Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

1981. március 13., péntek

Nem kell a segítség?

ELŐZMÉNYEK. Február 19-i keltezéssel meghívólevelet kapott megyénk 68 művelődési háza és* központja, 7 ifjúsági és úttörőháza, valamint a járási és városi közművelődési felügyelők, a városok és a nagyközségek általános iskolái a Békés megyei Művelődési Központtól. A jelentkezési nyomtatvánnyal felszerelt meghívó a március 7-én, szombaton sorra került „Nyitott ház — játszóház” című délutáni rendezvényre, illetve az azt délelőtt megelőző tanácskozásra, eszmecserére szólt, amelyet a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üt- törőházban tartottak. A levél címzése, szövege ^szerint az intézmények vezetőit, illetve — akadályoztatásuk esetén — munkatársait, a gyermekklubok — leginkább tiszteletdíjas — vezetőit várták erre az alkalomra.

Mindehhez még néhány dolgot hozzá kell tenni. A „Nyitott ház — játszóház” sorozatát annak jegyében indították, miszerint új, tartalmasabb, a közönség (és a leendő, a gyermekközönség!) igényeihez mindenben igazodó, azt szolgáló közművelődési formákra van szükség, azok fejlesztését és kibontakoztatását kell szorgalmazni, elősegíteni. A kezdeti lépésekről, az indulás időszakáról lapunk is több alkalommal beszámolt már.

A SZOMBATI ADATOK.

Harmincöt helyről érkezett vissza kitöltött jelentkezési lap. Közülük hatan csak a délelőtti tanácskozáson,

ugyancsak hatan a délutáni nyitott rendezvényen, tizenkilencen pedig az egész napi programon akartak részt venni. Végül 19-en jöttek el, és még tízen olyanok, akik előzetesen nem jelezték érkezésüket. A délelőtti tanácskozáson — amelyen Hollós Róbertné, a Népművelési Intézet munkatársa, a most kibontakozó mozgalom legismertebb szakértője, valamint dr. Lengyel Zsuzsa, az ELTE pszichológiai tanszékének tanára, a gyermektanár (-felnőtt) viszony egyik legavatottabb szakértője tartott vitát kiváltó előadást — 15 pedagógus és 11 népművelő vett részt. Közülük tízen *a kétegyházi iskolából jöttek.

Érdemes néhány pillanatig még tallózni a jelenléti ívek sorai között. Gyuláról egy népművelő és egy pedagógus, Orosházáról mindössze egy népművelő érkezett. A köz- művelődési felügyelők közül mindössze a békési vett részt, valamint o megye- székhely tanácsának köz- művelődési csoportja képviseltette magát. A „nyitott ház” akcióra vállalkozó intézmények közül sem a sar- kadiak, sem a nagyszénásiák, sem a békéscsaba-mezőme- gyeriek nem jöttek el. Ugyanez a helyzet a Sarkad cukorgyári, a gerendási, a tótkomlósi és a végegyházi művelődési házak esetében is: ezekben az intézményekben a közeljövőben a csabai ifjúsági ház szeretne játszóházprogramot rendezni. De ha megyénk közművelődési intézményhálózatában az úgynevezett körzeti központokat, illetve vezetőik és munkatársaik részvételi arányát nézzük, akkor is elkeserítő a kép: a mezőkovácsházi, a battonyai, a medgyes- egyházi, a tótkomlósi, a szeghalmi és a mezőberényi művelődési központokból és házakból — a jelek szerint — senki nem volt kíváncsi a tanácskozásra, a bemutató jellegű délutáni programokra. S ami talán a legelszo- morítóbb: Békéscsaba művelődési házaiból, iskoláiból sem tudtak eljönni...

De hadd álljon itt egy jó példa is: a medgyesegyhá- zi és a kétegyházi pedagógusok tanítványaikat is elhozták. Bizonyára abból a meggondolásból, hogy végső soron őértük van az egész ... Különben a délutáni, valóban „Nyitott ház — játszóház” rendezvényen több mint másfél száz gyerek vett részt; éppen annyian, hogy a gyerekek a féltucat színhelyen igazán kijátszhassák magukat, hogy mindenki eszközhöz, játékhoz, hasznos és értelmes elfoglaltsághoz juthasson.

AKKOR SZÜKSÉG VAN

RÄ? Mindenképpen. Mert egyrészt az akciósorozat társadalmi igényre épül. A népművelők és a pedagógusok is azért választották hivatásukat, hogy az emberek ismereteinek gyarapítását, kulturálódását, mindannyiunk életének jobbítását, gazdagítását szolgálják, segítsék. Elvileg tehát minden feltétel adott. Bár a szombati példa szerint csak külön- külön.

Az idézett. meghívó- levél végén nem szerepelt az a kitétel, miszerint X., vagy Y. megyei vezető utasítására a részvétel kötelező. Akik a levelet fogalmazták, úgy gondolták, hogy az ügy elég fontos ahhoz, hogy minden érdekelt saját, jól megfontolt érdekében eljöjjön.

A Megyei Művelődési Központ illetékes munkatársai remélhetően nem vonnak le kedvezőtlen következtetéseket a szombati „tapasztalatokból”. Bízunk abban, hogy a „véletlenek játszottak össze”, még akkor is, ha az ilyen nagy fokú érdektelenség nem az első eset! Üjabb tanácskozásokat, nemcsak székmelengetésre jó eszmecseréket terveznek a közeljövőben. Biztosak vagyunk abban, hogy megyénk népművelői és pedagógusai is rádöbbennek arra, hogy nem ellenük, hanem értük, azaz mostani és leendő közönségükért, diákjaikért van az egész. És akkor is kell ez, ha annyi értekezlet, ülés, székmelegítő elfoglaltság van nap mint nap. Mert szelektálni is kellene tudni. Valahogy ez is feladat. Főképpen ha NEVELŐK-rő\ van szó ...

Nemesi László

A medgyesegyházi művelődési ház szakkörei közül az egyik legkedveltebb a gyerekek hímzőköre. A többnyire felső tagozatos gyerekeket Szabó Andrásné tanítja a szép hímzés tudományára. A képen a szakkörvezető és három tanítványa

Fotó: Gál Edit

A TIT

irodalmi szakosztályának munkájáról

Másképpen felvételizni

A tudományos ismeretterjesztés egyik nagy területe az irodalom. A TIT irodalmi szakosztályának feladata az irodalomszeretet felkeltése, az olvasóvá nevelés, a művészeti szépségek iránti készség és az esztétikai érzék fejlesztése.

A TIT Békés megyei szervezetének irodalmi szakosztályában több mint 100 tag tevékenykedik, csaknem mindegyikük felsőfokú végzettségű. Héttagú vezetőség irányítja a munkát és tart fenn kapcsolatot más szervekkel. A legeredményesebb együttműködés a könyvtárakkal és az általános iskolákkal alakult ki.

Az elmúlt három évben az irodalmi rendezvények száma nem változott jelentősen megyénkben, viszont néhány ezerrel nőtt a hallgatóság száma. így az elmúlt évadban több mint 300 előadást mintegy 15 ezren hallgattak meg. A legnagyobb érdeklődés a XIX. századi magyar és világirodalom, a népi írók mozgalma, és az 1945 utáni prózairodalom iránt mutatkozott. A jövőben a szakosztály fontos feladatnak tartja az angol—amerikai és a német irodalom jobb megismertetését. Az irodalmi rendezvényeket ma már mind gyakrabban színesítik filmvetítéssel, előadóművészek közreműködésével. Az előadást gyakran hasznos vita, megbeszélés követi.

A megye járásaiban-váro- saiban különbözőek az irodalmi igények. Az elmúlt évadban élenjárt a szarvasi, a gyulai és a mezőkovácsházi járás, valamint Békéscsaba és Gyula nemcsak a rendezvények számát, de a hallgatóságot tekintve is. Évek óta alacsony viszont a Békés környékén és az Orosházán tartott előadások száma. A hallgatóság foglalkozás és kor szerinti megoszlása tükrözi a megye lakosságának összetételét. Legnagyobb számban a mezőgazdasági, az ipari munkások és a tanulók vettek részt az irodalmi rendezvényeken.

A szakosztály minden évben felméri az igényeket, majd témajavaslatokat készít. Az 1980/81-es évad témajavaslatában elsősorban a rétegigényeket vették figyelembe. Sorozatokat állítottak össze például a szocialista brigádok, a gyesen levő kismamák, a kollégista fiatalok és a katonák részére.

