Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-04 / 29. szám
1981. február 4., szerda e Számadás Dombegyházán Tartalékaink Milliókat hozhat a szervezés Állok a dombegyházi művelődési ház színháztermében, az ajtónál. Az itt „gyülekezők” miatt nem lehet beljebb jutni. Néhány kilométerrel arrább, Kisdombegyházán, másfél százan ugyanezt a beszámolót hallgatják, éppen csak nem az elnök, hanem a főagronómus szájából. Még így is több, mint ötszáz embert kell ennek a színházteremnek befogadnia. Az elnök világosan fogalmaz: millió forintok sorsáról van szó. Még közelebbről: azoknak a jövőjéről, akik itt ülnek a széksorokban, vagy a bejárati ajtónál toporognak. Leülhetnének ők is, van még néhány hely a hátsó traktusban. De nem ülnek le, mert csak fél füllel figyelnek. A beszéd végét várják. „A pénzt lássuk — ez a lényeg” — mondják egymásnak, legyintve. '1 — Az annyi mint egymillióháromszázhetvenötezer forint — tesz pontot a számítás végére Laczó Pál, a Körösök Vidéke Tsz-szövetség munkatársa. — Ennyivel több bevételhez jutna a kö- tegyáni Petőfi Tsz, ha a múlt évben átadott hízói mind első osztályúak lettek volna. Sajnos, ez a pénz számukra elveszett,- mert sok súly feletti és súly alatti sertést adtak át a húskombinátnak. Ez a két kategória csökkenti legjobban az átlagárat, bevételkiesést okoz. Hogyan lehetne ezt elkerülni? — erre kerestük a választ három helyszínen. Objektfvan Szikes Antal átvevő is a tsz-szövetség munkatársa, a Gyulai Húskombinátban képviseli a termelőket, az objektív minősítésnél. Együtt tanulmányozzuk a tavaly decemberi kimutatásokat. Eszerint a 30 szállító 43,64 forintos kilónkénti átlagárat ért el több mint 12 ezer 200 hízó átadásával. Az átlag természetesen sok mindent elfed, a téeszenkénti értékelés mást mutat. Van olyan amelyik 36, de olyan is akad, amelyik 32 forintot ért csak el. — Túl nagy különbségek ezek — mondja Laczó Pál. Nem indokolja sem a technológiai különbség, sem a takarmányozás, sem a fajta. Szikes Antal is helyesel, és a kombinát feldolgozó részébe invitál. A konvejoron félbe hasított, megtisztított sertések gördülnek, sorban egymás után. A szállítórendszer mellett egy számkijelzős műszer áll. — Ez a mérleg — mondja Szikes Antal. — Megmérik a súlyt és két helyen a szalonnavastagságot. Én is itt szoktam állni, és egyeztetem az adatokat a húsipar átvevőjével. Általában ötven sertés van egy partiban. Ezzel a beosztással és külön megjelöléssel megakadályozzuk, hogy keveredjenek az egyes tsz-ek szállítmányai. Ez a lényege az obejktív mérésnek. A kapott eredmények alapján négy osztályba, valamint súly feletti és súly alatti kategóriába soroljuk a sertéseket, ettől függ a kilónkénti ár. Havonta kimutatást készítünk erről, és minden tsz- nek, SERKÖV-nek elküldjük — folytatja Laczó Pál —, hogy lássák, hogyan állnak a többihez képest, és javítsanak a helyzetükön. Az átvevők irodájában tovább nézzük a kimutatásokat. — Decemberben 17 százalék volt súly feletti és alatti, ezt szerintem legalább a felére lehetne csökkenteni a figyelmes válogatással — vélekedik Laczó Pál. Közben többen bekapcsolódnak a beszélgetésbe. Kovács István osztályvezető mást mond: — Nemcsak ezen múlik. Én tudom, mert dolgoztam a termelésben. Ajánlom, a téesze- ket kérdezzék meg, hogyan látják az egészet. Változások Ebben egyetértünk, ezért Kötegyán felé vesszük az irányt. A Petőfi Tsz állat- tenyésztési főágazatának vezetője, Bujdosó Sándor fogad. — Korszerűtlen körülmények között termelünk, most próbálunk jelentősen előrelépni a tenyésztésben, hizlalásban. A kocákat, néhány kant kihelyeztünk a faluba, a tagságnál. Rájöttünk ugyanis, hogy nagyon drágán állítjuk elő a hízóalapanyagot, a malacot, ezért jobb lesz,_ha a tagságtól vásárolt malacot hizlaljuk, és adjuk el. Eddig meglehetősen vegyes állomány volt a telepünkön és a községben is. Ezt úgy próbáljuk megváltoztatni, hogy kilónként 4 forinttal többet adunk a tiszta fehér hússertés malacokért. így várhatóan javulnak a mi eredményeink is. Az igazság az, hogy a sertéstelep szakmai vezetése sem volt megfelelő, január elsejétől egy főiskolát végzett fiaal szakemberre bíztuk. A takarmányban csökkentjük a szalonnát növelő kukorica arányát, így várhatóan kevesebb állat nő túl a súlyhatáron. — Változtatnak-e valamit az átadás előtti válogatáson? — A már említetteken kívül ezen is változta tunk. Nem egyszerű, mert az állat természetével is számolni kell. Ha például egy huszon- ötös falkából két sertés kimarad, és átrakjuk őket egy másik falkába, a már összeszokott társaság képes szétmarcangolni, megölni a két idegent. Ha a több falkából kimaradt állatokat összerakjuk, sokáig marakodnak. Néhány napig fogynak, és két hét is kell, mikor ismét hízni kezdenek. Ez pedig nagy veszteség. Ezért inkább, amelyik nem felel meg, azt eredeti helyén hagyjuk, amíg eléri a kellő súlyt. Ez sem túl gazdaságos, de jobb megoldás. Tervünk van arra is, hogy a gondozók bérét, és természetesen a vezetőkét is attól tegyük függővé, hogyan alakultak az átvételi árak. Ezt még a zárszámadó közgyűlésnek jóvá kell hagynia, de úgy érzem, jók az elképzeléseink. Érdekeltség Ahol már mindez gyakorlat, a mezőberényi Aranykalász Tsz irodájában ülünk le beszélgetni Kása József főállattenyésztővel. Kérdésem nem lepi meg, papírt vesz elő, amelyen pontokba foglalta a sertéshizlalás javításának feltételeit. Elsőként a fajtát, másodiknak a takarmányt, majd a munka- fegyelemet, bérezést, válogatást, a technológiai selejt feldolgozását sorolja fel. — Nálunk a fajta és a takarmány együtt van, rátaláltunk a nekünk legmegfelelőbbre. Hogy az átvételi árunkkal mindig az élmezőnyben vagyunk, abban nagy része van, hogy a dolgozókat érdekeltté tettük a szállítás előtt válogatásban. Telepeink gépesítettek, nem sok munkát adnak a dolgozóknak. Ezért alakította ki a szövetkezet vezetősége azt a módszert, amelynek az a lényege, hogy a gondozók bérének kilencven százaléka mozgóbér, az átvételi áraktól függ. — Hogy néz ki ez a gyakorlatban? — Két telepünk van, megfigyeltük, hogy akkor érjük el a legjobb hasított súlyt, ha az egyiken 95, a másikról 97 kilós sertéseket válogatunk, és szállítunk el. Célunk az, hogy súly feletti és súly alatti ne legyen köztük. Az elsőtől a negyedik osztályba tartozó sertések darabjáért öt forint ötven fillért kap a válogató, a másik két kategóriáért nem jár pénz. így aztán a dolgozók állandóan figyelik az állományt, és ha látják, hogy valamelyik elérte a kívánt nagyságot, szólnak a műszakvezetőnek. Egy idő után már szemmel is meg tudják állapítani a súlyt. Ha kisebb mennyiséget szállítunk, egyenként lemérjük a sertéseket, ha többet, csak a falkát. Nálunk hat százalék körüli a súly feletti és alatti, tehát, amiért a dolgozók nem kapnak bért. Munkafegyelem — Lehet ezt tovább csökkenteni? — Lehet, fogjuk is. Űj vásárcsarnok épül Mezőberény- ben, ahol nyitunk egy húsboltot. Létrehozunk egy kis saját vágóhidat, majd a súly fölöttieket kimérjük a boltunkban. Megjegyzem, nagyon komoly szervező munkát követel, hogy a felvásárló által jelzett időpontban egynemű, azonos súlyú állományt válogassanak ki. Ezért a vezetők prémiumának fele is az átlagáraktól függ. Vécsei Dániel elnökhelyettes közbeszól: — Ne feledkezzen meg a szocialista brigádokról! Nem azért mondom, mert divatos' dolog dicsérni őket, de úgy találom, hogy nagy érdemük a kialakult munkafegyelem, ami nélkül nem lehetne ilyen eredményeket elérni. M. Szabó Zsuzsa A múlt évben 34 ezer magánlakás épült fei az országban Az idén — becslések szerint — 36 ezer készül a családi és egyedi több szintes házakból. Milyen anyag- ellátásra számíthatnak az építtetők? Az előrejelzés biztató. Az építőanyagok piacán az idén érezteti hatását néhány korábbi beruházás. Nézzük először ,a magánépítés alapvető szerkezeti anyagát, a téglát. A tervezett lakásszámhoz elegendő a téglaipar kétmilliárd kisméretű terméké, továbbá a Kazincbarcikán gyártandó 140 millió darab kisméretű téglával egyenértékű gázszi- likát falazóblokk. Az elmúlt években kevés volt a kisméretű tégla. A január 1-től Érdektelenség? Inkább az érdekeltség legközvetlenebb megfogalmazása. A munkájukat elvégzik, elvárják, ami érte jár. Azt már mindenki tudja a három faluban, hogy jó évet zár a téesz, váratlan eső ide, növekvő állami elvonás oda. És az sem titok, hogy nemcsak jó esztendő volt a tavalyi, hanem a vártnál is jobb, meg a 78—79-es- nél is jobb. Legalábbis, ami a nyereséget illeti. Ez azért is fontos, mert tavaly már olyan hangokat is hallani lehetett, hogy egy ilyen jó földön gazdálkodó, ilyen nagyságú termelőszövetkezet — amilyen a dombegyházi Petőfi — nem érdemel különösebb dicséretet 15 millió forintért, amikor például Kétsopronyban, fele akkora szántót művelve kétszer akkora nyereségre tettek szert. Nos, az összehasonlítás talán nem is állja meg mindenben a helyét, mert más a kiterjedt területeken vetőmagot termeszteni, miként Kétsopronyban, és megint más dolog másfél ezer hektáron csak kenyér- nekvalót vetni. Az elmondottakkal együtt is volt azért mit megszívlelnie a dombegyháziaknak ebből a csöndes kritikából, mert íme: a közgazdasági helyzet sokat emlegetett rosszabbodásával egy időben is majd megkétszerezték a szövetkezeti eredményt. így az egész évben kötelező hőszigetelési szabvány alkalmazása várhatóan rászorítja az építtetőket, hogy csak pilléreket és kéményeket rakjanak kisméretű téglából — ezze, megszűnik a hiány is. Cementből lesz elegendő a TÜZÉP- és ÁFÉSZ-telepe- ken. A belkereskedelem 1,8 millió tonnát rendelt, de ha ez kevésnek bizonyulna, a gyártók készségesen adnak többet is a kereskedelemnek. A házak födémjéhez köny- nyűszerkezeti anyagokat keresnek az építtetők. A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi és lábatlani gyáraiban a tavalyinál 20 százalékkal többet, összesen 5,2 millió méter feszített előállított több mint 204 millió forintnyi termelési érték minden 100 forintjából csaknem 14 forint a nyereség. A termelőszövetkezet tehát megfelel a tagok ama követelésének, amit a hétfői zárszámadó közgyűlésen az ajtónál állók úgy fejeztek ki, hogy „a pénzt lássuk”. Ugyanez az eredmény biztat arra is, ’ hogy a közös gazdaság nemcsak a dolgozók jogos igényeit képes az eddigiekhez hasonlóan kielégíteni, hanem felkészült a megye mezőgazdaságára váró további feladatokból is részét kivenni. Ez esetben nem kevésről van szó, hiszen a tavalyi nehéz esztendőben elért figyelemre méltó eredményeket kell mező- gazdasági üzemeinknek évről évre még két és fél—három százalékos növekedéssel megfejelniük, miközben sem az üzemanyag, sem a műtrágya, sem a gépek és gép- alkatrészek ára nem lesz olcsóbb. A két és fél—három százalék mindazonáltal csak az átlag. Jobb földön, jobb körülmények között viszont a lehetőségek meghaladják az átlagot. A dombegyházi Petőfi Tsz 1985 végéig 20 százalékos fejlődést tervezett. Mi kell ehhez? A dombegyházi stratégia szerint 1700 hektáron hektáronkénti átlagban 6 jonna búzát, 1500 hektáron pedig 10 tonna kukoricát aratni, további hétvasbeton gerenda készül. Többet gyártanak a kerámia ele- mekbő, és vasbetétből összeszerelhető, fertgerendák- ból is: a múlt évi 500 ezer folyóméter helyett 600 ezret. Növekszik a különböző béléstestek és födémpanelek mennyisége is; harmadával készül több az idén. Az alap, a fa, és a födém után nézzük a tetőt. Fenyő fűrészáruból — akárcsak a múlt évben — 330 ezer köbméter kerül belkereskedelmi forgalomba. Szintén változatlan .a 106 millió darabos cserépkínálat és a 7—8 millió négyzetméteres síkpala- termelés is. A korábbi években több építtető keresett cserepet, mint ahánynak jutott. Igaz, hogy palát minszáz hektáron meg 55 tonna cukorrépát fölszedni mindén hektárról. Az állattenyésztés nem áll ilyen látványos fejlődés előtt, de semmivel sem lesz könnyebb dolga az elkövetkező öt évben: a hizlalás és tejtermelés költségeit kell a főágazatnak csökkentenie. Elhangzottak hát a számok, néhány felszólalás következik, amelyből kitűnik: hatásosak a kalkulált adatok. Oszlatják a ködöt, felszippantják a bizonytalanságot, amely az előttünk álló évek körül lebeg. A dombegyházi Petőfi Tsz programja korántsem ígér könnyű hatvan hónapot — de egyértelműen szól arról, amit tenni kell. És amit tenni kell, ahhoz az elmúlt öt esztendő gyűjtötte az energiát. Nevezhetnénk — első megközelítésben. — megtorpanásnak is az 1979-es viszonylag kisebb nyereséget, amikor Dombegyházán csak a felét érték el annak, ami 1977-ben sikeredett. Az igazság ezzel szemben az, hogy a megye déli felében 36 szövetkezet közül mindössze öt közelítette meg, vagy lépte túl az egy-két évvel korábban produkáltakat, 31 termelőszövetkezetben pedig a nyereség évről évre csökkent. Ez a folyamat olyan változásokat j lzett, amelyet már csak önerőből, a megszokottól eltérő módszerekkel fordíthattak és fordíthatnak maguk javára a termelő közösségek. Ezt erősítette meg felszólalásában a tsz-szövetség titkára is. Dombegyházán ez a váltás — a zárszámadás tanúsága alapján — úgy tűnik, sikerült. Az arcokon is ez tükröződött — általában. S még inkább azokén, akik ezen a napon a munkaversenyben nyertes brigádok tagjaiként jutalmat is kaptak a „nyereségrészesedés” mellé. Megérdemelték. Sokban múlott rajtuk az utóbbi. Kőváry E. Péter den további nélkül vehettek, de akkor még nagyobb keletje volt a hagyományos tetőfedőanyagnak. Az idén lesz elegendő cserép — ígérik a kereskedők — viszont a szürke pala helyett inkább színeset kérnek. Könnyű kezelhetősége miatt hamar megkedvelte a lakosság a mészhidrátot. Miután ennek nagyobb hányada import, és ezt nem lehet növelni, így a zsákos, por halmazállapotú anyag helyett darabos meszet ajánlanak habarcskészítéshez a kereskedők. A csempekínálat az új romhányi gyár termelésének felfutásával nagyobb és talán változatosabb lesz az idén, mint korábban. A múlt évihez képest 250 ezer négyzetméterrel többet, összesen 4,6 millió négyzetméternyit kínál a belkereskedelem. Sokáig csak a vállalatok, szövetkezetek használtak az építéshez vegyi anyagokat. Mostanság viszont a lakosság is mindinkább igényli a különféle ragasztókat, (például csempéhez, tapétához) a glettanyagot (újfent a tapétához), és lassabban bár. de terjednek a beton- és habarcs adalékanyagok is. Értékben mérve az elmúlt évben megduplázódott ezek forgalma, de a Kemikál minden nehézség nélkül több építési vegyi .anyagot tud adni a lakosságnak. Ablakokat, ajtókat a várható igény feletti mennyiségben kínálnak a gyártók. Egyre nő ,a piacon a jó hőszigetelésű — bár viszonylag drága — ablakok aránya. Németh K. Géza A belkereskedelem csaknem kétmillió tonna cementet rendelt Lesz miből házat építeni
