Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

1981. március 22., vasárnap o Tavaly nyár elején keltek útra. No, nem kirándulás­képp. Repülőre ültek kilen­cen, s Algériáig, pontosab­ban Constantáiéig meg sem álltak. Ez volt a főhadiszál­lás, de innen 15 kilométerre, Didouche Mouradban várt rájuk a nagy feladat. Egy kenyérgyár építkezésében vettek részt, mindannyian, mint kazánszerelők. Vala­mennyien az Orosházi KA- ZÉP dolgozói. S mi sem ter­mészetesebb annál, hogy a szövetkezet saját gyártmá­nyú kazánjait szerelték be. De ne vágjunk a dolgok elébe. Hogyan jutott el ez a 9 tagú brigád Afrikába? Er­ről Gelegonya László — ak­kor szerelésvezető — eképp vall: A Csepel Művek Tervező Intézete és a Fémtani és Technológiai Kutató Intézet január 1-én a Csepel Művek Tervező és Kutató Intézete néven egyesült. A VI. ötéves tervben to­vább bővítik a gyáróriás korszerű termékeinek skáláját. Ezért a volt tervezőintézet sza­bad szellemi kapacitását a gyártmány- és a gyártásfejlesztésre összpontosítják, s ezzel erő­sítik a kutatási tevékenységet. A képen: az elektronikus dilatométerrel ellenőrzik a minta­darabokat (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Információ Szebb tapétákat ígér a GRABOPLAST H terv: 2 millió négyzetméter Napjainkban keresett cikk lett a tapéta. Nemcsak a kereskedelem, az építőipar is egyre jobban sürgeti e termék gyártásfejlesztését. Épp ezért a GRABOPLAST (Győri Pamutszövő" és Mű­bőrgyár) a közelmúltban ta­lálkozóra hívta a kereskede­lem, a házgyárak és a szál­lodák képviselőit, hogy kö­zösen megbeszéljék az or­szágos igényeket, s a válla­lat mintaajánlatai közül ki­válasszák azokat a tapétá­kat, melyek a modem la­káskultúrával összhangban levő divatirányzatot követik. A Budapesten rendezett háromnapos tanácskozáson bemutatták a vállalat leg­újabb tapétaterveit, s ezek­ből is rendelhettek a főváro­si és a megyékből érkező kereskedelmi szakemberek. A kiválasztott termékeket három hónapon belül szál­lítja a GRABOPLAST. Az 1981. évi fejlesztési el­képzelésekről kedvező képet kaptak a jelenlevők: az idén 2 millió négyzetméter mos­ható műanyag felületű pa- oírtapétát gyárt a győri vál­lalat, ez akkora mennyiség, hogy egy méter széles sza­lagként elérne Budapesttől Moszkváig. A termék 45 szá­zalékát a belkereskedelem forgalmazza szakboltokban, áruházakban. A fennmaradó részből nagy mennyiséget használnak fel a házgyárak, mivel a panelszerkezetes épületeken könnyen és gyorsan alkalmazható. A középületek, szállodák, kór­házak építkezésein egyre gyakrabban látható, hogy csempe helyett vízzáró, hő- és hangszigetelő tapétával borítják a fürdőszobák fa­lait. Jelenleg 45 különböző mo- tívumú tapéta készül a gyár világszínvonalon termelő gépsorain, többféle színben, termékskálájukon 210-féle tapéta szerepel. A budapesti találkozón Molnár Mária, a GRABO­PLAST mintatervező cso­portjának vezetője kiállítást rendezett a már gyártott és még csak tervként bemuta­tott tapétákból. A fiatal ipar­művésznő á választékbővítés­ről, a tapétadivat történe­téről kérdéseinkre válaszol­va elmondta: — ősidők óta divat a ta­péta, már a barlanglakók is állati bőrökkel borították a búvóhelyül szolgáló szikla­üregeket. Később, a sátrak­ban sem díszként használták az elejtett vadak bőrét, a gyékényt, a szőttest, hanem mert meleggé, otthonossá tette a helyiséget. A római tapétumok, faliszőnyegek, a középkor gyönyörű képsző­nyegei, a reneszánsz korban a selyem, brokát, bársony falburkolatok fényűző pom­pájú elődei voltak jelenünk praktikus és esztétikailag is eP’ue jobban elfogadható ta­pétáinak. Évente 12 motívummal, sokféle színben bővítjük a választékot, így 3-4 éven­ként teljesen kicserélődik a kollekció, lépést tartunk a divattal. — Milyen az új divathul­lám? — Mérsékelt. Kerüli az erős kontúrú, stilizált nagy virágos rajzokat, geometri­kus vonalakat, a harsogó, erőszakos színeket. Jól al­kalmazkodik a tárgyakhoz, bútorformákhoz, a lakás stí­lusához, méreteihez. Minia­tűr virágok, apró levelek, kacsok, kis távolságból is csak alig lehet kivenni a mintákat, mintha textil­anyagba lennének szőve. Közkedvelt az ázsiai orna­mentika, a klasszikus rajzo­lat is. A textilhatással össz­hangban vannak a - színár­nyalatok: általában a pasz­tellszínék, a beige, a barna, a nyári sárga, a tavaszi zöld most a sláger. — Néhány jó tanácsot kér­nénk a tapétavásárláshoz. — A mosható papírtapé­tát ajánlom, melynek jó tu­lajdonságai — az élettarta­ma, szín tartóssága, szépsége —' már ismertek. Akinek ki­csi a lakása, tágíthatja fa­lait a tapéta helyes megvá­lasztásával: a világos színek levegőssé, nagyobbá teszik a teret. A sötétebb tónusok, nagy minták zsugorítják a szobát, általában az erős, meleg színek intim hatást keltenek. A helyiségeket kü­lönböző mintájú tapétákkal lehet borítani, de vigyázzunk az összhangra. Nagyon ele­gáns. ha egy motívum nega­tív és pozitív változatát visz- szük végig a lakáson, s ez­zel azonos a függöny mintá­ja is. (Terveink között sze­repéi az említett függöny— tapéta kompozíció, melyet a textiliparral együttműködve szeretnénk megvalósítani.) Óvakodjunk a tolakodó hát­teret adó mintáktól, inkább a visszafogottság elvét kö­vessük, akkor nyugodt han­gulatot árasztanak falaink, nem válnak unalmassá, s a bútorok is jól érvényesülhet­nek a szolidan elegáns ke­retben. H. A. Mosógépek Füzesgyarmatról? Miután 1979 végén a fü­zesgyarmati Univerzál Ipari Szövetkezet kooperációs partnerei sorra elálltak a korábbi több éves szerződés­től, a szövetkezetnek nem sok választása maradt: új társak után kellett néznie, így kerültek kapcsolatba a Hajdúsági Iparművekkel, amely első lépésben a hagyo­mányos mosógépek aljazatá- nak és motortartó bakjainak gyártásával bízta meg a gyarmatiakat. Ez a megbízatás egyben próbának is számított, amelynek' során az Univer- zálnak bizonyítania kellett, hogy képes meghatározott időben, adott számú rész­egységet, megfelelő minőség­ben az iparműveknek szállí­tani. Már a legelső feladat- teljesítések olyan jól sike­rültek, hogy a HIM úgy döntött: tovább szélesíti a kooperációt a szövetkezettel. Napjainkra a füzesgyar­mati üzemben kialakult az a külön műhely, ahol a ha­gyományos mosógépek teljes összeszerelésére is vállalkoz­ni tudnak. A Hajdúsági Ipar­művek kapott is a lehetősé­gen, és a most folyó egyez­tető tárgyalásokat követően minden valószínűség sze­rint már ebben az esztendő­ben nagy tételben kerülnek ki Füzesgyarmatról ezek a még most is keresett háztar­tási gépek. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek szervezésével, az állami gazdaságok létre­hozásával egy időben kezdő­dött meg a nagyüzemi ter­melés feltételeinek kialakí­tása. Ide eddig elsősorban az újabb és újabb technológiá­kat, korszerű berendezéseket, irányítást és szervezést so­rolták. A nagyüzemi táblá- sításról, mint igen fontos feltételről, csak igen ritkán lehetett hallani. Pedig a mezőgazdasági üzemekben ez a folyamat régóta tart, és még ma sem fejeződött be. A nagyüzemi táblásítás az újkígyósi Aranykalász Ter­melőszövetkezetben is több lépcsőben vár megoldásra. Ez a munka eddig, és ezután is összefüggésben lesz a ter­mesztéstechnológiákkal, a termesztéshez használt be­rendezések teljesítményével. Ami megfelelt öt évvel ez­előtt, nem biztos, hogy jó ma is. Ezt bizonyítja az új- kígyósiak példája, ahol — Már két évvel előbb tudtuk, hogy Afrikába uta­zunk dolgozni. Az ÉLGÉP, mint fővállalkozó volt az ottani kenyérgyár építésé­nek kivitelezője. Minket bíz­tak meg a 'kazánház telepí­tésével. Természetesen a szövetkezet vezetése azokat a dolgozókat bízta meg a külföldi szereléssel, akik már törzsgárdatagok és a leg­jobb szakemberek. így azt is lehet mondani, hogy félig- meddig jutalomképpen folyt a kiválasztás. Ez a féléves külföldi út volt a szövetke­zet első ilyen megbízatása. Ma már ugyan itthon te­vékenykedik a KAZÉP Bá­thory István Szocialista Bri­gádja, de nehéz egyszerre összehívni minden tagját, hi­szen határainkon belül is, több városban, községben tevékenykednek szétszórva. Egy kis beszélgetésre csupán öten voltak elérhetők. — A repülő. Attól volt egy kis szorongásom — vallja Zelenák András. — No, meg annyiból is nehéz volt az el­utazás, hogy éppen előtte három hete született meg a fiam. Nem állítom, hogy tapsolt a nejem az indulás napján. De csak nekivág­tunk, s előbb-utóbb landol­tunk is Afrikában. — Egy csütörtöki napon érkeztünk — veszi át a szót Soós János. — Rögtön úgy kezdtük a hetet, hogy két napig nem dolgoztunk, hi­szen a mohamedán vallásban a csütörtök, péntek a mun­kaszüneti nap. Aztán csak kivittek az építkezésre. Már éppen neki akartunk látni a szerelésnek — rögtön az­után, hogy kimeszelték a kazánház falait —, amikor jött az egyik1 arab vezető, s leállított mindent, mondván: „Nem jó ez a fehér szín, egyébként most élik a ter­mőföldek' újratáblásításá- nak időszakát. A szövetkezetben most, mintegy 100 kilométer hosz- szúságú út szabdalja ki- sebb-nagyobb területekre a gazdaság földjét. Ez 200 ki­lométer hosszúságú tábla­szegélyt jelent. Az utak men­tén meglevő 40 kilométer hosszúságú fasor újabb te­rületeket szakít le a szántó­földi növénytermesztés elől. És mert az utak mentén, a fasorok1 árnyékában a nö­vényzet gyengébben fejlődik, igen jelentős veszteségek érik a szövetkezetei. Ezért az utak hosszát 66, a fasorok hosszát 20 kilo­méterre akarják csökkente­ni. A kivágott fák helyére természetesen, más helyen, újakat ültetnek. Számításuk szerint ezzel az intézkedéssel a gazdaság növénytermeszté­se további 3-4 százalékkal növelheti termelését. Újratáblásítás Újkígyóson A brigád tagjai egy kiránduláson pingálják barnára a falakat”. No, de azért ezenkí­vül zökkenőmentesen, határ­idő előtt kész lettünk a mun­kával. Persze, ez köszönhető annak is, hogy itthon jól előkészítettük a munkát. — Így aztán volt időnk ki­rándulni, szórakozni