Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-18 / 65. szám
1981. március 18., szerda o dSSEEEf Orosházi Béke Tsz Szót kaptak a rádióban is Ma, amikor külön prémiummal is igyekeznek a mezőgazdasági üzemeket a cu_ korrépa termelésének növelésére rávenni, érthetően fordul fokozott figyelem az orosházi Béke Tsz felé, amely szántóterületének 21 és fél százalékáról takarított be tavaly „édesgyökeret”. A 800 hektárt megközelítő cukorrépa-vetésterület alapján méltán jutott szóhoz a témával foglalkozó elnyúlt szombati rádiókonferencián Arató József, a Béke Tsz elnöke. Az orosházi közös gazdaságban először 1975-ben vetettek répát, akkor mindösz- sze 100 hektáron. A tsz elnöke beszámolt arról, hogy a kísérletek alapján legjobbnak bizonyult vetőmaggal, két évvel korábban altalajlazított, lombtrágyázott táblákon kimagasló átlaghozamokat érnek el. Ezen a színvonalon ' a cukorrépa-termesztés meghatározónak bizonyul a mezőgazdasági üzem nyereségének előállításában. A külön prémium ösztönző hatására az idén csaknem 860 hektáron termeszt cukorrépát a Béke tsz jól összeszokott cukorrépás gárdája, gondolkodóba csak az ejti őket: miért részesítik nagyobb előnyben az új feltételek alapján azokat, akik csak most vállalkoznak majd először a fontos növény vetésére? Természetesen ezen nem túl sokat meditálnak, hiszen a főnövényként kezelt cukortermelés mellett jó néhány ágazat köti .még le energiáikat. Ott van például az állattartás, amely a répáért kapott nyersszeletet hasznosítja: 2500 tonna jut ebből a 340 tehénnek, amelyek tavaly több mint 4500 liter tejet adtak egyedenkénti éves átlagban. Emellett jut a szeletből — mintegy 300 tonnányi — a háztáji szarvasmarha- és juhállománynak is. További takarmánypótlásra és kiegészítésre pedig savót hordanak a gyopárosi tejüzemből. A jelenlegi 7500 literrel szemben a számítások szerint 1985-ben már 20 ezer litert vesznek át a savóból. Visszatérve a cukorrépatermesztőkre: annyi kívánkozik még ide, hogy a szokásos indulás előtti egész napos felkészítést és eligazítást most hétfőn tartották meg, s ha minden jól megy, a héten meg is kezdik a vetést. K. E. P. B15. számvetés a Békéscsabai Baromfitenyésztő Szakcsoportnál Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg a Békéscsabai Baromfitenyésztő Szakcsoport, és e másfél évtized alatt olyan eredményeket ért el, melyek figyelmet érdemelnek. A tagság és a vezetés a legkritikusabb helyzetben is úrrá tudott lenni a bajokon. Ebből következett, hogy a nehéz esztendőkben sem vált kétségessé a szakcsoport léte. A közelmúltban megtartott tagértekezleten Bakos Mihály szakcsoporti elnök különösen jó eredményekről adhatott számot. Ugyanis az 1980. évi termeltetési és értékesítési tervet magasan túlteljesítette a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ égisze alatt tevékenykedő szakcsoport. Az árutojás mennyiségét például 5 millió darabban határozták meg. Ezzel szemben több mint 6 millió 826 ezer darabot adtak le a szakcsoport tagjai, ami 43,6 százalékos túlteljesítésnek felel meg. Tyúkot a tervezett 6 ezer helyett 22 ezer 800-at értékesítettek. Ez a teljesítés 80 százalékkal magasabb, mint amennyit egy évvel ezelőtt elképzeltek. A 200 ezer naposcsibe helyett 381 ezer 700, a 11 ezer előnevelt jér- cével szemben pedig 21 ezer 300-at értékesítettek. Továbbá a tervezett 1 millió 580 ezer forint értékű naposcsibe helyett 2 millió 228 ezer forint értékű 'naposcsibét keltettek ki. És még csak a jelentősebbeket említettük. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek. Egyébként a Békéscsabai Baromfi- tenyésztő Szakcsoport tagjai 1980-ban a tervezett 20 millió 200 ezer forinttal szemben 27 millió 263 ezer forintos árbevételt teljesítettek, mellyel egy időben 217 ezer forintot meghaladó nyereség képződött. Az intéző bizottság — hallottuk Bakos Mihály elnöktől — mindent elkövetett azért, hogy az értékesítés zökkenőmentes legyen. Mint mondotta, a szakcsoport egyre több korrekt partnerral tart kapcsolatot. Olyanokkal, mint a körösladányi Magyar —Vietnami Barátság Tsz, melynek tésztaüzeméhez szállítanak hosszú idő óta tojást. Ugyanilyen megbízható partnernek tartja az intéző bizottság a gyomai Győzelem Tsz-t, mely a lecserélt tyúkállomány folyámatos átvételében partnere a szakcsoportnak. A kiegyensúlyozott termelésen túl e szakcsoport vagyoni helyzete is stabil. Álló- és forgóalapjának értéke meghaladja az 1 millió 300 ezer forintot. Részjegyalapja pedig megközelíti a 260 ezer forintot. A múlt évi eredményes tevékenység lehetővé tette, hogy fejlesztési alapra több mint 64 ezer, részjegy- és értékesítés utáni visszatérítésre 83 ezer, szociális és kulturális alapra 11 ezer forintot fordítson az intéző bizottság. Bakos Mihály elnök számvetésének befejező részében az 1981. évi tervet ismertette. Vagyis azt, hogy az intéző bizottság mit vár el a szakcsoport 172 tagjától. Mint mondotta, ebben az évben 28 millió 666 ezer forintos árbevételt terveznek. Hogy ez teljesüljön, a szakcsoport tagjainak 6 és fél millió darab árutojást, 16 ezer tyúkot, 52 ezer darab napos-, illetve 38 ezer előnevelt csibét kell leadniuk. Továbbá a szakcsoport saját keltetőüzemében ki kell keltetni 313 ezer naposcsibét. A sikeres évről szóló beszámolót elégedetten vették tudomásul a szakcsoport tagjai. Ebből következett, hogy a felszólalók túlnyomó része elismerően mondott véleményt az intéző bizottság munkájáról. És mert az idei esztendő árbevételét teljesíthetőnek ítélte meg a tagság, így azt egyhangúlag meg is szavazta. A tagértekezlet befejező aktusaként az intéző és ellenőrző bizottság újjáválasz- tására került sor. Az intéző bizottság elnökévé ismét Bakos Mihályt, az ellenőrző bizottság elnökévé pedig Gajdács Andrást választotta meg a szakcsoport tagsága. Balkus Imre Számítástechnika — vezetőknek A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés olyan számítástechnikai fejlesztésbe kezdett, melyet országosan is kiemelten kezelnek. Ahhoz, hogy a program sikeres legyen, a számítástechnikával majd kapcsolatba kerülő vezetőknek is ismerniük kell a számítógépek és számítógépes rendszerek1 működését. működtetését. Ezért a rendszerek bevezetése során oktatási és tájékoztatási terv alapján képzik ki a taggazdaságok szakembereit. Szinte hetenként kerül sor a rendszerindításhoz kapcsolódó tanfolyamokra, gyakoriak a tájékoztató jellegű, széles körű megbeszélések. Nemrég egy újabb, folyamatszervezői tanfolyam is indult. Március második felében Budapesten a Számítástechnikai Oktatási Központban kapnak egy-egy hetes továbbképzést a számítástechnikai programban részt vevő gazdaságok vezetői. A vezetők1 ilyen jellegű ' számítástechnikai képzése még újdonságnak számít hazánkban, a MÉM-tárca területén ez lesz az első ilyen tanfolyam. A tanfolyam tematikáját a" SZÁMOK és a BAGE szakemberei készítették, és az ehhez hasonló tanfolyamok a jövőben is folytatódni fognak. A BAGE tanfolyamainak a tapasztalatait is felhasználják a képzés fejlesztésében. A munkában részt vesz majd a MÉM számítás- technikai bizottsága is. Az új üzemben megkezdődött a próbagyártás Melléktermék-feldolgozó üzem épült Gyulán Békés megyében a mező- gazdasági nagyüzemekben a legnagyobb költséget, mintegy ötmilliárd forintot a takarmányfelhasználás jelenti. Évente 48—50 ezer vagon szemes, szálas és tömegta- • karmányt használnak fel. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy fehérjedús takarmányt állítsanak elő hulladékokból, kedvező önköltséggel és hatékonysággal. A gyulai termelőszövetkezetek közös vállalataként működő SERKÖV vezetői gondoltak egy nagyot és merészet ; elhatározták, hogy melléktermék-feldolgozó üzemet építenek, hiszen a megyében két olyan nagy élelmiszertermelő üzem is van — a BOV és a Gyulai Húskombinát — amelyből jelentős mennyiségű mellék- termék kerül ki. Az elmúlt napokban készült el a SERKÖV beruházásában az új üzem, amely évente 3500— 4000 tonna mellékterméket tud feldolgozni fehérjedús takarmánnyá. A BOV-tól évente 2500 tonna csirkelábat, fejet, belet és tojást kapnak, amelyből magas tápértékű takarmányt tudnak előállítani. Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezettől vásároltak egy használaton kívüli lucemaszárí- tó berendezést, amelyet kis átalakítással tudnak felhasználni takarmány előállítására. Mint köztudott, egy kilogramm sertéshús előállítására 4,20—4,30 kilogramm takarmányt használnak fel, egyes üzemekben, így a gyulai SERKÖV-ben is ez a mennyiség jóval kevesebb, nem éri el a 3 kiló 80 dekát. Az előzetes számítások szerint ezt még tovább tudják csökkenteni 3 kiló 50 dekára az új takarmány felhasználásával. A feldolgozó üzem beruházási költsége 6,2 millió forint, ami várhatóan három év alatt megtt -ül. Az üzem évente 20—24 millió forint termelési értéket állít elő. Kép, szöveg: Ormosi Péter Új piacokon az Endrődi Szabók Szarvasi állami Tangazdaság Húszezer hízott sertés egy évben Az Endrődi Szabó Szövetkezet már évek óta megbízható partnere több nagy nyugati cégnek. A világhírű Adidasszal fennálló kapcsolatuk már több éves, és a francia — parfümjeiről is ismert — Weil cég is régi vevőik közé tartozik. Ahhoz, hogy ilyen hosszú ideig bent tudnak maradni ezeken a piacokon, bizonyítja, hogy jobbat tudnak, mint a kon- kurrencia. Minőségben, megbízhatóságban állják a versenyt bárkivel. Ez rendkívül lényeges olyan szövetkezetnél. mely termelésének 90 százalékát tőkés bérmunkában végzi. Az Adidasnak tavaly 84 ezer szabadidő-ruhát készítettek, míg a Weilnek 21 ezer kabátot varrtak. Nagy vevőjük még a svéd Eska, mely, bárcsak tavaly rendelt először Endrődről, máris csaknem 24 ezer darabot. E megrendelések sikeres teljesítése azt jelentette, hogy az endrődi szabók anyagmentes termelési értéke hét százalékkal haladta meg az előirányzatot, miközben létszámuk csökkent. Sikerült elérni 3 százalékos árszintnövekedést is, ennek eredményeként nyereségük elérte a 11 százalékot. Mindez lehetőséget nyújtott arra, hogy csaknem hat százalékkal növeljék a béreket. A szövetkezetnél még az elmúlt évben elkezdődött egy beruházás, melyet télen a fagyok miatt abba kellett hagyni. Most újult lendülettel hozzáláttak az üzemcsarnok építéséhez, ahol majd a szabászat kap helyet. így, várhatóan még az ősszel, zárt technológiájúvá tudják tenni a teljes termelést. Az idei évre egyébként a tavalyihoz hasonló tervet készítettek. Mindkét fő ter- mékcsoportukban, a szabadidő-ruhákban és -kabátokban, nyugati partnereik előzetes igénybejelentésekkel gyakorlatilag teljes kapacitásukat lekötötték. Régi partnereik, és a tavaly hozzájuk csatlakozott svéd Eska mellett egy újabb jó hírű, NSZK- beli cégnek, a Peter Steine- bornnak is készítettek mintadarabokat. Jelentősebb szállításokról rövidesen megkezdődnek a tárgyalások. Ezzel egy időben