Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-25 / 47. szám

1981. február 25., szerda o Belföldi forgalmazásra készülnek a pehelypaplanok a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ paplanüzemében. A keretre feszített és megtöltött paplanokon bejelölik a díszítővarrások helyét Fotó: Veress Erzsi Versenyben az üveggyári brigádok Az elmúlt esztendőben az Orosházi Üveggyárban 134 szocialista brigád, illetve munkabrigád mintegy 1900 taggal vett részt a kongresz- szusi és felszabadulási mun­kaversenyben. A verseny el­ső szakaszának sikere újabb lendületet adott a brigádok tevékenységének. Ennek kö­szönhetően a termelés meny- nyiségi és minőségi tervének gazdaságos teljesítése meg­valósult. A termelési felada­tok közül az exportprogra­mok megvalósítása került ki­emelkedő helyre. Sok kezdeményezés segí­tette a gyár vezetőinek tö­rekvését amit. igazol, hogy a gyár az 1 milliárd 985 millió forint termelési értéktervét 2 milliárd 60 millió forintra teljesítette, így a túlteljesí­tés 3,8 százalékos. Továbbá a 120 milliós eredménytervvel szemben a ténylegesen elért eredmény 137 millió forint. Az AGROTRÖSZT telepe­in megkezdődött a tavaszi készülődés; a megrendelt gé­pek egy részét már útnak indították a gazdaságokba, és az üzemek szakembereivel, anyagbeszerzőivel az újabb gépek, berendezések szállí­tásáról tárgyalnak. Az év első felében mintegy 220 MTZ—80/82-es típusú traktor áll a vásárlók ren­delkezésére. A gépeket, va­lamint a nagy teljesítményű T—150 K és a 8—701-es min­tájú erőgépeket a raktári készletekből azonnal szállít­ják. Az idén várhatóan újra kapható lesz a korábbi években már jól bevált T— 100 jelzésű, szovjet gyárt­mányú lánctalpas traktor. Az erőgépekhez szükséges munkagépek is a termelők rendelkezésére állnak. Az MTZ vontatókhoz szovjet gyártmányú, háromvasú ekét hoznak forgalomba a tava­lyinál nagyobb mennyiség­ben. A T—25-ös kistráktor- hoz ekét, talajmarót, perme­tezőt, pótkocsit és műtrágya- szórót biztosít a kereskede­lem. A különféle szállítójármű­vekből szintén jó az ellátás. Megfelelő a készlet a trak­torra szerelhető, valamint a traktor vontatásé rakodógé­pekből is. A tavaszi vetésekhez több­fajta gabonavető berendezést ajánlanak. Kukoricavető gé­Külön figyelemre méltó, hogy a gyár dollárexport­árbevételi terve 9,4 millió volt, míg a tényleges árbe­vétel 10,5 millió dollár lett. A tervmegvalósító, kitartó munka eredményeként a tervteljesítésen túl a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa tisztel etérP pót- vállalások is születtek Oros­házán. A brigádok a vállalt 49 millió belföldön értékesí­tett többletpalack-előállítást 56 és fél millióra teljesítet­ték Exportra pedig a vállalt 65 millió 760 ezer helyett 73 millió palackot gyártottak. A termelő kollektívák mel­lett a pótvállalást kiegészí­tették a társüzemek, a társ­osztályok. A termelést bizto­sító anyagbeszerzéstől kezdve a karbantartó, minősítő és szállítási kollektívák minden brigádja segítette a megva­lósulást. Az MSZMP XII. kong­pekbői is megfelelő a kíná­lat. Az igények kielégítésére nyolcszáz SPC—6-os gépet szerez be a kereskedelem, amely a már raktáron levő készlettel együtt elegendő lesz a tavaszi munkákhoz. Ugyanúgy a burgonyaültető gépekből is kielégítik a ve­vők igényeit. A zöldségter­mesztés gépei közül van ele­gendő palántázó és új típusú fóliafektető is. A növényvé­dő gépekből zavartalan ellá­tásra számíthatunk. Miután megnőtt az érdek­lődés a takarmánybetakarító szerkezetek iránt, az AGRO­TRÖSZT megfelelő választé­kot biztosított traktoros fű­kaszából, az igényeknek megfelelően 1500-at, az úgy­nevezett rendsodrókból pe­dig 700-at bocsát a szezonra a gazdaságok rendelkezésére. Viszont az önjáró szálasta- karmány-betakarító gép be­szerzési lehetősége alatta ma­radt az igényeknek, összesen 200 El—281-es szecskázógép és előreláthatóan 100 KSZK —100-as betakarítógép szol­gálja majd a takarmányter­mesztést. Lesz elég bálázó­gép; a szolnoki . MEZŐGÉP megkezdte a Hesston-mintá- jú hengeres bálázó sorozat- gyártását, és minden igényt kielégítenek. Az 1981. évi pótalkatrész­ellátás várhatóan a tavalyi­hoz hasonló lesz. resszusa tiszteletére kibonta­kozott kongresszusi műszak- vállalást 12 ezer társadalmi munkaórában határozták meg a brigádok, amelyet 13 ezer 600 órában teljesítettek, összességében a kollektívák 57 ezer óra társadalmi mun­kát vállaltak 1980-ra. ame­lyet Hl- negyedévre teljesí­tettek. Tovább folytatták a patronáló tevékenységüket is, 90 brigád segített óvodát, iskolát (osztályt vagy őrsöt), ezen túl nyugdíjasokat, szo­ciális otthonokat támogattak. A kongresszusi és felsza­badulási verseny szervezése­kor a gyár vezetői elhatároz­ták, a negyedéves értékelé­seket követően a kiemelkedő eredményeket felmutató kol­lektívákat vándorzászlóval jutalmazzák. Eddig öt alka­lommal 32 kollektíva kapta meg a vándorzászlót egy vagy több ízben. Az eredmények alapján az üveggyárban az idén is számítanak a versenyben részt vevők lendületére. Az ez évi feladatok között sze­repel a termelési érték há­romszázalékos növelése, s csaknem 200 millió forintos gyári ereőmény elérése. k. e. p. Előadássorozat a BüGE-nál Hogyan lehet elérni a sze­mes termények termelésénél, tárolásánál energiamegtaka­rítást, ezen keresztül hogyan csökkenthetők a termelés és takarmányozás költségei ? Ezekről, a napjainkban kü­lönösen fontos kérdésekről hangzottak el előadások teg­nap, február 24-én Békés­csabán, az agráripari egye­sülés székházában. A ren­dezvény fő témája a nedves szemes termények tartósítá­sa és felhasználásuk módja volt. Részletes beszámolót hallhattak a részvevők a tartósítási technológiákról, az így készített takarmányok etetéséről is. Az egész napos szakmai továbbképzésen az agráripari egyesülés taggaz­daságainak növénytermesz­tési, állattenyésztési szak­emberei, valamint a vá­ros közelében működő ser­téstenyésztő és takarmány­keverő üzemek, továbbá az állattenyésztési felügyelőség képviselői vettek részt. A mezőgazdaság tavaszi gépellátása Tíz éve varrnak az NSZK-nak Még néhány évvel ezelőtt is sokan megkérdőjelezték a tőkés bérmunka létjogosult­ságát. Egyes szakemberek azzal érveltek, hogy gazda­ságosabb lenne, több devizát hozna az országnak, ha ha­zai alapanyagból készült ter­méket exportálnánk. Ez va­lóban kedvezőbb volna, de a megvalósításnak sok akadá­lya van. Egyfelől a hazai alapanyaggyártás színvonala ehhez nem megfelelő, más­felől a helytállás a divatér­zékeny területeken nagyobb rugalmasságot követelne a magyar vállalatoktól, és nem utolsósorban a piaci rész­arány megszerzése sem könnyű