is — mosolyodik el Aklan Lajos. Nerrj is kell noszogatni, már mondja is. — Az egyik nap egy jó vesztemfilmet ját­szottak a moziban. Egyéb­ként csak a férfiak járnak filmszínházba, nőket sehol nem látni. A jegyet csupán egy órával a vetítés előtt kezdik árulni. Természete­sen hatalmas volt a tüleke­dés, nekem úgy tűnt, itt nem ismerik a sorban állást. Nagy fürtben álltak a pénz­tár előtt. Aztán valahonnan hátulról egy fiút egy hatal­mas dobással előrehajítottak, aki éppen a pénztár ablaka előtt pottyant le. Így elsőként jutott jegyhez. „Jutalom­képp” megdobálták kövekkel. Egyébként érdekes, hogy a mozikban a vetítés alatt macskák kóboroltak, szinte mindenki dohányzott... — Én meg jártam egy arab lakodalomban — vall­ja Csizmadia László. — Igaz, a hajnalig tartó toron a menyasszonyt mindössze fél percre láthattuk, de nagy­szerű mulatság volt. Meg­tanultam egy-két arab tán­cot, s elfogyasztottam a kusz-kuszt is. Ez a nemzeti eledelük. A grízhez hasonló, de azt ízesítik birkalével, meg díszítik sült csirkecomb­bal. Éjfélkor megjelent a menyasszony, valami gyors, amolyan gyűrűcserés aktus zajlott le, aztán eltűnt a fia­tal pár. A násznép, no meg én is táncoltunk hajnalig. Ezt a táncot az tette külön izgalmassá, hogy ha itt a nászéjszakán esetleg kiderül: a lány az esküvőig nem őriz­te meg ártatlanságát, az if­jú férj akár megölheti, jobb esetben átadhatja egy nyil­vánosháznak. — Dívott köztünk a Kojak- frizura — veszi vissza a szót Soós János, akin ma ez nem látszik, hiszen dús haja mellett szakáll is ékesíti ar­cát. — De erre szükség is volt. Az egyik nap, ponto­sabban augusztus 3-án, a napon 68 fokot mutatott a hőmérő, de árnyékban is alig volt 50 fok alatt. Csak azért tudtuk elviselni a for- róságot, mert a páratarta­lom alacsony volt. Reggel, ha 25 fok volt, úgy fáztunk, mint itthon mínuszban. Na, jöhetett a meleg, a kazánház berendezéseit „ határidőre összeállítottuk. Így volt időnk besegíteni a társkivitelezők­nek. De hogy egy pillanatra maradjak még az időjárás­nál: december első napján itt is hó esett, ami egyéb­ként olyan ritka, mint a fe­hér holló. Igaz, nem is tar­tott soká, nagyon hamar el­olvadt, de hogy ez mennyire tetszett az araboknak ... Ek­kor láttam először nőket is mozogni az utcán. Gyerek, felnőtt, aggastyán, minden­ki hógolyózott. Néha úgy „meghánytak” minket, hogy szégyen a futás, de... Nem sokkal e havas nap után ki­telt a félévünk, haza is " jöt­tünk. Hogy eredményes munkát végzett-e a maroknyi kis brigád, mi sem bizonyítja jobban, mint az az elismerő levél, amelyet Berend Ri- chárd, az ÉLGÉP igazgató- helyettese küldött az oros­házi szövetkezetnek. Ebben, megköszöni a KAZÉP-eseK nágyon jó munkáját, amely 10 millió forintos árbevételt hozott az orosházi szövetke­zetnek. Most itthon folytat­ják a munkát. Ki Gyulán, a szanatóriumban, ki Szobon a szörpgyárban, ki Székesfe­hérvárott a Videotonnál. Ha­sonló kazánokat szerelnek össze. S már újabb meghí­vásuk is van. Néhány héten belül egy iraki hűtőház re­konstrukciójához utazik egy újabb csoport, de angólai ajánlat is érkezett a szövet­kezet címére. Jávor Péter Gelegonya László (balra) és Zelenák András a tevegelést is kipróbálta Kojak-lrfama és kusz-husz Fél év Didouche Mouradban

Next

/
Thumbnails
Contents