Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-12 / 36. szám
1981. február 12., csütörtök A I KTi v® j u Tartalékaink... Dollárok a „semmibőr Sok tsz-elnök életét megkeserítették már a méhek. Nemcsak csípéseikkel, hanem tömeges pusztulásukkal, és az annak nyomában keletkező bonyodalmakkal. Amelyet rendszerint kártérítési per és kötelezettség követ, hiszen a szövetkezetek helytelen vegyszerezése pusztította el a szorgoskodó állatkákat. De ne legyünk igazságtalanok! A méhészek és a mezőgazdászok gyakran emlegetett konfliktusainak sokszor a figyelmetlen méhészek az okozói. Akárhogy is van, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány és a helyi ÁFÉSZ méhészei „elásták a csatabárdot”, azóta együtt, egymás hasznára tevékenykednek. A kezdet nem volt éppen biztató. Az Üj Alkotmány Tsz négy évvel ezelőtt több százezer forint kártérítést fizetett ki a helyi méhészeknek. Ez a veszteség késztette a tsz vezetőit arra, hogy keressék a kapcsolatot velük. És volt egy másik ok is. A hagyományosan nagy vetőmagtermesztő üzem szakemberei fantáziát láttak a szorgos méhecskékben. Nem kellett ehhez nagy felfedezést tenni, elég volt egy közismert biológiai tényre gondolni. Egyszerűen arra, hogy a méh miközben az egyik virágról a másikra szállva gyűjti a virágport, még egy fontos munkát teljesít. A lábaira, testére tapadt virágport továbbítja a másik virág bibéjének, és így elősegíti a megtermékenyülést. Ez pedig különösen fontos az értékes vetőmagtermelő növényeknél, hiszen a jó termékenyülés nemcsak több magot, nagyobb hozamot ad, hanem javítja a csíraképességet, a minőséget. A jó vetőrpag pedig biztosabban értékesíthető és jelentős bevételt hoz nemcsak a téesznek, hanem az országnak is. Kemény valutát — ahogy mondani szokták. A szövetkezet vezetői és a helyi ÁFÉSZ méhész szakemberei 1977-ben megállapodtak, hogy a tsz magtermő tábláin virágzáskor „bevetik” a méheket. A szövetkezet szállítja a méhcsaládokat, a méhészek pedig akkor állnak rendelkezésükre kaptáraikkal, amikor éppen szükséges. Cserébe többlet- mézhozamihoz jutnak, és megszabadulnak a családtelepítés költséges és nehezen megoldható terhétől. A kezdeti szerény eredmények biztatóan hatották a környező termelőszövetkezetekre is. Nemcsak a Békés az élelmiszerek megfelelő mennyiségben, minőségben, választékban álljanak a vásárlók rendelkezésére, hogy a vásárlás ne okozzon gondot. Az élelmiszerprogram alapja a növénytermesztés és a takarmánytermesztés. Ma nem az élelmiszergabona okoz gondot, hanem a takarmánytermesztés. Ez átszervezés kérdése, s ez az alapja az állattenyésztés fejlesztésének, az állati termémegyéi Zöldségvetőmag Termelési Modelltársulás gazdája, a kovácsházi tsz, hanem a többi társult tag is kereste a kapcsolatot a méhészekkel. Érdemes néhány számot kiemelni. Tavaly egy százhektáros nagyságú fekete hagymamagot termő táblára kihelyeztek kétszáz méhcsaládot virágzás idején. A nedves, tehát termékenyülés, magfogás szempontjából kedvezőtlen időjárás ellenére hektáronként 7 ezer 200 forint többletbevételhez jutott a kovácsházi tsz. A méhészek sem jártak rosszul. A számukra is kedvezőtlen időjárás ellenére családonként 20 kilogramm mézet pergethettek, szemben a várható 6-8 kilogrammal. Hibriddinnye-mag termő táblán 120 méhcsalád közreműködésével 54 ezer forint többletbevételhez jutott a társulat másik taggazdasága. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ tíz községben tart fenn szakcsoportot. Szervező tevékenységüknek köszönhető, hogy segítettek már Dombiratoson, Almáskamaráson, Kevermesen a beporzásban. Gyakorlatilag anyagi ráfordítás nélkül, hiszen a szállítási költségek többszörösen Történeti múzeumot állíta- nak fel Pécsett, s az intézményben helyt kapnak majd a kisipar, a kiskereskedelem és a vendéglátás régi emlékei is. A Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztálya összegyűjtötte a hajdani műhelyek, boltok, vendéglők egykori — má már valóban muzeális tárgynak számító — berendezési tárgyait A baranyai Boly községben például egy százesztendős sza- tócsibolt eredeti berendezését kék bőséges elérésének. Jelenleg ugyanis csupán a baromfitermelés fejlődik a tervnek megfelelően. A hús- és a tejtermelés valamivel elmarad a tervek mögött. Bőséges ellátás A mezőgazdaság fejlesztésének programja azonban természetesen túlmegy a szorosan vett gabona- és húsprogramon, a takarmánytermesztés bővítésén. A fő cél megtérülnek a szövetkezet többletjövedelmében. Még az a kis ráfordítás is megérné, amelyre úgy tűnik, egyes növényeknél szükség van. Hiszen például a dinnyén annyi virágpor sincs, amely a méheknek elég tápanyagot adna. Hogy rte károsodjon a méhállo- mány, biztosítani kell az irányított etetésüket. Sziruppal, cukorral, ami ugyan pénzbe kerül, de még mindig alacsony összeg a nyereséghez képest. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy az ismertetett módszerrel a semmiből lehet dollárokat előállítani. Hiszen dollárt hoz az országnak a vetőmag és a méz is. Hozhatna még többet, ha hasonló jó kapcsolat alakulna ki méhészek és mezőgazdászok között az ország más részein is. A jó megporzás, a terméskötés ugyanis nemcsak a vetőmagnál fontos, növeli a napraforgó és más növények termését is. És ha jó a kapcsolat, könnyen mozgathatók a méhcsaládok, kisebb a sajnos gyakori mérgezések esélye is. Kevesebb kártérítési összeg nyomná a termelők számláját, kevesebb kár érné a méhészeket. A vetőmagtársulás és a mezőkovácsházi ÁFÉSZ jó példa erre. Az első kézfogás megtörtént, s ahogy az ÁFÉSZ-köz- pont kereskedelmi főosztályának helyettes vezetője, Beke János mondta: „Olyan ez a folyamat, mint az udvarlás, az első kézfogástól a házasságig. Sok minden történik közben, de sem nekünk, a méhészeknek, sem a mezőgazdászoknak nem szabad azt hinnünk, hogy egyedül körülöttünk forog a világ. Keresni kell az együttműködést, egymásért, egymás hasznára.” M. Szabó Zsuzsa vásárolták meg, beleértve a csengős pénztárt és a Franck kávé reklámtábláját. Hasonló módon tették szert egy suszteréi — régi cipészműhely — berendezésére. A trafik hajdani árucikkei között megtalálható a tűzköves öngyújtó, a régi cigarettatöltő é§ a bőr szivartárca. Megvásároltak egy régi cukrászműhelyt is, amelynek legérdekesebb darabja egy múlt századi vas ostyasütő. — s erről a pártkongresz- szuson nyilván szó esik majd —, hogy a fogyasztók asztalára az eddiginél bővebben kerüljön minden szükséges élelmiszer és az ipar is kellő mennyiségben kapja meg a mezőgazdaságtól az alapanyagokat. A terv ehhez adja meg a teendők sorrendjét. Kis Csaba (Következik: 4. A nép jólét útja) Régi idők emlékei KISZ-taggyülés, döccenökkel Az első hozzászóló, Babinszki Jánosné (képünk baloldalán) Fotó: Veress Erzsi Nagy a sürgés-forgás akis irodaféléből nyíló főnöki szobában. Ezúttal KlSZ-taggyű- lésre készülnek itt, a Békéscsabai Szőnyegszövő Hisz mezőberényi részlegében a lányok, fiatalasszonyok. Martincsek Margit, a 17 tagú alapszervezet titkára izgatottan jár-kel, rendezkedik. Érthető, hogy izgatott, hiszen nemrég választották meg, miután az előző titkár más munkahelyre távozott. Sorra érkéznek a szövőszék mellől a KISZ-tagok, többségük 16 —17 éves. Betanított munkások. Már itt ül Komlódi Hona részlegvezető is, aki jó véleménnyel van a KISZ- esékről: „Lehet rájuk számítani, összetartanak. Ha társadalmi munkáról vagy sürgős megrendelésről van szó, vállalják, teljesítik. No, és a sport. Egyedül a KISZ-eseink szoktak sportolni, versenyre benevezni.” A lányok szokatlanul csendesek. Kérdezősködünk a most záruló mozgalmi évről, de nem nagyon oldódik meg a nyelvük. Bizonytalanok az egyéni vállalásokat illetően is — mint később kiderül —, ezek zömmel formálisak voltak, és nem értékelték, hogy személyenként ki. mit teljesített vagy nem teljesített. Kezdődik a taggyűlés. Fiatal lány, Lestyán Ágnes a levezető elnök, aki most először birkózik ilyen feladattal. Sorolja a napirendet, nagy zavarában elvéti a sorrendet. Aztán Martincsek Margité a szó. Az 1980—81. évi akcióprogram teljesítéséről szóló beszámoló — alapos összegzés híján — kurtára sikerül, és hiányos. 