Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

1981. március 17., kedd Kiállítások nyíltak Ruzicskay György alkotásaiból Minden szombat szabad 1982. szeptember: ötnapos tanítási hét az iskolákban Mindössze néhány hete annak, hogy a Minisztertanács ha­tározatot hozott: jövő esztendőtől kezdve hazánkban fokoza­tosan áttérünk a 40 órás munkahétre. Jó néhány iparágban, a népgazdaság számos területén — korábbi kísérletekből, részintézkedésekből adódóan — akadt már „előzetese” ennek az intézkedéssorozatnak. Az oktatás területén viszont — amelyre szintén vonatkozik ez a döntés, s amelynek helyze­téről már az előző parlamenti ülésszakon szólt a művelődési miniszter — előjeleiben és teendőit tekintve is különleges megoldásokat kíván a rövidített munkahét. Ruzicskay György Munká- csy-díjas érdemes művész al­kotásaiból kiállítások nyíltak a közelmúltban. Hollandiá­ban a magyar hetek alkal­mából nyílt Ruzicskay-tárlat. A hazánkban jól ismert — album formájában megje­lent — Fantasztikus utazás című rajzsorozat eredeti pél­dányait mutatták be. A so­rozat világkörüli útra „invi­tálja” a publikumot, nem maradt ki ebből Hol­landia sem. Így Amszter­damban nagy élményt jelen­tett a képzőművészet iránt érdeklődők számára. Magyarországon legutóbb a Petőfi Sándor Társaság és a városi-járási művelődési központ Kiskőrösön rende­zett nagyszabású kiállítást Ruzicskay György festőmű­vész rajzaiból» festményei­ből. Bemutatták többek kö­zött a Tessedik Sámuel élete című rajzsorozatot, Történel­mi kompozíciók, Párizs éle­te, költészete, Petőfi a pá- kozdi csatában, Bem és Pető­fi a piski csatában, Biokép, Géptragédia, és más címen készült festmények arattak nagy sikert. Kiskőrösön tisztelettel és nagy örömmel fogadták a kiállító művészt. Kiderült ugyanis — történelmi fel­jegyzések „tanúskodnak” ró­la —, hogy a Petőfi és Ru­zicskay család között baráti kapcsolat volt. Petőfi Sán­dor testvére, Petrovics Ist­ván Békés megyében-, Kis- csákón volt gazdatiszt. Vala­hányszor Szarvason járt, az ótemplommal szemben levő portán, Ruzycskay János há­zában — Ruzicskay György festőművész nagyapjánál — vendégeskedett. Sok kelle­mes napot töltött abban a házban, amelyben született és nevelkedett maga a festő­művész. A ház egy része ma is áll. Később, Petőfi Zoltán — aki Szarvason végezte tanul­mányait — ugyancsak ven­dégbarátságot tartott a. csa­láddal. Korán bekövetkezett halála előtt élete nagy sze­relmét is itt találta meg, a család Erzsiké nevű leánya volt a kedvese. Ä Tessedik Sámuel életét bemutató rajzsorozat oly­annyira megnyerte Kiskőrös város vezetőinek tetszését, hogy örömmel fogadnának egy hasonló sorozatot Petőfi Sándor életéről. Előzménynek tekinthető sza­kasz: a tizenegy napos taní­tási ciklus bevezetése, amely korántsem volt gondoktól mentes. Ez mindmáig az ál­talános iskolák „leckéje”, el­tekintve azoktól a kísérletre kijelölt középiskoláktól, ame­lyekben mintegy előkészüle­ti jelzésrendszerként tanul­mányozták a tizenegy napos oktatási hét kihatásait. Társadalmi vitára bocsátják A Köznevelés, a Művelő­dési Minisztérium oktatáspo­litikai hetilapja teljes társa­dalmi szinten szándékozik te­Tankönyvek két változatban Ezentúl élőre jelzik a tan­könyvigényeiket az általános is­kolák. A Művelődési Minisztéri­um közoktatási főosztályának intézkedése szerint már az 1981—82-es tanévre szükséges tan­könyvek megrendelésekor köz­ük, hogy az 1982—83-as tanévre a tankönyvek két változata közül melyiket igényli, és hány