Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-25 / 71. szám
1981. március 25., szerda o Állati miét: a DUMVEX II Bánfi-hajszesz karrierje Kinek ne jutott volna még eszébe: miként lehet az, hogy például a helikopter magyar találmány, mégsem helikoptergyártó nagyhatalom hazánk. Asboth Oszkár zseniális ötletét minden más nemzet, csak éppen mi nem használtuk ki kellőképpen. Vagy például: miért van az, hogy a golyóstollat is magyar ember találta fel — és mégis az amerikaiak csináltak belőle világraszóló üzletet. Lehetne folytatni a sort a telefonközponttal, a Kandó-mozdonnyal, s száz más „elvesztegetett” nagyszerű ötlettel, ami határainkon belül született meg, s amiből mégis külföldön lettek gazdagok a vállalkozó szellemű üzletemberek. Talán csak a „bűvös kocka” állítja meg ezt a sort, amelynek világsikeréről már hónapok óta hírt ad a sajtó, rádió, televízió. De lehet, hogy valóban „új szelek” fujdogálnak, mert határainkon túl lankadatlan érdeklődés követi egy másik magyar találmány sorsát is: a hajnövesztő szert. A Patenciáról, annak külföldi karrierjéről ugyancsak sok szó esik manapság az ország sajtójában. S azt is sokszor megírták már, hogy a Bánfi-hajszeszért tízszeres árat is megadnak határainkon túl, sőt, Olaszországban egy „vállalkozó szellemű” szélhámos lekoppintotta a szert, és Bánfi-hajszesz néven árulja, amiért is eljárás indult ellene. Most a Magyar Kereskedelmi Kamara hetilapja, a Világgazdaság arról ad hírt, hogy új világkarrier előtt áll a Bánfi-hajszesz. Aki eddig tamáskodott volna a reklámban népszerűsített hatásával szemben, most cáfolhatatlan bizonyítékot kap arról, hogy csak a rosszindulat állíthatja e hatásosság valódiságát. És arról is, hogy a lehetőségek szinte beláthatatlanok forgalmazásában. Erre pedig a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalattól kapott hír ad bizonyítékot. Eszerint: a természetes alapanyagú hajszesz módosított változatával kísérletek folynak Magyarországon a birkák gyapjúhozamának növelésére. A gödi Dunamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a Herbária és a Chemokomplex most DUNA- VEX néven külkereskedelmi társaságot alapított a hajnövesztő továbbfejlesztésére, az állattenyésztésben való alkalmazására. Tárgyalások folynak ugyanakkor külkereskedelmi hasznosítására is. Amint a Világgazdaság írja: az eddigi tapasztalatok ígéretesen bizonyítják, hogy ha a juhokat a készítménnyel bedörzsölik, illetve a szert injekció formájában adják be nekik, rendkívül gyors növekedése indul meg a gyapjúnak, és javul annak minősége is. A három vállalkozó megállapodott abban, hogy a folyamatban levő szabadalmazási eljárás befejezése után a gyártási technológiát, a szükséges berendezéseket, félj szereléseket exportálni fogják, és a haszonból egyenlő I arányban osztozkodnak. Űj-zélandi farmerekkel, ausztráliai üzletemberekkel konkrét tárgyalások kezdődtek erről, és szó van arról is, hogy a társulás, külföldi partnereivel közösen, hajnövesztő szert gyártó üzemet létesítsen távoli kontinenseken. Skóciából és néhány más nyugati tőkés országból ugyancsak információt kértek az együttműködés lehetőségeiről. Remény van arra a társulás véleménye szerint —, hogy még ebben az évben megkötik az első exportszerződéseket. A bűvös kocka után ez esetben a magyar, sót békéscsabai „illetőségű” találmány, a hajnövesztő szer is vegre oda hozza majd a kemény valutát, ahol kiötlötték, es ahol bábáskodtak elterjedése felett. y D Belvízgondok Nagykamaráson A nagykamarási Ságvári Termelőszövetkezetben nehéz év elé néz a tagság. A rossz talajviszonyok miatt a tavaszi munkák még nem kezdődtek meg, és a belvíz jelenleg az utóbbi évek legnagyobb területét öntötte el. Az 1050 hektárnyi őszi búzából 265 hektár van már víz alatt, a felszántott, de még vetetlen területből további 920 hektárt borít belvíz. vagy ahonnan már lehúzódott, ott is teljesen elsara- sodott a föld. Az utóbbi napokban több mint 26 milliméter csapadék hullott, és ez tovább súlyosbítja a helyzetet. Ráadásul a tulkáni érvonulatokon az eddigi befolyásokat a községben mesterségesen kiszélesítették, a község külterületén viszont az átfolyás nincs kellően biztosítva. így a tsz területe valóságos víztározóvá vált. Essek után érthető, hogy nagyon várják már a szárazabb időt Nagykamaráson. Ha a talaj állapota megengedi, azonnal megkezdik a vetés-előkészítő munkálatokat, a korai növények, a sárgarépa és a lucerna alá. Ezt követően a többi növény talajmunkáit is folyamatosan csinálják majd. Ehhez megfelelő gépparkja is van a közös gazdaságnak. A gépek javítása jórészt már befejeződött, csak a későbbi munkákhoz szükséges eszközök javítása van még hátra. A nehéz helyzet ellenére bízik' abban a szövetkezet, hogy teljesíteni tudják tervüket; 1050 hektár búzát, 1150 hektár kukoricát, 200 hektár cukorrépát, és 40 hektár cirkot kívánnak termeszteni. L. L. n tudomány és a gyepgazdálkodás Újabb fajtajelöltek bejelentése Szarvasról A tavasz beköszöntése, a napfényes, szép idő mindig nagy örömet jelent az embereknek. Rügyeznek a fák, bokrok, napról napra üdezöldebb a fű, jobb az ember közérzete. Azelőtt a paraszt- ember számára többszörösen nagy jelentőségű a tavasz: fogytán volt a takarmány, alig várták, hogy zöldet legelhessenek az állatok. Ilyenkor elsősorban a pásztorok hangoztatták egyre gyakrabban: úgy női a fű, mintha húznák!... Nos, ez év tavaszán minden eddiginél türelfrietleneb- bül vártuk az igazi tavaszt. Nem látjuk ugyan _ saját szemünkkel, hogyan nő milliméterről milliméterre a fű, de szép látvány a parkokban az üde pázsit, az árokpartokon, a réteken, legelőkön zöldellő fű. A gyepgazdálkodás fejlesztéséért országosan a szarvasi öntözési Kutató Intézet a felelős. Felkerestük dr. Janovszky János tudományos kutatót, a gyepkutatás tudorát, hogy mondja el: milyen eredményéket értek el, és mi várható a közeljövőben. — Intézetünk már eddig is jelentős sikereket ért el. fűnemesítésben. Fűféléből az utóbbi években hat állami elismerésben részesült olyan fajta van, amelyet Szarvason nemesítettünk. A nemesítés azonban csak egy része a dolognak. A tudományos kutatás eredményeinek a gyakorlatban kell érvényesülnie, ennek pedig sok az összetevője. Szeretném azzal kezdeni, hogy a takarmányfüvek nemesítése és termesztése mellett rendkívül nagy jelentőségű a parkfűnemesítés és vetőmag-előállítás. Ma még sok helyen takarmányfűmagot vetnek parkokba. Ezek kevésbé bírják a tiprást, ráadásul magasra nőnek, gyakran kell nyírni, és nagyon költséges a parkfenntartás. A parkok olyan pázsitokat igényelnek, amelyek alacsony növésűek, selymes szá- lúak, esztétikailag szép látványt nyújtanak, s kevesebb nyírást igényelnek. Csupán parkfüvekből négy újabb fajtajelöltet jelentettünk be állami elismerésre. Az V. ötéves terv időszakában készült el a Fűtermesztés és gyepalkotó-növé- nyek vetőmagtermesztése című tanulmányunk. A kutatási eredmények felhasználásával teljes részletességgel adunk tájékoztatást a fű- és gyepvetőmag nagyüzemi termesztésére. Azért, hogy a tudomány a gyakorlatban mielőbb realizálódjon, különböző termelési rendszerekkel tartunk szoros kapcsolatot. Az Alföldi Gyepvetőmag Termelési Rendszerhez 90 taggazdaság tartozik. Az ÖKI-ben nemesített fűfélékben, az általunk kidolgozott technológiával és szaktanácsadással 12 ezer hektáron állítanak elő fűmagot. Üjabban kapcsolatot teremtettünk a dunántúli tájegységet felölelő DUFÁR, Fű- és Aprómagtermelési Rendszerrel. így hazánk más tájaira is eljut a szarvasi ne- mesítésű fűmag. Évente 350 —400 mázsa elitvetőmagot adunk a nagyüzemeknek. Megkülönböztetett gondossággal segítjük a Körösök vidékén a gyepterületek felújítását, hasznosítását. Ajánlásokat adunk termelőszövetkezeteknek a gyepterületek felújítására, hasznosítására. Füzesgyarmat körzetében is az általunk nemesített fajtákkal és a szarvasi technológiával születnek jó eredmények Kidolgoztuk a gyepre alapozott pecsenyebárány és bikahizlalás abraktakarékos takarmányozási módszerét. Mennyiségben, minőségben nincs változás, de egy kiló hús előállítása lényegesen olcsóbb a gyepen, ami a népgazdaság számára nem közömbös. A parkfüveknek ezenkívül igen nagy a szerepük a környezetvédelemben, az emberek egészségével való törődésben. Budapestre a Népligetbe. a Margitszigetre és 'hazánk más városaiba igen sok parkfűvetőmagot adunk. Az új ötéves tervben egyik legfontosabb feladatunk lesz a talajok igényesebb megműveléséhez, a betakarításhoz szükséges új gépek beszerzése. Minden eddiginél több célgépre lesz szükségünk. A szarvasi főiskolán a gyepgazdálkodás egyik fontos tantárgy. A jövő nemzedék itt ismerkedik meg a legfontosabb tennivalókkal, amihez intézetünk messzemenő támogatást nyújt. Szeretnénk, ha az ország rét-legelőjéből minél nagyobb területen hasznosítanák a tudományos kutatásban elért eredményeket. A. R. A „Csepel” Duna—tengerjáró hajó a MAHART javítódokkját elhagyva — útban Csepel felé Dunán és tengeren Folyam—tengeri önjáró hajók építésében és alkalmazásában a dunai államok közül Magyarország már századunk első felében úttörő szerepet vállalt. A Ganz Hajógyár 1934-ben megépítette az első Duna—tengerjáró hajót, a Budapestet. Az utolsó — 1300 tonna teherbírású — a duna—tengeri hajótípus reprezentánsa a „Székesfehérvár”. Az 1970- es évek közepétől a Magyar Hajó- és Darugyár — minthogy gazdaságtalannak ítélte — nem épít tengerjáró hajókat. A hajóépítés megszüntetésének gazdasági okai voltak: az alacsony dunai fuvardíjak és a magas üzemeltetési költségek miatt e szállítási mód veszteségessé vált; ugyanakkor a rend- szertelenül változó mennyiségű szállítási igények rontották a hajótér kihasználtságát. Mivel a tengerentúli kereskedelmi kapcsolatok egyre inkább fejlődnek, a hazai hajózás szakemberei átértékelték a helyzetet, s arra a következtetésre jutótDollár a csigaházban Újabb dollárforrást fedezett fel a MA VAD. A nedves árokpartokon, erdőszéleken ilyenkor, kora tavasszal előbújó éticsigát nálunk nemigen kedvelik a konyhai ízek között. Viszont az NSZK, Svájc és Franciaország korlátlan mennyiségben megveszi, és igen szép árat fizet érte. A MAVAD felhívással élt az ÁFÉSZ-ekhez, hogy szervezzék meg a gyűjtést. Ha elegendő mennyiséget produkálnak a magán- csigagyűjtők, elindul a kon- zervfeldolgozás is. Megyénkben Gyomán van a MAVAD-telep, amely az ÁFÉSZ-ektől átveszi a begyűjtött csigát. Kikötés a kifogástalan minőség: csak a 28 milliméter feletti átmérő-^ jű, ép és tiszta csigát vásárolják meg. A begyűjtés után két-három napig éheztetik, hogy a csiga megszabaduljon a bélsártól. Az exportra alkalmatlan csigát visszaviszik a természetbe, a további szaporulat érdekében. A csigagyűjtés idénye május végéig tart. Fontos a korai indulás, hiszen a magas fűben nehezebben találhatók meg' a csigák. így a szövetkezetnek is érdeke, hogy minél hamarabb bekapcsolódjanak a felvásárlásba. A begyűjtőknek egy kilogramm ép és tiszta csigáért 13 forintot fizetnek. Az eddigi tapasztalat szerint egy csigagyűjtésre áldozott nap mintegy 500 forintot hoz a magángyűjtőknek'. tak, hogy bizonyos szállítási feladatok a folyam—tengeri önjáró hajókkal teljesíthetők a leggazdaságosabban. Két évvel ezelőtt a Hajózási Egy'ittműködési Bizott* Évek óta kiegyensúlyozott és eredményes a gazdálkodás a battonyai Dózsa Tsz-ben. Az elmúlt esztendőben a rendkívül szeszélyes időjárás ellenére sikerült jó termésátlagokat elérni, időben és jó minőségben betakarítani, sőt szántatlan föld sem maradt a határban. Igaz, hogy új, nagy teljesítményű gépekkel gyarapodott a szövetkezet parkja, az eredmények mögött mégis elsősorban a tagság helytállását kell említeni. Nemcsak a fiatalok és a középkorúak, hanem a nyugdíjasok is mentek hajnaltól késő estig, hétköznap és vasárnap, amikor szükség volt a kétkezi munkára. A vezetőség nagy gondot fordít a munka jó megszervezésére, a műszaki és technikai színvonal fejlesztésére. Az V. ötéves terv utolsó esztendejét az állattenyésztési ágazat is nyereséggel zárta. Hízómarhánál az egy- kiló hús előállításának önköltsége 34,48 forint volt, hízott sertéseknél pedig 18,83 forint. A kollektíva munkájának eredményeként a tagság zárszámadás után a 100 százalékos munkabéren kívül felvehette a 13. havi „fizetését”. Ilyen tapasztalatok hasznosításával készült el 1981. gazdasági évre az igen jól megalapozott terv. A gazdaságos termelés céljából egyik fő feladatnak tekintik a műHáromévi kutató- és fejlesztő munkával dolgozták ki a Műszeripari Kutató Intézet munkatársai a Metri- pond Mérleggyárral közösen a Tensimik nevű automatikus mérőrendszert, amely aranyérmet nyert a Lipcsei Nemzetközi Vásáron. A mikro számítógéppel vezérelt rendszer kétezreléknyi pontossággal mér, de a legfőbb gyakorlati haszna az, hogy a különféle ipari folyamatokat állandóan ellenőrzi, és az adatok kiértékelése után — ha szükséges — azonnal beavatkozik a folyamatba. A tudomány és a technika fejlődése a méréstudomány iránt is egyre nagyobb igényeket támaszt. A nagyfokú pontosság mellett , az is fontos, hogy az ipari műveleteket állandóan, folyamatosan ellenőrizzék, mert így nyílik lehetőség az anyagpazarlás megszüntetésére; csak annyi energia és anyag ság pályázatot hirdetett folyam—tengerjáró hajók tervezésére. Remélhetőleg hamarosan új Duna—tengerjáró hajó avatásáról adhatunk hírt. szaki és technikai színvonal emelését. A fiatalok' állandóan továbbképzik magukat, hogy a szerelőműhelyben csakúgy, mint a szántóföldeken szakszerűen * javítsák, illetve kezeljék a drága gépeket. Az új gazdasági évben egyébként a battonyai Dózsa Tsz saját erőből 11 millió 700 ezer forint beruházást valósít meg. Újabb gépeket vásárolnak, megépül egy földgáztüzelésű terményszárító, a meglevőt ugyancsak gáztüzelésre alakítják át. A sertéstenyésztésben kialakítják' a battériás nevelés lehetőségét, hogy rövidebb idő alatt több sertéshúst adhassanak a népgazdaságnak. A szarvasmarha- és sertéságazatban egyaránt fajtaváltás a cél. A VI. ötéves terv első esztendejének tervét különböző fórumokon megvitatta és elfogadta a Dózsa Tsz tagsága. Arra törekszenek, hogy még jobb minőségű munkával. az eddiginél is hatékonyabb legyen a gazdálkodás. A kitűzött célok' elérésére nemcsak a Dózsa Tsz vezetői és tagjai fognak ösz- sze, hanem Battonya mindhárom termelőszövetkezete kölcsönösen segíti egymást gépekkel, emberekkel és egyéb módon, ha a helyzet úgy kívánja. A jó együttműködésnek mindegyik kollektíva hasznát látja. a. jusson az üzemi folyamatba, amenyi feltétlenül szükséges. A Metripond Mérleggyár már a kezdet kezdetétől részt vett a kutatásban. Máris nagy az érdeklődés itthon és külföldön. Különösen a vegyipar, a kohászat és a mezőgazdaság hasznosíthatja a folyamatos, automatikus mérés előnyeit. Jelentős anyagtakarékosságra lehet számítani például a cement- gyártásban vagy a takarmánykeverő üzemekben, de megoldódhat a vasúti szállítmányok menet közbeni mérése is, mégpedig emberi kéz beavatkozása nélkül. Az intézetben jelenleg a Tensimik alkalmazástechnikai továbbfejlesztésén dolgoznak1, emellett folytatják a különféle mérőautomaták, a nagy intelligenciájú telemetriái rendszerek, és az olajkutatásban használatos geofizikai műszerek további típusainak kidolgozását. Megalapozott terv a battonyai Dózsa Tsz-ben Oranyérmes mérőrendszer
