Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-07 / 32. szám
1981. február 7., szombat Gyula műemlékvédelme A jó«fHagú, 1500 körül épült gótikus lőportorony ma vendéglátoipari egységeknek ad helyet. A környező várfalmarad- ***** •3’ ványok állapota azonban eléggé siralmas... Erkel Ferenc szülőháza Mihail Rommra emlékezve Amikor moszkvai lakásán, a hatvanas évek vége táján beszélgethettem * Mihail Romm-m,al, még tele volt tervekkel. A fiatalokról akart filmet készíteni. Európa ifjúságát akarta megszólaltatni. Még nem tudta pontosan, mi lesz a mű formája, de alig lehetett kételkedni benne, hogy ,q Hétköznapi fasizmus alkotója — akkoriban vetítették nálunk ezt a nagyszerű dokumentumfilmjét — megtalálja .a módját, hogy ilyen általánosan hangzó témáról is — mint Európa ifjúsága a második világháború után — gondolatgazdag, hatásos művet tud készíteni. — Magukhoz is feltétlenül elmegyek — magyarázta lelkesen — Mert amikor ott jártam, sétáltam a Duna- partori, és a beszélgető, tanuló, szerelmesen egymáshoz simuló párok, magányosan sütkérezők, vidáman játsza- dozók látványa lebilincselt. Feltétlenül benne lesz a filmben. A Sajnos, nem lett benne. Film se i ett. Az előkészületek elhúzódtak, s közben éppen hetvenedik évében váratlanig meghalt Mihail Komm. A távoli Szibériában, Ir- kutszkban született, és szobrásznak készült. 1925-ben képzőművészeti diplomát is szerzett. Tervezett plakátokat, könyvborítókat, fordított franciából, színjátszott, aztán forgatókönyveket írt. S mivel a filmművészet akkoriban éppen világméretű forradalmát élte, nem volt véletlen, hogy Romm végérvényesen ,q filmhez csatlakozott. Első rendezési lehetőségét éppen a nagy korszak- váltás idején. 1933-ban kapta. Akkor már hangosfilmek is készültek a Szovjetunióban, de Romm az utolsó némafilmet forgatta Maupassant Gömböce alapján. Már ezt a művet is igen nagyra tartották. de igazi hírét, nevét a Leninről szóló munkáival szerezte. A hatvanas évek új filmes lendületét jórészt ő inspirálta. Mindenekelőtt az 1961-ben készült Egy év kilenc napjával. Főiskolai tanárként a keze alól kitűnő művészek kerültek ki. 1965-ben készült a Hétköznapi fasizmus, amely új utat nyitott ,a történelmi dokumentumfilmben. Aztán már csak a nagyszerű filmterv maradt az európai fiatalokról. S hány más kitűnő terv szállt még vele sírba. Hiszen most februárban lenne csak nyolcvan esztendős. Bernáth László. Békés megye legrégebbi, sokak szerint a legszebb városa Gyula. Adottságai mellett történeti-építészeti emlékeinek is köszönheti szépségét, idegenforgalmi és turisztikai vonzerejét. De ezeket az értékeket — amelyek pótolhatatlanok’ — meg is kell őrizni. Igen, ez nehéz, hatalmas anyagi áldozatokat — a nagyközönség számára nemegyszer feleslegesnek tűnőeket — követel. Megyénk védett épületeinek egynegyede (á 138-ból 33), első osztályú műemlékeinek pedig több mint egy- harmada (a 26-ból tíz) itt van Gyulán. Két műemléki környezettel (az Apor Vilmos tér és az úgynevezett várkörnyék), valamint egy természetvédelmi területtel (a kastélypark) is dicsekedhet. Ezenkívül műemlékileg védett területnek számít a belvárosi téregyüttes (Szabadság tér — Erkel tér — Petőfi tér együttese a hozzá kapcsolódó út- és utcaszakaszokkal) és a város főtengelyét képező utcák rendszere, utcaképei, fasorai. A város műemlékvédelmének helyzetét a közelmúltban tárgyalta meg a tanács végrehajtó bizottsága. Ügy tűnik, Gyula sem kivétel az alól, hogy a város lakóinak és vezetőinek gondolkodásában, cselekvőkészségében megmutatkozó jó szándék és akarat ellenére is ne valamiféle periférikus, „szükséges kellemetlenség” kategóriájába sorolja a műemlék- védelem ügyét. S erről legtöbbször — Gyula esetében bizonyosan — nem a vezetők, a lakosság tehet, hanem valami kinyomozhatatlan, sok évtizeddel ezelőtt gyökeret vert szemléletmód. Nos, a gyulai műemlékek építészeti állaga enyhén szólva leromlott, segítségért kiáltó. Európa egyik páratlan építménye a középkori téglavár, amelynek részleges feltárása, helyreállítása a hatvanas években történt. Azóta is — túl gyakran — „nyúlnak hozzá” a falmaradványokhoz: például építőanyagnak hordják el... Üj tetőszerkezet kellene, hiszen az állandó beázások miatt rövidesén a vár összeomlásával (!) is számolni lehet. Az új tetőszerkezet megépítése után megoldódna a nyaranként működő várszínház helyiséggondja is. Mihamarább szükséges lenne a teljes feltárás, mielőtt még pótolhatatlan veszteségek nem keletkeznek. A szemben levő volt Almásy-kastéllyal együtt szigetet alkotott ez a terület. Eredeti formájába szeretnék visszaállítani; a várárok kiásásával, a külső várfal helyreállításával együtt. A várkörnyéket meggondolatlan építési engedélyek kiadásával meglehetősen elcsúfították: az új üdülők enyhén szólva nem illeszkednek ebbe a környezetbe. Mint azt egy szakember mondotta: „szánalmas kis akollá töpörödik mellettük a téglavár”... Bár még lehetne segíteni: például mammutjenyö-csemeték telepítésével, amelyek pár évtized (!) múlva eltakarnák a betonkolosszusokat. Ahogy mondani szokás: jobb, mint a semmi. Erkél Ferenc szülőháza is szánalmas állapotban van. Egy másik elemzésnek lenne a feladata az állandó kiállítás már-már riasztóan elhanyagolt állapotát leírni. Az 1810 előtt, klasszicista stílusban épült műemléki jellegű (II. osztályú) ház helyreállítása sem várhat soká. De lehetne itt említeni a Jászai Mari utca (volt Táncsics u.) 1. és 3, szám alatti, klasszicista, illetve kora eklektikus lakóházak (mindkettő úgynevezett városképi jelentőségű; III. osztályú vÓt deftséget „élvez”) elszomorító helyzetét, amelyek közül az egyik már évek óta élet- veszélyes állapotban van. A műemlékvédelem legtöbbször azon áll vagy bukik, hogy a megóvásra méltó építménynek találnak-e új, megjelelő rendeltetést. Ilyen gond sanyargatja az illetékeseket a kastély dolgában is. A legjobb az lenne, ha például gyógyászati célú feladatot látna el a várfürdőhöz szervesen kapcsolódva. De említhetnénk a volt városháza épületét is, amely városi-járási könyvtárnak nagyon megfelelne. Nem is beszélve arról, hogy jelenleg nincs megfelelő és alkalmas helyiségű könyvtára a városnak. A Kossuth u. 7. szám alatti romantikus stílusú volt laktanyában ma könnyűipari üzem van: az épület védelfne így, mint ipari üzem, aligha oldható meg teljes értékűen ... A műemlékek környezetének alakítása is fontos dolog. Milyen küllemű, megjelenésű új házakat építenek oda? Az említett „elrettentő példa” is bizonyítja ennek fontosságát. Persze mindehhez pénz, nagyon sok pénz kell. De sok mindent a látszólagosnál egyszerűbben is meg lehet, és meg kell oldani. Hogy megéri-e? Egy város önbecsülését, hagyománytisztelő mivoltát, kulturáltságát az bizonyítja, hogy műemlékeivel, történelmi és kulturális hagyatékaival • hogyan sáfárkodik. A kiragadott, nem éppen jó példák ellenére is Gyula azon városok közé tartozik, amelyek jelelősség- gel és értelmes aggódással törődnek a műemlékekkel is. Ügy is lehet fogalmazni: nem ennyire elszomorító az összkép. A korábbi évek tapasztalata alapján — a városszerető emberek összefogásával is, ha kell — biztosra vehető, hogy a legközelebbi értékelésre már egyetlen negatívumot sem lehet találni Gyulán. Nemesi László MOZI A nyolcadik utas: a halál •Vajon miért foglalkoztatják mostanában a nyugati filmírókat és rendezőket olyan gyakran tudományosfantasztikus témák? Ha végiggondoljuk az elmúlt néhány év „mozislágereit”, nem nehéz logikát felfedezni a témaválasztásban. Egyetlen szóval ki lehet fejezni ezt a törekvést: menekülés! Mégpedig azoktól a gondoktól, amelyekbe