Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. FEBRUAR 10., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM 34. SZÄM Gazdag program a centenáriumra ülést tartott a Mohácsy Mátyás emlékbizottság Tanácskoztak az Ipari Minisztérium és az iparvállalatok vezetői A szülőváros, Békéscsaba méltó iinnepségsorral készül megemlékezni a kutatóról, a kertészeti szakoktatás hazai megteremtőjéről. Mohácsy Mátyásról, aki száz évvél ez­előtt, 1881. március 12-én fa­lai közt látta meg a napvilá­got. Az igen gazdag és tar­talmas centenáriumi progra­mot tegnap, február 9-én dél­után vitatta meg és hagyta jóvá a Mohácsy Mátyás emlékbizottság, melynek ülé­sén a békéscsabai Városi Ta­nács elnöke, ATaczki János elnökölt. A centenárium napján a Budapesti Kertészeti Egye­temen ünnepi tanácsülésen méltatják a neves kertészeti szakember munkásságát, ezt követően a programsorozat már Békéscsabán, illetve Gyulán folytatódik. A gyulai kertészeti szakközépiskola növendékeinek március 14-i ünnepi megemlékezése után lesz április végén a kertésze­ti szakma kiváló tanulója or­szágos verseny, majd a szeptember 17. és 20. közötti időszakban városi emlékülést tartanák a megyeszékhelyen, ahol külön kiállítás is nyí­lik Mohácsy születésének 100. évfordulója alkalmából, és a záróeseménynek szá­mító termékbemutatót és vá­sárt megelőzően kertészszak- ember-találkozót, valamint tudományos ülésszakot ren­deznek. A Mohácsy centenárium egyik kiemelkedő mozzanata mindenképp a kertészeti tu­dományok doktora szobrának avatása a városi emlékülés napján. Ehhez kapcsolódóan ajánlotta föl Békéscsaba vá­rosának a Fővárosa Kertésze­ti Vállalat, hogy a tudós gyakorlati munkáját is fém­jelző dísznövények alkalma­zásával megtervezi a szep­temberben felállítandó szo­bor illő környezetét. Hétfőn az építők szakszer­vezetének székházában Mé­hes Lajos ipari miniszter az iparirányítás és a vállalati szervezet korszerűsítéséről, és az idei, valamint a követke­ző évek tervcéljairól tájé­koztatta a tárcához tartozó több száz vállalat gazdasági, párt- és tömegszervezeti ve­zetőit. Az igazgatói értekez­leten részt vett Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes. és a társhatóságok, va­lamint a szakszervezetek ve­zetői. Méhes Lajos elöljáróban hangsúlyozta, hogy gazdaság­irányítási rendszerünk fej­lődése szükségessé tette az egységes iparirányítást. A miniszter elmondta, hogy ezentúl nem avatkoznak be a vállalatok mindennapi éle­tébe. A gyárak, üzemek ma­guk dönthetik el, hogy mit termelnek, kinek adják el árujukat, és mennyiért, az őket megillető jövedelmeket hogyan használják fél. Mind­ez igen nagy felelősséggel és kockázattal jár. Fontos feladat a nagyüze­meket valóban olyanokká tenni, hogy ott legyen a leg­magasabb a munka haté­konysága, szervezettsége, és ez vezessen a bérek növelé­séhez is. Az összehangolt munka fontos a hosszú távú kül­gazdasági politikához Igazodó termékszerkezet alakításában is. A műszaki haladás, a piac igényei állandó folyamatként napirenden tartják ezt a kér­dést, de nálunk az előrehala­dás mégis lassú. Bennünket kényelmessé tett az a felfo­gás, hogy a szocializmusban nem lehet tönkremenni. Csakhogy ez nagyon sokba kerül nekünk. A tőkés világ­ban, ha veszteséges a terme­lés, átállnak más cikk gyár­tására, vagy elbocsátják a dolgozókat, s ezzel teremte­nek pénzügyi egyensúlyt. Ná­lunk ezek az üzemek dotáció után járnak, takargatják a ráfizetéses gyártást. Ezt az utat nem szabad folytatni. A dolgozókat más munkára kell felkészíteni és átirányí­tani. A tőkés világtól való különbség ne a gyors alkal­mazkodás elodázásában, ha­nem az emberekről történő gondoskodásban legyen. Méhes Lajos végül a vál­lalatok tervezőmunkájának eddigi tapasztalatait össze­gezte, s kifogásolta, hogy., a vállalati tervezés során jó néhány helyen nem tárták fel kellően a minőség javítá­sában, a gyártmányfejlesz­tésben és a nemzetközi kooperációk növelésében rejlő lehetőségeket. A jöve­delmezőség számításában is sok a