G. K.

U

j főiskolai, egyetemi felvételi rendszer lép életbe 1982-ben, illetve 1983-ban: adták tudtul a közelmúltban a napilapok és más tömegtájékoztatási eszközök. A legfontosabb változtatás tehát az lesz, hogy nem a két felvételi tantárgy, hanem hat — részben rendeletileg megszabott, részben egyénileg választható — tárgy átlageredménye jelenti majd a felvételhez szükséges pontszámok felét; felvételin nem húsz, hanem hatvan pont lesz a maximálisan elérhető legjobb eredmény.

Kicsit talán még kócosnak, nehezen megérthetőnek tűnik az új, a közelmúltban életbe lépett középiskolai tanterv „kifutásához” igazított felvételi rend. Az is furcsa, hogy a továbbtanulásra jelentkezettek a főiskolai, egyetemi felvételi bizottságtól a dolgozataikra, feleleteikre majd nem 0—5 közötti minősítő jegyeket, hanem 0—15 közötti pontszámokat kapnak.

Dehát mi tette szükségessé a változtatást? Elsősorban az, hogy egyre nyilvánvalóbbá válik: a ma még érvényben levő felvételi rendszer bizonyos fokú szakbarbárságot kíván meg azoktól a középiskolásoktól, akik egyetemre, főiskolára készülnek. Ez magával hozza azt is, hogy a felvételi tárgyak nem egyszer túlhajszolt tanulása az általános műveltséget megalapozó tárgyak és ismeretek elsajátításának rovására megy. Csökken tehát az általános műveltségi szint. Ha egy diák műszaki pályára készül, a matematikát és a fizikát tanulja, a többi tárgyra legfeljebb annyi időt hagy (kénytelen hagyni...), hogy az a tisztes közepes, esetleg jó meglegyen, hiszen „úgysem számít”. Például a két idegen nyelv elsajátítására sincs idő ... Egy mérnököt, közgazdászt pedig legalább két idegen nyelv felsőfokú ismereté nélkül sem ma, de főképpen a jövőben, elképzelni sem lehet!

Mindebből következik az úgynevezett és sokat emlegetett túlterheltség kérdése. Egyre többen vannak azok — pedagógusok, diákok, és néhányan a szülők közül is —, akik a diákok túlterheltsége és a kényelmesség között összefüggéseket látnak. S mindez nem a középiskolában, hanem jóval korábban kezdődik. Kényelmesség, mert a szülő rosszul értelmezett kötelességérzetétől vezéreltetve mindenféle külön órára, szakkörre, tanfolyamra járatja gyerekét. Az általános iskolai tanítás napi 4—6 órája szellemi és fizikai leterhelésnek is éppen elég — egy általános képességű gyereknek. Ebből úgy tűnhet, nincsen szükség az iskolán kívüli tanfolyamokra, szakkörökre, elfoglaltságra. Éppen ellenkezőleg! De csak

a gyerek érdeklődése, fizikai és szellemi tűrőképessége szerint. Mert ha „bírja”, akkor igenis tanuljon még egy nyelvet, legyen egy sportkör és két szakkör tagja, vállaljon mozgalmi munkát, látogassa az ismeretterjesztő előadásokat, rendezzen be otthon kis laboratóriumot, foglalkozzon azzal, amihez kedve van, amit képességei megengednek. Igen, ez a második megoldás sokkal fárasztóbb, ha úgy tetszik: munkaigényesebb a szülő részére. S talán elsősorban nem is anyagilag. S mindez hatványozottabban, az általános iskolás korban megfelelő irár nyitás esetében, 14—18 éves korban már sarkítottan, általában és jó esetben egyetlen szakma és hivatás irányába mutatóan jelentkezik. Tehát „beérik a gyümölcs”.

Az új felvételi — s ezáltal az új középiskolai egyéni tanulási és ismeretgyarapítási — rendszer miképpen szolgálja majd a szélesebb látókörű, valóban megalapozott általános és szakmai műveltségű, kiegyensúlyozott személyiségű értelmiség nevelését és képzését, azt még sejteni is alig lehet. Mint általában minden közoktatást érintő tervezetnek, ennek is lehetnek és vannak gyenge pontjai, kidolgozatlan részei. Például a külföldre jelentkezők új fajtájú felvételijéről még nem született döntés, ha egyáltalán lesz ilyen. A hazai felvételi rendszerben kialakított négyes követelményrendszer — a felkészültség, a tehetség, a rátermettség és a magatartás — elemei közül még mindig csak az első mérésére, megítélésére van kialakított módszer, s legfeljebb még a magatartás milyensége esik latba. Az új felvételi sem változtat (változtathat?) ezen, noha egyértelműen ideje lenne már a négyes egységet kialakítani.

A

kik most első, vagy i egyes esetekben második osztályos gimnazisták, szakközépiskolások, azok már az új rendszer szerint felvételiznek. Bizonyára számukra is furcsa még a hír. Egyet lehet tanácsolni: céltudatosan, önmaguk hasznára és ismereteik gyarapítására készüljenek nap mint nap. Vállaljanak annyit, amennyire lehetőségeik, tehetségük, képességük engedi. Először az érettségivel, az első nagy próbával kell megbirkózni, s majd utána talán a felvételivel. Mert ha ez a középiskolai tanulási, ismeretgyarapítási rendszer megvalósul, akkor nem lehet baj, ha „vastag boríték”, vagyis elutasító döntés érkezik a felvételi után. Hiszen mindig többen lesznek a je- jelentkezők. S szelektálni kell önmagunk, társadalmunk érdekében. Űj felvételi rendszerrel vagy anélkül. A lényeg: értelmesebb, teljesebb személyiségű fiatalok nevelődjenek.

N. L.

MAI MŰSOROK

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma?

8.37: Fúvószene táncritmusban.

8.52: Rinaldo di Capua: A cigánylány.

9.33: Túrót ettem.

10.05: Visszapillantó.

10.35: A magyarok istene. Petőfi Sándor versei.

10.40: Az Állami Orosz Énekkar Csajkovszkij-műveket énekel.

11.00: Kodály: Felszállott a páva.

11.33: Világirodalmi Dekameron. Prosper Mérimée: Matteo Falcone.

12.35: Hétvégi panoráma.

13.54: Nótacsokor.

14.44: Magyarán szólva . . .

15.10: Martha Angelici operaáriákat énekel.

15.28: Barangoló Dominó.

16.05: Munkásigazgatók.

16.35: Fellegi Ádám zongorázik.

17.10: Népdalgyűjtőúton Bartók Béla nyomában.

17.30: Láttuk, hallottuk.

17.55: Mindig szép idő van.

19.15: Hangalbum. Mesterházi Lajos.

20.15: Händel: Hat orgonaverseny. Op. 7.

21.03: Új népdalfelvételeinkből.

21.30: Üj operalemezeinkből.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: A Rádiószínház bemutatója. Búcsúlevél.

22.59: A kamarazene kedvelőinek. 23.50: A Wilbye énekegyüttes Wilbye-madrigálokat énekel.

0.10: Melódiákoktól.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Az izraelita felekezet negyedórája.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Slágermúzeum.

9.21: Harminc perc alatt a Föld körül.

10.00: Zenedélelőtt.

11.45: Tánczenei koktél.

12.33: Édes anyanyelvűnk.

12.38: Népi muzsika.

13.15: Vizsgálatok nyomában. 14.00: Kettőtől ötig ... Jó utat! 14.45: A beat kedvelőinek.

15.30: Könyvről — könyvért.

16.40: Egészségünkért!

15.45: Dallamról dallamra.

17.00: Nemzetközi kapcsolatok a XX. században.

17.30: Ötödik sebesség.

18.33: Zenés játékokból.

19.26: Kinek a7 orvosság, kinek a jó szó.

20.00: Régi nóta, híres nóta.

20.33: Móra szerkesztő úr.

21.03: Barangolás régi hanglemezek között.

21.25: Magnóról magnóra.

22.10: Robert Stolz és kortársai. 23.15: Kovács Andor szerzeményeiből.

III. MŰSOR

9.00: Iskolarádió.

9.30: Decsényi János: öt Csont- váry-kép. ,

10.00: ,,Az ún. régi jó világban.”

11.05: Kanadai dzsesszfelvételek- ből.

11.24: Bach három angol szvitje.

12.35: Magyar művészek operafelvételeiből.

13.36: Mozart-művek.

15.10: Tóth Bálint: Túl a vesztett kert fáin.

15.20: Üj Schubert-lemezeinkből.

16.10: Vendégváró előkészületek. Tallózás a jugoszláviai magyar lapokban, (ism.)

16.30: Tip-top parádé.

17.00: XIX. századi operákból.

18.09: Üj magyar zene itthon és külföldön.

19.05: Nem tudom a leckét!

19.35: Beethoven: G-dúr szonáta.

20.05: Holnap közvetítjük. Bellini: Rómeó és Júlia című operája.

20.34: A progresszív beat híres előadói.

21.14: Kemény Zsigmond: A rajongók.

22.10: A Holland kamarakórus hangversenye.

SZOLNOKI STŰDIÖ

17.00: Hírek.

17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán.

17.35: Tájház Jászkiséren. Riporter: Pálréti Ágoston.

17.45: Volt szolnoki előadók felvételeiből. Lukácsi Huba énekel.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Délutáni minikoktél.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes.

BUDAPEST, TV, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna. (ism.)

8.05: Iskolatévé. Történelem. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.)

8.30: Deltácska. Az óra története. (f.-f.)

9.05: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 3—4 oszt.) (f.-f.)

10.05: Környezetismeret. (Alt. isk. 4. oszt.)

14.25: Iskolatévé. Környezetismeret. (ism.)

15.00: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.)

15.20: Deltácska. (ism., f.-f.)

15.40: Történelem, (ism., f.-f.)

16.05: A látás hatalma, (ism.)

16.25: Hírek, (f.-f.)

16.30: Pintér József: Egy óra múlva itt vagyok. (ism.,

17.50: Reklám, (f.-f.)

17.55: öt perc meteorológia.

18.00: Hétköznapi történetek.

18.30: Keserű örökség. Varga Lajos portréja, (f.-f.)

19.05: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19:15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó 1.

20.00: Delta.

20.25: Terefere.

21.40: Panoráma.

22.05: A fele sem igaz. (f.-f.) 22.35: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

18.25: Még egyszer — gyerekeknek ! Dzsesszhangverseny. 19.20: öt perc meteorológia. 19.30: Tv-híradó 1.

20.00: ,,Az ember sohasem elégedett.” Interjú Indira Gandhival, (ism.)

20.20: Mariam Makeba műsora a Budai Parkszínpadon.

21.10: Tv-híradó 2.

21.30: Reklám, (f.-f.)

21.35: A bábu. Lengyel filmsorozat.

BUKAREST

16.30: Német nyelvű adás.

18.35: A volánnál. Autóvezetőknek.

18.50: A legkisebbeknek. '

19.00: Tv-híradó.

19.25: Gazdasági figyelő.

20.05: A rendíthetetlenek. Olasz játékfilm.

22.10: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: A mi költőink.

18.15: A fiatalok szava.

18.45: Radoje Domanovic történetei: Nem értem.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

20.00: Jó estét!

21.00: Moulin biztos.

22.15: Az ember egyetlen élete. 22.45: Hét tv-nap.

II. MŰSOR

17.05: Iskolai műsor.

18.45: Tudomány.

19.15: Kis koncert.

19.55: Ma este.

20.00: Tévétéka.

20.45: Huszonnégy óra.

21.10: Népi muzsika.

21.40: A világ, amelyben élünk.

SZÍNHÁZ

A HÉTPETTYES LOVAG

Békéscsabán 15 órakor, Kinizsibérlet.

MOZI

Békési Bástya; De hová tűnt a 7. század? Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Bosszúvágy. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Mondd, hogy mindent megteszel értem, 4 ódakor: A kétéltű ember, 6 és 8 órakor: Mondd, hogy mindent megteszel értem. Békéscsabai Terv: fél' 6 órakor: Üldözés, fél 8 órakor: Hálózat. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Joseph Andrews, fél 8 órakor: Viva, Mexikó! Gyulai Petőfi: 3 órakor: Liliomfi. 5 és 7 órakor: Psyché II. rész. Orosházi Béke: A halál magnószalagon érkezik. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Körhinta, fél 6 és fél 8 órakor: A svéd, akinek nyoma veszett. Szarvasi Táncsics: A boldogtalan kalap.