Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

1981. március 13., péntek Nem kell a segítség? ELŐZMÉNYEK. Február 19-i keltezéssel meghívóle­velet kapott megyénk 68 művelődési háza és* köz­pontja, 7 ifjúsági és úttörő­háza, valamint a járási és városi közművelődési fel­ügyelők, a városok és a nagyközségek általános isko­lái a Békés megyei Művelő­dési Központtól. A jelentke­zési nyomtatvánnyal felsze­relt meghívó a március 7-én, szombaton sorra került „Nyi­tott ház — játszóház” című délutáni rendezvényre, illet­ve az azt délelőtt megelőző tanácskozásra, eszmecserére szólt, amelyet a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üt- törőházban tartottak. A le­vél címzése, szövege ^szerint az intézmények vezetőit, il­letve — akadályoztatásuk esetén — munkatársait, a gyermekklubok — leginkább tiszteletdíjas — vezetőit vár­ták erre az alkalomra. Mindehhez még néhány dolgot hozzá kell tenni. A „Nyitott ház — játszóház” sorozatát annak jegyében in­dították, miszerint új, tartal­masabb, a közönség (és a leendő, a gyermekközönség!) igényeihez mindenben iga­zodó, azt szolgáló közműve­lődési formákra van szük­ség, azok fejlesztését és ki­bontakoztatását kell szor­galmazni, elősegíteni. A kezdeti lépésekről, az indu­lás időszakáról lapunk is több alkalommal beszámolt már. A SZOMBATI ADATOK. Harmincöt helyről érkezett vissza kitöltött jelentkezési lap. Közülük hatan csak a délelőtti tanácskozáson, ugyancsak hatan a délutáni nyitott rendezvényen, tizen­kilencen pedig az egész napi programon akartak részt venni. Végül 19-en jöttek el, és még tízen olyanok, akik előzetesen nem jelezték ér­kezésüket. A délelőtti ta­nácskozáson — amelyen Hollós Róbertné, a Népmű­velési Intézet munkatársa, a most kibontakozó mozgalom legismertebb szakértője, va­lamint dr. Lengyel Zsuzsa, az ELTE pszichológiai tan­székének tanára, a gyermek­tanár (-felnőtt) viszony egyik legavatottabb szakér­tője tartott vitát kiváltó elő­adást — 15 pedagógus és 11 népművelő vett részt. Közü­lük tízen *a kétegyházi isko­lából jöttek. Érdemes néhány pillanatig még tallózni a jelenléti ívek sorai között. Gyuláról egy népművelő és egy pedagógus, Orosházáról mindössze egy népművelő érkezett. A köz- művelődési felügyelők közül mindössze a békési vett részt, valamint o megye- székhely tanácsának köz- művelődési csoportja képvi­seltette magát. A „nyitott ház” akcióra vállalkozó in­tézmények közül sem a sar- kadiak, sem a nagyszénásiák, sem a békéscsaba-mezőme- gyeriek nem jöttek el. Ugyanez a helyzet a Sar­kad cukorgyári, a gerendási, a tótkomlósi és a végegyházi művelődési házak esetében is: ezekben az intézmények­ben a közeljövőben a csabai ifjúsági ház szeretne játszó­házprogramot rendezni. De ha megyénk közművelődési intézményhálózatában az úgynevezett körzeti közpon­tokat, illetve vezetőik és munkatársaik részvételi ará­nyát nézzük, akkor is elkese­rítő a kép: a mezőkovácshá­zi, a battonyai, a medgyes- egyházi, a tótkomlósi, a szeg­halmi és a mezőberényi művelődési központokból és házakból — a jelek szerint — senki nem volt kíváncsi a tanácskozásra, a bemutató jellegű délutáni programok­ra. S ami talán a legelszo- morítóbb: Békéscsaba mű­velődési házaiból, iskoláiból sem tudtak eljönni... De hadd álljon itt egy jó példa is: a medgyesegyhá- zi és a kétegyházi pedagógu­sok tanítványaikat is elhoz­ták. Bizonyára abból a meg­gondolásból, hogy végső so­ron őértük van az egész ... Különben a délutáni, való­ban „Nyitott ház — játszó­ház” rendezvényen több mint másfél száz gyerek vett részt; éppen annyian, hogy a gyerekek a féltucat