pél­dányban. Miként az intézkedés­ből kitűnik, az előzetes tájé­koztatás azért szükséges, hogy a kiadó és a terjesztő idejében gondoskodhassék a könyvellátás­ról, annyi tankönyvet nyomtas­sanak, amennyi szükséges. Az iskoláknak a tanulókat is tájé­koztatniuk kell arról, hogy a tan­könyvek melyik változatát hasz­nálják majd. Ebben a tanévben ugyanis némelyik iskola a-, első osztályos tanulókkal megvásárol­tatta az olvasókönyv mindkét változatát. Ez az eljárás a mi­nisztérium megállapítása szerint nem helyeselhető, mert egyes tankönyvek némely tanulóknál fölöslegesek, másoknak viszont hiányoznak. / Oktatáspolitikánknak megfele­lően a következő tanévekben is két változatban készülnek egyes tantárgyak tankönyvei. Az álta­lános iskolákban döntik el, hogy a kétféle tankönyv közül melyi­ket használják. A következő tan­években — ahogyan az oktatás során jobban megismerik mind­egyik változatot — módosulhat­nak az igények. Ezért is fontos, hogy előre jelezzék a várható szükségletet, amelyet a megren­deléskor természetesen némileg módosíthatnak. A gimnáziumi tankönyvek kü­lönböző változatait egyelőre nem kell előre megrendelni. Az oktatási főosztály azonban fel­hívta a gimnáziumok figyelmét is: idejében tájékoztassák a ta­nulókat arról, melyek azok a tankönyvek, amelyekből az 1981—82-es tanévben tanulnak majd. rét adni az 1982 szeptembe­rében tervezett ötnapos taní­tási hét bevezetésével kap­csolatos javaslatoknak. Igen nagy szükség van a vélemé­nyek egyeztetésére, a ta­pasztalatok és az ötletek ki­cserélésére! Olyan kérdések­re kell ugyanis megnyugtató és nemcsak egy tanévre szó­ló, hanem — esetleg — év­tizedekig érvényes feleletet kapni (lehetőleg konzultatív módszerek nyomán) mint: hogyan és miként célszerű majd beosztani a tanévet, ál­talános iskolákban, illfetve középiskolákban? Miként gazdálkodjék jól iskola és család a diákszombatokkal — ugyanakkor hogyan marad­jon mégis értékénél és mér­tékénél a tananyag? Az új beosztású iskolai rend meg­teremtésével mennyire gya­rapítható az otthoni diák­elfoglaltság? Az utóbbi év­tizedek szinte legnagyobb vállalkozása lesz az ötnapos tanítási hét megvalósítása. Kellő megalapozásának ilyen — társadalmi méretű — kon­zultációja tehát nemcsak hasznos, hanem elengedhe­tetlen is. Milyen hosszú legyen a tanév? A szocialista demokrácia szélesedésének egyik jele az oktatási szervek vélemény­kérő módszere. Nem a ter­vezett és immár bejelentett intézkedés megkérdőjelezését várják, hanem okos és hasz­nosítható tanácsokat, javas­latokat. Elképzelhető ugyan­is többféle módszer arra, hogy a nemrégiben korsze­rűsített tananyag ne rövi­düljön tovább, és hogy a ki­dolgozott, megújított tanter­vek, tanmenetek se károsod­janak. A változatok közül társadalmi méretű konzultá- c:óra tarthat igényt például olyan kérdés megítélése: meghosszabbítsák-e június végéig a szorgalmi időt? A hazai tanévbeosztásban korábban évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy június vé­génél előbb nem zárták be az iskolakapukat. Elképzel­hető a korábbi tanévkezdés is, hasonlóan jó néhány nyu­gat-európai ország oktatási menetrendjéhez ... Vagy: csússzanak-e át délutáni órákra a készségfejlesztő tár­gyak, netán legyen a mainál is több a hetedik és nyolca­dik tanítási óra. de ne nyúl­jon hosszabbra az iskolaév? E gondolatok megvalósítá­sának máris vannak pártfo­gói és ellenzői. Szülőktől is érdemes véleményeket ösz- szegyűjteni, hiszen a köz­ponti iiitézkedésnek koránt­sem öncélú