több más partner is kereste velük a kapcsolatot. Alig egy esztendő telt el azóta, hogy összevonták a Szarvasi Állami Tangazdaságot és a Meliorációs Vállalat szarvasi egységeit. A párt és a gazdaság vezetői nagy gondot fordítottak arra, hogy zökkenőmentes legyen az átállás, hiszen nagyobb, szerteágazóbb feladatokat kellett megoldani, mint az előző esztendőkben. Az egységek vezetői minden területen nagy 'önállósággal dolgoztak. Az időjárás viszont nem kedvezett, a talaj adottság a különböző kerületekben változó, a csapadékelosztás időben és térben igen rapszodikus volt. Ennek ellenére jó eredménnyel zárták az V. ötéves terv utolsó esztendejét. A gazdaság összességében több mint 800 millió forint termelési értéket produkált, a tiszta nyereségük pedig 25 millió 965 ezer forint volt. Növénytermesztésben főleg az órménykúti és rózsási kerület produkált jelentős eredményeket. A gazdaság húsüzeme — amelyben egy esztendő alatt mintegy húszezer hízott sertést dolgoztak fel — 12 millió 925 ezer forint nyereséget hozott, a kedvezőtlen termés ellenére a rizsfeldolgozó üzem is eredménnyel zárt. Igaz, hogy menet közben a rizshántolás mellett aprómagtisztításra is berendezkedett az üzem, és már az első évben olyan eredménnyel dolgozott, hogy állandó program marad ez a tevékenység. Kiemelkedően magas volt az árbevétel és a nyereség is a meliorációs főmérnökségnél, meg a gépjavító gyárban. * Az állattenyésztés együttes ágazati eredménye ugyancsak javult a tervhez viszonyítva. A géppark jelentősen bővült, s a nagyteljesítményű gépek, gépsorok sokat segítettek abban, hogy kalászosokból, pillangós növényekből magas hozamokat érjenek el. A gazdaság 1300 kistermelővel — 600 a saját dolgozó — kötött szerződést. Így a háztáji gazdaságokból 1980- ban 17 ezer 423 hízott sertést vásárolt fel. Igaz, hogy egyéb módon is segítették ezt a tevékenységet: abraktakarmányt és tápot több mint ötmillió forint értékben adtak el a kistermelőknek, vemhes kocát, süldőt és hízóalapanyagot pedig kétmillió 700 ezer forint értékben. A Szarvasi Állami Tangazdaságban igen nagy gondot fordítanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. Szociálpolitikai célokra tavaly 13 millió 120 ezer forintot költöttek. A dolgozók lakásépítésének támogatására egymilliót adtak, védőruhára, védőitalra, védőételre pedig kétmillió 387 ezer forintot. Az üzemi konyhákon igen változatosan, ízletesen főznek, ehhez hozzájárul a saját húsüzem terméke is. Hazánk különböző tájain, a Szovjetunióban és az NDK-ban 439 dolgozó üdült. Az első közös esztendő tapasztalatai alapján a gazdaság különös gonddal készült fel a VI. ötéves terv első esztendejére. A meliorációs főmérnökség például 200 millió forint értékben vállal szerepet az éves termelésből, a gépjavító gyáregység pedig 120 millióval. Az egy tehénre jutó tejhozamot 298 literrel emelik, ami azt jelenti: egymillió literrel több tejet adnak a népgazdaságnak 1981-ben, mint egy évvel korábban. Az aprómagtisztí- tási terv 700 tonna. A rizs előfőző termelési terve 1255 tonna, ami háromszorosa az előző évinek.’ Gépvásárlásra, építkezésre és egyéb beruházásra 73 millió forintot költenek. A dolgozók fegyelmezett, jó munkával a tavalyinál is nagyobb eredmények elérésére vállalkoznak. A versenyvállalások teljesítéséhez a vezetőség minden segítséget megad. A. R. L. L. A csabrcndeki Egyetértés Termelőszövetkezet ezüstróka- farm létesítését határozta el. A törzsállomány fele már megérkezett a szövetkezet káptalanfai telepére. A képen: drágák?! vagyunk... (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS)
