Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-20 / 43. szám

1981. február 20., péntek SPORT SPORT SPORT SPORT Vereség a búcsúmérkőzésen A magyar labdarúgó-válo­gatott európai idő szerint csütörtökre virradóra Bue­nos Airesben, a Huracan el­len játszotta túrája záró mérkőzését A búcsújáték sem sikerült, a Huracan 2:1 (1:1) arány­ban győzött. A 20. percben Longo szerezte meg a veze­A magyar ökölvívó-váloga­tott a következő héten meg­kezdi idei nagy nemzetközi sorozatát. Kedden reggel Zürich érintésével az Egye­sült Államokba utazik a gár­da. Az első állomás Boston lesz, innen mindjárt tovább repülnek ,q Dél-Dakota ál­lamban levő Rapid Citybe, ahol február 28-án rendezik meg az Egyesült Államok— Magyarország mérkőzést. A két együttes március 4- én ,a Wisconsin államban le­vő Milwaukee-ben ismét ösz- szecsap. Papp László, a ma­gyar válogatott vezető edzője kijelölte az Egyesült Álla­mokba utazó 14 ökölvívót. Az Egyesült Államokba utazó versenyzők: 48 kg: Ró­zsa András (Tatabánya), 51 kg: Váradi János (Nyíregy­háza) és Botos Tibor (Sal­gótarján), 54 kg: Farkas Sándor (Salgótarján), 57 kg: Gönczi Róbert (Kecskemét), 60 kg: Takács Gábor (Borso­di Bányász), 63,5 kg: Kará­cson Károly (Békés), 67 kg: Molnár Tibor (Oroszlány), 71 kg: Némedi Imre (Ü. Dó­tést, a hazai együttesnek, két perccel később Nyilasi egyenlített. A Huracan győz­tes gólját Marangoni szerez­te a 69. percben. A magyar válogatott ar­gentínai túrájának mérlege, klubcsapatok ellen: 5 mér­kőzés, 1 döntetlen, 4 vereség, 4 adott és 10 kapott gól. Karácson Károly Fotó: Jávor Péter zsa), 75 kg: Pém László (Va­sas). 81 kg: Soltész János (SZIM Vasas), plusz 81 kg: Lévai István (Ű. Dózsa) és Alvics Gyula (Pécsi VSK), plusz 91 kg: Réder József (Tatabánya). Előkészületi mérkőzések Szarvasi FSSC—Szegedi Dózsa 2—2 (1—1) Szarvas. V.: Oravecz. FSSC: Pocsai (Széplaki) — Paulik, Kajtár, Plástyik, Filyó — Sztvorecz (Bánáti), Erőss (Demjén), Szőke (Desta) — Ravasz (Ta­bán), Hegedűs (Porkoláb), Fehérvári. A 20. percben Kajtár lim­esből szerez vezetést a szarvasiaknak, 1—0. 35. perc: Kozma beadását Pus­kás fejelte a hálóba, 1—1. 80. perc: A szélről visszagu­rított labdát Fehérvári 18 méterről, kapásból lőtte ka­pura, 2—1. 90. perc: Egy élesen belőtt labda a védő­kön irányt változtatott. Pus­kás elé került, aki éles szög­ből egyenlített 2—2. A jó képességű szegediek ellen biztatóan mozogtak a szarvasi játékosok. (Cs. P.) * * * Gyulai SE—Határőr Dózsa 7—0 (2—0) Gyula. V.: Lo- sonczi. GYSE: Szabó (Szilá­gyi) — Novák (Lukoviczki), Plástyik, Cseh, Otott (Sza­káll) — Molnár, Cserháti, Csathó — Lipták (Tóth II.), Vágó, Zámbori (Friderikusz). Határőr Dózsa: Bordás I. — Rófusz, Kiss I., Molnár (Bor­dás II.), Ramos — Kovács, Csák (Garabuci), Bereznai — Zákány, Gazsó, Gál (Fran­kó). A találkozón esett vala­mennyi gólt (7) Vágó sze­rezte. (U. J.) Játékvezetői vizsga Utazó ökölvívók II durva játék ellen Labdarúgás Nagy érdeklődést kiváltó előadást tartott dr. Szilágyi György, az MLSZ elnökségé­nek, valamint az UEFA és FIFA oktatási bizottságának tagja a minap Békéscsabán, az SZMT-székházban. A me­gyei labdarúgó-szövetség, és a játékvezetői bizottság meg­hívására érkezett megyénk­be. Jó kezdeményezésnek tartotta, hogy a megye ed­zői és játékvezetői egymás mellett hallgatják azt az elő­adást, amely a labdarúgó­szabályok helyes értelmezé­sét hivatott megvilágítani. Előadásában nagy jelentő­séget tulajdonított annak, hogy az MLSZ játékvezetői bizottsága 1979-ben korrigál­ta az 1974-es „szabálytorzí­tásokat”, (például partdobás jogának átadása az ellenfél­nek), ezzel is igazodva a FIFA által elfogadott egysé­ges szabályokhoz. Beszámo­lójában nagy hangsúlyt ka­pott a durva játék elleni harc. Külön felhívta á játék­vezetők figyelmét a techni­kás, ügyes csatárok fokozott védelmére. De beszélt a test­tel való játékról, amelyet a világ szinte valamennyi pá­lyáján megfelelően kihasz­nálnak a labdarúgók, nálunk viszont tanítani kell ezt. Lé­nyeges, hogy edzőink minél többet oktassák a testtel va­ló játékot, a játékvezetőink pedig a mérkőzéseken egyre többet engedjék. A játékosok fegyelmezése szintén fontos feladatnak számít. Éppen a durvaságok elharapódzása miatt van nagy jelentősége — a sokak által megkérdőjelezett — sárga és piros lapok 1979- ben történt bevezetésének. Annál is inkább, mivel a tagországok 90 százaléka al­kalmazza ezt az eszközt. Országos verseny, papírrepiilável Országos papírrepülőmodell­verseny lesz hazánkban először az idén. A versenyt az Elet- és Tudomány című hetilap hirdette meg a Magyar Honvédelmi Szö­vetség (MHSZ) és a Magyar Út­törő Szövetség támogatásával, bét kategóriában. Az egyikben a verseny színhelyén készített modellekkel távrepülésben mér­hetik össze tudásukat a7 általá­nos iskolások és — külön cso­portban — a felnőttek, korhatár nélkül. A másik kategóriában az otthon készített modelleket bí­rálja el egy szakértő zsűri: me­lyek a legérdekesebbek, a leg­újszerűbbek és a legszebbek. A versenysorozat több lépcsős, az iskolai, majd a járási, a városi és a budapesti kerületi' verse­nyeket megyei és budapesti dön­tők követik. Az utóbbiakon he­lyezést elért versenyzők vehet­nek majd részt a budapesti or­szágos döntőn. A nyertesek maguk is repül­hetnek, mert a verseny három első díja: berlini látogatás a MALÉV egyik járatával. A he­lyezetteket is értékes jutalmak várják: repülőmodell-motorok, modellépítő-készletek, könyvek. A részletes versenyfelhivást az Élet- és Tudomány 1981. febru­ár 20-án és 27-én megjelenő 8. és 9. száma közli, s ugyanott a modellek építésével és repítésé- vel kapcsolatos hasznos tudniva­lókat is olvashatunk. Élet- és Tudomány szerkesztősége A békéscsabai városi sportfelügyelőség és a vá­rosi labdarúgó-szakszövetség játékvezetői bizottsága lab­darúgó-játékvezetői tanfo­lyamot rendezett. A foglal­kozásokat a sportfelügyelő­ségen, és idén először rend­hagyó módon Békéscsabán, a Lékai János Kollégiumban tartották. Ezeken a foglalko­zásokon középiskolások vettek részt, 27-en, és tettek sike­res elméleti vizsgát. A má­sik tanfolyamon 28-an vé­geztek. A tanfolyam vezetője Araczki János és Dobos Jó­zsef volt. Előadók: Hodroga Gyula, Csáki János, Vasas János és Bognpr István vol­tak. összesen 55-en tettek sikeres elméleti vizsgát, s márciusban pedig gyakorlat­ból vizsgáznak a játékveze­tő-jelöltek. □ asztalitenisz Orosházán az asztalitenisz­szakszövetség a közelmúlt­ban rendezte meg a járási­városi ifjúsági és felnőtt egyéni és páros bajnokságot, a József Attila utcai általá­nos iskola tornatermében. Mind a felnőttek, mind az ifjúságiak vetélkedője az QMTK pingpongozóinak „há­zibajnoksága” volt . A győztesek a következők voltak: Férfiak: Egyéni: Nagy Tibor. Páros: Schnei­der—Plenter. Vegyes páros: Schneider—Szokodi. Ifjúsági egyéni: Gavallér Zoltán. Pá­ros: Bana—Gavallér. Vegyes páros: Szokodi—Bana. Nők: Egyéni: Szokodi Ág­nes. Páros: Szokodi—Miszlai. Hiúságiak: Egyéni: Szokodi Ágnes. Páros: Szokodi—Misz­lai. (Valamennyien az OMTK versenyzői.) Buzánszkytól Wollekig II. Vidéki labdarúgók a nagyválogatottban írásunk első részében el­mondtuk, hogy 1902-től 1980- ig vidéki sportegyesületekből 129 játékos került az A válo­gatottba, és azzal a 26 fut­ballistával foglalkoztunk, akik — vidékiként — leg­alább nyolcszor szerepeltek a legjobbak között. A további 103 labdarúgó mindegyikéről nem ejthetünk szót. A maiak pályafutása közismert, így csak azokról a múltbeliekről szólunk, akiknek személyé­hez valamilyen érdekesség kapcsolódik. (Akik fővárosi csapatból is válogatottak let­tek, azoknál zárójelben kö­zöljük az összes válogatott­ság számát.) A hétszeres válogatottak közül Kárpáti Béla (19), Sár- vári-Spielmann Ferenc és Teleki neve kívánkozik az élre. A győri Kárpáti (ké­sőbb a Vasasban folytatta) az aranycsapatban is játszott 1953 és 1956 között — a hát­védsor minden helyén. A nagyváradi Sárvári, a moz­gékony, gólveszélyes közép­csatár, sokszoros román vá­logatott is volt. A kitűnően irányító Teleki volt a híres debreceni ötösfogat szellemi vezére. Az 1934-es VB-n is játszott, s ott gólt is lőtt. Hatszor szerepelt a válo­gatottban a szegedi Korányi Lajos (40), aki a 30-as évek­ben Biró Sándorral Európa- hírű hátvédkettőst alkotott. Az 1938-as VB-n is egyik oszlopos tagja volt ezüstér­mes csapatunknak. Az ötszö­rös válogatottak közül a szolnoki Kolláth Ferenc és a tatabányai Szepesi Gusztáv nevét említjük. Kolláth a Szolnoki MÁV gólzsákja volt, aki csapatából — Szántó Jó­zseffel együtt — elsőként ke­rült a válogatottba, ahol 3 gólt ért el. Szepesi, a „Garrincha-ölő”, az 1966-os VB-n a brazilok elleni pom­pás győzelem (3—1) egyik főhőse volt a világhírű jobb­szélső teljes kikapcsolásával. A négyszeres válogatottak között is akadnak emlékeze­tes nevek: Danka Imre, Kis- péter Mihály (11), Novák De­zső (9) és Tóth György (15). Pécsett negyedszázaddal ez­előtt is volt egy nagyszerű kapus: Danka. 1955-bennégy­szer őrizte a magyar hálót, mindig győztes találkozón, és csak 2 gólt kapott! A hosszú­ra nőtt 'hátvéd, a szegedi Kispéter Szolnokról került a válogatottba, hogy azután vérbeli FTC-játékos váljék belőle... A szombathelyi Novák, a Fradi jelenlegi ve­zető edzője, olimpiai örök rangelső 2 arany- és 1, bronzérmével, sőt — világ- válogatott is volt! Legkivá­lóbb kapusaink egyike volt a szegedi Tóth, a hajdan nép­szerű „Popeye”, aki most az MLSZ mellett működő ta­nácsadó testület tagja. A háromszoros válogatot­tak közül Horváth Ferenc, Kotász Antal (37), és Tóth Kálmán nevét említjük. A szolnoki Horváth, a nyúlánk kapus, mindháromszor győz­tes mérkőzésen védett, köz­tük azon is, amikor 1947-ben az osztrákok ellen 5—2-re nyertünk az Üllői úton, mi­közben a lelátó egy része le­szakadt ... Dunaújvárosból (akkor még Sztálinváros volt a neve) Kotász jutott be el­sőként a nemzeti 11-be, de azután Honvéd-játékosként lett sokszoros válogatott. A tatabányai Tóth tagja volt az 1972-es olimpián ezüstérmet nyert csapatunknak. A két­szeres válogatottak közül Baráti Lajos, Solti Mihály és Vasas Mihály neve kívánko­zik tolira. A szövetségi kapi­tányként világhírűvé vált Baróti technikás, kulturált jobbfedezet volt, a Szeged FC-ből lett válogatott A sze­gediek első válogatott fut­ballistája a balszélső Solti volt, aki bemutatkozásakor (1922. Lengyelország ellen 3—0) 2 pompás góllal adta le névjegyét. Vasas salgótarjáni játékosként öltötte magára a címeres mezt, amelyben egy érdekes gól fűződik a nevé­hez. 1958-ban csereként a 71. percben lépett pályára, és a következő percben óriási gólt zúdított a román kapuba! Az egyszeres válogatottak (pontosan 50-en vannak) kö­zött is sok érdekes személy található, de csak néhányuk- ról szólhatunk. A fővárosból elszármazott, de oda (az FTC-be) hamaro­san visszatért kapus, Amsei Ignác (8) lett először váloga­tott Békéscsabáról, 1921-ben. Évtizedekig Dél-Amerikában élt, ott is halt meg. Az első diósgyőri válogatott (1941) egy keménykötésű, nagy lö­vőerejű csatár, Berecz Ist­ván volt, aki évekig játszott Franciaországban is. A pé­csiek első válogatottja — 1930-ban — egy fővárosi csa­tár, Kautzky József (nemzeti 11-ünk 200. játékosa) volt, aki a „Töri”-ből szerződött a Pécs—Baranya FC-hez. A győri „első” Kovács Imre középfedezet, a rokonszenves „Murák” volt, aki 1946-ban Ausztria ellen játszott (2—0). Szombathely először jobb­szélsőt adott a válogatottba Krutzler József személyében, mégpedig 1925-ben. A tehet­séges játékos 3 évvel később, fiatalon elhunyt, s öt árvát hagyott maga után ... Az első vidéki labdarúgó a nagyválogatottban a pozsonyi Nirnsee Gyula volt, aki 1907- ben Ausztria ellen (1—3) jobbhátvédet játszott. Alig­hanem kevesen tudják, hogy Opata' Zoltán (17) utolsó vá­logatottságát miskolci (Atti­la FC) játékosként érdemel­te ki 1930-ban. A pécsiek volt kiváló kapusa, Rapp Imre „veterán” ‘ korban, 36 évesen viselhette a címeres mezt. A 77-szeres válogatott Sipos Ferenc bátyja, István, a Szegedi Honvéd játékosa­ként lett válogatott. A szege­di VSE egyetlen nagyváloga­tottja, Tihanyi II. András apró termetű, de igen ügyes középcsatár volt, aki váloga­tottságát (1942. Németország 3—5) 1 góllal ünnepelte. A szintén szegedi Tóth Jenő a magyar válogatott „mini re­kordere” : 1926-ban Spanyol- ország ellen (2—4) mindössze 3 percet (!) tölthetett a pá­lyán ... A Pécsi VSK egyet­len válogatottja, a balszélső Vezér Antal volt nemzeti 11- ünk sorrendben 400. játéko­sa. összeállításunkat a fehér­vári Wöllek Tibor, a kitűnő fizikumú jobbszélső nevével zárjuk, aki egyetlen váloga­tottságát (1975. Luxemburg 8—1) egy pompás góllal tet­te emlékezetessé. Antal Zoltán I Novák Dezső (jobbról) nem érte be a hátvédek hagyományos szerepkörével, megmozdulásai veszélyt jelentettek az ellenfél kapujára is (Fotó- MTI — KS) BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. PL: 111. Munkácsy u. 1. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Ki­adja a Békés megyei Lapkiadó vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents