Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-08 / 33. szám
o IgUiUMM SZÜLŐFÖLDÜNK J^81;_Jebruár_8;i_^asárnap Lillafüredtől Gyuláig napon 1400 adag leves, 1000 adag húsétel és 1400 adag házi rétes fogyott el. Olyan legenda is járta, hogy a vendég óhaja parancs volt. Semmilyen kívánságra sem lehetett azt mondani, hogy nincs, vagy elfogyott. Egyszer egy úr frissensült med- vetalpat rendelt a pincérnél. A kezdő pincér sápadtan rohant a főúrhoz — tanácsért. A főúrnak egy arcizma sem rádult. „Kérdezd meg, fiam, hány adagot parancsol a vendég?” „Természetesen csak egyet” — sietett vissza a válasszal. Ekkor maga a főúr ment az asztalhoz: „Uram, pillanatnyilag mindössze egy, medvénk van a konyhán, esetleg mind a négy talpát kisüttetném, mert egy adagért nem vágnánk le a szegény állatot...” A vendég gyorsan mást rendelt ... Az újjáépítés során szigetelték az épületet, mert a közeli városligeti tó vize gyakran betört a pincébe, új csatorna-, víz- és villamos hálózat létesült, gondoskodtak a fűtésről és a hűtésről, légkondicionálásról. Üj raktárak, konyhai folyosók létesültek. A személyzet kiképzését már tavaly megkezdte a Hungarhotels Vállalat. Fővárosunk felújított, történelmi nevezetessége bár osztályon felüli besorolást kapott, mérsékelt árakat ígér a közönségnek. B. I. Új lehetőségek a hazai turizmusban Dr. Mánya Tibor, a helyi népfrontbizottság titkára nem kis büszkeséggel mondhatja magáról, hogy alig akad olyan ember, akit ne ismerne Kevermesen. Az eltelt 25 esztendő alatt, mint községi állatorvos, szinte valamennyi házban megfordult már, hiszen a legtöbb család jószágtartással is foglalkozik. így akarva, akaratlanul a felszínes ismeretség helyett az egyéni problémákat is magukba foglaló széles körű tájékozottságon alapuló kapcsolatok alakultak ki. S milyen előnyök származhatnak a lakosságnak abból, ha ez a közös ismerős nemcsak hivatását gyakorolja, hanem mint tanácstag, és mint az önkéntes tűzoltóegyesület elnöke hosszú idő óta vesz részt aktívan a közügyek intézésében is. Róla valóban el lehet mondani, hogy együtt él, együtt lélegzik a faluval. Ott van minden kisebb-na- gyobb megmozduláson. S mennyire fontosnak tartják a helybeliek a személyes példamutatást, ezzel kapcsolatban megemlített egy jellemző esetet. Két évvel ezelőtt nagyszabású járdaépítési akció indult Kevermesen. Az első utcában, ahol a község vezetői kezdték el a munkálatokat, egy hónap alatt készültek el a gyalogjárók. A másodikban viszont — mivel a lakosság már nagyobb arányban kapcsolódott be — mindössze két hét kellett ahhoz, hogy készen legyenek a járdák. „Nehezen tudnám elképzelni másutt a munkát — mondotta a népfronttitkár. — Talán azért nőtt szívemhez ez a község, mert az itt élő emberek elég hamar bizalmukba fogadtak, no és én is annyira megszoktam, megszerettem ezt a környezetet, hogy valósággal vonzódom hozzá. Őszintén állítom, már régóta kevermesinek érzem és vallom magam...” Pedig dr. Mánya Tibor nem itt, hanem Kézdivásár- helyen született. Családja 1942-ben költözött át Gyulára, s ő ott is nőtt fel. Egyetemi tanulmányai után 1954- ben Mezőkovácsházán volt körzeti állatorvos, s egy év múlva került Kevermesre. Az 50-es évekre visszaemlékezve egy kis időre felelevenedett II városligeti Gundel Az új lehetőségek egyike a szabadkígyósi kastély és tájvédelmi körzet Fotó: Martin Gábor előtte az akkori falu képe. Hiányzott a jó ivóvíz, és járda is csak a tanácsház' előtt volt, no meg egy pallókból kirakott gyalogjáró, amely a határőrség egykori épületéhez vezetett. Kevermesen is, mint szerte az egész országban, nyomasztóan hatottak az adminisztratív intézkedések a parasztokra, akik’ gyakran rettegtek a beszolgáltatástól ... S mi van ma? Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör uralkodik mindenütt. Kisebb-na- gobb gondok akadnak még eredményt elérő résztvevők pénzjutalmat kapnak, amelyet azután majd közhasznú célokra használhatnak fel. A népfrontbizottság egyebek között javasolta, hogy a fiatalok segítsenek azoknak az idős, beteg embereknek, akik nem tudják már kitakarítani az árkokat, összegyűjteni a hulladékot, és így tovább. Természetesen nemcsak e társadalmi munkák legjobb dolgozóit, hanem a közéleti tevékenység aktív szervezőit, irányítóit is igyekeznek erkölcsileg és anyagilag megmostanában is, de ezek már korántsem olyanok, mint 25—30 évvel ezelőtt. A legtöbb kevermesi ember élet- és munkakörülménye nagyon kedvező irányban megváltozott. Míg korábban mindenki csak a maga otthonának korszerűsítésével, anyagi biztonságának megalapozásával törődött, ma már egyre nagyobb áldozatokat hoznak a településfejlesztés, a gyermekintézmények támogatása érdekében. A párt-, állami és társadalmi szervek ugyanakkor meghatározó szerepet töltenek be a lakosság tudat- formálásában. A HNF-titkár is megerősítette, hogy az emberek ma már szívesebben kapcsolódnak be egy-egy akcióba, amelyet a környezet tisztán tartása, a középületek, lakóházak környékének szépítése, parkosítása végett szerveznek. Nemrég indult el ismét a „Tiszta udvar, rendes ház” és a „Tiszta tanácstagi körzet” mozgalom, s ez utóbbiban legjobb becsülni a felsőbb szervek és testületek. Dr. Mánya Tibor különböző ünnepi alkalmakkor vehette át a tűzrendészed érem ezüst és arany, valamint a Haza Szolgálatáért érem ezüst fokozatát. A több évtizeden át végzett eredményes munkája elismeréséül a Hazafias Népfronttól Kiváló Társadalmi Munkás kitüntető jelvényt, a községi tanácstól számos oklevelet és emlékplakettet kapott. Ez a sokféle kitüntetés valóban annak az embernek szól, aki családi életét és orvosi hivatását úgy tudja összehangolni önként vállalt feladatainak ellátásával, hogy mindig maradjon ideje, energiája az emberekkel való állandó törődésre, valamint a településfejlesztéssel, s egyéb közéleti tevékenységgel ösz- szefüggő ügyek felelősségteljes, korrekt intézésére is. Kép, szöveg: Bukovinszky István Hét évig húzódó újjáépítés után tavaly ismét megnyílt a főváros patinás vendéglátóipari nevezetessége: a városligeti Gundel étterem. Épületét a múlt században emelték, 1919-ben Gundel Károly vette át Wampeticstől a már akkor nagy hírű állatkerti vendéglőt, amely 1948-ig, az államosításig maradt. az ő bérleményében. A híres Gundel vendéglő krónikásai feljegyezték, hogy a háború előtti években egy.- egy kellemes tavaszi vasárInycsiklandozó falatokkal várták az első vendégeket Fotó: Branstetter Sándor — KS Egyre népszerűbbek hazánkban is a különböző belföldi túrák, megkedveltük az országjárást. Jó példa erre, hogy évente mintegy 26 milliárd forintot költünk utazásra, amelynek jelentős részét Magyarország megismerésére fordítjuk. Az Országos Idegenforgalmi Tanács legutóbbi adatai szerint 5 év alatt 44 ezerrel nőtt az olcsó szálláshelyek száma. Több C kategóriájú szállodát, kempinget, nyaralóházat és fizetővendég-szobát lehet kapni. Az is örvendetes, hogy az elmúlt tervidőszakban sok turistaházat újítottak fel, korszerűsítettek. Ugyanakkor nem lanyhult a kísérletező kedv sem. Ezek közül leginkább a kulcsos házrendszer vált be. Az utazási irodák gazdag kulturális programot, kombinált utakat, egyéni üdüléseket, autóstúrákat szerveznek. Az IBUSZ például a gyulai várjátékokra, a szegedi szabadtéri játékokra, Szentendrére, Martonvásárra invitálja az utazni szándékozókat. Az idén május 10-én és szeptember 13.-án rendezik meg a már hagyományosnak mondható csabai népművészeti vásárt, ahova az ország minden részéből várnak érdeklődőket. Folytatják a népszerű fürdőtúrákat Gyulára. Hajdúszoboszlóra, Zalakaros- ra, Harkányfürdőre. Az országjáró túrák közül érdekesnek ígérkeznek a két-há- rom napos látogatások. Ilyen az Eger—Szilvásvárad, a Miskolc—Lillafüred útvonalon lebonyolított kirándulás, a zempléni, a palócföldi, a nyírségi túra, valamint a Duna-kanyar nevezetességeinek a megtekintése. # A jövőben még nagyobb szerepet szánnak az úgynevezett kombinált utaknak. Ezek általában 3-4 napos utazások, amelyből egy napot a környező szocialista országokban töltenek a turisták. így el lehet jutni Miskolcon át. Kassára, vagy Rozsnyóra, Hajdúszoboszló érintésével Nagyváradra. Figyelemre méltó, hogy az ifjúsági turizmus elősegítésére kedvezményes utazásokat szerveznek a diákoknak és a KISZ-szervezeteknek. Az egynapos túrán megismerkedhetnek a fiatalok többek között a gyulai Erkel-házzal, a szarvasi arborétummal, a szegedi műemlékekkel, megnézhetik Budapesten ,a Citadellát, a Szépművészeti Múzeumot. Ezenkívül barangolhatnak a somogyi és a zalai dombokon, a nyugat-magyarországi tájakon. Természetesen az itt felsoroltak csak töredékei a lehetőségeknek. A nyári színházi esték, az autós körutazások, a gyógyvizű strandok és fürdők, a vízparton eltöltött családos üdülések mind a fejlődő belföldi turizmusunkat fémjelzik. Az sem titok: az idegenforgalom szakemberei ,arra számítanak, hogy az idén az új bérleti rendszer némileg megváltoztatja a vendéglátás arculatát. Éleződik a verseny, az éttermekben emelkedik a kiszolgálás színvonala. Olcsóbb, finomabb ételek, udvariasabb felszolgálók fogadják a turistákat. Ez azért is nagyon fontos, mert a belföldi turizmus bővítése, a szabad idő kulturált eltöltése nemcsak kereskedelmi, hanem politikai tényező is. (seres) Továbbra is kedvelt kirándulóhely a Hortobágy Sok külföldi és hazai turista keresi fel a gyulai kempinget fiki megszerette a községet