szabadidő-növe­lés lesz a célja. Még csak az sem kizárólagos indíték, hogy a százezernél több, érintett pedagógus is méltán tarthat igényt rövidített munkaidő­re .Már az előkészítés idő­szakában is a társadalmi ér­dek a döntő. A vélemények kialakításá­nak egyik „leginkább racio­nális formája az lehet, ha a kisebb közösségek ötletei, gondolatai — kozmetikázás nélkül, átgondoltan, az egy­mástól elütő javaslatoknak helyt adva — eljutnak a he­lyi tanácsokhoz, illetve vál­lalkozik tolmácsolásukra adott esetben a szakszerve­zet”. Lényeges, hogy a javasla­tok kellő időben jussanak el az intézkedésre hivatott, ve­zető testületekhez — a mi­nisztériumba, a szakszerve­zeti központba, a fővárosi, megyei tanácsok művelődés- ügyi osztályaihoz. Várnak a szülők javaslatára Nehéz, fontos szerepet vál­lalnak a tizenegy napos ta­nítási ciklusban részt vevő középiskolák tantestületei. Az is fontos, hogy a szülői munkaközösségek tevékeny­ségét jól ismerő, sőt bizo­nyos értelemben szervező népfrontszakemberek is hal­lassák szavukat, éppen a szü­lői javaslatok, illetve gondo­latok tolmácsolásában. Több, mint másfél millió általános és középiskolás di­ák tervezett szabad szombat­járól, ennek pedagógiai vo­natkozásairól sokszor és sok fórumon kell szólni a követ­kező hónapokban. Csak he­lyeselhető, hogy az oktatási tárca nem hirdetett meg ele­ve elrendelt szabályokat, ha­nem megbízik — és bizonyos fokig rá is hagyatkozik a közös bölcsességből kovácso­lódó javaslatokra, a szak- szervezet álláspontját is be­leértve. A bizalom természetesen felelősségvállalást is feltéte­lez. Hiszen a közösen kiala­kított módszerek vizsgáznak majd a gyakorlatban, a min­den heti iskolai szabad szom­bat társadalmi, családi ha­tásában is. Várkonyj Margit KÉPERNYŐ Röpülj páva Az elmúlt néhány hét alatt a televíziónak talán nem volt még egy olyan népsze­rű műsora, mint a „Röpülj páva”. És olyan vitatott sem. „Nem igaz, hogy az ország népzenei kultúrája olyan, amilyennek ez a vetélkedő mutatja. Sokkal rosszabb és sokkal jobb” — írja Kiss Ferenc az Élet és Irodalom­ban. Tömör összefoglalása ez annak a sokakban megfogal­mazódott véleménynek, hogy ez a népzenei verseny igen messze esett eredeti céljától, törekvésétől. Attól, hogy fel­kutassa a még élő népzenei hagyományokat, s ország-vi­lág elé tárja ezt a felbecsül­hetetlen kincset. Hisz — ahogyan Kodály írja —, a népi kultúrát mindig újra és újra fel kell fedezni. A „Pává”-nak ebben az évben különleges aktualitást adott a Bartók-centenárium. Nemcsak ezért, de bízva a gyakorlat jobbító erejében, sokat vártunk a negyedik népzenei versenytől. És mit kaptunk? Valamiféle egyve­leget, amelyben az. operett­stílusú magyarnóta-éneklés ugyanúgy helyet kapott, mint a kottából „mulatozás”. Épp az hiányzott legjobban, ami egy ilyen műsor lénye­ge: az eredetiség. S erre jó példa volt a páva dombor­műve, amely — szerintem — inkább hasonlított egy feldíszített csirkéhez. Na­gyon rosszmájú lennék, ha azt mondanám, hogy ez az egész műsorra elmondható. És néhány szereplőhöz igaz­ságtalan is, hisz azért akadt a csillogó üveggolyók között valódi gyöngyszem is. Szvo- rák Katalin tiszta, zengő hangját hallani igazi élmény volt. Mégis elszomorító, hogy épp ő emelkedett ki maga­san a műsor színvonalából, mert ez — ha általánosíta­nánk —, azt jelentené, hogy a külföldön élő magyarok jobban őrzik a népzenei ha­gyományokat, mint az ittho­niak. A sok üröm mellett azért akadt öröm is: ezt pedig né­hány tizenéves együttes