Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS Bemutatkozik: A Békés megyei Tanács 1. számú Sütőipari Vállalata Ma már jóformán csak az öregek elmeséléseiből ismerjük, milyen volt az, amikor otthon sült a kenyér. Hihetetlen sok energiát kívánt a ropogós pékáru készítése. Egy egész éjszakán át serénykedhetett a háziasszony, mire hajnaltájt az asztalra tette a forró kenyeret. Napjainkra sokban változott, de sok tekintetben megmaradt a pékáruk előállításának hagyománya. Nem sok háznál találkozunk „hazai sülttel”, ám kenyeret, kiflit, zsömlét ma is fogyaszt mindenki. Megvásároljuk. Békéscsabán és környékén történetesen a Békés megyei Tanács 1. sz. Sütőipari Vállalatának termékét. Mi maradt változatlan? Az ízek, az illatok, s természetesen az alapanyag. De változatlan az is, hogy egyik legnehezebb szakma napjainkban a pékeké. Mi még forgolódunk az ágyban, amikor ők már serénykednek az üzemben. Hét üzemben napi 80 tonna kenyér S ami változott: nagyüzemi módon, sok-sok gép segítségével készítik áruikat. Ezzel természetesen megkönnyítve a munkát. De még így is sok ember kijelenti: „Nem cserélnék velük!” Ám az Alföldnek ezen a vidékén a múltban is, és ma is a jó kenyérnek kultusza volt, és van. A Békés megyei Tanács 1. sz. Sütőipari Vállalatára is jellemző volt az elavultság, a nehéz fizikai munka, a hosszú munkaidő. Az üzem először 1949 szeptemberében kezdte el a munkát. Akkoriban igen fáradságosan, naponta 40—45 mázsa kenyeret készítettek. Ezt megelőzően Békésen kisipari módon is folyt a kenyérgyártás, ők a későbbi átszervezés után kerültek a központhoz. Mező- berényben 1951 első felében kezdődött meg a munka, majd csatlakoztak a jelenlegi üzemi szervezethez. Ekkor még jobbára kézzel dagasztottak, a termelt árut kiskocsikon szállították az üzletekbe. Az elmúlt 30 évben azonban több szakaszban, de nagyon nagy fejlődésen ment keresztül a vállalat. Ezen belül is főként az utolsó évtizedben történt számos korszerűsítéssel, gépvásárlással könnyítették ezt a nehéz fizikai munkát. A parányi kis üzemeket folyamatosan megszüntették, és helyükbe jobb, korszerűbb, magasabb termelékenységű gépekkel felszerelt, jó minőségű kenyér és péksütemény gyártására alkalmas üzemeket,^ gyárakat létesítettek. Napjainkra a megnövekedett termelést 21 üzemmel szemben 7 üzemben, illetve gyárban végzik. Ebből négy Békéscsabán, egy Békésen, kettő pedig Mezőberényben üzemel. A három telephelyi körzeten túl 27 szakboltot működtetnek, amelyek többségében saját árut forgalIme a választék maznak. Egy érdekesség: e 27 kis egység tavalyi forgalma elérte a 100 millió forintot. Bevásárlóautóbusz A békéscsabai 1. sz. kenyérgyár — két műszakban — 240 mázsa kenyeret állít elő. Ezek közül a közkedvelt cipókenyér a legkedveltebb, de készül a felújított Szarvasi úti üzemben egykilós Alföldi, és hasonló nagyságú burgonyás kenyér is. Emellett egyébként további 50~fé- le terméket bocsátanak ki nap mint nap, a zsemlétől a mákos kalácsig, a pogácsától a briósig. Hogy termékeik mennyire közkedveltek, bizonyítja egy érdekes eset: a békéscsaba—egri buszjárat Köröstarcsán szinte minden esetben megáll, s az utazók, no meg a pilóta, ilyenkor jól bevásárol. De ugyanilyen jól ismert' Békéscsabán a Szarvasi úti kisbolt is, ahol a kamionok tartanak némi vásárlási szünetet. A békéscsabai vállalat termelésére jellemző, hogy az állandóan módosul, változik, elsősorban a lakossági igények szerint. A kenyér- és süteménytermelés választékának alakulását természetesen befolyásolja a gyártó kapacitás is. Az elmúlt ötéves terv során éppen ezért épült meg a békési 3. számú gyár süteménygyártó üzeme, ahol a helyi és a város környéki ellátást teljes egészében kielégítik, 6Őt, a megyeszékhelyre is jut termékeikből. De sok új termék gyártását folytatják, amelyben