Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-12 / 36. szám
1981. február 12., csütörtök Szarvason tegnap, a délelőtti órákban köszöntötték 100. születésnapja alkalmából özv. Misur Györgynét a városi tanács vb. a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a Dózsa Tsz és az ÁFÉSZ képviselői. Képünkön a 2-es számú általános iskola úttörői énekkel és virággal köszöntik az idős asszonyt, akinek hosszú élete folyamán 10 gyermeke született, 15 unokája, 13 dédunokája és 2 ükunokája van Fotó: Martin Gábor Jl területi klubtanácsok patronálásáért Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban tegnap délután tartotta meg soron következő ülését a Békés megyei klubtanács Cs. Tóth Jánosnak, a KISZ Békés megyei bizottsága munkatársának elnökletével. A testület elsőként a klubtanács 1981. évi költségvetésének, ülés- és munkarendjének tervezetét vitatta meg, majd módosításokkal elfogadta. Ezt követően a tíz területi — járási és városi — klubtanács patronálóinak újbóli, ismételten egy esztendőre szóló megbízatásait adták át. A felelősök többek között módszertani segítséget is nyújtanak a járási és városi klubtanácsoknak, az összekötő szerepét töltik be a megyei testület és a területi között. A tanácsok napokon belül írásban is tájékoztatót kapnak a most megbízott patronálok névsoráról. A Békés megyei klubtanács ülése bejelentésekkel zárult, amelyek során a tagok megtudhatták: február 21-én délelőtt a gyulai járási klubtanács az újkígyósi művelődési házban rendezi meg a hagyományos módszertani napját. A megyei klubvezetők legközelebbi ülésüket április közepén tartják meg. Három megye táncoktatói találkoztak Tegnap, február 11-én este a gyomai Katona József Művelődési Ház volt a házigazdája a Néptáncosok Dél-alföldi Tanácsa tapasztalatcsere-látogatásának. A Csong- rád megyei, a Bács megyei és a Békés megyei táncokla- tók — több mint 20-an —az intézmény nagytermében ismerkedtek a Körösmenti Szövetkezeti Néptáncegyüttes és utánpótláscsoportja tevékenységével. Ezt követően a részvevők értékelték a nép- táncmozgalomban elért eredményeket, s beszéltek gondjaikról, közösen keresve a megoldás nyitját. A rendezvény a késő esti órákban ért véget. Kinyílt a téltemető A Balaton-part közelében kinyílott a téltemető. A természet- kutatók szerint az aszófői völgyben évszázadok óta honos, jellegzetes mediterrán növényt hajdan a rómaiak hozták magukkal. A sárga szirmú téltemető — a hiedelem szerint — a tavasz közeledtét jelzi. Riport a Taskent környéki földrengésekről A Taskent környéki földrengéssorozatról jelent meg érdekes riport a Pravda Vosztoka-ban, az Üzbég SZSZK központi lapjában. Tavaly december 12. hajnala óta több mint három- százszor mozdult meg a föld az üzbég főváros környékén, s valamennyi rengés epicentruma a Taskenttől 15 kilométernyire nyugatra fekvő Nazarbek alatt volt. A szakemberek adatai szerint pontosan a település egyik utcája alatt húzódik az a mélységi törésvonal, amelynek elmozdulása a ma is tartó földrengéssorozatot okozta. Az egyik legerősebb földmozgás fészke az iskola alatt volt, s teljesen romba döntötte az épületet — azóta az egykori biológiai szertár helyén állították fel a taskenti szeizmológiai intézet automata földrengésfigyelő állomását. A földmozgások súlyos anyagi károkat okoztak Nazarbekben, de a legelső — szerencsére viszonylag gyenge — lökések után foganatosított biztonság intézkedéseknek köszönhetően sem haláleset, sem sérülés nem történt. A település legtöbb épülete súlyos károkat szenvedett. Az itt élő 1820 családot néhány napon belül ellátták sátrakkal és lakókocsikkal, a Szovjetunió többi köztársaságából is érkeztek többek között építőanyagszállítmányok. A rászorulók között eddig negyedmillió rubel állami segélyt osztottak szét. Hamarosan megkezdődik Nazarbek teljes újjáépítése — lakosai közül senki nem fogadta el azt a lehetőséget, hogy más, kevésbé földrengésveszélyes körzetbe települjön át. Az új településen földrengésbiztos, 9-es erősségű földmozgásoknak is ellenálló kétemeletes családi házakat, iskolákat, kórházakat, üzleteket építenek még ebben az évben. Rekord gyorsasággal Riportkönyv az árvízről „Ez a — társadalmi munkában készült — könyv azokat • a vészterhes napokat idézi fel, amikor a gátjai közül kitörő Körös a békési falvak egész sorát pusztulással fenyegette. Ajánlom e könyvet azoknak, akik részesei voltak az árral folytatott küzdelemnek és hősiességükkel az egyéni és társadalmi helytállás példájává tették azokat a napokat. Gyulavári Pál, Békés megye Tanácsának elnöke.” — Ezekkel a sorokkal indul az a gyűjtemény, amelynek elülső és hátsó borítóját mutatják ' be képeink. A most megjelent 150 oldalas riportkönyv — melynek kiadója a Békés megyei Tanács, szerkesztője: Kővá- ry E. Péter — 27 szerzőnek 14 lapban megjelent helyszíni tudósítását, elemző cikkét teszi közzé, s egyben elevenebbé ember és természet élet-halál harcát. A Népszabadságban, a Népszavában, a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban, az országos hetilapokban és megyei napilapokban — köztük természetesen a Békés megyei Népújságban — közölt dokumentum értékű riportok válogatását több féi száz izgalGATSZAKADAS 1980 körösi Árvíz 1980 más pillanatfelvétel, légifotó teszi teljessé A kötet nemcsak a dokumentumok összeválogatóinak, a megjelentetésére vállalkozóknak az ügybuzgalmát dicséri, hanem a Kner Nyomda Dürer üzemének gyorsaságát, munkájának pontosságát is fémjelzi, és ami ennél is több: a szemtanúk hitelességével ad átfogó képet az 1980-as körösi árvízről. ürvízvédelmi készültség a Körösökön A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjében az olvadás az elmúlt napokban tovább folytatódott, sőt kisebb csapadék is hullott. Így a Körösökön és a Berettyón árhullám alakult ki. A Fehér-, a Fekete-, a Kettős* és a Hármas-Körös védvonalain elsőfokú, a Berettyón másodfokú, a Sebes-Körösön pedig harmadfokú az árvízvédelmi készültség. A Berety- tyó és a Sebes-Körös torkolatánál. a szeghalmi közúti híd térségében mintegy 50 centiméter vastag jégtorlasz keletkezett, melynek eltávolítására munkához láttak a jégtörők, s megkezdték a jég robbantását. Az enyhe idő hatására a hó olvadása meggyorsult. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén mintegy 38 ezer hektárt borít belvíz, melyből 18 ezer hektárnyi a vetés. Szerdán 51 szivattyú- telep és 28 szivattyúállás üzemelt, másodpercenként 120 köbméter vizet emeltek át a befogadókba. A belvíz- védelmi munkákon mintegy 850-en dolgoztak. Az igazgatóság teljes területén másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben. A gyors olvadás Békés megye néhány településének belterületén gondokat okozott. Helyi vízkárelhárítási munkák folynak Vésztőn, Kondoroson, Köröstarcsán, Mezőberényben, Körösla- dányban, Dévaványán, Füzesgyarmaton, Szeghalmon, Békéscsábán, Gyulán, Békésen és Lökösházán. Angol nyelvtanfolyam az Orosházi Üveggyárban Az Orosházi Üveggyár több külföldi céggel áll kapcsolatban. Szükségessé vált, hogy a műszaki és értékesítési szakemberek idegen nyelvet tanuljanak. Alapfokú angol és német nyelvtanfolyam eddig is minden évben volt. Azok közül 10-en, akik ezeken jó eredményt értek el, most 4 hetes (napi 6 órás) intenzív angol nyelvtanfolyamon vettek részt. Ezt a köz- gazdasági tudományegyetem két tanára tartotta. A TIT keretében lehetőség van a továbbtanulásra és arra, hogy aki kellően felkészül, nyelvvizsgát tegyen. Lopott kocsikkal jártak fosztogatni Veszélyes bűnözőket ítélt el a Szegedi Megyei Bíróság. Kürti Imre 25 éves és Varga Miklós 20 éves szegedi lakosok 1979-ben és 1980. elején ötvenegy bűncselekményt, többségében betöréses lopást követtek el. Módszerük az volt, hogy a dél-alföldi városokban, elsősorban Szegeden garázsokat törtek fel, s az azokból lopott személygépkocsikkal jártak a falvakba: vendéglőket, élelmiszer- és italboltokat törtek fel. Ketten együtt százhatvanezer forint értéket, főleg pénzt loptak. Sokszor a helyszínről magukkal vitték a kis páncélkazettákat, amelyeket később biztonságos körülmények között nyitottak fel. Magyar-bolgár kapcsolatok A barátság termékeny évei a történelemtudománynak különálló ágazata a kapcsolatok históriájának kutatása. Több tudományos mű foglalkozik a magyarok és bolgárok találkozásainak évszázadaival. A történelmi múltú barátság az elmúlt három és fél évtizedben új alapokra helyeződött; a közös célok, az azonos szövetségi rendszerhez tartozás új tartalmat adott a két nép kapcsolatának. Barátságunk fontos állomásai a magas szintű találkozók a két párt, a két állam vezetői között. Legutóbb 1979 júniusában járt magyar párt- és kormányküldöttség Bulgáriában, Kádár János vezetésével. Sor került az elmúlt években miniszterelnöki, külügyminiszteri megbeszélésekre, szoros kapcsolat van az MSZMP és a Bolgár KP, az ifjúsági és társadalmi szervezetek között. A testvérmegyék és testvérvárosok viszonya valódi népi diplomácia, a baráti kapcsolatok a két testvérnép között egyre mélyülnek. Az elmúlt években dinamikusan fejlődött a magyar —bolgár gazdasági együttműködés. Az V. ötéves tervben az árucsere értéke 945 millió rubel volt, évente 15 —20 százalékkal nőtt a kölcsönös szállítások értéke. A következő ötéves tervidőszakban további 45 százalékos emelkedésre lehet számítani. A gazdasági szakemberek különösen örvendetesnek tartják azt a tényt, hogy a kölcsönös áruszállítás kb. harminc százalékát — főként gépipari és vegyipari megállapodások alapján — a szakosított és kooperációban gyártott termékek teszik ki. Bulgária gyártja a KGST- országok számára a villamos targoncák nagy részét, jelentős eredményeket ért el a bolgár ipar a híradás- technikai és számítástechnikai iparban. A balkáni szocialista ország mezőgazdaságának, élelmiszeriparának és könnyűiparának számos termékét ismerik a magyar vásárlók a hazai boltokból. Magyarország főleg gépeket, fogyasztási cikkeket szállít Bulgáriába. Az együttműködés fejlettségét jelzik a két ország közös vállalatai. Az Intranszmas az üzemek belső szállításának gépesítésével foglalkozik, az Agromas mezőgazdasági gépeket gyárt. A gazdasági együttműködésben még vannak lehetőségek a további előrelépésre — mondják a magyar és a bolgár szakemberek. Hasznos lenne például, ha vállalataink^ együtt lépnének fel harmadik piacokon, mindenekelőtt a fejlődő országokban. A magyar—bolgár kapcsolatok immár hosszú évek óta kiterjednek a tudományos együttműködésre. Tudósaink között tapasztalatcsere és kooperáció alakult ki, több fontos tudományágban — így a mezőgazdasági kutatásban. Ami a kulturális kapcsolatokat illeti, a két nép legjobb irodalmárai vállalkoztak a műfordítás nem mindig hálás feladatára. Nagy Lászlót, aki a bolgár nép- költészet legszebb kincseit ültette át magyarra, magas kitüntetésben részesítette a bolgár államtanács. Az elhunyt magyar költő tiszteletére emlékmúzeumot nyitnak Szmoljánban, Rodope „fővárosában”. A kapcsolatoknak természetesen van „nem hivatalos” formája is — a turisták tízezrei látogatják évente egymás országát, ismerkednek a tájjal, a kultúrával, s mindenekelőtt az emberrel. A Magyarországra utazó bolgárok közül sokan keresik fel a Dél-Dunántúl tájait, ahol 1945 tavaszán a 2. bolgár hadsereg harcolt a fasiszták ellen. Sokan szeretteik sírját látogatják, mások — az egykori katonák — a küzdelmek színterét akarják még egyszer látni. A harkányi katonasírok virágai a harminchat év előtti harcokra emlékeztetnek, amikor új fejezet kezdődött a két nép barátságában. M. G. Kaukázusi matuzsálemek A legtöbb 100 évnél idősebb ember a Szovjetunióban, mégpedig a három kaukázusi köztársaságban: Azerbajdzsánban, Grúziában és Örményországban él. A grúz tudósok nemrégiben nagyarányú felmérést végeztek hazájuk matuzsálemei között, s ennek figyelemre méltó eredményeiről G. Pi- chelauri professzor, a Grúz Gerontológiai Központ vezetője ír a Kommunyiszt című öfmény lapban. A csaknem 15 ezer idős emberre kiterjedt felmérés tanúsága szerint a száz év körüli életkor elérésében az örökletes tulajdonságok és a szervezet biológiai jellegzetességei mellett alapvető szerepet játszanak a klimatikus, földrajzi és társadalmi-gazdasági viszonyok, a — nagyrészt az életmóddal kapcsolatos — nemzeti hagyományok és más tényezők. A grúz matuzsálemek 85 százaléka vidéken él, a tengerszint felett 500—1500 méterre levő településeken, s ezen belül a túlnyomó többség Nyugat-Grúziában — erre a területre a nedves szubtrópikus éghajlat. a Fekete-tenger közelsége, a gyógyforrások sokasága, nagy kiterjedésű örökzöld növényzet, s nagv mennyiségű napsugárzás a jellemző. A grúz tudósok megállapítása szerint az ember harmonikus fejlődéséhez, a magas kor eléréséhez elengedhetetlen a fizikai munka, a szervezet élettevékenységét fokozó, s az elhízást megakadályozó mozgás. A grúz matuzsálemek gyermekkoruk óta sokat dolgoztak, s több mint 50 százalékuk még ma is rendszeresen végez fizikai munkát: sokan a kolhozokban, szovhozokban, vagy saját háztájijukban dolgoznak. Ezzel együtt a szellemi frissesség is jellemző rájuk, s többségükben életvidám, társaságkedvelő emberek, szinte soha sem panaszkodnak egészségükre, sőt egy közülük a felmérés során járt életében először orvosnál. A 100 évesnél idősebbek 98 százaléka nyugodt, kiegyensúlyozott családi körülmények között él, s a felmérésben részt vett 400 nő közül csak négy nem volt soha férjnél. A matuzsálemi kor elérésében fontos szerepet játszik a táplálkozás is: a megkérdezett öregek valamennyien napi 2000 kalóriánál kevesebbet fogyasztanak, csaknem mindannyian soványak. Változatosan táplálkoznak, de táplálékuk jelentős része a vitaminokban és rostokban gazdag nyers zöldség- és gyümölcs. A grúz öregek a többi matuzsálemtől eltérően — a nemzeti hagyományoknak megfelelően — sok fűszerfélét fogyasztanak, s ebédjük elképzelhetetlen az általában saját termésű bor nélkül. A kaukázusi „matuzsálem- központ” nemcsak a szovjet, hanem a külföldi tudósok érdeklődését is felkeltette. A Grúz Gerontológiai Központot rendszeresen keresik fel külföldi szakemberek, s a kaukázusi öregekről már az Esvesült Államokban. Ja- nánban. Olaszországban. Franciaországban is jelentek meg tudományos értekezések.