okoz­ta. Ha nem is a legmaga­sabb színvonalon, de szem­mel láthatóan nagy-nagy örömmel énekeltek, zenéltek. Így van remény arra, hogy lesz Sebőéknek utánpótlása. Az idősebbekről annyit:ben­nük még él az eredeti nép­dal, s otthon, baráti körben bizonyára őszintén, tisztán tudnak énekelni. A kamerák kereszttüzében azonban hangjuk valahogy hamissá vált. Lehet, hogy azért, mert egy vélt elvárásnak próbál­tak eleget tenni? Az idei „Röpülj páva” ta­lán felkiáltójelnek volt jó, jelezve, hogy nem a hamis, rossz hagyományokat kell őrizni. Hisz a páva kényes madár. Ha nem úgy nyúlnak hozzá, ahogy kellene, egy­szer — esetleg végleg — valóban elröpül. — gubucz — a. 's, , \ ISr* Az Állami Balett Intézet végzős növendékei az V., VI. és VIII. évfolyam legjobb táncosaival már az év végi vizsga­koncertre készülnek. Éhn Éva mesternő irányításával a Hattyúk tava balettet próbálják, a herceg szerepét Mészáros László, az Operaház művésze táncolja. Képünkön: néha bi­zony fárasztó a vizsga... (MTI-fotó — Benkő Imre felvétele — KS) MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Történelem — cselekvés — nemzedékek. 8.57: Nóták. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Operakórusok. 11.05: Haydn-müvek. 11.40: A sötétség mélyén. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: Hangverseny délidőben. A Győri Filharmonikus zene­kar játszik. 13.55: Népdalok, néptáncok. 14.40: Élő világirodalom. 15.10 :A Budapesti Tanítóképző Főiskola énekkara énekel. 15.28 • Nyitnikék. 16.05: A Tátrai vonósnégyes ját­szik. 17.07: Mozgásterek. Ráckeve év­gyűrűi. 17.32: West Side-i történet. 17.45: A Szabó család. 19.15: Mindenki zeneiskolája. Táncoljunk! — II. rész. 20.01: Hová lett a TTF? 20.31: A Belügyminisztérium Du­na Művészegyüttesének né­pi zenekara játszik Mészá­ros Tivadar vezetésével. Kerekes Tóth Erzsébet és Tekeres Sándor népdalokat énekel. 21.05: Húszas stúdió. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Regina Resnik operaáriákat énekel. 22.58! Késő este. Bakonyi Péter tízperce. 23.08: A Moszkvai Nagyszínház kamarazenekarának hang­versenye. 0.10: Magyar művek rézfúvó­sokra. PETŐFI RADIO 8.05: Szovjet dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.33: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 12.33: Melódiakoktél. 13.29: Concertino Praga ’80. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Moszkvából érkezett. 19.03: Nemzetiségeink zenéjéből magyar zeneszerzők feldol­gozásában. 19.20: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyó­iratban? 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Félóra anekdota. 21.03: örökzöld dallamok. 21.58: Hubay Jenő csárdajelene­teiből, Farkas Gyula hang- szerelésében. 22.20: Kurt Weill zenés játékai­ból. 23.15: A dzsessz a 70-es években. in. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 11.05 :* Dzsessz fel vételekből. 11.50: Simon Boceanegra. 13.07: Hajdú Mihály műveiből. 13.37: A magyar nyelv hete. 14.17: Zenekari muzsika. 16.05: Cozy Powell felvételeiből. 16.45: Labirintus. 17.00: Galina Kovaljova és Vla- gyiszlav Pjavko operaáriá­kat énekel. 17.34: Harminc perc alatt a föld körül. 18.04: Henryk Szeryng hegedül. Ingrid Haebler és Artur Rubinstein zongorázik. 19.05: Iskolarádió. 19.25: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkarának hang­versenye. Közben: kb. 20.15: Egy pálya vonzásában. Bodrossy Félix rendező- operatőrrel beszélget Tar- nay Márta. Kb. 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.15: Buffókettősök operákból. 21.30: Romantikus szerzők mü­veiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Klasszikus keringők. 17.15: Játszva tanítani! Ripor­ter: Cseh Éva. 17.35: Jászsági nótafák népdalo­kat énekelnek. 17.40: Apró-cseprő közügyek. Szerkesztő: Pais Judit. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Generál együttes felvé­teleiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelözetes. BUDAPEST, TV, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Földrajz. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 9.05: Magyar irodalom. (Alt. isk. 1—4. oszt.) (f.-f.) 9.30: Óvodások fiimmüsora. 1. Varázsdoboz, (ism.) (f.-f.) 2. A vadász, a kisfiú és a kutya, (ism.) (f.-f.) 9.50: Bélyegvilág, (ism.) 10.05: Földrajz. (Alt. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 10.50: Stop! 14.05: Iskolatévé. Stop! (ism.) 14.20: Magyar nyelv, (ism.) 14.35: Magyar irodalom. (ism.) <f.-f.) 15.00: Földrajz. (Ált. isk. 5. oszt.) (ism.) (f.-f.) 15.20: Földrajz. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism.) (f.-f.) 15.50: Napköziseknek — szakkö­röknek. A természet vála­szol. (ism.) 16.00: Mindenki iskolája. Föld­rajz. (f.-f.) 16.30: Kémia, (f.-f.) 17.05: Hírek, (f.-f.) 17.10: Rodopei házak. 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.30: Interjú, (ism.) 18.05: Egészségünkért. 18.15: Huszka-est Szegeden. ' (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Játék három percben. 20.05: Csendes Don. Szovjet film­sorozat. 21.10: Stúdió ’81. 22.10: Egy puccs anatómiája. Adalékok a spanyolországi helyzethez, (f-f.) 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Beszélgetés az operáról. Sztravinszkij: Léhaság út­ja című operájáról beszél­get Mihály András és An­tal Imre. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: A hatalom árnyékában. A múlt termése. 22.00: Testünk. Biológiai me­chanizmusok. BUKAREST 16.05: Iskola-tv. 17.10: Fiatalok klubja. 17.50: Egy mítosz nyomában. 18.25c Üttörő híradó. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Tv-ankét. 20.30: III. Richárd Shakespeare művének angol tv-változa- ta. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Akarni kell, merni kell. 18.15: Irodalmi klub. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Nyitott képernyő. 21.00: Három asszony. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Népszerű-tudományos film. 19.15: Kis koncert. 20.00: A legfontosabb a szere­lem. 20.55: Valami egészen személyes. 21.40: Huszonnégy óra. 22.05: Válogatás az iskolateleví­zió műsorából. SZÍNHÁZ A HÉTPETTYES LOVAG Békéscsabán, 15 órakor, Dörmö- gő D.-bérlet. JUTALOMJÁTÉK Békéscsabán, 19 órakor. Bajor G.-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A szikla barlang titka. 6 és 8 óra­kor: Bo'dogtalan kalap. Békés­csabai Szabadság; de. 10 és du. 4 órakor: Körhinta. 6 órakor: Apokalipszis most, I. II. Bé­késcsabai Terv: De hová tűnt a 7. század? Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A dominó elv, fél 8 órakor: Pantaleon és a hölgy­vendégek. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Detektív két tűz között. 7 órakor: A halál magnószala­gon érkezik. Orosházi Béke: 5 és negyed 8 órakor: Száll a kakukk fészkére. Orosházi Par­tizán: fél 4 órakor: Vágta a völgyben, fél 6 és fél 8 órakor: Ékszerrablás fényes nappal. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Há­lózat. 3 órakor: Főiskolás film­klub. 22 órakor: Viva, Mexikó!

Next

/
Thumbnails
Contents