a saját maguk által kikísérletezették száma jelentős. Hz utánpótlásórt A vállalat vezetőinek, dolgozóinak régi törekvése, hogy a termelés feltételei javuljanak, s ennek folytán a termékek minősége is előnyére változzon. Ezt a célt sokoldalúan igyekeznek megvalósítani. A személyi és tárgyi feltételek javításával. az üzemi munkaszervezéssel, de a szocialista munkaverseny is sokat segít ebben. De elengedhetetlen feltétel a szakmai utánpótlás is. Éppen ezért jó kapcsolatot tartanak a szabadkígyósi szakmunkásképző iskolával. A kapcsolat egyik oldala: már az általános iskola végzős tanulóit felkeresik, és a fiatalok útjait az iskolával tartott kapcsolaton keresztül egyengetik. A tanulóidő alatt meglátogatják őket, szakmai gyakorlatokon az üzemeikben foglalkoztatják a fiatalokat, de az oklevél megszerzése után munkájukban is figyelemmel kísérik őket. A műszaki előrehaladással egyetemben a személyi feltételeket is alakítják. Részint a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolával tartanak kapcsolatot, de azzal is, hogy fiatal szakmunkásaikat középiskolába, teohnikusminősítőre küldik. 360 partner De térjünk vissza a hétköznapokhoz. A vállalat Békéscsabán és környékén 125 —130 ezer embert szolgál ki. Ehhez olyan mennyiségek gyártása szükséges, mint például: az idén januárban 2 millió 200 ezer péksüteményt készítettek. Tavaly egész évben pedig 27 milliót. Az idén januárban csaknem ezer tonna kenyér került ki a vállalat üzemeiből. E hatalmas mennyiségnek persze el kell jutnia a fogyasztóhoz is. A 27 kis bolt nem győzné a kiszolgálást. De hát a vállalatnak nem is célja, hogy önállóan forgalmazzon. Éppen ezért 360 kereskedelmi egységgel van kapcsolatuk, ahová saját gépkocsijaikon naponta több időpontban, az igény szerint szállítják termékeiket. Milyen egységekbe? Nos, a kiskereskedelem üzleteibe, üzemi büfékbe, vendéglőkbe, üzemi konyhákra, és sorolhatnánk tovább. 36 gépkocsi, több fordulóval viszi naponta a friss kenyeret és péksüteményt. így érthető, hogy a vállalatnál nemcsak a termelés, hanem a szállítás és értékesítés te igen nagy feladatot jelent. Éppen ezért az elmúlt években gépjármű- parkjukat 14 új célkarosszériás gépkocsi vásárlásával bővítették. A kiszállításhoz a higiénikus, könnyen tisztítható és előnyösen szállítható, tárolható műanyag rekeszeket használják, amelyből 500-at vásároltak. További fejlesztés Persze ezzel nem elégednek meg. A VI. ötéves tervben saját erőből és állami támogatással újabb beruházásba kezdenék. Ez annyit jelölt, hogy a békéscsabai üzem péksüteménygyártó részét korszerűsítik, vagyis rekonstrukciót hajtanak végre. Mi mindent jelenthet ez a jövőben? A minőség javulását, a választék bővítését, időmegtakarítást, és természetesen a dolgozóknak jobb munkakörülményeket. Még ez évben hozzálátnak a beruházáshoz. De úgy vélik, szükséges a mai napig fokozatosan fejlődött saját kereskedelmi bolthálózatot te erősíteni. Az első ilyen kis bolt 1969-ben nyílt meg Mezőberényben, s ma már több mint két tucat üzemel ezekből. A gyárak, üzemek, szállítóeszközök és boltok megfelelő üzemeltetéséhez, ezek felújításához, javításához kitűnő karbantartó szakmunkásokkal rendelkeznek. Az üzemi rekonstrukciókat, a gépkocsik javítását, karbantartását saját szakipa- ki részlegükkel végzik. Munkájuk során arra törekszenek, hogy következetesen kiszolgálják fogyasztóikat. Ennek érdekében a vállalat 530 tagú kollektívájából mintegy 470-en a szocialista munkaversenyben, s több mint 350-en a szocialista brigádokban végzik munkájukat. S nem beszélve arról, hogy sütőipari mim kásáik közül sokan évtizedeket töltöttek el a kemencék mellett, s ez további garanciája lehet annak, hogy mi fogyasztók kitűnő minőségű, friss, ropogós kenyérhez jutunk mindennap. — X — Formálódik a cipó Munkában a pékek
