Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
1981. március 22., vasárnap Iparosodó autóipar II. Gépkocsigyártás a KGST-ben Most még a levegőben, holnap már az utakon. A plzeni Skoda Művekben nagy sorozatban állítják elő a nálunk is népszerű gépkocsikat A nyugathoz képest a szocialista országokba megkésve köszöntött«, be a tömeges motorizáció korszaka. A magyarázat egyrészt az eltérő gazdasági lehetőségekben keresendő, másrészt abban, hogy az európai KGST-országok hosszú ideig egyértelműen a tömegközlekedés fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. Közülük még a legnagyobb termelő, a Szovjetunió is lassan jutott el a tömeggyártásig: 1937-ben alig 18 ezer, s még 1950-ben is mindössze 60 ezer szegária is.) A gyors fejlődés ellenére a szocialista országok viszonylag szerény helyet foglalnak el a világ autógyártásában: míg a föld ipari termelésének ma már mintegy egy- harmadát adják, addig arányuk a személyautógyártásban csupán 6—7, a teherautóknál 7, az autóbuszoknál 8 százalék. Az előállított típusokra sem a változatosság jellemző: a fejlesztés iránya az elmúlt években inkább a gyártott mennyiség növelése, illetve a kooperációk bővítése volt. (Ez utóbbiban érdekelt Magyarország is: ismeretes, hogy hazánkban gazdaságossági megfontolások mélyautót állítottak elő a szovjet üzemekben. Az erőteljes fejlődés az ötvenes évek vége felé kezdődött — ekkor még döntően nemzeti keretekben, azaz közös összehangolás nélkül. Eleinte a haszonjárműgyár- tás (teherautó, autóbusz stb.) élvezett elsőbbséget, s csak kb. egy évtizede került előtérbe a személygépkocsi. Az alábbi táblázat az európai KGST-országok személygépkocsi-termelésének fejlődését szemlélteti. (Az adatok ezer darabban) miatt nem folyik személygépkocsi-gyártás : az importált autók egy részéért viszont autóalkatrész-szállításokkal fizetünk.) A szocialista országok autógyártásának fejlődésében fontos szerepet játszott a tudatos, átgondolt licenc- politika. Jó néhány tőkés céggel kötöttek megállapodást gyártási technológiák', tervek átvételéről; így született meg többek közt az olasz Fiat-cég közreműködésével a Zsiguli (Lada) és a Polski Fiat, valamint a francia Renault-cég segítségével a román Dacia. A szakértők szerint a technológiaátadás a 80-as években is folytatódni fog: az NDK a Citroennel kötött szerződést egy sebességváltó és egy elsőtengely gyártó üzem felépítésére, Románia (szintén a Citroen közreműködésével) Oltcit nevű kisautót fog gyártani, Lengyelországban pedig megjelent az új Polonéz mellett a Fiat- Panda is. Csehszlovákiában — ahol a legrégibb hagyományokkal rendelkeznek a személyautó-gyártás terén — a tervek szerint a Skoda saját erőből történő továbbfejlesztése a cél. (Ma összesen hét típust készítenek, s a termékek közel felét exportálják.) Az NDK-ban is új modellek létrehozásával foglalkoznak: a hírek szerint áttérnek a kétüteműről a négyütemű járművek gyártására. A Szovjetunió a La- da-programon túl folytatja a Moszkvics és a Volga készítését. Még két folyamatra kell felfigyelni. Egyfelől növekszik a KGST-n belüli forgalom mellett a tőkés országokba exportált gépkocsik száma is. Csehszlovákia például évente több tízezer autót szállít, többek közt az NSZK-ba, Hollandiába és Belgiumba; a Szovjetunió pedig már több mint 80 ezer Ladát indít évente a tőkés országokba. Ugyanakkor folytatódik — a licencvásárlás mellett — a KGST-országok gyártóinak együttműködése. A fejlődés jövőbeni útja épp ez lehet: az alkatrésztermelés szakosítása, az átvett technológiák korszerűsítése, esetleg — távlati célként — új modellek közös kialakítása. 