szín­helyen igazán kijátszhassák magukat, hogy mindenki eszközhöz, játékhoz, hasznos és értelmes elfoglaltsághoz juthasson. AKKOR SZÜKSÉG VAN RÄ? Mindenképpen. Mert egyrészt az akciósorozat tár­sadalmi igényre épül. A népművelők és a pedagógu­sok is azért választották hi­vatásukat, hogy az emberek ismereteinek gyarapítását, kulturálódását, mindannyi­unk életének jobbítását, gaz­dagítását szolgálják, segít­sék. Elvileg tehát minden feltétel adott. Bár a szomba­ti példa szerint csak külön- külön. Az idézett. meghívó- levél végén nem szerepelt az a kitétel, miszerint X., vagy Y. megyei vezető uta­sítására a részvétel kötelező. Akik a levelet fogalmazták, úgy gondolták, hogy az ügy elég fontos ahhoz, hogy minden érdekelt saját, jól megfontolt érdekében eljöj­jön. A Megyei Művelődési Köz­pont illetékes munkatársai remélhetően nem vonnak le kedvezőtlen következtetése­ket a szombati „tapasztala­tokból”. Bízunk abban, hogy a „véletlenek játszottak össze”, még akkor is, ha az ilyen nagy fokú érdektelen­ség nem az első eset! Üjabb tanácskozásokat, nemcsak székmelengetésre jó eszme­cseréket terveznek a közel­jövőben. Biztosak vagyunk abban, hogy megyénk nép­művelői és pedagógusai is rádöbbennek arra, hogy nem ellenük, hanem értük, azaz mostani és leendő közönsé­gükért, diákjaikért van az egész. És akkor is kell ez, ha annyi értekezlet, ülés, szék­melegítő elfoglaltság van nap mint nap. Mert szelek­tálni is kellene tudni. Vala­hogy ez is feladat. Főképpen ha NEVELŐK-rő\ van szó ... Nemesi László A medgyesegyházi művelődési ház szakkörei közül az egyik legkedveltebb a gyerekek hímzőköre. A többnyire felső tago­zatos gyerekeket Szabó Andrásné tanítja a szép hímzés tu­dományára. A képen a szakkörvezető és három tanítványa Fotó: Gál Edit A TIT irodalmi szakosztályának munkájáról Másképpen felvételizni A tudományos ismeretter­jesztés egyik nagy területe az irodalom. A TIT irodalmi szakosztályának feladata az irodalomszeretet felkeltése, az olvasóvá nevelés, a mű­vészeti szépségek iránti kész­ség és az esztétikai érzék fejlesztése. A TIT Békés megyei szer­vezetének irodalmi szakosz­tályában több mint 100 tag tevékenykedik, csaknem mindegyikük felsőfokú vég­zettségű. Héttagú vezetőség irányítja a munkát és tart fenn kapcsolatot más szer­vekkel. A legeredményesebb együttműködés a könyvtá­rakkal és az általános isko­lákkal alakult ki. Az elmúlt három évben az irodalmi rendezvények szá­ma nem változott jelentősen megyénkben, viszont néhány ezerrel nőtt a hallgatóság száma. így az elmúlt évad­ban több mint 300 előadást mintegy 15 ezren hallgattak meg. A legnagyobb érdeklő­dés a XIX. századi magyar és világirodalom, a népi írók mozgalma, és az 1945 utáni prózairodalom iránt mutat­kozott. A jövőben a szakosz­tály fontos feladatnak tartja az angol—amerikai és a né­met irodalom jobb megis­mertetését. Az irodalmi ren­dezvényeket ma már mind gyakrabban színesítik film­vetítéssel, előadóművészek közreműködésével. Az elő­adást gyakran hasznos vita, megbeszélés követi. A megye járásaiban-váro- saiban különbözőek az iro­dalmi igények. Az elmúlt évadban élenjárt a szarvasi, a gyulai és a mezőkovácshá­zi járás, valamint Békéscsa­ba és Gyula nemcsak a ren­dezvények számát, de a hall­gatóságot tekintve is. Évek óta alacsony viszont a Békés környékén és az Orosházán tartott előadások száma. A hallgatóság foglalkozás és kor szerinti megoszlása tük­rözi a megye lakosságának összetételét. Legnagyobb számban a mezőgazdasági, az ipari munkások és a tanu­lók vettek részt az irodalmi rendezvényeken. A szakosztály minden év­ben felméri az igényeket, majd témajavaslatokat ké­szít. Az 1980/81-es évad té­majavaslatában elsősorban a rétegigényeket vették figye­lembe. Sorozatokat állítottak össze például a szocialista brigádok, a gyesen levő kis­mamák, a kollégista fiatalok és a katonák részére. G. K. U j főiskolai, egyetemi felvételi rendszer lép életbe 1982-ben, il­letve 1983-ban: adták tudtul a közelmúltban a napilapok és más tömegtájékoztatási eszközök. A legfontosabb változtatás tehát az lesz, hogy nem a két felvételi tan­tárgy, hanem hat — részben rendeletileg megszabott, részben egyénileg választha­tó — tárgy átlageredménye jelenti majd a felvételhez szükséges pontszámok felét; felvételin nem húsz, hanem hatvan pont lesz a maximá­lisan elérhető legjobb ered­mény. Kicsit talán még kócos­nak, nehezen megérthetőnek tűnik az új, a közelmúltban életbe lépett középiskolai tanterv „kifutásához” igazí­tott felvételi rend. Az is furcsa, hogy a továbbtanu­lásra jelentkezettek a főis­kolai, egyetemi felvételi bi­zottságtól a dolgozataikra, feleleteikre majd nem 0—5 közötti minősítő jegyeket, hanem 0—15 közötti pontszá­mokat kapnak. Dehát mi tette szükségessé a változtatást? Elsősorban az, hogy egyre nyilvánvalób­bá válik: a ma még érvény­ben levő felvételi rendszer bizonyos fokú szakbarbársá­got kíván meg azoktól a kö­zépiskolásoktól, akik egye­temre, főiskolára készülnek. Ez magával hozza azt is, hogy a felvételi tárgyak nem egyszer túlhajszolt tanulása az általános műveltséget megalapozó tárgyak és isme­retek elsajátításának rovásá­ra megy. Csökken tehát az általános műveltségi szint. Ha egy diák műszaki pályára készül, a matematikát és a fizikát tanulja, a többi tárgy­ra legfeljebb annyi időt hagy (kénytelen hagyni...), hogy az a tisztes közepes, esetleg jó meglegyen, hiszen „úgy­sem számít”. Például a két idegen nyelv elsajátítására sincs idő ... Egy mérnököt, közgazdászt pedig legalább két idegen nyelv felsőfokú ismereté nélkül sem ma, de főképpen a jövőben, elkép­zelni sem lehet! Mindebből következik az úgynevezett és sokat emlege­tett túlterheltség kérdése. Egyre többen vannak azok — pedagógusok, diákok, és néhányan a szülők közül is —, akik a diákok túlterhelt­sége és a kényelmesség kö­zött összefüggéseket látnak. S mindez nem a középiskolá­ban, hanem jóval korábban kezdődik. Kényelmesség, mert a szülő rosszul értel­mezett kötelességérzetétől vezéreltetve mindenféle kü­lön órára, szakkörre, tanfo­lyamra járatja gyerekét. Az általános iskolai tanítás napi 4—6 órája szellemi és fizikai leterhelésnek is éppen elég — egy általános képességű gyereknek. Ebből úgy tűn­het, nincsen szükség az isko­lán kívüli tanfolyamokra, szakkörökre, elfoglaltságra. Éppen ellenkezőleg! De csak a gyerek érdeklődése, fizikai és szellemi tűrőképessége szerint. Mert ha „bírja”, ak­kor igenis tanuljon még egy nyelvet, legyen egy sportkör és két szakkör tagja, vállal­jon mozgalmi munkát, láto­gassa az ismeretterjesztő elő­adásokat, rendezzen be ott­hon kis laboratóriumot, fog­lalkozzon azzal, amihez ked­ve van, amit képességei meg­engednek. Igen, ez a máso­dik megoldás sokkal fárasz­tóbb, ha úgy tetszik: munka­igényesebb a szülő részére. S talán elsősorban nem is anyagilag. S mindez hatvá­nyozottabban, az általános is­kolás korban megfelelő irár nyitás esetében, 14—18 éves korban már sarkítottan, álta­lában és jó esetben egyetlen szakma és hivatás irányába mutatóan jelentkezik. Tehát „beérik a gyümölcs”. Az új felvételi — s ezáltal az új középiskolai egyéni ta­nulási és ismeretgyarapítá­si — rendszer miképpen szolgálja majd a szélesebb látókörű, valóban megalapo­zott általános és szakmai műveltségű, kiegyensúlyo­zott személyiségű értelmiség nevelését és képzését, azt még sejteni is alig lehet. Mint általában minden köz­oktatást érintő tervezetnek, ennek is lehetnek és vannak gyenge pontjai, kidolgozatlan részei. Például a külföldre jelentkezők új fajtájú felvé­telijéről még nem született döntés, ha egyáltalán lesz ilyen. A hazai felvételi rend­szerben kialakított négyes követelményrendszer — a felkészültség, a tehetség, a rátermettség és a magatartás — elemei közül még mindig csak az első mérésére, meg­ítélésére van kialakított módszer, s legfeljebb még a magatartás milyensége esik latba. Az új felvételi sem változtat (változtathat?) ezen, noha egyértelműen ide­je lenne már a négyes egy­séget kialakítani. A kik most első, vagy i egyes esetekben má­sodik osztályos gim­nazisták, szakközépiskolások, azok már az új rendszer sze­rint felvételiznek. Bizonyára számukra is furcsa még a hír. Egyet lehet tanácsolni: céltudatosan, önmaguk hasz­nára és ismereteik gyarapí­tására készüljenek nap mint nap. Vállaljanak annyit, amennyire lehetőségeik, te­hetségük, képességük engedi. Először az érettségivel, az első nagy próbával kell meg­birkózni, s majd utána ta­lán a felvételivel. Mert ha ez a középiskolai tanulási, is­meretgyarapítási rendszer megvalósul, akkor nem le­het baj, ha „vastag boríték”, vagyis elutasító döntés érke­zik a felvételi után. Hiszen mindig többen lesznek a je- jelentkezők. S szelektálni kell önmagunk, társadal­munk érdekében. Űj felvételi rendszerrel vagy anélkül. A lényeg: értelmesebb, telje­sebb személyiségű fiatalok nevelődjenek. N. L. MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.37: Fúvószene táncritmusban. 8.52: Rinaldo di Capua: A ci­gánylány. 9.33: Túrót ettem. 10.05: Visszapillantó. 10.35: A magyarok istene. Pető­fi Sándor versei. 10.40: Az Állami Orosz Énekkar Csajkovszkij-műveket éne­kel. 11.00: Kodály: Felszállott a páva. 11.33: Világirodalmi Dekameron. Prosper Mérimée: Matteo Falcone. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Nótacsokor. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Martha Angelici operaáriá­kat énekel. 15.28: Barangoló Dominó. 16.05: Munkásigazgatók. 16.35: Fellegi Ádám zongorázik. 17.10: Népdalgyűjtőúton Bartók Béla nyomában. 17.30: Láttuk, hallottuk. 17.55: Mindig szép idő van. 19.15: Hangalbum. Mesterházi Lajos. 20.15: Händel: Hat orgonaver­seny. Op. 7. 21.03: Új népdalfelvételeinkből. 21.30: Üj operalemezeinkből. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Rádiószínház bemutató­ja. Búcsúlevél. 22.59: A kamarazene kedvelőinek. 23.50: A Wilbye énekegyüttes Wilbye-madrigálokat éne­kel. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.21: Harminc perc alatt a Föld körül. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.15: Vizsgálatok nyomában. 14.00: Kettőtől ötig ... Jó utat! 14.45: A beat kedvelőinek. 15.30: Könyvről — könyvért. 16.40: Egészségünkért! 15.45: Dallamról dallamra. 17.00: Nemzetközi kapcsolatok a XX. században. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Zenés játékokból. 19.26: Kinek a7 orvosság, kinek a jó szó. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: Móra szerkesztő úr. 21.03: Barangolás régi hangleme­zek között. 21.25: Magnóról magnóra. 22.10: Robert Stolz és kortársai. 23.15: Kovács Andor szerzemé­nyeiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Decsényi János: öt Csont- váry-kép. , 10.00: ,,Az ún. régi jó világban.” 11.05: Kanadai dzsesszfelvételek- ből. 11.24: Bach három angol szvitje. 12.35: Magyar művészek opera­felvételeiből. 13.36: Mozart-művek. 15.10: Tóth Bálint: Túl a vesz­tett kert fáin. 15.20: Üj Schubert-lemezeinkből. 16.10: Vendégváró előkészületek. Tallózás a jugoszláviai ma­gyar lapokban, (ism.) 16.30: Tip-top parádé. 17.00: XIX. századi operákból. 18.09: Üj magyar zene itthon és külföldön. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: Beethoven: G-dúr szonáta. 20.05: Holnap közvetítjük. Belli­ni: Rómeó és Júlia című operája. 20.34: A progresszív beat híres előadói. 21.14: Kemény Zsigmond: A ra­jongók. 22.10: A Holland kamarakórus hangversenye. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Tájház Jászkiséren. Ripor­ter: Pálréti Ágoston. 17.45: Volt szolnoki előadók fel­vételeiből. Lukácsi Huba énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, TV, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Történelem. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.30: Deltácska. Az óra történe­te. (f.-f.) 9.05: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 3—4 oszt.) (f.-f.) 10.05: Környezetismeret. (Alt. isk. 4. oszt.) 14.25: Iskolatévé. Környezetisme­ret. (ism.) 15.00: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15.20: Deltácska. (ism., f.-f.) 15.40: Történelem, (ism., f.-f.) 16.05: A látás hatalma, (ism.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Pintér József: Egy óra múlva itt vagyok. (ism., 17.50: Reklám, (f.-f.) 17.55: öt perc meteorológia. 18.00: Hétköznapi történetek. 18.30: Keserű örökség. Varga La­jos portréja, (f.-f.) 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19:15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Delta. 20.25: Terefere. 21.40: Panoráma. 22.05: A fele sem igaz. (f.-f.) 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.25: Még egyszer — gyerekek­nek ! Dzsesszhangverseny. 19.20: öt perc meteorológia. 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: ,,Az ember sohasem elé­gedett.” Interjú Indira Gandhival, (ism.) 20.20: Mariam Makeba műsora a Budai Parkszínpadon. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: A bábu. Lengyel filmso­rozat. BUKAREST 16.30: Német nyelvű adás. 18.35: A volánnál. Autóvezetők­nek. 18.50: A legkisebbeknek. ' 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 20.05: A rendíthetetlenek. Olasz játékfilm. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: A mi költőink. 18.15: A fiatalok szava. 18.45: Radoje Domanovic törté­netei: Nem értem. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Jó estét! 21.00: Moulin biztos. 22.15: Az ember egyetlen élete. 22.45: Hét tv-nap. II. MŰSOR 17.05: Iskolai műsor. 18.45: Tudomány. 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Tévétéka. 20.45: Huszonnégy óra. 21.10: Népi muzsika. 21.40: A világ, amelyben élünk. SZÍNHÁZ A HÉTPETTYES LOVAG Békéscsabán 15 órakor, Kinizsi­bérlet. MOZI Békési Bástya; De hová tűnt a 7. század? Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Bosszúvágy. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10 óra­kor: Mondd, hogy mindent meg­teszel értem, 4 ódakor: A két­éltű ember, 6 és 8 órakor: Mondd, hogy mindent megteszel értem. Békéscsabai Terv: fél' 6 órakor: Üldözés, fél 8 órakor: Hálózat. Gyulai Erkel: fél 6 óra­kor: Joseph Andrews, fél 8 óra­kor: Viva, Mexikó! Gyulai Pe­tőfi: 3 órakor: Liliomfi. 5 és 7 órakor: Psyché II. rész. Oroshá­zi Béke: A halál magnószalagon érkezik. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Körhinta, fél 6 és fél 8 órakor: A svéd, akinek nyo­ma veszett. Szarvasi Táncsics: A boldogtalan kalap.

Next

/
Thumbnails
Contents