Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-20 / 43. szám
1981. február 20., péntek SPORT SPORT SPORT SPORT Vereség a búcsúmérkőzésen A magyar labdarúgó-válogatott európai idő szerint csütörtökre virradóra Buenos Airesben, a Huracan ellen játszotta túrája záró mérkőzését A búcsújáték sem sikerült, a Huracan 2:1 (1:1) arányban győzött. A 20. percben Longo szerezte meg a vezeA magyar ökölvívó-válogatott a következő héten megkezdi idei nagy nemzetközi sorozatát. Kedden reggel Zürich érintésével az Egyesült Államokba utazik a gárda. Az első állomás Boston lesz, innen mindjárt tovább repülnek ,q Dél-Dakota államban levő Rapid Citybe, ahol február 28-án rendezik meg az Egyesült Államok— Magyarország mérkőzést. A két együttes március 4- én ,a Wisconsin államban levő Milwaukee-ben ismét ösz- szecsap. Papp László, a magyar válogatott vezető edzője kijelölte az Egyesült Államokba utazó 14 ökölvívót. Az Egyesült Államokba utazó versenyzők: 48 kg: Rózsa András (Tatabánya), 51 kg: Váradi János (Nyíregyháza) és Botos Tibor (Salgótarján), 54 kg: Farkas Sándor (Salgótarján), 57 kg: Gönczi Róbert (Kecskemét), 60 kg: Takács Gábor (Borsodi Bányász), 63,5 kg: Karácson Károly (Békés), 67 kg: Molnár Tibor (Oroszlány), 71 kg: Némedi Imre (Ü. Dótést, a hazai együttesnek, két perccel később Nyilasi egyenlített. A Huracan győztes gólját Marangoni szerezte a 69. percben. A magyar válogatott argentínai túrájának mérlege, klubcsapatok ellen: 5 mérkőzés, 1 döntetlen, 4 vereség, 4 adott és 10 kapott gól. Karácson Károly Fotó: Jávor Péter zsa), 75 kg: Pém László (Vasas). 81 kg: Soltész János (SZIM Vasas), plusz 81 kg: Lévai István (Ű. Dózsa) és Alvics Gyula (Pécsi VSK), plusz 91 kg: Réder József (Tatabánya). Előkészületi mérkőzések Szarvasi FSSC—Szegedi Dózsa 2—2 (1—1) Szarvas. V.: Oravecz. FSSC: Pocsai (Széplaki) — Paulik, Kajtár, Plástyik, Filyó — Sztvorecz (Bánáti), Erőss (Demjén), Szőke (Desta) — Ravasz (Tabán), Hegedűs (Porkoláb), Fehérvári. A 20. percben Kajtár limesből szerez vezetést a szarvasiaknak, 1—0. 35. perc: Kozma beadását Puskás fejelte a hálóba, 1—1. 80. perc: A szélről visszagurított labdát Fehérvári 18 méterről, kapásból lőtte kapura, 2—1. 90. perc: Egy élesen belőtt labda a védőkön irányt változtatott. Puskás elé került, aki éles szögből egyenlített 2—2. A jó képességű szegediek ellen biztatóan mozogtak a szarvasi játékosok. (Cs. P.) * * * Gyulai SE—Határőr Dózsa 7—0 (2—0) Gyula. V.: Lo- sonczi. GYSE: Szabó (Szilágyi) — Novák (Lukoviczki), Plástyik, Cseh, Otott (Szakáll) — Molnár, Cserháti, Csathó — Lipták (Tóth II.), Vágó, Zámbori (Friderikusz). Határőr Dózsa: Bordás I. — Rófusz, Kiss I., Molnár (Bordás II.), Ramos — Kovács, Csák (Garabuci), Bereznai — Zákány, Gazsó, Gál (Frankó). A találkozón esett valamennyi gólt (7) Vágó szerezte. (U. J.) Játékvezetői vizsga Utazó ökölvívók II durva játék ellen Labdarúgás Nagy érdeklődést kiváltó előadást tartott dr. Szilágyi György, az MLSZ elnökségének, valamint az UEFA és FIFA oktatási bizottságának tagja a minap Békéscsabán, az SZMT-székházban. A megyei labdarúgó-szövetség, és a játékvezetői bizottság meghívására érkezett megyénkbe. Jó kezdeményezésnek tartotta, hogy a megye edzői és játékvezetői egymás mellett hallgatják azt az előadást, amely a labdarúgószabályok helyes értelmezését hivatott megvilágítani. Előadásában nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az MLSZ játékvezetői bizottsága 1979-ben korrigálta az 1974-es „szabálytorzításokat”, (például partdobás jogának átadása az ellenfélnek), ezzel is igazodva a FIFA által elfogadott egységes szabályokhoz. Beszámolójában nagy hangsúlyt kapott a durva játék elleni harc. Külön felhívta á játékvezetők figyelmét a technikás, ügyes csatárok fokozott védelmére. De beszélt a testtel való játékról, amelyet a világ szinte valamennyi pályáján megfelelően kihasználnak a labdarúgók, nálunk viszont tanítani kell ezt. Lényeges, hogy edzőink minél többet oktassák a testtel való játékot, a játékvezetőink pedig a mérkőzéseken egyre többet engedjék. A játékosok fegyelmezése szintén fontos feladatnak számít. Éppen a durvaságok elharapódzása miatt van nagy jelentősége — a sokak által megkérdőjelezett — sárga és piros lapok 1979- ben történt bevezetésének. Annál is inkább, mivel a tagországok 90 százaléka alkalmazza ezt az eszközt. Országos verseny, papírrepiilável Országos papírrepülőmodellverseny lesz hazánkban először az idén. A versenyt az Elet- és Tudomány című hetilap hirdette meg a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) és a Magyar Úttörő Szövetség támogatásával, bét kategóriában. Az egyikben a verseny színhelyén készített modellekkel távrepülésben mérhetik össze tudásukat a7 általános iskolások és — külön csoportban — a felnőttek, korhatár nélkül. A másik kategóriában az otthon készített modelleket bírálja el egy szakértő zsűri: melyek a legérdekesebbek, a legújszerűbbek és a legszebbek. A versenysorozat több lépcsős, az iskolai, majd a járási, a városi és a budapesti kerületi' versenyeket megyei és budapesti döntők követik. Az utóbbiakon helyezést elért versenyzők vehetnek majd részt a budapesti országos döntőn. A nyertesek maguk is repülhetnek, mert a verseny három első díja: berlini látogatás a MALÉV egyik járatával. A helyezetteket is értékes jutalmak várják: repülőmodell-motorok, modellépítő-készletek, könyvek. A részletes versenyfelhivást az Élet- és Tudomány 1981. február 20-án és 27-én megjelenő 8. és 9. száma közli, s ugyanott a modellek építésével és repítésé- vel kapcsolatos hasznos tudnivalókat is olvashatunk. Élet- és Tudomány szerkesztősége A békéscsabai városi sportfelügyelőség és a városi labdarúgó-szakszövetség játékvezetői bizottsága labdarúgó-játékvezetői tanfolyamot rendezett. A foglalkozásokat a sportfelügyelőségen, és idén először rendhagyó módon Békéscsabán, a Lékai János Kollégiumban tartották. Ezeken a foglalkozásokon középiskolások vettek részt, 27-en, és tettek sikeres elméleti vizsgát. A másik tanfolyamon 28-an végeztek. A tanfolyam vezetője Araczki János és Dobos József volt. Előadók: Hodroga Gyula, Csáki János, Vasas János és Bognpr István voltak. összesen 55-en tettek sikeres elméleti vizsgát, s márciusban pedig gyakorlatból vizsgáznak a játékvezető-jelöltek. □ asztalitenisz Orosházán az asztaliteniszszakszövetség a közelmúltban rendezte meg a járásivárosi ifjúsági és felnőtt egyéni és páros bajnokságot, a József Attila utcai általános iskola tornatermében. Mind a felnőttek, mind az ifjúságiak vetélkedője az QMTK pingpongozóinak „házibajnoksága” volt . A győztesek a következők voltak: Férfiak: Egyéni: Nagy Tibor. Páros: Schneider—Plenter. Vegyes páros: Schneider—Szokodi. Ifjúsági egyéni: Gavallér Zoltán. Páros: Bana—Gavallér. Vegyes páros: Szokodi—Bana. Nők: Egyéni: Szokodi Ágnes. Páros: Szokodi—Miszlai. Hiúságiak: Egyéni: Szokodi Ágnes. Páros: Szokodi—Miszlai. (Valamennyien az OMTK versenyzői.) Buzánszkytól Wollekig II. Vidéki labdarúgók a nagyválogatottban írásunk első részében elmondtuk, hogy 1902-től 1980- ig vidéki sportegyesületekből 129 játékos került az A válogatottba, és azzal a 26 futballistával foglalkoztunk, akik — vidékiként — legalább nyolcszor szerepeltek a legjobbak között. A további 103 labdarúgó mindegyikéről nem ejthetünk szót. A maiak pályafutása közismert, így csak azokról a múltbeliekről szólunk, akiknek személyéhez valamilyen érdekesség kapcsolódik. (Akik fővárosi csapatból is válogatottak lettek, azoknál zárójelben közöljük az összes válogatottság számát.) A hétszeres válogatottak közül Kárpáti Béla (19), Sár- vári-Spielmann Ferenc és Teleki neve kívánkozik az élre. A győri Kárpáti (később a Vasasban folytatta) az aranycsapatban is játszott 1953 és 1956 között — a hátvédsor minden helyén. A nagyváradi Sárvári, a mozgékony, gólveszélyes középcsatár, sokszoros román válogatott is volt. A kitűnően irányító Teleki volt a híres debreceni ötösfogat szellemi vezére. Az 1934-es VB-n is játszott, s ott gólt is lőtt. Hatszor szerepelt a válogatottban a szegedi Korányi Lajos (40), aki a 30-as években Biró Sándorral Európa- hírű hátvédkettőst alkotott. Az 1938-as VB-n is egyik oszlopos tagja volt ezüstérmes csapatunknak. Az ötszörös válogatottak közül a szolnoki Kolláth Ferenc és a tatabányai Szepesi Gusztáv nevét említjük. Kolláth a Szolnoki MÁV gólzsákja volt, aki csapatából — Szántó Józseffel együtt — elsőként került a válogatottba, ahol 3 gólt ért el. Szepesi, a „Garrincha-ölő”, az 1966-os VB-n a brazilok elleni pompás győzelem (3—1) egyik főhőse volt a világhírű jobbszélső teljes kikapcsolásával. A négyszeres válogatottak között is akadnak emlékezetes nevek: Danka Imre, Kis- péter Mihály (11), Novák Dezső (9) és Tóth György (15). Pécsett negyedszázaddal ezelőtt is volt egy nagyszerű kapus: Danka. 1955-bennégyszer őrizte a magyar hálót, mindig győztes találkozón, és csak 2 gólt kapott! A hosszúra nőtt 'hátvéd, a szegedi Kispéter Szolnokról került a válogatottba, hogy azután vérbeli FTC-játékos váljék belőle... A szombathelyi Novák, a Fradi jelenlegi vezető edzője, olimpiai örök rangelső 2 arany- és 1, bronzérmével, sőt — világ- válogatott is volt! Legkiválóbb kapusaink egyike volt a szegedi Tóth, a hajdan népszerű „Popeye”, aki most az MLSZ mellett működő tanácsadó testület tagja. A háromszoros válogatottak közül Horváth Ferenc, Kotász Antal (37), és Tóth Kálmán nevét említjük. A szolnoki Horváth, a nyúlánk kapus, mindháromszor győztes mérkőzésen védett, köztük azon is, amikor 1947-ben az osztrákok ellen 5—2-re nyertünk az Üllői úton, miközben a lelátó egy része leszakadt ... Dunaújvárosból (akkor még Sztálinváros volt a neve) Kotász jutott be elsőként a nemzeti 11-be, de azután Honvéd-játékosként lett sokszoros válogatott. A tatabányai Tóth tagja volt az 1972-es olimpián ezüstérmet nyert csapatunknak. A kétszeres válogatottak közül Baráti Lajos, Solti Mihály és Vasas Mihály neve kívánkozik tolira. A szövetségi kapitányként világhírűvé vált Baróti technikás, kulturált jobbfedezet volt, a Szeged FC-ből lett válogatott A szegediek első válogatott futballistája a balszélső Solti volt, aki bemutatkozásakor (1922. Lengyelország ellen 3—0) 2 pompás góllal adta le névjegyét. Vasas salgótarjáni játékosként öltötte magára a címeres mezt, amelyben egy érdekes gól fűződik a nevéhez. 1958-ban csereként a 71. percben lépett pályára, és a következő percben óriási gólt zúdított a román kapuba! Az egyszeres válogatottak (pontosan 50-en vannak) között is sok érdekes személy található, de csak néhányuk- ról szólhatunk. A fővárosból elszármazott, de oda (az FTC-be) hamarosan visszatért kapus, Amsei Ignác (8) lett először válogatott Békéscsabáról, 1921-ben. Évtizedekig Dél-Amerikában élt, ott is halt meg. Az első diósgyőri válogatott (1941) egy keménykötésű, nagy lövőerejű csatár, Berecz István volt, aki évekig játszott Franciaországban is. A pécsiek első válogatottja — 1930-ban — egy fővárosi csatár, Kautzky József (nemzeti 11-ünk 200. játékosa) volt, aki a „Töri”-ből szerződött a Pécs—Baranya FC-hez. A győri „első” Kovács Imre középfedezet, a rokonszenves „Murák” volt, aki 1946-ban Ausztria ellen játszott (2—0). Szombathely először jobbszélsőt adott a válogatottba Krutzler József személyében, mégpedig 1925-ben. A tehetséges játékos 3 évvel később, fiatalon elhunyt, s öt árvát hagyott maga után ... Az első vidéki labdarúgó a nagyválogatottban a pozsonyi Nirnsee Gyula volt, aki 1907- ben Ausztria ellen (1—3) jobbhátvédet játszott. Alighanem kevesen tudják, hogy Opata' Zoltán (17) utolsó válogatottságát miskolci (Attila FC) játékosként érdemelte ki 1930-ban. A pécsiek volt kiváló kapusa, Rapp Imre „veterán” ‘ korban, 36 évesen viselhette a címeres mezt. A 77-szeres válogatott Sipos Ferenc bátyja, István, a Szegedi Honvéd játékosaként lett válogatott. A szegedi VSE egyetlen nagyválogatottja, Tihanyi II. András apró termetű, de igen ügyes középcsatár volt, aki válogatottságát (1942. Németország 3—5) 1 góllal ünnepelte. A szintén szegedi Tóth Jenő a magyar válogatott „mini rekordere” : 1926-ban Spanyol- ország ellen (2—4) mindössze 3 percet (!) tölthetett a pályán ... A Pécsi VSK egyetlen válogatottja, a balszélső Vezér Antal volt nemzeti 11- ünk sorrendben 400. játékosa. összeállításunkat a fehérvári Wöllek Tibor, a kitűnő fizikumú jobbszélső nevével zárjuk, aki egyetlen válogatottságát (1975. Luxemburg 8—1) egy pompás góllal tette emlékezetessé. Antal Zoltán I Novák Dezső (jobbról) nem érte be a hátvédek hagyományos szerepkörével, megmozdulásai veszélyt jelentettek az ellenfél kapujára is (Fotó- MTI — KS) BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. PL: 111. Munkácsy u. 1. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
