Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-24 / 70. szám
békés Megyei Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. MÁRCIUS 24., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM Népfrontküldöttség utazott Görögországba Sarlós Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével népfrontküldöttség utaI zott tegnap Görögországba, ahol megbeszéléseket folytat a Pánhellén Szocialista Mozgalom vezetőivel a két szervezet együttműködéséről, a kapcsolatok bővítésének további lehetőségeiről. Kézi mellfúrógépek alkatrészeit esztergagépen készítik a Medgyesegyházi Vas-, Faipari Szövetkezetben Fotó: Veress Erzsi Átadták az ifjúsági dijakat Ifjúsági díjjal tüntettek ki — a gyermekek és a fiatalok szocialista szellemű nevelésében, az ifjúsági termelési mozgalmak segítésében, a gyermekek és a fiatalok érdekében végzett alkotói, köz- művelődési, pedagógiai, sportszervezői és művészeti tevékenységben kimagasló eredményt elért — nyolc kollektívát és 12 személyt. A kitüntetettek: a Bács- Kiskun megyei Tervező Vállalat ifjúsági tervező közössége; a zalaegerszegi 1-es számú postahivatal Tyeres- kova Szocialista Brigádja; az oroszlányi általános iskola és nevelőotthon pedagóguskollektívája; a Pajtás szerkesztőség munkatársai; a Magydr Televízió Családi kör című műsorsorozatának alkotó kollektívája; a Magyar Rádió Nyitnikék című műsorsorozatának alkotó kollektívája; a váci városi KISZ-kórus; Győr Ady-vá- ros lakótelepi tömegsport- bizottsága. Ifjúsági díjban részesült „Fiatalok a tiszta, kulturált környezetünkért A múlt évi tapasztalatokat értékelve az idén is meghirdette a KISZ KB a „Fiatalok a tiszta, kulturált környezetünkért” akcióját, s ennek fő színtere a lakóhely lesz — hangsúlyozta Gyene- sei István, a KISZ KB mezőgazdasági és falusi osztályának vezetője az ifjúsági szövetség székházában tegnap tartott sajtótájékoztatóján. Az ásót, kapát, gereb- lyét ragadó fiatalok társadalmi munkáinak jó és összehangolt megszervezéséért ezúttal a területi — a városi, a járási és a kerületi — KISZ-bizottságok felelősek. A tisztogatás, a környezet csinosítása mellett olyan munkák elvégzésére is ösztönözzük az ifjúságot, amelyekkel a tisztaság folyamatos megőrzését szolgálhatják, mint például szemét- gyűjtő ládák elhelyezése, szemétgyűjtő telepek kialakításában való részvétel. A „rendteremtés” közben föllelt, még hasznosítható hulladékanyagok összegyűjtése és továbbítása is fontos tennivaló. Miközben kellemesebbé, tisztábbá varázsolják környéküket, fákat ültetnek, további parkrészleteket „telepítenek”: jó alkalmat kínál ehhez a nagy munkához a március 20.—április 20. között zajló „fásítási hónap”. Az ifjúsági szövetség Központi Bizottsága felhívta a KISZ-szervezetek figyelmét arra is, hogy mindenütt keressék meg az arra rászoruló idős embereket, és segítsék őket a ház körüli tavaszi nagytakarítás elvégzésében. Mivel a városokban, a falvakban a társadalmi összefogással lehet átütő sikert elérni az otthon környezetének gondozottabbá tételében, a KISZ valamennyi társadalmi és tömegszervezettel összehangoltan végzi a kör- nyezetszépítési akciót. Sok megyében a helyi hagyományokhoz igazították a társadalmi munkák dandárját. Szabó Gyula, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának titkára; Varjas János, a Tolna megyei Tanács volt ifjúsági titkára; dr. Kereszty Béla Csongrád megyei főügyész; dr. Ormai László, a KSH Számítástechnikai Igazgatóságának igazgatója; dr. Ábel László vezérőrnagy, a Belügyminisztérium határőrség politikai csoportfőnöke; Pécsi Géza, a Pécsi 500-as számú Szakmunkásképző Intézet tanára; Papp József - né, a Pamutfonóipari Vállalat kaposvári Dallos Ida női munkásszállásának vezetője; dr. Polcz Alaine, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú gyermekklinikájának vezető pszichológusa; Dargay Attila grafikusművész, rajzfilmrendező, Lázár Ervin író; Goldschmied József, a szegedi ifjúsági ház igazgatója és Papp László, a magyar ökölvívók szövetségi kapitánya. A díjakat hétfőn a Parlamentben az Állami Ifjúsági Bizottság nevében Pozsgay Imre művelődési miniszter adta át. Az ünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Befejeződött a magyar nyelv hete Vasárnap Budapesten, a Kossuth Klubban a mai költői nyelv kérdéseiről rendezett kerekasztal-beszélge- téssel befejeződött a magyar nyelv hetének fővárosi rendezvénysorozata. Az immár tizenötödik alkalommal megrendezett nyelvművelő programsorozat keretében több mint 200 előadást tartottak mintegy 10 ezer érdeklődő részvételével. A magyar nyelv hetének tapasztalatairól szólva a TIT budapesti szervezetének! vezetői elmondták, hogy élő anyanyelvűnk állapotáról, a nyelvi műveltség helyzetéről, s a nyelvhasználat gyakorlati kérdéseiről csaknem 100 előadó — a tudományág elismert művelői, egyetemi oktatók, írók, költők, színművészek — beszéltek a rendezvényeken. Az előadások! iránti élénk érdeklődés azt bizonyította, hogy nemcsak a nyelvhasználattal hivatásszerűen foglalkozók érzik magukénak a magyar nyelv ügyét, hanem a társadalom -valamennyi rétegéből mind többen törekednek arra, hogy tudatosan beszéljenek, érthetően, szabatosan, választékosán fejezzék ki magukat. E törekvést szolgálta a Ki tud többet anyanyelvűnkről című vetélkedő is, amelyen 150 szocialista brigád vett részt, a verseny döntőjét ugyancsak a program részeként tartották meg. Az üzemeknél, vállalatoknál szervezett előadások mellett különösen az ifjúság nyelvművelésére igyekeztek nagy figyelmet fordítani. Általános és középiskolákban, szakmunkásképző intézetekben egyaránt nagy sikere volt a játékos nyelvi vetélkedőknek, rendhagyó irodalomóráknak. amelyek vezetését neves tudósok, népszerű színművészek is szívesen vállalták. A következő hetekben az ország számos más településén is sor kerül hasonló rendezvényekre a TIT helyi szerveinek közreműködésével. Több újítás a mezőgazdaság fejlesztésére öt év alatt megtízszereződött a termelőszövetkezetekben benyújtott és elfogadott újítások száma, a közös gazdaságokban is mindinkább a műszáki-technikai fejlődés támaszává válik az újítómozgalom — ezt állapította meg a TOT elemzése, amely az elmúlt évek ide vonatkozó tapasztalatait összegezte. A tsz-ekben 1980-ban már mintegy 1800 ésszerűsítési javaslatot nyújtottak be, harmadával többet, mint egy évvel korábban. Ötödével nőtt a hasznosított újítások száma. Bevezetésükből az üzemeknek mintegy 120 millió forint haszna származott. A közös gazdaságokban tavaly 3500-an éltek azzal a lehetőséggel, hogy fejlesztési, korszerűsítési javaslataikat megvalósításra ajánlják fel. Az, hogy 1979-hez képest mintegy ezerrel többen újítottak, bizonyítja; a tsz-ekben egyre inkább érdekeltté teszik a tagokat és az alkalmazottakat az olyan ésszerűsítésekben, amelyek jövedelmezőbbé teszik a gazdálkodást. Javult az újítómozgalom falusi propagandája is. A mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségei szervező, koordináló tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a mozgalom népszerűsítéséhez. Megyei újítási kiállításokat, tanácskozásokat, és vidéki börzéket rendeznek. A szövetkezeti újítási ügyintézőknek továbbképző tanfolyamot szerveznek. Az egy tsz-re jutó újítások száma is nőtt, a statisztikai szerint ma már minden egyes gazdaságra legalább egy újítás jut. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy egyes megyékben az átlagüzemenként legalább háromnégy újítás, más megyékben viszont alig-alig találni egy- egy újítót a közös gazdaságokban. Gond, hogy a szövetkezetek csak lassan veszik át egymástól még a különben minden nehézség nélkül megvalósítható újításokat is. Álig száz újítás terjedt el szélesebb körben a tsz-ek között az elmúlt évben. Holott egész sor példa bizonyítja, hogy a mezőgazdasági ésszerűsítések másutt is hasznot hoznak. A mezőtúri Dózsa Tsz bábolnai típusú szárítójának hőszigetelési újítását csaknem 60 nagyüzem vette át, 160 gazdaság 450 kombájnján alkal-, mázták a kiskunlacházi termelőszövetkezet szemveszte- ség-csökkentő újítását, és ebből legalább 50 millió forint megtakarítást értek el a termelők. A mozgalom további népszerűsítésére a TÖT a MÉM- mel, az OTH-val, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával és a szakszervezettel együttműködve újítási, találmányi versenyt hirdetett 1981-re. A verseny feltételeit közlik a gazdaságokkal. Szovjet—mongol űrexpedíció a Föld körül Vasárnap délután moszkvai idő szerint 17 óra 59 perckor újabb Interkozmosz- űrexpedíció rajtolt a bajko- nuri űrrepülőtérről. Egy szovjet és egy mongol űrhajóssal a Szaljut—6 űrállomás felé tart a Szojuz—39 űrhajó. A közös űrrepülés parancsnoka Vlagyimir Dzsanibekov szovjet űrhajós, a kutató űrhajós pedig a mongol néphadsereg repülőszázadosa, Zsugderdemidijn Gur- ragcsaa. A közös expedíció feladata, hogy az űrhajót összekapcsolja az űrállomással és a Szaljuton — az állandó személyzet tagjaival, Vlagyimir Kovaljonokkal és Viktor Szavinihhel együtt — tudományos kutató munkát végezzen a szovjet és mongol tudósok által kidolgozott programnak megfelelően. A szovjet—mongol űrexpedíció immár a nyolcadik közös rajt az Interkozmosz- program során. Hét szocialista ország űrhajósa vett eddig részt űrutazáson, s közülük hatan dolgoztak a Szaljuton, köztük Farkas Bertalan is. Utoljára, a múlt év szeptemberében kubai űrhajós, Arnáldo Tamayo Mendez járt az űrállomáson, veterán parancsnokával, Ju- rij Romanyenkóval. Mint ismeretes, a Szaljuton most új állandó személyzet dolgozik, az ugyancsak „őslakosnak” számító Kovaljonok és az újonc, de kitűnően képzett Szavinih. A Szojuz—39 rajtja az immár megszokott módon ment végbe. A szovjet—mongol űrrepülés két részvevője már napok óta Bajkonurban tette meg az utolsó előkészületeket az indulásra. A két űrhajós átesett a szükséges egészségügyi vizsgálatokon az űrrepülésre felkészített másik párossal együtt, s a végső döntést az Állami Bizottság ülésén mondották ki: a feladatot Dzsanibekov hajtja végre mongol társával. Az űrhajó kétfős legénysége, Dzsanibekov parancsnok (balra) és Gurragcsaa százados, az első mongol kozmonauta (Telefotó) A két űrhajós számárasok érdekes feladatot írtak elő, programjuk egyaránt irányoz elő erőforrás-kutatási, orvosi, technológiai, fizikaitechnikai vizsgálatokat. Ezek egy részét a szovjet és mongol közös programnak megfelelően állították össze, és olyan feladatokat is tartalmaznak, amelyek közvetlenül szolgálják a mongol népgazdaság érdekeit, másrészük az Interkozmosz közös kutatási programjának része, Olyan feladatok megismétlése, amelyeket már több ország űrhajósai végrehajtottak. A tervek szerint például a szovjet—mongol expedíció tagjai ismét vizsgálatokat végeznek a magyar gyártmányú Balaton műszerrel is. „Társamban éppúgy bízom, mint magamban: feladatunkat sikeresen teljesíteni fogjuk. Bár a múlt év őszétől alig fél évig készültünk együtt az űrrepülésre, alaposan megismertük egymást, összeszoktunk és ösz- szebarátkoztunk” — jelentette ki Vlagyimir Dzsanibekov, a szovjet—mongol űrexpedíció parancsnoka Baj- konurba indulása előtt megrendezett sajtóértekezleten. A szovjet sajtó képviselői és a szocialista országok tudósítói számára rendezett találkozón az űrhajósok röviden beszámoltak életükről. Vlagyimir Dzsanibekov ezredest már jól ismerik az űrkutatás iránt érdeklődők: a nyolcadik Interkozmosz-ex- pedíció parancsnoka 1978 januárjában Oleg Makarovval együtt hat napot töltött a világűrben, s űrhajóját, a Szojuz—27-et összekapcsolta a Szaljut—6 űrállomással. 1980-ban ő volt a szovjet— magyar űrexpedíció kijelölt második személyzetének parancsnoka. (Folytatás a 2. oldalon)
