Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-25 / 47. szám

1981. február 25., szerda

o

Belföldi forgalmazásra készülnek a pehelypaplanok a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ paplanüzemében. A keretre feszített és megtöltött paplanokon bejelölik a díszítővarrások helyét

Fotó: Veress Erzsi

Versenyben az üveggyári brigádok

Az elmúlt esztendőben az Orosházi Üveggyárban 134 szocialista brigád, illetve munkabrigád mintegy 1900 taggal vett részt a kongresz- szusi és felszabadulási munkaversenyben. A verseny első szakaszának sikere újabb lendületet adott a brigádok tevékenységének. Ennek köszönhetően a termelés meny- nyiségi és minőségi tervének gazdaságos teljesítése megvalósult. A termelési feladatok közül az exportprogramok megvalósítása került kiemelkedő helyre.

Sok kezdeményezés segítette a gyár vezetőinek törekvését amit. igazol, hogy a gyár az 1 milliárd 985 millió forint termelési értéktervét 2 milliárd 60 millió forintra teljesítette, így a túlteljesítés 3,8 százalékos. Továbbá a 120 milliós eredménytervvel szemben a ténylegesen elért eredmény 137 millió forint.

Az AGROTRÖSZT telepein megkezdődött a tavaszi készülődés; a megrendelt gépek egy részét már útnak indították a gazdaságokba, és az üzemek szakembereivel, anyagbeszerzőivel az újabb gépek, berendezések szállításáról tárgyalnak.

Az év első felében mintegy 220 MTZ—80/82-es típusú traktor áll a vásárlók rendelkezésére. A gépeket, valamint a nagy teljesítményű T—150 K és a 8—701-es mintájú erőgépeket a raktári készletekből azonnal szállítják. Az idén várhatóan újra kapható lesz a korábbi években már jól bevált T— 100 jelzésű, szovjet gyártmányú lánctalpas traktor. Az erőgépekhez szükséges munkagépek is a termelők rendelkezésére állnak. Az MTZ vontatókhoz szovjet gyártmányú, háromvasú ekét hoznak forgalomba a tavalyinál nagyobb mennyiségben. A T—25-ös kistráktor- hoz ekét, talajmarót, permetezőt, pótkocsit és műtrágya- szórót biztosít a kereskedelem.

A különféle szállítójárművekből szintén jó az ellátás. Megfelelő a készlet a traktorra szerelhető, valamint a traktor vontatásé rakodógépekből is.

A tavaszi vetésekhez többfajta gabonavető berendezést ajánlanak. Kukoricavető géKülön figyelemre méltó, hogy a gyár dollárexportárbevételi terve 9,4 millió volt, míg a tényleges árbevétel 10,5 millió dollár lett.

A tervmegvalósító, kitartó munka eredményeként a tervteljesítésen túl a magyar szakszervezetek XXIV.

kongresszusa tisztel etérP pót- vállalások is születtek Orosházán. A brigádok a vállalt 49 millió belföldön értékesített többletpalack-előállítást 56 és fél millióra teljesítették Exportra pedig a vállalt 65 millió 760 ezer helyett 73 millió palackot gyártottak. A termelő kollektívák mellett a pótvállalást kiegészítették a társüzemek, a társosztályok. A termelést biztosító anyagbeszerzéstől kezdve a karbantartó, minősítő és szállítási kollektívák minden brigádja segítette a megvalósulást.

Az MSZMP XII. kongpekbői is megfelelő a kínálat. Az igények kielégítésére nyolcszáz SPC—6-os gépet szerez be a kereskedelem, amely a már raktáron levő készlettel együtt elegendő lesz a tavaszi munkákhoz. Ugyanúgy a burgonyaültető gépekből is kielégítik a vevők igényeit. A zöldségtermesztés gépei közül van elegendő palántázó és új típusú fóliafektető is. A növényvédő gépekből zavartalan ellátásra számíthatunk.

Miután megnőtt az érdeklődés a takarmánybetakarító szerkezetek iránt, az AGROTRÖSZT megfelelő választékot biztosított traktoros fűkaszából, az igényeknek megfelelően 1500-at, az úgynevezett rendsodrókból pedig 700-at bocsát a szezonra a gazdaságok rendelkezésére. Viszont az önjáró szálasta- karmány-betakarító gép beszerzési lehetősége alatta maradt az igényeknek, összesen 200 El—281-es szecskázógép és előreláthatóan 100 KSZK —100-as betakarítógép szolgálja majd a takarmánytermesztést. Lesz elég bálázógép; a szolnoki . MEZŐGÉP megkezdte a Hesston-mintá- jú hengeres bálázó sorozat- gyártását, és minden igényt kielégítenek.

Az 1981. évi pótalkatrészellátás várhatóan a tavalyihoz hasonló lesz.

resszusa tiszteletére kibontakozott kongresszusi műszak- vállalást 12 ezer társadalmi munkaórában határozták meg a brigádok, amelyet 13 ezer 600 órában teljesítettek, összességében a kollektívák 57 ezer óra társadalmi munkát vállaltak 1980-ra. amelyet Hl- negyedévre teljesítettek. Tovább folytatták a patronáló tevékenységüket is, 90 brigád segített óvodát, iskolát (osztályt vagy őrsöt), ezen túl nyugdíjasokat, szociális otthonokat támogattak.

A kongresszusi és felszabadulási verseny szervezésekor a gyár vezetői elhatározták, a negyedéves értékeléseket követően a kiemelkedő eredményeket felmutató kollektívákat vándorzászlóval jutalmazzák. Eddig öt alkalommal 32 kollektíva kapta meg a vándorzászlót egy vagy több ízben.

Az eredmények alapján az üveggyárban az idén is számítanak a versenyben részt vevők lendületére. Az ez évi feladatok között szerepel a termelési érték háromszázalékos növelése, s csaknem 200 millió forintos gyári ereőmény elérése.

k. e. p.

Előadássorozat a BüGE-nál

Hogyan lehet elérni a szemes termények termelésénél, tárolásánál energiamegtakarítást, ezen keresztül hogyan csökkenthetők a termelés és takarmányozás költségei ? Ezekről, a napjainkban különösen fontos kérdésekről hangzottak el előadások tegnap, február 24-én Békéscsabán, az agráripari egyesülés székházában. A rendezvény fő témája a nedves szemes termények tartósítása és felhasználásuk módja volt. Részletes beszámolót hallhattak a részvevők a tartósítási technológiákról, az így készített takarmányok etetéséről is. Az egész napos szakmai továbbképzésen az agráripari egyesülés taggazdaságainak növénytermesztési, állattenyésztési szakemberei, valamint a város közelében működő sertéstenyésztő és takarmánykeverő üzemek, továbbá az állattenyésztési felügyelőség képviselői vettek részt.

A mezőgazdaság tavaszi gépellátása

Tíz éve varrnak az NSZK-nak

Még néhány évvel ezelőtt is sokan megkérdőjelezték a tőkés bérmunka létjogosultságát. Egyes szakemberek azzal érveltek, hogy gazdaságosabb lenne, több devizát hozna az országnak, ha hazai alapanyagból készült terméket exportálnánk. Ez valóban kedvezőbb volna, de a megvalósításnak sok akadálya van. Egyfelől a hazai alapanyaggyártás színvonala ehhez nem megfelelő, másfelől a helytállás a divatérzékeny területeken nagyobb rugalmasságot követelne a magyar vállalatoktól, és nem utolsósorban a piaci részarány megszerzése sem könnyű feladat.

Bár a vita lecsendesült, máig sem ült el. Az viszont tény, hogy a bérmunkában dolgozó üzemek gazdaságosan, jövedelmezően termelnek és jelentős devizát hoznak az országnak. És ez a lényeg. Megyénkben is több szövetkezet foglalkozik bérmunkával, így a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezete is immár tíz esztendeje. Hetente három-négy divatos kelmével megrakott kamion fut be Gyulára, majd a kész ruhákkal megpakolva távozik.

Azzal a céllal kopogtattam be a szövetkezethez, hogy megtudjam, az évtizedes tapasztalat alapján hogyan ítélik meg a bérmunkát.

Kedvező tapasztalatok

Pflaum Ferenc főkönyvelőt először az indulásról kérdezem:

— Az ötlet, hogy próbáljunk meg tőkés bérmunkában dolgozni, a HUNGA- ROCOOP Külkereskedelmi Vállalaté volt, ' amely a Szovjetunióba irányuló exportunkat bonyolította. Először csak a termelés 20 százalékát tette ki ez a tevékenység, később növekedett, és ma már 95 százalék a részaránya. Akkoriban elég sok ellenzője volt a bérmunkának, és a munkások is nehezen szokták meg a jóval magasabb minőségi követelményeket. A kezdeti nehézségek, az útkeresés után most már biztonságban érezzük magunkat.

— Miért előnyös a szövetkezetnek a bérmunka?

— Főleg a jó jövedelmezőség miatt. Véleményem szerint ma a textiliparban ez a legnyereségesebb tevékenység. Néhány adat ennek érzékeltetésére: tavaly a nyereség 380 fős üzemben meghaladta a 17 millió forintot. Az átlagkeresetek pedig öt év alatt a tervezett 20 százalékkal szemben 40 százalékkal nőttek, és most évi 38 ezer 500 forint körül mozognak. Ez alapvetően a kedvező devizakitermelési munkának köszönhető. Tavaly 24 forintért állítottunk elő egy dollárt, és ez évről évre csökken. A nyereség növelésében fontos szerep jut az ármunkának is. Ha pontosan és jó minőségű árut szállítunk, évente emelhetjük' az árat, ellenkező esetben nincs erre módunk, sőt még pia- / cainkat is elveszthetjük. Alapkövetelmény tehát a pontos, gondos munka.

Előnyt jelent számunkra a magasabb szintű technika, technológia behozatala, elsajátítása is, az, hogy világ- színvonalon termelhetünk. Az pedig, hogy korszerű anyagokból divatos modelleket varrunk, a dolgozók munkakedvét növeli.

— Önök munkaigényes, kis szériákat gyártanak, rövid átfutási idővel. Nem okoz-e gondot a határidők betartása?

— Néha igen, de nem engedhetjük meg magunknak a késedelmes szállítást, és ezt a dolgozóink is megértik.

A fejlődő országok ontják az alacsony árfekvésű, nagy sorozatokat. A piacon kemény harc folyik, és nekünk nagyon igyekeznünk kell, ha meg akarjuk tartani kapcsolatainkat.

— Mennyire tudnak eleget tenni a minőségi követelményeknek, van-e selejt?

— A jó minőség biztosítására vezettük be 1978-ban a minőségi bérezést. Százszázalékos teljesítmény után 10 százalék minőségi bér jár. Ez jó ösztönzőnek bizonyult, minimális a másodosztályú termék. A dolgozók maguk ellenőrzik saját és az előző műveletet végzők munkáját. Külföldi partnereink, a müncheni, nyugat-berlini cégek képviselői, is folyamatosan ellenőrzik a minőséget.

Hogyan látják a munkások?

A nagy földszintes csarnokban lányok, asszonyok ülnek a zúgó gépek mellett. Sehol egy férfi.

— Nem zavarja ez a zaj? — kérdezem Széplaki Imrénél, az egyik speciális gép kezelőjét, aki a gomblyuka- zást, gombfelvarrást és a ruha aljának felvarrását csinálja.

— Nem — válaszolja a mosolygós, középkorú asz- szony —, már megszoktam 17 év alatt, amióta a varrodában dolgozom.

— Hol tanulta a szakmát?

— Itt, a szövetkezetben. Először öt évig mint betanított munkás dolgoztam, majd szakmunkásvizsgát tettem. Szeretem a munkahelyemet, jól érzem itt magam. Különösen az utóbbi esztendőkben, amióta az új épületbe beköltöztünk. Sokkal jobbak a szociális körülmények, a fürdőszobák, öltözők, és ebédet is kapunk.

— Jelent-e valami külön nehézséget az, hogy tőkés bérmunkában dolgoznak?

— Nem. A külföldiek1 általában szép anyagokat hoznak, és az feldobja az embert, ha ilyennel dolgozik. A divatos fazonokat pedig, bár nem szabad, de el lehet lesni.

Lisztovszki Mária szintén itt, a szövetkezet szakmunkásképző műhelyében sajátította el a varrónői mesterséget. Az iskola elvégzése után több társához hasonlóan ő is maradt, és nem bánta meg. Csak 20 éves (még annyinak sem látszik), és máris 3 ezer 600 forint körül keres havonta.

— Nagyon meg kell dolgozni ezért a pénzért?

— Én szeretem a munkámat. Teljesítménybérben dolgozunk, így elsősorban rajtunk múlik, hogy menynyi kerül a borítékba.

— Egy-egy termékből keveset, csak néhány százat gyártanak. Nem okoz problémát a gyakori átállás?

— Az- indulásnál igen, mert. amíg bele nem jövünk, lassabban készülnek a ruhák, kisebb a teljesítmény. Ezért jobban szeretjük a nagy sorozatokat, akkor nem kell olyan gyakran átállítani a gépéket. a cérnákat.

— Viszont akkor nem kapnák a ki sszéria-felárat. a normarendszert is változtatni kellene, és a munka is monotonabb lenne.

— Ügy tesszük változatosabbá, hogy cserélgetjük a műveleteket. Egyszer az ujját varrom a ruhának, más, szór a gallérját és így tovább.

— Min dolgoznak most?

— Nyugat-Berlinbe készítünk nyári ruhákat, világos színű, aprómihtás anyagból.

Japán varrógépek

Az eddigiekből kitűnik, hogy mind a szövetkezet vezetői, mind pedig a munkások elégedettek a bérmunkával, szívesen csinálják.

— Hogyan tovább, mit terveznek a VI. ötéves tervben? — kérdezem a főkönyvelőtől.

—; Termékszerkezetünkön, a 95 százalékos bérmunkaarányon nem kívánunk változtatni a jövőben sem. Még az idén lecseréljük viszont a gépeket, amelyek hazai szemmel nézve modernek, de a világszínvonalhoz képest már elavultak. Most kedvezőek a hitelpolitikai feltételek is, így a legkorszerűbb japán gépeket fogjuk behozni, Távlati tervünk, hogy a VI. ötéves tervidőszak második felében — feltéve, hogy a hazai alapanyaggyártás fejlődik annyit — megpróbálkozunk saját anyagos exporttal is.

— Kelbe bővíteni az üzemet?

— Nem, bővítésre nincs szükség. Tavaly létesítettünk Kötegyánban egy varrodai részleget, ahol jelenleg egy műszakban dolgoznak. A jövőben szeretnénk két műszakos rendszerre áttérni. Ez, valamint az új, hatékonyabb géppark lehetővé teszi a termelés mérsékeltebb ütemű, körülbelül 10 százalékos emelését a következő tervciklusban.

Szatmári Ilona

Parafadarabokból képezik ki a papucsok talprészét a Körösvidéki Cipész Szövetkezetben. A láb formájához alkalmazkodó és az egészségügyi előírásoknak megfelelő talpformázás igen fontos a kényelmes papucsok kialakításánál

Fotó: Veress Erzsi