1965. 1970. 1975. 1979. Csehszlovákia 78 143 175 175 NDK 103 127 159 180 Lengyelország 25 64 164 336 Románia 4 24 68 75 Szovjetunió 201 244 1201 1420 (Forrás: KGST statisztikai adatgyűjtemények és Automobil Revue Svájc . Évente mintegy 15 ezer gépkocsit készít BulVadonatúj Zsigulik gördülnek le a szerelőszalagról (Fotó — MTI — KS) Tálalás a lovagteremben Érdekességek Lovasiskola A lovaglás és a lóidomítás első virágkora az antik Athénhoz fűződik, és időszámításunk előtt az V. századra tehető. A Parthenon márvány domborműveinek tanúsága szerint az Akropo- liszon tartott egykori lovasbemutatók már olyan alapelemeket tartalmaztak, amelyek ma is használatosak, s ugyancsak ebből az időből származnak a művészi lovaglást ábrázoló és magyarázó első rajzos-írásos emlékek is. Hellász bukása után a művészi lovaglás is hanyatlásnak indult, mert a római birodalom, s a népvándorlás kora merőben más követelményeket állított ló és lovasa elé. A kézi lőfegyver felfedezése viszont újra több mozgékonyságot és ügyességet kívánt meg a lótól és gazdájától, a lónak olyan mozgásokat, ugrásokat kellett betanulnia, hogy segítse lovasát. Mindez találkozott a reneszánsz kor emberének fokozódó esztétikai érdeklődésével, s ennek eredményeként fedezték fel újra Itáliában a XV—XVI. század fordulóján a magasiskola szépségeit. Az újkor első lovasakadémiáját 1552-ben alapították meg Nápolyban, ezt követte valamivel később a római, s az 1600-as évek folyamán a művészi lovaglás szenvedélye meghódította egész Európát. A lovasiskola mutatványainak beidomítása hosz- szú, nehéz, művészi igényű munka. Az állatoknak nemcsak a mozgást, hanem a megállást vagy a mozdulatlanságot is a ceremóniák szigorú szabályai szerint kell megtanulniuk. Ezért a legjobb adottságokkal rendelkező fajtáknak is legalább három évre van szükségük ahhoz, hogy a magasiskola minden csínját- bínját elsajátítsák. A komoly tanulást 6—12 hétig tartó szoktató tanfolyam előzi meg, ez alatt a négyesztendős mének megismerkednek leendő oktatójukkal, idomárjukkal, aki az első órától az utolsóig foglalkozik- velük. Élete során százával épített házakat, villákat — másoknak — Clemenz Frick lichtensteini kőműves. Frick 68 éves korában határozta el, hogy megvalósítja élete álmát: várat épít, ez egyszer saját magának1. Elhatározását tett követte: „Betontömb van elég, én a régi jó idők példáját követem”. Elkészítette leendő vára, a „Chapfenberg” méret- arányos modelljét a régi városka stílusában. A városatyáknak tetszett a terv, és a tanács megadta az építési engedélyt. Clemenz Frick 70. születésnapján fogott az építkezéshez. Mint építtető és kőműves. Sziklákat robbantott, hogy az alapokhoz és a falakhoz követ nyerjen. Napi 12 óra munkával két és fél év alatt végzett az alapozással. További három év múlva végre beköltözhetett a várába. Gyakorlatiasságát dicséri, hogy várát megosztja másokkal, olyanokkal, akik valódi várban kívánnak' éjszakázni, és nem sajnálják érte a napi 20 frankot személyenként. Minden stílszerű, még a konyha felszerelése is. Vendégeinek rendszerint a lovagteremben tálal. A terem tele van látnivalókkal, amelyeket Frick tanulmányi és vándorútjai során gyűjtött. Büszkesége egy bőr vodkásüveg 1798-ból. S ha kedves vendég érkezik, Clemenz Frick gyakran öltözik egyenruhába: a vatikáni svájci gárda gálaruhájába. (Gáti) Egészség — higiénia Napszemüveg verőfényben A tavaszi napsütésben örömmel hunyorgunk, az erős fény ellen azonban védeni kell a szemünket. A túl sok fény a pupillákon keresztül jutva káprázást okoz. Szemünk maga is védekezik a túl sok fény ellen. A fényképezőgép blen- déjéhez hasohlóan a pupilla szabályozni tudja a bejutó fény mennyiségét, így napsütésben beszűkül. Szemünket hunyorítva tovább tudjuk csökkenteni a bejutó fényt. Ha azonban túl erős napsütés vagy fény vesz körül bennünket, az említett ösztönös védekezés nem elégséges. A színkép ultraviola és infravörös tartományába tartozó sugarak szemünkre károsak, de a látható tartományban levő meghatározott hullámhosszú sugárzás is lehet olyan energiaszinten, hogy szemünkbe jutva fájdalmat, kellemetlen érzést okozhat. A napszemüvegek a látható fényt tompítják, az infravörös és ultraibolya sugárzást pedig kiszűrik. Védőhatásuk alapja az, hogy egyrészt elnyelik a káros sugarakat, másrészt visszaverik azokat. Olyan színszűrőknek tekinthetők, amelyek a teljes színskálából a mennyisé- j gileg, illetve a minőségileg ' káros sugaraktól védi a sze- ! met. A napszemüveglencsék két fajtája használatos: az anyagából színezett és felületi réteggel bevont üvegek. Az anyagából színezett lencsék gyártásánál az olvadékba színezőanyagot, többnyire fémoxidokat kevernek. A felületi kezeléssel ellátott napszemüvegek pedig vákuum" gőzölési eljárással, vagy porlasztással készülnek. A szemüveg elnyelő- és visszaverőképessége a fémoxidréteg vastagságától függ. Újabban gyakran hallhatunk olyan modern napszemüvegről, amely fény hatására megsötétedik, majd amikor a fényerő csökken, ismét visszanyeri eredeti világos színét. Ezek a napszemüvegek fényérzékeny, ezüsthalogént tartalmaz,*; üvegből készülnék. A nagyon erős, vakító csúcsfény gyengítése polarizációs szemüveggel érhető el. A napsütötte országút, vagy a tenger csillogása ilyen szemüveggel lényegesen csökken. A napszemüvegek különböző árnyalattal készülnek, így barnás, zöldes és szürkés-lilás színekben kaphatók. A szemüveg fénygyengítése akkor megfelelő, ha a rajta nézett tárgyak eredeti színe nem változik meg, sőt, a színkontrasztot növeli. A szürke csak a fény intenzitását csökkenti, a barnás, kékes-szürke vagy zöldes üveg kissé megváltoztatja a színek tónusát. Ennek lelki hatása is van. Amíg a sárgásbarna üvegen keresztül mindig derültebbnek látjuk a környezetet, addig a szürkéskék üveg a tájat egyhangúvá, borulttá teszi, ami az arra érzékeny egyénekre rossz hatást gyakorolhat. Ezért fontos, hogy napszemüveg vásárlásakor ne csak a tükörben nézzük meg a napszemüveg formáját és a keret színét, hanem figyeljük meg az utcát, hogy vajon kellemesnek, megnyugtatónak érezzük-e a színeket. Hogy ki milyen színű és sötétségű napszemüveget igényel, vagy egyáltalán igény el-e, ez teljesen egyéni. A jó napszemüveg legyen optikailag kifogástalan, nagy látóterű, egyéniségünknek megfelelő színű és sötétségű. Érezzük azt kellemesnek és megnyugtatónak, így napszemüvegünk nemcsak öltözködésünk részévé, hanem egészségünk védőeszközévé is válik. Dr. König János, a Vöröskereszt egészségnevelési munkabizottságának elnöke Clemenz Frick a svájci gárda egyenruhájában várkastélya bejáratánál (Fotó: BUNTE — KS)