nap mint nap beleütköznek, vagyis a sokat emlegetett, megoldatlan társadalmi és gazdasági kérdésektől. Menekülés gyávaságból vagy bizonytalanságból, válaszolni nem tudásból. Emberi közérzet ez, amelyet hűen tükröz a mozivászon. Haladhatunk lépésről lépésre visszafelé. Kezdetben volt a krimi, amelyben kiélhettük elfojtott ösztöneinket, és megnyugodva térhettünk vissza a hétköznapok másfajta izgalmakkal telített világába. Aztán valahogy elkoptak a rendőri rémtörténetek. Megszoktuk' a vér látványát, és senki nem ijedt meg a gyilkostól. Valami * újat kellett kitalálni. Jött a szörnyek, a katasztrófafilmek korszaka. A mozik nézőközönsége a „Pokoli torony” szörnyűségein sikoltozott. De csitulóban van ez a hullám is. Persze, született újabb, hisz a hatalmas filmvállalatoknak meg kell élniük valamiből. Jöttek az emberiség jövőjét feszegető, földünkön, sőt naprendszerünkön is kívül játszódó tudományosfantasztikus történetek. Ez a hosszas fejtegetés arra volt jó, hogy megállapíthassuk: „A nyolcadik utas: a halál" című angol horrorfilm e legújabb" hullám terméke, része egy sornak, és nem több annál. Valami újat azért adott: undort, ízléstelenséget. Ilyen nyálkás-pikkelyes szörnyet, ennyi vért, mocskot, izzadtságot nemigen látni manapság. Aztán nem is annyira rémisztő ez a horror. Talán azért, meri nem tudunk együttérezni az emberekkel. Habár ugyanolyan tornacipőben (!) járnak a hatalmas Nostromo szállítóűrhajó fedélzetén, mint mi a földön; s állatszeretők is, ezt bizonyítja a (talán egerészésre a világűrbe vitt?) macska, mégsem nagyon értjük őket. A technika ama fejlettségi fokán például miért dolgoznak annyit a gépeken, és egyáltalán, miért nincs olyan szerkezetük, amely elpusztítaná az űrhajóra került idegen szörnyet, ahelyett, hogy az őket pusztítja el sorra? Akadt azért erénye is a produkciónak: kiválóan sikerült a különleges hangeffektusokból összeállított kísérőzene. Jó zenéért azonban nem szükséges, az űrbe repülnünk. Mint ahogyan jó filmtémáért sem! — gubucz — Ugyanez mondható el a XVIII. századi iskolaépületről Fotó: Gál Edit MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: Romantikus kórusművek. . 9.20: Népdalok. 10.05: Epizódok a magyarországi operajátszás történetéből. 11.06: Rádiószinház. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Közvetítés az „Európa 12” asztalitenisz-ranglista versenyről. 12.45: Magyarán szólva. 13.00: Húszas stúdió. 14.00: Két otthon között... vasutasokkal. 14.10: Alfred Cortot zongorázik. 14.30: Szerkesztőségi - _ beszélgetés a Falurádióban. 15.05: Oj Zenei Újság. 16.00: 168 óra. 17.30: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 18.45: Rádiószínház. 19.32: Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok. 19.43: Töltsön egy órát kedvenceivel. 20.43: Kincses Veronika operett- dalokat énekel. 21.00: Ismeretlen ismerősök. 22.15: Barokk szerzők műveiből. 23.11: A Lengyel Rádió és Televízió kamarazenekarának hangversenye a Varsói Rádióban. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Dzsesszfelvételeinkből. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: A nemzetközi munkásmozgalom dalaiból. 8.47: Örökzöld dallamok. 9.42: válaszolunk hallgatóinknak. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Magyar fúvószene. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Ritmus. 14.35: Születésnapi beszélgetés a 75 éves dr. Buga Lászlóval. 14.40: Sanzonestek a Magyar Rádióban. 15.15: Magyar művészek operettfelvételeiből. 15.42: Százszorszép Színház. 16.33: Pophullám. 17.19: Az ikervári kastélytól a császár fogdájáig. 18.00: Szivárvány. 20.00: Közvetítés az „Európa 12” asztalitenisz-ranglista versenyről. 21.00: Cigánydalok, csárdások. 21.30: Gramofonalbum. 22.00: Szombat esti diszkó. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora.- 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.11: Iskolarádió. 8.41: Otto Klemperer Beetho- ven-müveket vezényel. 10.25: Slágerlista. 11.05: Világhírű előadóművészek kamarazene-felvételeiből. 12.50: Kritikusok fóruma. 13.07: Rómeó és Júlia. 13.56: Évszázadok mesterművei. 14.55: 2000 felé. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Francia madrigálok. 16.15: Oj operalemezeinkből. Verdi : Don Carlos. Közben: 17.24: Nyolcadik ecloga. 17.29: A, operaközvetítés folytatása. 19.31: Feleselő feslő rózsa. 19.53: Hangfelvételek felsőfokon. 20.57: ötödik ecloga. 21.00: A Berlini filharmonikus zenekar hangversenye a Berlini Rádióban. 22.10: Kolumbusz imája — Változatok Walt Whitman költeményére. 22.39: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STŰDIÓ 7.00: Román nyelvű adás. 7.30: Rádiővíkend. 10.00: Hírek. Szerkesztik a hallgatók. 10.10: Mit tud a Tisza cipő? 10.26—10.30: Hírösszefoglaló, programelőzetes. TV, BUDAPEST I. MŰSOR 8.10: Tévétorna. 8.15: iskolatévé. Világnézet, (ism., f.-f.) 8.50: Óvodások filmműsora. 9.15: Tízen Túliak- Társasága. 9.55: Életet' a7 éveknek, (ism., 10.25:-A nagy hadgyakorlat. . Francia film. (ism.) 12.05: Keresztkérdés, ism.) 14.25: Hangoskodó. 14.55: „Európa 12.”, Nemzetközi asztalitenisz-verseny. 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Üt vagy vasút! A jövő útjain. (f.-f.) 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.00: „Európa 12.” Nemzetközi asztalitenisz-verseny. * 18.30: Röpülj Páva! 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15*. Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Játszd újra, Sam. Amerikai film. 21.30: Telesport. „Európa 12.” Nemzetközi asztaliteniszverseny. Műkorcsolya Eu- rópa-bainokság. 23.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 15.25: Kérem a következőt! Minden jő, ha rossz a vége. (ism.) 15.35: Csempészek. Magyar film. (f.-f.) 16.55: A repülés története. Ismét hadijellel, (ism.) 17.45: Gólya vári esték. 18.25: Kék fény. (ism., f.-f.) 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Vers —> mindenkinek. 20.05: Otto Nicolai: A windsori víg nők. Közben: kb. 20.55: Tv-híradó 2. BUKAREST 9.00: Iskolatévé. 9.30: Tv-színház: A három nemzedék. 12.00: Koncertműsor. 13.00: Kulturális, művészeti és sportmozaikok. 18.35: A hét politikai eseményei. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Séta önmagam körül. 19.40: Tv-enciklopédia. 20.25: A falu lakói. Francia film. 21.25: Tv-hiradó. sport. 22.10: Varietéműsor. BELGRAD, I. MŰSOR 14.25: Labdarúgás: Radnicki—Dinamo. 16.15: A mi stúdiónk. 17.15: Jugoszláv kosárlabda-bajnokság. 18.45: Költői derű — Manojle Gavrilovic: A nap és a hintók. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Az első szombat — show. 21.00: Custerbridge polgármestere. 22.05:.Szombat este. II. MŰSOR 15.00: Játékok a havon. 17.20: Népek zenéje. 18.20: Sisakos kandúr. 19.27: Ma este. 20.00: Innsbruck: műkorcsolyázó EB — nők', a 2. szünetben Sportszombat. színház SZERELEM Békéscsabán 15 órakor, Kazin- czy-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Robin Hood nyila, 6 és 8 órakor: Modern Robinson és családja. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Zsarutörténet. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Serpico, 4 órakor: Hair, 6 és 8 órakor: A nyolcadik utas: a halál. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Meghívás egy gyilkos vacsorára, fél 8 órakor: Mindenkinek a maga keresztje. Gyulai Erkel: Földi űrutazás. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Kati és a-vadmacska, 5 és 7 órakor: Fuss utánam, hogy elkapjalak. Orosházi Béke: Az árnyékbokszoló. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A cárlány és a hét dalia, fél 6 és fél 8 órakor: Lavina.