bizonytalanság. Nem fordítottak kellő figyelmet az önköltségcsökkentés ki­munkálására sem. Mindezt a következő hónapokban korrigálniuk kell a vállala­toknak. A minisztérium feb­ruár végéig irányelveket ad ki a vállalatoknak. Magyar kitüntetés szovjet építőknek Magas magyar kitüntetés­ben részesítettek több szov­jet szakembert, akik részt vettek a Szovjetunió és a KGST egységes energiarend­szerét összekötő, 750 kilovol­tos távvezeték építésében. Az ukrajnai Vinmyicát Alber tár­sával összekötő vezeték a szovjet és a magyar szakem­berek, vezetéképítők összefo­gásával készült el. s ered­ményesen segíti Magyaror­szág villasmosenergia-ellátá- sát. A szovjet szakértőknek dr. Szűrös Mátyás moszkvai magyar nagykövet ünnepé­lyes keretek között adta át tegnap a Népköztársaság El­nöki Tanácsa által adomá­nyozott kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany fo­kozatát kapta Alekszahdr Sarov, az Energoszetyprojekt Tervező Intézet főszakértője. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát ketten kapták meg. Előszállítás a vasútnál Kihasználatlan lehetőségek \z elmúlt év elején meg- íetősen vontatottan kezdő­it a vasúti áruszállítás. A AV 1980-ra országosan 137 ilió tonna áru elfuvarozá- t tűzte célul, melyet 130 Ilió tonnára teljesített, iknem valamennyi terüle- í tapasztalható a lemara- s. A MÁV Szegedi Vasút- izgatáság elmúlt évi pnog- mjában 10,8 millió tonna a elfuvarozása szerepelt, ritől 400 ezer tormával el- iradtak, de arányaiban (ki- >b volt a lemaradás az or­. vasútigazgatóság szak­aerei elemezték a lema- ás okait. Rácz Kálmán- a Szegedi Vasútigazgató- kereskedelml osztályá- : helyettes vezetőjétől ’tudtuk, hogy a szállítá- at jelentősen visszavetet- a beruházási lehetőségek iosulása; a szigorúbb zletgazdálkodás; a nem- cözS gazdasági életben tör- t változás; a termékszer- et-váltásban jelentkező mytalanságok; a kedve- en időjárás; s nem utolsó aan az időnként jelentke- vasúti kocsiíhiány. ekés megye vasútállomá­sainak feladási forgalma az igazgatóság 30 százalékát, le­adásának 32 százalékát adja, A területére belépő import­áru 60 százaléka, a tranzit küldemények 62 százaléka Lököshéza határállomásán lép az országba Az elmúlt évben a megyében fel- és leadott kocsik száma meg­haladta a 211 ezret, csaknem 9 ezer 650-nel több, mint egy esztendővel (korábban. A késve rakott kocsik szá­ma meghaladta a 25 ezer 100-at, s a megrendelők több mint 15 millió forintot fizet­tek fékbérre. Ez azt jelenti: egy késett kocsira eső kocsi­álláspénz megközelítette a 630 forintot. Ez az összeg csökkenő tendenciát mutat, ami a rakodási készség ja­vulására utal. Legszembetűnőbb a javu­lás az Orosházi Üveggyárnál, ahol 1979-ben a kezelt ko­csik 38,4 százalékát rakták meg, vagy ürítették késve, tavaly mindössze 21 száza­lékát. A megyében évek óta a legjobban rakodó vállala­tok sorába tartozik a Békés­csabai Konzervgyár, az AG- ROKER, az alföldi TÜZÉP békési és gyulai telepe, vala­mint az ÁFOR orosházi és békéscsabai kirendeltsége. A MÁV erre az évre mér­sékeltebb szállítási progra­mot készített: országosan 133 millió tonna elszállítását tűz­ték célul, mélyből a Szegedi Vasútigazgatóságra 10,9 mil­lió tonna hárul. Az előirány­zat tel i esi tése végett külö­nös hangsúlyt kap az elő­szállítás. Az év első három hónap­jára a MÁV a megye tizen­hat legnagyobb fuvaroztató- jával kötött megállapodást előszállításra, melynek össz­súlya megközelíti a 625 ezer tonnát. Ebből az esztendőből mintegy másfél hónap már eltelt, mely időszlaikban a vál­lalatok szállítási igénye el­maradt az adott lehetőségek­től. Ahhoz, hogy az év végi csúcs, az áruk torlódása el­maradjon, s minél kevesebb legyen a kocsihiány, év köz­ben folyamatos, kiegyensú­lyozott vasúti szállításra Van szükség. Hogy milyen lesz az év végi vasúti szállítás, az nemcsak a fuvarozókon, ha­nem a megrendelőkön is mú­lik. — szekeres — ..................... ......... M edgyesegyházán kukoricát raknak vagonba, innen ömlesztve érkezik az értékes szemes ta­karmány a mezőkovácsházi tározóba Fotó: Veress Erzsi Széles választékban kínálják a méterárut a békéscsabai Uni­verzál Áruházban Fotó: Martin Gábor NegYvenötmillió forint értékű áru a boltokban Megkezdődött az engedményes téli vásár Megújultak a kirakatok me­gyénk áruházaiban és szák­üzleteiben is. Az árcédulák már szombat délutántól tud­tunkra adták: hétfőn, febru­ár 9-én kezdődik és 21-ig tart a ruházati kereskedelem hagyományos szezon végi ki­árusítása. Tegnap reggel a szokásosnál is többen vára­koztak az üzletek előtt, hogy 30—40 százalékkal olcsóbban vásárolhassanak különböző ruhaneműt és cipőt. A megyei tanács kereske­delmi osztályán elmondot­ták: az állami és a szövet­kezeti boltok, illetve a nagy­kereskedelmi vállalatok jól felkészültek a várható na­gyobb forgalomra. Ennek megfelelően 45 millió forint értékű ruhaneműt és lábbe­lit szeretnének értékesíteni, amely 20 százalékkal több a tavalyinál. Ebből az állami üzletek 20, az ÁFÉSZ-ek 17 millióval részesednek, a DÉLTEX. a RÖVIKÖT és a Oipő-nagykereskedelmi Vál­lalat pedig 8 millió forintot érő árut. bocsát a kiskeres­kedelem rendelkezésére Hangsúlyozták: a bevont cikkek teljes értékűek, diva­tosak, kifejezetten téli áruk. A eél az, hogy kiürüljenek a raktárak, és minél több hely legyen a tavaszi hol­miknak. Széles választékban kí­nálják a méterárut, a lakás- textíliát. Van elegendő ka­bát, zakó, szoknya és blúz. Ezenkívül lehet válogatni a különféle cipők, csizmák" kö­zött is. Az Univerzál Kiske­reskedelmi Vállalat üzletei­ben 16,5 millió forint értékű ruházat, lábbeli vár gazdá­ra. Ha ez mind elkel, akkor a lakosság 6 millió forintot takarít meg. Méteráruból és lakástextilből még egyszer annyit kínálnak, mint egy évvel korábban. Jobb a vá­laszték gyermekkonfekcióból és lábbeliből. A leértékelés­re szánt áruk nagy része — értékben 5 millió forint — a 'békéscsabai Univerzál Áru­házban van, de megfelelő •készlettel rendelkezik a 2. számú méteráru-szaküzlet, az orosházi, a gyulai, a szarvasi és a békési vegyesruházati bolt. A békéscsabai Centrum Áruházban csaknem 3 mil­lió forintért árulnak olcsób­ban női kártolt szövetet, lányka pizsamát, női bőr­csizmát és férfi bokacipőt. A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ 1,8, az Orosházi Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet 3,4 millió forintos készlettel várja vásárlóit. Üjkfgyisi Aranykalász Tsz Vállalkozó szellemű gazdálkodás Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezetben feb­ruár 9-én, hétfőn tartottak zárszámadó közgyűlést. A közgyűlésen részt vett töb­bek közt Lehoczki Mihály, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának főtitkár- helyettese is. Ruck János, a termelő- szövetkezet elnöke beszámo­lójában emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években szé­les körben vitatták meg a közös gazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat. A döntések előtti viták nem­egyszer szenvedélyesek vol­tak. Végül is az a törekvés valósult meg, hogy. a helyi adottságokat jobban figye­lembe véve, a legkedvezőbb termelési szerkezetet alakít­sák ki. Az V. ötéves terv el­ső évében módosították az üzemi szervezeti rendszert, bevezették az anyagi érde­keltségen alapuló elszámo­lást. Az intézkedések hatására gyors változás ment végbe a szövetkezet gazdálkodásában. A negyedik ötéves terv utol­só évében a szövetkezet alig tudta elkerülni a veszteséget, 1980-ban viszont sokkal ne­hezebb ^feltételek között, csaknem 30 millió forint nyereséget állítottak elő. öt év alatt több mint másfél- szeresére nőtt a búza és a kukorica hektáronkénti ter­mésátlaga, és az 1975. évi 2 ezer 200 tonnával szemben tavaly 5 ezer 10 tonna szénát takarítottak be. A közös gaz­daságban az elmúlt években bátran kísérleteztek új eljá­rások, módszerek bevezeté­sével. A vállalkozó szellemű gazdálkodástól 1981-ben azt várják, hogy a szövetkezet nyeresége meghaladja a 35 millió forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents