Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

1981. március 1., vasárnap Kitekintés Gamle By — az arhusi skanzen A skanzen — skandináv fogalom. Az első szabadtéri múzeum alapítása Artur Ha- zelius nevéhez fűződik. A stockholmi skanzent 1891-ben létesítették, azzal a céllal, hogy megőrizzék a múlt egy részét — régi épületeket, használati eszközöket, a vi­déki életforma tárgyi és tör­ténelmi emlékeit. A stock­holmi skanzen példájára számos más svéd, norvég, finn és dán városban építet­tek skanzent — megmentve a falusi épületeket, munka­eszközöket. Később az egész világon elterjedt ez a fajta mentési munka — a kihalás­ra ítélt falusi épületeket konzerválták, és új helyen, az eredeti formájában, az eredeti anyag felhasználásá­val újból felépítették. (Ma­gyarországon az utóbbi években kezdték a zalaeger­szegi és a szentendrei skan­zen építését.) A XX. század azonban nemcsak a falusi életformát változtatta meg. Sorra el­tűnteti a kisvárosok hajdani jellegzetességeit, épületeit, kisiparát, kistermelő műhe­lyeit. Dániában, a Jyland-félszi­get középső részén fekvő Arhus városában a skanzen az 1600—1860-as évek kisvá­rosi életét mutatja be. S bár Dánia-szerte jól karbantar­tott óvárosok őrzik a múlt egy-egy darabját — az ar­husi skanzen, a Gamle By, olyan hangulatos, mintha századokkal ezelőtti kisvá­rosba csöppentünk volna. A város kellős közepén, a botanikus kert szomszédsá­gában, folyóparton, szűk ut­cák vezetik a látogatót. Be­térhetünk a korhűen beren­dezett polgárházakba, a mó­dos családok pompakedvelő berendezései, dísztárgyai, bú­torai, az egyszerűbb embe­rek praktikus holmijai, vise­letéi, mind-mind a múltról mesélnek. A Dánia különböző részei­ből összegyűjtött épületek komplett várossá egyesültek itt. A főtéren áll a Gamle By ékszere, az 1597-ből való polgármesterház. Közelében az iskola, a piactér, kúttal. A folyó malomkerekeket hajt, a malomban lisztet őrölnek. A Fehér Hattyú pa­tika porcelán tégelyeivel, kémcsöveivel olyan, mint egy varázskonyha. Az egy­kori hajóskapitány háza meg­annyi tengerészeti emlékkel van tele. És felépítettek itt 55 ipa­rosműhelyt kihaló vagy ma is virágzó szakmák hajdani szerszámaival. Az egyik mű­hely már csak múzeum, a másikban — bár főleg turis­taattrakcióként — most is dolgozik a mester. A mézes- kalácsos kirakata szívet, pe­recet kínál, s a gyerekek hosszú sora sohasem fogy el a pult elől. A fazekas a tu­risták szeme láttára koron- golja edényeit. A kötélverés, a szíjgyártás műhelytitkaiba is beavatják a látogatót. A gyertyaöntő cégére csillárt formáz, amelyre természete­sen gyertyák függeszkednek. A szitaszövő műhelyében ott az alapítás évszáma: 1741. A pipakészítő különleges fara­gott fejű szívnivalókat kí­nál. A csizmadia korhű bocs- korai mellett fatalpú szan­dálokat is árul. A kádár mi­niatűr hordói jó ajándékoz- nivalók. A sörfőzőmester friss italai kellemesen üdí­tenek a múltbéli sétán. Az üvegfúvó hosszú lélegzettel és gyors kézzel pörgeti-fújja a kecses kelyheket, vázákat, üvegdíszeket. És hogy mi­csoda fejrevalókat hordtak hajdanán — megcsodálhat­juk a kalaposmester modell- jein. De megannyi érdekes látnivaló az aranyműves, a könyvkötő, a kovács, a szo­bafestő, az asztalos, a kosár­fonó vagy a kerékgyártómű­hely á több száz éves szer­számokkal, és többnyire fia­tal mesterekkel. Akik babo­nás ügyességgel elevenítik fel a rég volt módszereket, munkafogásokat. Mintha egy színes, szélesvásznú történel­mi filmben járnánk magunk is... Kádár Márta Az arhusi skanzen mindig forgalmas utcáin A mézeskalácsosnál Kert — háztáji Kora tavasz a kiskertben Tudomány — technika GÉPESÍTETT ÚSZÓMEDENCE Svéd mérnökök elkészítet­ték egy olyan 7,3 méter hosszú, 3,1 méter széles és 3,3 méter magas úszómeden­ce tervét — a hozzá tarto­zó berendezésekkel együtt—, amelyben két szivattyú sza­bályozható sebességgel ára­moltatja a vizet. A víz se­bessége 0,02 m másodpercen­kénti fokozatban 0-tól 2 m/ mp-ig szabályozható. Az úszó egy helyben úszhat a medencében, s a mozgása egy 2,5x1,5 méteres üvegab­lakon át megfigyelhető és fényképezhető. Az áramlás­sal szemben úszóra rászerel- hetők az egyébként csak a laboratóriumokban használt mérőműszerek, például egy maszk, amelyen át a levegőt veszi, miközben a medence melletti helyiségben műsze­rek rögzítik a szív működé­sét és az izmai által termelt áram görbéjét. Mérni lehet az ízületek elhasználódását is. A berendezést biztonsági hálóval és vészkapcsolóval is ellátták. BÉKAMÉREG Azt már régóta ismeri a tudomány, hogy bizonyos bé­kák bőrmi rigyváladéka az emlős állatokra is hatással van, például megnöveli a szívizom teljesítményét. Ezért az ilyen mirigyterméket — a kínai gyógyászati tapaszta­latok alapján — a XVII. és a XVIII. században Európá­ban is felhasználták a szív gyógyítására. Legújabban csehszlovák kutatók a vörös hasú unka bőrének mirigyváladékában egy olyan alkotórészt —ami- nósavakból felépülő pepiidet — fedeztek fel, amelynek hatása az ilyen vegyületek közül eddig a legerősebb. A kísérletek során ennek az anyagnak — a bombeszinnek — már az egymilliomod grammja is jelentősen meg­növelte a kutyák vérnyomá­sát, és teljesen megállította a vizeletképzést az állatok veséjében. SZÁRÍTOTT GYÓGYISZAP Az Ogyessza környéki Ku- jalnyickij fürdő gyógyiszap- készletét 28 millió tonnára becsülik a kutatók. Az Uk­rán Egészségügyi Miniszté­rium gyógyvizekkel foglalko­zó kutatóintézete három évig vizsgálta a sós fürdő vizének és iszapjának összetételét. Megállapították, hogy a je­lenlegi felhasználási szint mellett ez az iszapmennyiség 1300 évre elegendő. Kidol­goztak egy olyan szárítási el­járást, amelynek során a gyógyiszap hasznos alkotó­elemei nem károsodnak, és a por az iszap gyógyító tulaj­donságait hosszú időn át megőrzi. A fürdő közelében üzemet építenek a gyógy­iszap szárítására és csoma­golására. Igaz ugyan, hogy a hőmé­rőt figyelve még tél van — de a kiskert munkáival már nem szabad késlekedni. Amennyiben új szőlőt vagy gyümölcsöst akarunk telepí­teni, akkor nagyon sok szem­pontot kell figyelembe ven­ni, mert ez a munka Hosszú időre meghatározó jellegű. Oltványt csakis faiskolából, illetve megbízható helyről szerezzünk be. A gyümölcs­faoltvány egészséges, egye­nes törzsű, jól fejlett és ép gyakérzetű legyen. Lényeges, hogy minél fiatalabb legyen az oltvány — illetve két­évesnél idősebbet semmilyen körülmények között ne vá­sároljunk meg. A telepílest természetesen mindig talaj­előkészítés előzze meg. A már korábbi telepítésű szőlőgyümölcsösben a met­szési munkákat kell elvégez­ni. A venyige összegyűjtésé­vel és kihordásával egy idő­ben égessük el rögtön a pajzstetvek és atkák telelő alakjaival fertőzött vesszőré­szeket. Az évi első permete­zést mindig áztatásszerűen kell végezni, erre a téli hi” g-'tású mészkénlé a legmeg­felelőbb. Ilyenkor már meg­jelennek a szőlő kora tavaszi kártevői. Az atkakártevők közül a szőlőlevélatka és a szőlőgubacsatka; a rovarkár­tevők közül pedig a szőlő- ilonca és a kendermagbogár ellen kell védekezni. A gyümölcsfák is- bőven adnak tennivalót. Legsürge­tőbbek a mechanikai véde­kezés munkái, vagyis a vas­tagabb ágrészek és a törzs kaparása. A kaparékot gyűjt­sük össze és égessük el, így a további fertőzéseknek ele­jét tudjuk venni. El kell tá­volítani továbbá a pajzstet­vekkel és a lisztharmattal fertőzött gallyakat, vessző­ket, a fákon található her­nyófészkeket és a gyümölcs- múmiákat. Amennyiben ezt a munkát elhanyagoljuk — a későbbiekben már nem pó­tolhatjuk. Ilyenkor kell a be­sűrűsödött koronát is kirit­kítani. Nagyon fontos min­den gyümölcsfa részére a tél végi lemosó permetezés. (Ezt a mechanikai védekezés munkái után végezzük!) Almagyümölcsösben min­den körülmények között még a rügypattanás előtt végez­zük el ezt a permetezést. Igen jó hatású a Novenda 2 százalékos oldata. Előnyös a téli higítású mészkénlé hasz­nálata is. A gyümölcsfaolaj használatával vigyázni kell, ne feledjük el, hogy csak há­romévenként szabad alkal­mazni; 5 százalékos tömény­ségben. A továbbiakban na­gyon fontos a lisztharmat el­leni védekezés. Rézoxiklo- rid 50 WP 0,3 százalék plusz Ditrifon 50 WP 0,2 százalék plusz Thiovit 0,75 százalék keverékével permetezzünk. Ahol varasodás veszélye van, ott Mancokár 0,3 százalékos lével az idősebb és fiatalabb fákat egyaránt permetezzük le. A körtefák tél végi lemosó permetezését DNOC tartal­mú növényvédő szerekkel végezzük. Rügyfakadás után kell elkezdeni, és az egész termésérés utáni időszakig folyamatosan kell védekezni a varasodás ellen. Rézoxiklo- rid 50 WP 0,3 százalék, Cup- rosan Super D 0,3—0,5 szá­zalékos permeflét használ­junk. A kajszi- és őszibarackfá­kat is áztatásszerűen kell le­permetezni. Bordódé 2 szá­zalékos oldata a legmegfele­lőbb. Rügypattanáskor ro­varölő szerek használatára van szükség, így tudunk vé­dekezni a pajzstetvek, rügy- sodrók és barackmolyok el­len. (Bordóilé 2 százalékos oldata: 1 liter víz plusz 2 dkg rézgálic és 1 dkg oltat­lan vagy 20 dkg oltott mész.) A cseresznye- és meggyfá­kat szintén még rügypatta­nás előtt kell tél végi lemo­só permetezésben részesíte­ni. Neopol 5 százalékos hígí­tásban vagy téli higítású mészkénlével. A szilva- és ringlófákat háromévenként kell gyü­mölcsolajjal kezelni a rovar- kártevők ellen. A bogyós gyümölcsűek (málna, köszméte, ribizli) ko­ra tavasszal először is me­chanikai védekezésekre szo­rulnak. Csak azután követ­kezhet a levélfoltosság és a rovarkártevők elleni perme­tezés. Kombinált növényvédő szerként Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos és a Sa- tox 20 SCW 0,4 százalékos lé szükséges. A vesszőfoltosság ellen pedig Orthocid 0,3 szá­zalék vagy Rézoxiklorid 50 WP 0,5 százalékos permete­zés szükséges. Február végétől — márci­us végéig a hidegtűrő növé­nyek magvait vethetjük. Sár­garépa (murok), petrezse­lyem (fehér gyökér), hóna­pos retek, hagymafélék ve­tése és dugványozása; fejes saláta, sóska, spenót, borsó vetése időszerű. Egyes zöld­ségfajoknál (uborka, zeller) előnyös a magot előcsíráztat­ni. Amennyiben mód van rá, akkor a vetőmagot csáváz­zuk. Legjobb a Faltán vagy TMTD hatóanyagú szer. A magokat legalább öt percig csávázzuk. A különféle palánták és magok beszerzése előtt gon­doljuk meg alaposan, hogy virágoskertünket ebben az évben hogyan kívánjuk ren­dezni. Kalocsay Klári Egészség — higiénia Lehet-e szépíteni a szép löt? A tavasz közeledtével a szeplő azoknak is gondot okozhat, akiket egyébként ez nem szokott foglalkoztatni. A szeplő nem más, mint a bőrfesték felszaporodása, or­vosi szempontból pigmentza­varok csoportjába tartozik (ephelides). Meg kell külön­böztetni az anyajegyektől (macula). A magyar nyelv­ben szeplőről beszélünk, pe­dig minden esetben szeplők- ről kell szólnunk, hiszen ép­pen az a jellemzője, hogy csoportosan fordul elő. Oly­kor több száz, apróbb-na- gyobb sárgásbarna foltocska található az arcon, a karo­kon, olykor a vállon. A szeplő egy része hor­monzavar következménye, más része ismeretlen eredetű, de minden életkorban előfor­dulhat. Egyik fajtájuk első­sorban a serdülőkorban gya­koribb, amit éppen ezért ma­gyarázhat a megváltozott hormonműködés. Más a helyzet azoknál, akik gyerekkoruk óta szeplősek. Ezek, az elsősorban szőke vagy vörös hajú emberek többségükben egész életük­ben szeplősek maradnak, bár az életkor előrehaladtával szeplőik jórészt elhalványod­nak. Ma már a modern koz­metikai kezelések sokat te­hetnek a szeplők elhalványí- tásáért. Az orvosi kezelés mellett természetesen óva­kodni kell a napfénytől, és tanácsos fényvédő kenőcsöt használni. Más a helyzet az anyaje­gyekkel, a maculákkal. Ezek különféle nagyságú, gyakran a bőrből kiemelkedő kerek vagy ovális elváltozások. Le­hetnek világos- vagy sötét­barnák, a test bármely ré­szén előfordulhatnak. Az ap­róbbak, a lencse nagyságúak nem szoktak problémát okozni. A múlt századig, de egyes népeknél még ma is divat ilyen mesterséges anyajegyet festeni vagy ra­gasztani. Ez hozzátartozott a nők szépítkezéséhez. Kellemetlenséget inkább csak akkor okoz, ha túl nagy, ha esetleg a felszínén szőr­növekedés indul meg, vagy ha az arcon túl nagy helyet foglal el. Az anyajegyek egy másik része piros vagy lilás elszíneződésű, környezetéből vagy kiemelkedik vagy nem. Ezek többsége apró értágu- latok tömegéből áll, más ré­szük a bőr hámképződési za­varával vagy anyagcsere- zavarával függ össze. Az anyajegyek eltüntetése komoly orvosi feladat, álta­lában csak akkor vállalkoz­nak rá, ha ezt az anyajegy jellege, szerkezete, elhelyez­kedése lehetővé teszi. A döntést minden esetben gon­dos orvosi vizsgálat előzi meg. Minden szeplősség, min­den anyajegyváltozás egyéni, nem uniformizálható. Ezért kell beszélni róla, mert a bőrgyógyászati szakrendelé­seken kozmetológiai szakta­nácsadás is folyik, és ez min­denkinek egyéni segítséget vagy konkrét gyógykezelést is nyújt. Dr. König János, a Vöröskereszt egészségnevelési munkabizottság elnöke Rajz a skanzen műhelyeiről, előtérben a gyertyaöntő üzlete

Next

/
Thumbnails
Contents