feladat. Bár a vita lecsendesült, máig sem ült el. Az viszont tény, hogy a bérmunkában dolgozó üzemek gazdaságo­san, jövedelmezően termel­nek és jelentős devizát hoz­nak az országnak. És ez a lényeg. Megyénkben is több szövetkezet foglalkozik bér­munkával, így a Gyulai Sza­bók Ipari Szövetkezete is immár tíz esztendeje. Heten­te három-négy divatos kel­mével megrakott kamion fut be Gyulára, majd a kész ru­hákkal megpakolva távozik. Azzal a céllal kopogtattam be a szövetkezethez, hogy megtudjam, az évtizedes ta­pasztalat alapján hogyan íté­lik meg a bérmunkát. Kedvező tapasztalatok Pflaum Ferenc főkönyvelőt először az indulásról kérde­zem: — Az ötlet, hogy próbál­junk meg tőkés bérmunká­ban dolgozni, a HUNGA- ROCOOP Külkereskedelmi Vállalaté volt, ' amely a Szov­jetunióba irányuló exportun­kat bonyolította. Először csak a termelés 20 százalé­kát tette ki ez a tevékeny­ség, később növekedett, és ma már 95 százalék a rész­aránya. Akkoriban elég sok ellenzője volt a bérmunká­nak, és a munkások is ne­hezen szokták meg a jóval magasabb minőségi követel­ményeket. A kezdeti nehéz­ségek, az útkeresés után most már biztonságban érez­zük magunkat. — Miért előnyös a szövet­kezetnek a bérmunka? — Főleg a jó jövedelme­zőség miatt. Véleményem szerint ma a textiliparban ez a legnyereségesebb tevékeny­ség. Néhány adat ennek ér­zékeltetésére: tavaly a nye­reség 380 fős üzemben meg­haladta a 17 millió forintot. Az átlagkeresetek pedig öt év alatt a tervezett 20 szá­zalékkal szemben 40 száza­lékkal nőttek, és most évi 38 ezer 500 forint körül mozog­nak. Ez alapvetően a kedve­ző devizakitermelési munká­nak köszönhető. Tavaly 24 forintért állítottunk elő egy dollárt, és ez évről évre csökken. A nyereség növelé­sében fontos szerep jut az ármunkának is. Ha pontosan és jó minőségű árut szállí­tunk, évente emelhetjük' az árat, ellenkező esetben nincs erre módunk, sőt még pia- / cainkat is elveszthetjük. Alapkövetelmény tehát a pontos, gondos munka. Előnyt jelent számunkra a magasabb szintű technika, technológia behozatala, elsa­játítása is, az, hogy világ- színvonalon termelhetünk. Az pedig, hogy korszerű anyagokból divatos modelle­ket varrunk, a dolgozók munkakedvét növeli. — Önök munkaigényes, kis szériákat gyártanak, rövid átfutási idővel. Nem okoz-e gondot a határidők betartá­sa? — Néha igen, de nem en­gedhetjük meg magunknak a késedelmes szállítást, és ezt a dolgozóink is megértik. A fejlődő országok ontják az alacsony árfekvésű, nagy sorozatokat. A piacon ke­mény harc folyik, és nekünk nagyon igyekeznünk kell, ha meg akarjuk tartani kapcso­latainkat. — Mennyire tudnak ele­get tenni a minőségi köve­telményeknek, van-e selejt? — A jó minőség biztosítá­sára vezettük be 1978-ban a minőségi bérezést. Százszá­zalékos teljesítmény után 10 százalék minőségi bér jár. Ez jó ösztönzőnek bizonyult, minimális a másodosztályú termék. A dolgozók maguk ellenőrzik saját és az előző műveletet végzők munkáját. Külföldi partnereink, a müncheni, nyugat-berlini cé­gek képviselői, is folyamato­san ellenőrzik a minőséget. Hogyan látják a munkások? A nagy földszintes csar­nokban lányok, asszonyok ül­nek a zúgó gépek mellett. Sehol egy férfi. — Nem zavarja ez a zaj? — kérdezem Széplaki Imré­nél, az egyik speciális gép kezelőjét, aki a gomblyuka- zást, gombfelvarrást és a ru­ha aljának felvarrását csi­nálja. — Nem — válaszolja a mosolygós, középkorú asz- szony —, már megszoktam 17 év alatt, amióta a varro­dában dolgozom. — Hol tanulta a szakmát? — Itt, a szövetkezetben. Először öt évig mint betaní­tott munkás dolgoztam, majd szakmunkásvizsgát tet­tem. Szeretem a munkahe­lyemet, jól érzem itt ma­gam. Különösen az utóbbi esztendőkben, amióta az új épületbe beköltöztünk. Sok­kal jobbak a szociális körül­mények, a fürdőszobák, öl­tözők, és ebédet is kapunk. — Jelent-e valami külön nehézséget az, hogy tőkés bérmunkában dolgoznak? — Nem. A külföldiek1 ál­talában szép anyagokat hoz­nak, és az feldobja az em­bert, ha ilyennel dolgozik. A divatos fazonokat pedig, bár nem szabad, de el lehet les­ni. Lisztovszki Mária szintén itt, a szövetkezet szakmun­kásképző műhelyében sajá­tította el a varrónői mester­séget. Az iskola elvégzése után több társához hasonló­an ő is maradt, és nem bán­ta meg. Csak 20 éves (még annyinak sem látszik), és máris 3 ezer 600 forint kö­rül keres havonta. — Nagyon meg kell dol­gozni ezért a pénzért? — Én szeretem a munká­mat. Teljesítménybérben dolgozunk, így elsősorban rajtunk múlik, hogy meny­nyi kerül a borítékba. — Egy-egy termékből ke­veset, csak néhány százat gyártanak. Nem okoz prob­lémát a gyakori átállás? — Az- indulásnál igen, mert. amíg bele nem jö­vünk, lassabban készülnek a ruhák, kisebb a teljesít­mény. Ezért jobban szeret­jük a nagy sorozatokat, ak­kor nem kell olyan gyakran átállítani a gépéket. a cér­nákat. — Viszont akkor nem kapnák a ki sszéria-felárat. a normarendszert is változtat­ni kellene, és a munka is monotonabb lenne. — Ügy tesszük változato­sabbá, hogy cserélgetjük a műveleteket. Egyszer az uj­ját varrom a ruhának, más­, szór a gallérját és így to­vább. — Min dolgoznak most? — Nyugat-Berlinbe készí­tünk nyári ruhákat, világos színű, aprómihtás anyagból. Japán varrógépek Az eddigiekből kitűnik, hogy mind a szövetkezet ve­zetői, mind pedig a munká­sok elégedettek a bérmun­kával, szívesen csinálják. — Hogyan tovább, mit ter­veznek a VI. ötéves terv­ben? — kérdezem a főköny­velőtől. —; Termékszerkezetünkön, a 95 százalékos bérmunka­arányon nem kívánunk vál­toztatni a jövőben sem. Még az idén lecseréljük viszont a gépeket, amelyek hazai szemmel nézve modernek, de a világszínvonalhoz képest már elavultak. Most kedve­zőek a hitelpolitikai feltéte­lek is, így a legkorszerűbb japán gépeket fogjuk behoz­ni, Távlati tervünk, hogy a VI. ötéves tervidőszak má­sodik felében — feltéve, hogy a hazai alapanyaggyár­tás fejlődik annyit — meg­próbálkozunk saját anyagos exporttal is. — Kelbe bővíteni az üze­met? — Nem, bővítésre nincs szükség. Tavaly létesítettünk Kötegyánban egy varrodai részleget, ahol jelenleg egy műszakban dolgoznak. A jö­vőben szeretnénk két műsza­kos rendszerre áttérni. Ez, valamint az új, hatékonyabb géppark lehetővé teszi a ter­melés mérsékeltebb ütemű, körülbelül 10 százalékos emelését a következő terv­ciklusban. Szatmári Ilona Parafadarabokból képezik ki a papucsok talprészét a Körös­vidéki Cipész Szövetkezetben. A láb formájához alkalmaz­kodó és az egészségügyi előírásoknak megfelelő talpformázás igen fontos a kényelmes papucsok kialakításánál Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents