Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

I BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. FEBRUAR 11., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM 35. SZÁM Kádár János látogatása a Budapesti Pártbizottságon Lázár György ma Bulgáriába utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Sztanko Todorov- nak, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa elnökének meghívására ma hivatalos, baráti látogatásra a Bolgár Nép- Köztársaságba utazik. Kádár János és Németh Károly Maróthy László, a pártbizott­ság első titkára tájékoztatóját hallgatja (Telefotó) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára — Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának társaságában — kedden a Budapesti Párt- bizottság székházába látoga­tott, ahol találkozott a vég­rehajtó bizottság tagjaival. Maróthy László, a Politi­kai Bizottság tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kára tájékoztatást adott a XII. kongresszus határozatai­nak végrehajtásáról, a fővá­ros politikai és gazdasági helyzetéről, valamint fejlesz­tésének időszerű kérdéseiről. Kádár János a Központi Bi­zottság nevében elismeréssel szólt a budapesti kommunis­ták munkájáról. Hangsúlyoz­ta, hogy a fővárosi pártszer­vezetek helytállásának, pél­damutatásának nagy jelen­tősége van országos felada­taink megoldásának szem­pontjából is. A találkozó végén a Köz­ponti Bizottság első titkára további sikereket kívánt a budapesti dolgozóknak, a fő­város kommunistáinak és a Budapesti Pártbizottság veze­tőinek. Veress Péter sajtótájékoztatója az ország külgazdasági kapcsolatairól Az elmúlt évben mind kül­ső, mind belső egyensúlyi helyzetünk javult, sikerült fenntartani az életszínvonal korábbi szintjét, a lakosság ellátása kiegyensúlyozottab­bá vált — mondotta tegnap a Parlamentben tartott saj­tótájékoztatóján Veress Pé­ter külkereskedelemi minisz­ter. Az eredményeket a foko­zatosan rosszabbodó külpiaci körülmények között értük el. Az elmúlt év első negye­dét még a viszonylag kedve­ző világpiaci irányzatok jel­lemezték, a második negyed­évtől kezdődően azonban szá­mos fontos exporttermékünk ára csökkent, a piaci viszo­nyok jelentősen romlottak. Ilyen körülmények között különösen jelentősek a szo­cialista országokkal kialakult stabil kapcsolataink. Export- termékeinknek csaknem 60 százalékát ezekbe az orszá­gokba szállítottuk, és az im­portáruknak több mint a fe­le is innen származott. A fej­lett tőkés országokba teljes exportunknak mintegy egy- harmada jutott el, az onnan érkező termékek pedig be­hozatalunknak körülbelül 40 százalékát alkotják. Ami az összegszerűségeket illeti: tavaly 4380 millió ru­belért, és 4968 millió dollá­rért exportáltunk, ami 7,7 illetve 16 százalékkal halad­ja meg az 1979. évit, az im­port értéke 4931 millió ru­bel, és 5067 millió dollár volt, 14,6, illetve 8,9 száza­lékkal több. mint egy évvel korábban. A rubelelszámolású áru­forgalomban a kivitel és a behozatal a tervezett szint körül alakult. Legerőtelje­sebben a Szovjetunióval nö­vekedett kereskedelmi for­galmunk. A nem rubelelszá­molású forgalomban egyen­legünk a tervezettnél kedve­zőbb volt. A hatodik ötéves tervidő­szakban az áruforgalom 25— 30 százalékos bővítésével számolunk, ezen belül a ki­vitelnek a behozatalnál lé­nyegesen gyorsabban kell növekednie. A nemzetközi gazdasági kapcsolatainknak továbbra is meghatározó té­nyezője a Szovjetunióval és a KGST többi tagországával folytatott gazdasági együtt­működés. Kecskeméten, a kertészeti egyetemen rendezték meg az or­szágos szárazvirág-kötészeti versenyt. Huszonhárom kerté­szeti szövetkezet 57 virágkötözője készített szebbnél szebb asztali díszeket, padlóvázába, illetve falra helyezhető kom­pozíciókat. A kiállítás célja a nálunk még szokatlan virág- kötészet megismertetése, illetve a részt vevők tapasztalat- cseréje volt (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) Közművelődési gyakorlaton megyénkben Az elmúlt napokban 18 egyetemi hallgató töltötte közművelődési gyakorlatát megyéink településein. Az itt eltelt 10 nap tapasztala­taitól tartottak tanácskozást tegnap, február 10-én dél­előtt a Békés megyei Műve­lődési Központban. A hallgatókat és a rendez­vény vendégeit Futaki Im­rémé, a Megyei Művelődési Központ vezetője üdvözölte, majd átadta a szót Kucsera Lajosnak, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osz­tálya munkatársának, aki a beszélgetést vezette. A 'hozzászólások tanúsága szerint az itt töltött idő hasz­nosnak mondható, bár arra kevés volt, hogy az adott te­lepülés közművelődési tevé­kenységével teljesen megis- merkedjenék. Jónak bizo­nyult az idei kezdeményezés, miszerint a fiatalok egy-egy speciális terület elemzését kapták meg feladatul, így a megyében élő cigányság be­illeszkedését, életmódját. Mindezék mellett a fogadó intézmények képviselői is szóltak a közművelődési gya­korlat tapasztalatairól. A beszélgetés Futaki Imrémé zárszavával ért véget. Megnyílt az ideiglenes megyei könyvtár Békéscsabán, a Beloiannisz utca 9. számú ház falán táb­la hirdeti, hogy itt található a megyei könyvtár ideigle­nes kölcsönzőhelye. Aki be­lép az ajtón, a világos fo­lyosóról kellemesen meleg helyiségbe jut. A könyveik már rendezetten sorakoznak a régi könyvtár polcain, s helyén áll a kölcsönzőpult is. A két teremben összesen mintegy 15 ezer kötetet he­lyeztek el, főként szép-, és ismeretterjesztő irodalmat. Megtalálhatók itt a diákok kötelező olvasmányai, a ma­gyar és a külföldi líra, pró­za kiemelkedő alkotásai, a legfontosabb lexikonok, ké­zikönyvek. Ebből a könyv- készletből, s ötvenféle napi­lapból, folyóiratból válogat­hatnak majd az új és a régi olvasók, akiknek többsége még nem értesült az ideigle­nes könyvtár megnyitásáról. A helyben olvasásra az épü­let nem biztosít lehetőségét, erre valószínűleg csak az új könyvtár átadásakor nyílik majd mód. Nyolc könyvtáros áll a lá­togatók rendelkezésére, kö­zülük ketten a könyvajánlás és az olvasói szolgálat fel­adatkörét látják el. Bár né­hány hónappal a tervezett­nél később adták át az ideig­lenes megyei könyvtár épü­letét, bizonyára sok könyv­kedvelőnek okoz örömet, hogy végre a város köz­Fotó: Gál Edif pontjában akár naponta lá­togathatja az intézményt. Hétfőn és szombaton délután kettőtől hatig, más munka­napokon délelőtt is nyitva tart a könyvtár, 9 órától 12­ig. Az új épület — a fiók­könyvtárakkal együtt — re­mélhetőleg . átmenetileg meg­oldja a megyeszékhely könyvtári ellátásának gond­jait. Zárszámadásokról jelentjük A héten tovább folytatódnak a termelőszövetkezeti zár­számadások és küldöttközgyűlések, ahol az elmúlt év eredményeiről, és a jövő évi tervekről tartanak beszámo­lót a szövetkezetek vezetői. Hogy miként zárják az évet, és mit terveznek az idei gazdasági évben, erről szól újabb zárszámadási összeállításunk. A DOBOZI PETŐFI TSZ­BEN ma délután rendezik a zárszámadó küldöttközgyű­lést, melyet munkahelyi ta­nácskozások előztek meg. A közös gazdaság biztatónak ígérkező, majd derékba tört esztendőt hagyott maga után. Az árvíz elmosta az ered­ményeket, a reményeket... A gazdaság szántójának a felét, épületének jelentős há­nyadát elborította a nyári árvíz. Kenyérgabonát 1595 hektáron vetették, s 847 hektárról, a tervezettnél jobb termést takarítottak be. A megmaradt napraforgó is nagyobb hozamét adott a tervezettnél. Az állattenyésztés is sú­lyos károkat szenvedett. Pénzügyi terveit az ágazat teljesítette, de úgy, hogy a tenyészállatok jelentős ré­szét kényszerűségből értéke­sítették. Persze ez egy el­lentmondás. A vágójószágo­kat alacsonyabb súlyban ad­ták át a feldolgozóiparnak, ami kevesebb átvételi árat jelentett. Csak egy példa: 12 ezer liba került kényszerér­tékesítésre, minden egyes kilogrammot 12 forinttal ol­csóbban vettek át a feldol­gozók. A kedvezőtlen zöld- takarmány-ellátás nyomán számottevően csökkent a tej­termelés, ugyanakkor meg­növekedtek a tartási költsé­gek. A gazdaság erre az évre 1,8 millió forint nyereséget tervezett, ezzel szemben 16,2 millió forint veszteséggel zárták 1980-at. Az árvíz levonulását kö­vetően azonnal hozzáláttak az állattenyésztési telepek helyreállításához, majd fél- töltéséhez. A sertéstelep be­telepítéséhez Bábolnáról vá­sároltak 700 tenyészsüldőt, melynek fele már megérke­zett. Ebben az évben nehéz időszak előtt áll a szövetke­zet. A szántóterület fele, 2 ezer hektárnyi terület meg- művelhetetlen, mert még víz áll rajta. A közös gaz­daság vezetői az idei esz­tendőt a talpra állás, a vé­dekezés évének tekintik, s várhatóan még egy-két mun­kás év kell ahhoz, hogy el­érjék az árvíz előtti terme­lési színvonalat. Mindezek­ről, az előbbre lépés lehető­ségeiről tanácskoznak ma délután a szövetkezet kül­döttközgyűlésének részvevői. A KARDOSKÜTI RÁKÓ­CZI TSZ-BEN kettős ünne­pet tartottak tegnap, ked­den, ahol megemlékeztek a szövetkezet fennállásának 30. évfordulójáról, és megtartot­ták a zárszámadó közgyű­lést. A vezetőség beszámoló­ját Olajos Imre, a szövetke­zet elnöke terjesztette elő. Elmondta, hogy a 30. évfor­dulót kiemelkedően jó ered­ménnyel zárják. A most be­fejeződött V. ötéves terv ide­je alatt a mezőgazdasági ter­melés 32 százalékkal nőtt. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents