hogy nyik Mihály, a kondorosi Egyesült Tsz elnöke és Bar- kász László, a telekgerendá- si Vörös Csillag Termelő- szövetkezet gépészmérnöke öt napig tanulmányozza test­vérmegyénkben a mezőgaz­dasági gépjavítás szervezési megoldásait. A Békés megyei küldöttség a program sze­rint március 30-án indul vissza Penzából és 31-én ér­kezik Békéscsabára. elmúlt években több nehéz­séggel is szembe kellett néz­ni, így többek között azzal, hogy hosszú idők óta nagy területeket borít el a belvíz, és ez akadályozza, vagy ép­pen lehetetlenné teszi az egyébként kiváló földeken az eredményes gazdálkodást. Ugyancsak a gondok közé tartozik, hogy néhány kisebb üzemben kevés a szakem­ber. Várhatóan a termelés fej­lődésének új távlatait nyit­ja meg a szövetség kezde­ményezésére április 16-án megalakuló Dél-Békés me­gyei Tsz-ek Gazdálkodási Társulása. Ezzel az összefo­gással tovább léphetnek a termelőerők és tartalékok ésszerűbb felhasználásában. A termelési és ellátási bi­zottság, amelyen dr. Szabó Sándor, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese elnö­költ. ezt követően tájékoz­tatót hallgatott meg a megye hosszú távú szolgáltatásfej­lesztési elképzeléseiről. beszédének különböző rész­leteire összesen kilencen — köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára és Bol­dizsár Iván író is — hivat­koztak. A munkabizottság elnöke ezután behatóan elemezte az országos tanácskozásnak a békemozgalommal, a barát­sági munkával és a szolida­ritási akciók céljával, fel­adataival összefüggő fejeze­teit, valamint a kongresszus állásfoglalásának ide vonat­kozó lényegesebb megállapí­tásait. Az ülésen ezután Bálint Tibor, a testület titkára is­mertette a legalapvetőbb tennivalókat, majd az 1981. évi program tanácskozási és rendezvénytervét vitatta meg és fogadta el a munka- bizottság. Hét új tagszövetkezet Tisztújító küldöttközgyűlés a KlSZÖV-nél Napirenden a Dél-Békés megyei Tsz-szövetség munkája Megalakult a megyei béke-, barátsági munkabiznttság Goldberger János, a KISZÖV elnöke szóbeli kiegészítést fűz az elnökség beszámolójához

Next

/
Thumbnails
Contents