Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-17 / 64. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LOPJA 1981. MÁRCIUS 17., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM Vasárnap befejeződött a Hazafias Népfront VII. kongresszusa Vasárnap, március idusán reggel 9 órakor, az építők székházában folytatta munkáját a Hazafias Népfront VII. kongresszusának 1100 küldötte és meghívottja. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, valamint politikai, állami és társadalmi életünk több más vezető képviselője. A beszámolók és az előter7» mm fj* jesztések fölötti vitában elsőként Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke kapott szót. A felszólaló az immár három évtizedes népfront-tanács együttműködés kapcsán úgy fogalmazott: amikor a tanácsi szervek a népfrontbizottságokkal közösen kialakított célokért, a népfrontmozgalom által nyújtott kereteket fehasználva tevékenykednek, akkor maguk is népfrontpolitikát, népfrontprogramot valósítanak meg. Ennek a — mint mondta — gyümölcsöző együttműködésnek jó példája, hogy a múlt év őszén, a népfrontbizottságok újjáválasztásá- val egybekötött falugyűléseken több százezer résztvevő közül mintegy 30 ezer állampolgár mondta el véleményét. Ugyanígy, a városokban is nagy társadalmi erőt képvisel a nemrég újjáválasztott 18 ezer lakó- és utcabizottság. A közélet nyílt fórumai ezek. A falugyűléseket, a városkörzeti tanácskozásokat és a közvetlen demokrácia más fórumait úgy lehet az eddiginél is aktívabbá és hasznosabbá tenni, ha azokon a tanácsok vezetői minden közérdekű kérdésről tájékoztatják a lakosságot, kikérik a véleményét, s érdemi intézkedést tesznek vagy választ adnak minden elhangzott javaslatra, észrevételre. Másodiknak Lakatos László gépkezelő (Borsod-Abaúj- Zemplén) szólalt fel. Gosztonyl János, a Magyarok Világszövetségének főtitkára a világszövetség törekvéseiről, a tőkés országokban élő több mint egymillió 300 ezres magyarsággal való kapcsolattartásról szólt. Viszonyunk az emigrációhoz összhangban áll politikánk lény egével — mondotta. Mindenkinek — bármikor hagyta el az országot — azt kívánjuk, találja meg boldogulását ott, ahol él. Hozzánk legközelebb azok a haladó gondolkodású magyarok állnak, akik új hazájukban is a békéért, a nemzetközi együttműködésért szállnak síkra; barátai a Magyar Népköztársaságnak, és velünk a kapcsolatok bővítését szorgalmazzák. Az emigráció többségét ma már a hazánkkal lojális, illetve nem ellenséges rétegek alkotják. A növekvő lojalitásban alapvető szerepe politikánknak van,^nemzetközi tekintélyünk gyarapodásának, hazánk gazdasági fejlődésének, elért életszínvonalunknak, országunk politikai stabilitásának, az erősödő nemzeti egységnek. Ifjabb Fazekas Lajos, a népművészet ifjú mestere (Hajdú-Bihar megye) hozzászólását követően Szoko- lay Sándor. Kossuth-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára emlékeztetett arra, hogy néhány nap múlva, március 25-én emlékezünk Bartók Béla születésének 100. évfordulójára. Az ünneplésnél azonban sokkal többre van szükség, életéből, műveiből új erőt kell meríteni. A formális ünneplés csak közömbössé tesz, megfoszt mindenkit az újraélés örömétől, az új felismerések és felfedezések izgalmától, az igazi élmények varázsától. Kodály szavaival: Bartók diadalmas, végleges hazatérésének feltétele a zeneileg művelt ország. A jövőt csak a gyermekeken át lehet alakítani, azonban a zenei károkozók, a zenei selejt soha nem tapasztalt özöne és zajártalma zúdul az ifjúságra, aki így nem a tiszta forrásból merít. Dr. Bartha Tibor, a tiszántúli református egyház- kerület püspöke, a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke, a magyar protestáns és ortodox egyházak nevében kért szót, kifejezve reményét, hogy mondandója az izraelita hitközösség és az unitárius egyház véleményét is tükrözi. Elmondta: hazánkban az állam és az egyházak viszonya úgy alakult az elwít múlt harminc év során, hogy ma már nemcsak jó viszonyról, hanem együttműködésről lehet beszélni. A Hazafias Népfront jelentős szerepet játszik a magyarországi egyházak és különböző vallási közösségek életében azzal, hogy keretet biztosít, lehetőséget ad a hivő lakosságnak, A kétnapos kongresszusi vitát Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára foglalta össze. Visszaidézte az elhangzott beszámoló zárógondolatát, amely szerint a küldötteket az egyetértés hozta el a kongresszusra. A megállapítás igazságát a felszólalások is tükrözték, még azok a vélemények is, amelyek a közéletben kétségtelenül fellelhető visszásságokat körvonalazták. Ezek az ellentmondások ismertek, tudottak, s* feloldásukért együttesen kell cselekedni. A mdzgalom főtitkára Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának felszólalásából merítve hangsúlyozta: a népfront harmadvirágzását éli. Ez a párt elismerő szava a népfront . tevékenységéről. Olyan korszakban élünk, amelyben a mozgalom működési lehetőségei bővültek, s újabb területek nyílnak meg a cselekvés előtt. Ez úgy válik lehetővé, hogy a magyar társadalom a szociaaz egyházi szervezeteknek tevőleges részvételre a társadalom életében. A következő felszólaló Jónás Zoltán (Pest megye) volt. Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus" Szövetségének főtitkára — alkotmányban biztosított jogával élve — anyanyelvén kezdte hozzászólását, s a Magyarországon élő délszláv, német, román és szlovák nemzetiségek képviseletében beszélt. Hangsúlyozta: a különböző nemzetiségekhez tartozó állampolgárok jó politikai légkörben, munkával, tettekkel bizonyítják hűségüket hazájukhoz, a Magyar Népköztársasághoz, tudatos cselekvéssel járulnak hozzá a szocialista népi-nemzeti egység erősítéséhez. A magyar lakossággal együtt az ország igazi gazdáinak érzik magukat, a közös sors, a közös munka mind jobban elmélyíti az együvé- tartozást, a haza szolgálatának tudatát. A továbbiakban kapott szót Mészáros Imre (Vas megye), Siklósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat igazgatója, Horváth Béláné (Heves megye), dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád megye), Kanyar József (Somogy megye) és Pesta László, a Magyar Vöröskereszt budapesti szervezetének elnöke. Ezután Kovács Béla, a szerkesztő bizottság elnöke tett jelentést a kongresszus állásfoglalás-tervezetével, valamint a három témabizottság vitaanyagaival kapcsolatban beérkezett javaslatokról, észrevételekről. Ezek — mint mondta — nem indítványoztak lényeges változtatást a dokumentumokban, tartalmában és szellemében erősítették, megszövegezésükben pedig pontosították az előterjesztéseket. Valamennyi hasznos indítványt figyelembe _ vették a kongresszus dokumentumainak megfogalmazásakor. lizmus alapjainak lerakása után új politikai, gazdasági és kulturális feladatokat vállalhat. Nem tudtuk volna eredményeinket elérni a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának elfogadása és követése nélkül, ezért e politika szellemében kell a jövőben a jó szót eljuttatni azokhoz, akikhez eddig még nem jutott el. A kongresszus 37 felszólalását summázva Sarlós István leszögezte: a vita olyan képet adott a társadalomról, amely jelzi, miben vagyunk szilárdak és erősek, miben vagyunk gyengék, hol és min kell javítani. A távlat biztató, s már önmagában az is erőt ad, hogy a párt szervezi és irányítja népünk munkáját, támogatja a Hazafias Népfront tevékenységét. Az MSZMP számára a népfrontmozgalom erősítése nem taktikai lépés, hanem — még hosszú-hosszú ideig — stratégiai feladat. Vidékről és Budapestről, üzemekből és termelőszövetkezetekből, tudományos intézmé(Folytatás a 3. oldalon) 'éget crt a Hazafias Népfront kongresszusa. Képünkön: a kongresszus ülésterme a vasár- lapi tanácskozáson íTelefotói Sarlós István összefoglalója Koszorúzás Gyulán, a Petőfi-szobornál Megkezdődött a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozata Az idén 16. alkalommal köszöntjük a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében a három tavasz ünnepét; március 15-ét, március 21-ét és április 4rét. A FIN rendezvény- sorozata megyénkben a hét végén kezdődött. A kiemelt, megyei jelentőségű eseményekre március 15-én, vasárnap került sor. Békéscsabán a Kossuth téren az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront városi bizottsága rendezett koszorúzási ünnepséget. Petőfi Sándor Nemzeti dalát Nagyidai István színművész szavalta, majd Bana- dicsné Loránd Ibolya, a Hazafias Népfront békéscsabai városi bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, a város tanulóifjúságának, dolgozóinak képviselőit. Ünnepi beszédet Pataki István, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára mondott. Tisztelettel emlékezett 1848. márc'us idusára, a forradalmár if jakra, a szabadság hőseire. „Különös, nevezetes tál vasz volt 1848 tavasza. — mondta Pataki István — sokan és sokszor ünnepelték. Mi, most itt ünnepelve hitet teszünk március haladó eszméi mellett. Valljuk, hogy a márciusi ifjak örökösei vagyunk, hisszük és reméljük, méltó örökösei. De mi az örökség és mi a méltó folytatás? 1848 jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy a forradalom és szabadságharc résztvevői az ország lényeges kérdéseire a kor színvonalán, a haladó Európa eszményeitől vezetve keresték a választ. 1848. a maga ellentmondásaival együtt új, haladó rendet akart... Vannak fiatalok, akik úgy érzik, hogy megrövidítette őket az idő, az előttük járó nemzedékek már megvívták legendás harcukat, s nekik nem jutott más, mint a munka és tanulás. Pedig gondoljuk csak el, mit őriz meg a bennünket követő nemzedék számára mai tetteinkből az idő, miből ítélnek majd meg bennünket? Abból, ahogyan- az 1980-as években cselekedtünk a nép, a haza javára ... Ma a hétköznapok forradal- miságát vívjuk. Azt a küzdelmet, amely gondolkodást, tudást, állhatatosságot, műveltséget, egyszóval csendes hősiességet követel. Petőfi életművéhez, forradalmi hagyományainkhoz akkor vagyunk hűek, ha nem szólamokkal, nem öncélú romantikakereséssel, hanem cselekvéssel, munkával, tanulással vívjuk forradalmunkat. A hazát szeretni sokféleképpen lehet, de a ragaszkodást mérni csak egy módon: tettekkel.” Az ünnepi beszéd után a városi pártbizottság, a KISZ megyei és városi bizottsága, a Hazafias Népfront, az úttörőelnökségek, valamint számos békéscsabai KlSZ-szer- vezet, és a fegyveres testületek képviselői megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. Szintén március 15-én, vasárnap a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház- ban rendezte meg a KISZ Békés megyei és békéscsabai városi bizottsága, az SZMT, a megyei tanács művelődés(Foly tatás a 3. oldalon) A forradalmi dalok fesztiválján, a pódiumon a gyulai Erkel Gimnázium kamarakórusa