'Ezt nyomban szóvá is teszi az egyik KISZ-tag, Babinszki Jánosné. Szőke Imréné is említ kiegészítésül néhány megmozdulást, aztán javasolja: „Jó lenne, ha kapnánk kifejezetten KISZ-es feladaA cukorrépa-termelő nagyüzemek a VI. ötéves terv időszakában a terület bővítése nélkül kell több alapanyagot adniuk a feldolgozóiparnak; a tervezett többlet az agrotechnika javításától és a jelenleg gyakran hiánycikknek számító gépek beszerzési lehetőségének biztosításától várják. A répa termőterülete a következő években 110 ezer hektár körül alakul, ami megfelel az elmúlt évek átlagának. Az egy hektárról nyert cükomak viszont mintegy 500 kilogrammal kell növekednie. s így — 1985-ig — meg kell haladnia a 4530 kilogrammot. Ez úgy érhető el, ha hektáronként mintegy 3 ezer kilogrammal emelkedik a termésátlag. Ahhoz, hogy ezt a hatalmas répatömeget lehozhassák a földekről, javítani kell az üzemek gép- ellátását. Már az elmúlt évi betakarításnál is nehézségek mutatkoztak a gépi munkáknál, elsősorban amiatt, hogy egyes — általában importból származó géptípusokhoz nem jutottak hozzá a termelők. Az előirányzat számol azzal, hogy a 100—200 hektáron répatermelésre berendezkedett üzemek megrendeléseit hazai, illetve a szocialista importból származó gépekből kielégítik. Viszont gondot okoz a 250 hektáros, vagy ennél nagyobb területen gazdálkodó üzemek gép- beszerzésének zavartalanná tétele. Sokáig hiánycikknek számított a francia importból származó cukorrépa-be- takarító gép, ez most 30 százalékos állami támogatás mellett beszerezhető. Így fokozatosan lecserélhetik a régebbi, elhasználódott gépeket az üzemek. A cukorrépa vetőmagszükségletének döntő hányadát hazai termésből fedezik. A fajtaválasztékot tokát.” Lassan kikerekedik a kép: az alapszervezet nem tartozik a legjobbak közé, de tett azért egyet s mást. A KISZ-tagok a szövőszék mellett megállják a helyüket. Sok társadalmi munkát teljesítettek, és nemcsak a saját házuk táján, hanem a Kölcsey-lakótelepi játszótéren is. A bélmegyeri óvodásoknak kispárnákat varrtak, eljárnak politikai rendezvényekre, köszöntötték a községbeli veteránokat. Kirándultak a fővárosba, s jól szerepeltek az asztalitenisz- és a kézilabdaversenyen. Kár, hogy most elmaradt az Alkotó Ifjúság pályázat, amire az előző években sokan beneveztek. No, és jó kapcsolatuk alakult ki az úttörőkkel. Konyecsni György, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára, aki a taggyűlés több döc- cenőjén átsegítette már a levezető elnököt, most a nagyközségi bizottság nevében mond véleményt: „A körülazonban bővítik; az összes szükséglet 10 százalékát importálják, éspedig a legkorszerűbb fajtákból. Javítja a termelők esélyét, hogy a növénytermesztésnek ebben az ágazatában jól működő termelési rendszerek fogják össze a gazdaságokat. A termőterület 80 százalékán a termelési rendszerekhez tartozó gazdaságok foglalkoznak ezzel a növénnyel, így a legújabb módszereket és a kedvező tapasztalatokat soron kívül átvehetik a rendszergazdáktól, és a gépek átcsoportosítására is jó lehetőségük lesz. menyeket, a titkárváltozásokat, a fluktuációt figyelembe véve jól működik ez az alap- szervezet.” Szavaz a tagság. Lendülnek a karok — ezennel felvettek egy kislányt az alapszervezetbe. S most a tagság úgy dönt: mindenki kaphat tagsági igazolványt az új mozgalmi évre is. Végül megszavazzák a jelölőlistát; következik tehát az új vezetőség és a küldött megválasztása. A szünetben, míg a szavazáshoz készülődnék, kicsit oldódik a hangulat. Böngész- szük az írásb foglalt egyéni vállalásokat. Szinte mindenkinél az szerepel, hogy részt vesz a brigádmozgalomban, a társadalmi munkáiban, a tömegsportban, a kommunista műszakon és moziba jár. Több név mellett olvasható: befejezi az általános iskolát. Az egyik hosszú hajú kislány széttárja a karját: „Nem indult osztály, mert kevés volt a létszám.” Az egyik „vállalási lista” hosszabb, konkrétabb a többinél. „Sajnos ő kilépett” — mondják többen is. De hogy miért? Néznek egymásra tanácstalan vállvono- gatással. „Talán megsértődött.” A szoba túlsó sarkában valaki megjegyzi: „Reméljük, nem maradt ki végleg.” Megtörténik a titkos szavazás is, Mihalik Györgyné bejelenti az eredményt: a titkár ismét Martincsek Margit, s a többi jelöltet is elfogadták a tagok. Vége a taggyűlésnek, de nem nagyon sietnek a kabátokért. Túl a „hivatalos formaságokon”, most megbeszélik a történteket, az elhangzottakat. Lehet, hogy végül mégis eredményesnek könyvelhetik el ezt a taggyűlést ? ... Tóth Ibolya €j üzletben, korszerű körülmények között fogadja vendégeit, az utazni vágyó közönséget az IBUSZ Békésen Fotó. Veress Erzsi Változatlan területről — több cukor Egyre nagyobb szerepet játszanak a korszerű mezőgazdasági gépek (Fotó: TASZSZ — KS)
