Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-24 / 46. szám
o NÉPÚJSÁG 1981. február 24., kedd Megkezdődött az SZKP XXVI. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról) az ország védelmi képességét, és az aktív külpolitika alapját. Itt hozzák létre a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a szovjet társadalom sikeresen haladjon a kommunizmus felé. A hetvenes évek elején az SZKP sokoldalúan elemezte a népgazdaság állapotát, és meghatározta a fejlett szocializmus társadalmi-gazdasági problémái megoldásának fő újait. A XXIV. és XXV. kongresszus fordulatot hatá-_ rozott el a nép jólét emelését' célzó sokrétű feladatok megoldására: át kell térni a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszára, emelni kell a munka hatékonyságát, javítani minden téren a minőséget. Brezsnyev ekkor ismertette az 1971—1980-as években elért fejlődést tanúsító adatokat. A Szovjetunió gazdasági és szociális fejlődésének fő mutatói a 70-es években (Milliárd rubelben összehasonlító árakban) Társadalmi össztermék Fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem fogyasztásra és nem termelő beruházásokra fordított eszközei Ipari termelés Mezőgazdasági termelés (évi átlagtermelés) Beruházások Termelési állóalapok (év végére) A közlekedés valamennyi ágazatának teherforgalma (milliárd tonna/kilométer) Kiskereskedelmi áruforgalom Társadalmi fogyasztási alapok A népgazdaság fejlődésének eredményei meggyőzően bizonyítják a párt gazdasági stratégiájának helyességét. Az ország lényegesen előrelépett a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai megteremtésében. A tudomány vezető helyet foglal el világ- viszonylatban is az ismeretek legfontosabb területein. Az ország gazdasági ereje szavatolja a továbbhaladást a kommunista építés útján. Az elmúlt évtizedben megfeszített harc folyt a népgazdaság hatékonyságának fokozásáért. A munka termelékenysége ennek eredményeként csaknem másfélszeresére nőtt. A tudomány vívmányaiként korszerű, új ágazatok jöttek létre, mint az atomgépgyártás, az űrtechnika, az elektrotechnikai és mikroelektronikai, a mikrobiológiai ipar, a lézertechnika, a mesterséges gyémántok gyártása vagy más új, szintetikus anyagok előállítása. Nagy változások történtek a termelőerők elhelyezésében. A kelet és észak felé haladás szempontjából nagy lehetőségeket tár fel a Bajkál —Amúr vasútvonal. A hetvenes években folyamatosan növekedett a nehézipar. A termelőeszközök gyártása ugyanolyan méretekben nőtt, mint az előző húsz esztendőben. A hatvanas évekhez képest megkétszereződött a villamosenergia-termelés. Az ország egységes energetikai rendszerébe bekapcsolódott Szibéria egyesített energia- rendszere. Gyors ütemben fejlődik az atomenergetika. Megkezdte a termelést az Atommas — a nukleáris áramfejlesztő berendezések fő szállítója. Tovább erősödött az ország kohászata. Az utóbbi évtizedben a népgazdaság 460 millió tonnával több acélt kapott, mint az előzőben. A gépgyártás széles körű program alapján fejlődött. Nagy mennyiségi és minőségi változások történtek a vegyiparban, és az olajvegyiparban. A tomszki vegyigyár, a prikumi, az omszki és sev- csenkói műanyaggyár, valamint több más új vállalat alkotja a mai vegyiparunk magvát. Az utóbbi két ötéves tervben lényegesen megszilárdult a mezőgazdasági termelés műszaki alapja. Fokozódott a földművelés és az állattenyésztés kérni zálása, komplex gépesítése. Annak ellenére, hogy az utóbbi öt évből három kedvezőtlen volt, a gabona évi átlaghozama 205 millió tonnára nőtt. A gyapottermés 1980-ban csaknem tízmillió tonnát tett ki. Egészében véve a IX. és X. ötéves terv1970 1980 1980 százalékban 1970-hez viszonyítva 637 1061 167 282 437 155 219 354 162 352 627 178 100,4 123,7 123 80,6 133,5 166 531 1149 216 3829 6165 161 158,1 268,5 170 63,9 116,5 182 időszakban 272 milliárd rubellel több mezőgazdasági terméket állítottak elő, mint a két előző tervidőszakban. A szovjet állam gazdasági erejének növekedése lehetővé tette, hogy a 70-es években teljesítsük' a népjólét emelésének átfogó programját. Harminckétmilliárd rubelt fordítottak a munkabérek, a nyugdíjak, segélyek stb. emelésére országos intézkedések keretében. Növekedtek a minimális munkabérek és nőtt a közepes keresetű munkások'és alkalmazottak bére a népgazdaság valamennyi ágazatában. A havi átlagos munkabér 1980-ban meghaladta a 168 rubelt A IX. és a X. ötéves tervidőszakban emelték a munkások, az alkalmazottak és a kolhoztagok minimális nyugdíját is. Családi pótlékot vezettek be az alacsony keresettel rendelkező családok részére. A közszükségleti cikkek termelése a hetvenes években az előző évtizedhez viszonyítva csaknem kétszeresére nőtt. Ugyanakkor ezen a téren, csakúgy, mint a lakosság élelmiszer-ellátásában, vannak problémák és hiányosságok, amelyekről a továbbiakban részletesen szólok — mondotta Leonyid Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizottsága az eredmények szociálpolitikai értelmét abban látja, hogy a gazdaság fellendülésére alapítva tovább tökéletesedett a társadalmi viszonyok rendszere, a szovjet szocialista életforma. Elismeréssel adózva a szovjet nép valóban történelmi jelentőségű tetteinek, az SZKP Központi Bizottsága világosan látja a nehézségeket, a hiányosságokat, a meg nem oldott problémákat is — hangsúlyozta Brezsnyev. — Nem minden kitűzött célt sikerült elérni. Ennek okai különbözőek. Közrejátszottak objektív körülmények is, és a tervezésben és az irányításban meglevő fogyatékosságok is. A legfőbb ok bizonyára abban rejlik, hogy még nem sikerült maradéktalanul leküzdeni a tehetetlenség visz- szahúzó erejét, azokat a hagyományokat és szokásokat, amelyek abban az időszakban alakultak ki, amikor nem a minőség, hanem a mennyiség volt előtérben. Most arra van szükség, hogy a felhalmozott tapasztalatokra támaszkodva még határozottabban hárítsuk el az akadályokat, amelyek gátolják a gazdaság fejlődését. A XI. ötéves tervidőszakra és a nyolcvanas évekre vonatkozó feladatokat részletesen vázolta az SZKP Központi Bizottságának tervezete. A tervezet megvitatásában több mint 121 millió ember vett részt, többségük támogatta azt. Sok hasznos javaslattal, kiegészítéssel és módosítással járultak hozzá, gazdagítva a benne foglaltakat. Az ország hatalmas gazdasági és tudományos-műszaki alapokkal, odaadó, képzett szakemberek milliós seregével lépett be az új évtizedbe. Ez határozza meg lehetőségeinket. Egyidejűleg fokozódnak szükségleteink is. Növekednek mind a népgazdaság normális munkájához, mind a szovjet emberek növekvő igényeinek kielégítéséhez szükséges beruházások méretei. S e termelési és személyi szükségleteket nem egyszerű körülmények között kell majd kielégítenünk. A 80-as években több tényező teszi majd bonyolultabbá a gazdasági fejlődést. Lassul a munkaerőforrások növekedése. Nőnek a ráfordítások a keleti és északi körzetek gazdasági hasznosításában. Emelkednek a környezetvédelemre fordított kiadások. Sok a gyökeres átszervezést igénylő régi vállalat. Az utak, a közlekedés és a hírközlés elmaradnak a gazdaság növekvő szükségleteitől. Következésképpen komoly erőfeszítésekre, számottevő anyagi eszközökre van szükség mind e téren. A népgazdasági fejlődés fő irányainak tervezete figyelembe veszi azokat a konkrét körülményeket is, amelyek között az ország fejlődni fog. „A XI. ötéves terv íő feladata — áll a tervezetben — a szovjet emberek jóléte emelésének biztosítása a népgazdaság folyamatos fejlesztésének, a tudományosműszaki haladás meggyorsításának, a gazdaság intenzív fejlődési szakaszra átállításának, az ország termelőerői ésszerűbb felhasználásának, az összes erőforrással való messzemenő takarékosságnak és a munkaminőség javításának alapján.” A számítások szerint a fogyasztásra és felhalmozásra fordított nemzeti jövedelmet 1990-re legalább 1,4-szeresére kell növelni. Körülbelül ilyen mértékben növekednék a beruházások is. A XI. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelmet 18—20 százalékkal, az ipari termelést 26—28 százalékkal. a mezőgazdasági termelést pedig 12—14 százalékkal kell növelni. Az ötéves tervidőszakban a beruházások elérik a 711—730 milliárd rubelt. Valamennyi népgazdasági feladat megoldásának elengedhetetlen feltétele a nehézipar fejlesztése. Ez különösen vonatkozik az alapvető, elsősorban a fűtőanyag- energetikai ágazatokra. Egyre időszerűbbé válik a fűtőanyag-energetikai mérleg szerkezetének javítása. Csökkenteni kell a kőolaj részarányát, földgázzal és szénnel kell azt helyettesíteni. Gyorsabban fejleszteni az atomenergetikát, ezen belül a gyors neutronokkal működő reaktorokat. És természetese» az élet megköveteli az elvileg új energiaforrások felkutatását, beleértve a termonukleáris energetika alapjainak létrehozását. Elsődleges fontosságú gazdasági és politikai feladatként szeretném kiemelni a szibériai földgázkitermelés gyors növelését. Azt várjuk, hogy ennek megvalósításában, csakúgy, mint az atomenergetika fejlesztésében, részt vesznék az érdekelt szocialista országok. Külön kitért a szónok a szállítás munkájára. Az itt felhalmozódott problémák komolysága és aránya miatt arra a következtetésre jutottunk — mondta —, hogy ezek csak hosszú távú, komplex program alapján oldhatók meg. Ilyen program kidolgozását tervbe vettük. A program magában foglalja majd a szállítás valamennyi ágazata — a vasúti, a. közúti, a légi, a tengeri és a folyami szállítás, valamint a csővezetékes szállítás — ösz- szehangolását és fejlesztését. Az intenzív gazdálkodás, a hatékonyság fokozása mindenekelőtt annyit jelent, hogy a termelés eredményei gyorsabban növekedjenek, mint a ráfordítások, hogy viszonylag kisebb erőforrásokat vonva be a termelésbe, többet tudjunk elérni. E feladat megoldásának kell alárendelni a tervezést, a tudományos-technikai és a szerkezeti politikát. A kongresszus küldöttei meghallgatják és megvitatják Nyikolaj Tydihonov elv- társnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökénekelőadói beszédét a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányairól az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. Brezsnyev néhány elvi jellegű elképzelést fejtett ki a továbbiakban a jövendő gazdaságpolitika szempontjából. Rámutatott: a szovjet gazdaságban valóban óriási erőforrásokat vontak be a termelésbe. A Szovjetunió az első helyre került világviszonylatban számos fontos termékfajta gyártásában, köztük a kőolaj, az acél, a cement és a műtrágya, a búza és a gyapot, a távolsági villamos- és Diesel-mozdonyok előállításában. A vüág legnagyobb szerszámgépparkjával rendelkezik. Túlszárnyalta a többi országot a mérnökök számát tekintve. Sok mindenre büszke lehet. A büszkeséget azonban állandóan magas fokú felelősségtudatnak kell kísérnie — mutatott rá az SZKP főtitkára. Miután a legjobb nemzetközi mutatókhoz viszonyítva mi több nyersanyagot és energiát használunk fel "a megtermelt nemzeti jövedelem egy-egy egységére. a már meglevő erőforrásokból sokkal több végterméket is lehetne gyártani. Az egész gazdaság sikerei nagymértékben függnek majd a kitermelő ipar hatékonyságának fokozásától. Pótolhatatlan kincsekről van szó. Helyes, gazdaságos felhasználásukért a leendő nemzedékek előtt is felelősséget viselünk. Leonyid Brezsnyev ezután felhívta a figyelmet a termelési kapacitások jobb kihasználására, a fokozottabb takarékosságra, valamennyi erőforrás ésszerűbb és hatékonyabb felhasználására. A XI. ötéves tervidőszakban és a nyolcvanas években — mondotta — a fogyasztás részarányát a nemzeti jövedelemben 1985-Te 77,3 százalékra tervezzük növelni. Szükséges volt különleges élelmezési program kidolgozása is a mezőgazdasági termékek termelésének növelésére. A XI. ötéves tervidőszakban 3 millió tonnával akarjuk növelni a hústermelést, és 1985Jben elkeli érni az éVi 18,2 milliót — mondta. Megállapította, hogy a fő nehézség a takarmányhiány, ezért a tervidőszakban a gabona évi átlagtermését 238 —243 millió tonnára kell növelni. súlyt helyezve a takarmánygabona-termesztésre. Meg kell javítani a lakosság ellátását számos élelmiszercikkel, növelni kell a gyümölcs" és zöldségtermelést, meg kell javítani szállításukat, támlásukat és feldolgozásukat. Ez a kolhozok és szovhozok, valamint az új gyümölcs" és zöldségtenmesz- tési minisztérium feladata. A szónok felhívta a figyelmet a mezőgazdasági dolgozók erkölcsi és anyagi ösztönzésének fontosságára. Megállapította, hogy a szocialista mezőgazdaság alapját a kolhozok és a szovhozok képezik. „Ez korántsem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk a személyi tulajdonú háztáji gazdaságok lehetőségeit.” Ezért az SZKP KB szükségesnek tartotta, hogy határozatot hozzon a személyi tulajdonú háztáji gazdaságok fejlesztését célzó pótintézkedésekről. A fogyasztói kereslet kielégítésében óriási a jelentősége a helyi kezdeményezéseknek — mutatott rá Brezsnyev, és hangsúlyozta, hogy az SZKP gazdaságpolitikájának kiinduló és végpontja a törődés az emberekkel, szükségleteik és igényeik felmérése. Felhívta a figyelmet a fegyelem, a személyi felelősség fontosságára, a terv maradéktalan teljesítésére. ,Biterjedt az a gyakorlat, hogy csökkentették a terveket. Ez szétzilálja a gazdaságot, bomlasztó- an hat, felelőtlenségre szoktat” — mondotta. A vezetés rendszerének tökéletesítése nem tűri a konzervativizmust — folytatta —, nem a gazdaságirányítást kell a megszokott formákhoz igazítani, hanem ellenkezőleg, a formákat a változó gazdasági feladatokhoz. Mozgósítani kell az egész társadalom alkotókészségét. fl szovjet emberek magabiztosan tekintenek a jövőbe Beszédének befejező részében az SZKP KB főtitkára a szovjet társadalom szociális, politikai és szellemi fejlődésével, valamint a párt ebből adódó feladataival foglalkozott. Megállapította, hogy a hetvenes években folytatódott a szovjet társadalom valamennyi osztályának és társadalmi csoportjának közeledése, fokozódott a munkásosztály szerepe, mélyreható változások történtek a kolhozparasztság életében, gyarapodott az értelmiség létszáma. A fejlett szocializmus keretei között megy végbe a társadalom osztály nélküli szerkezetének kialakulása. Ez természetesen új feladatokat állít a társadalompolitika elé. A Központi Bizottság jelentős figyelmet szentelt a hatékony népességpolitika kidolgozására és megvalósítására is, az utóbbi időben kiéleződött népesedési problémák megoldására. (Család, fiatal házasok, dolgozó nők, nyugdíjasok.) Szólt a nemzetiségek helyzetéről, és hangsúlyozta, hogy a párt szigorúan figyelemmel kíséri a lenini nemzetiségi politika elveinek megtartását. Szociális kérdésekre térve behatóan foglalkozott az elosztás kérdéseivel; hangsúlyozta, hogy az anyagi és erkölcsi ösztönzési rendszerben igazságosan és tárgyilagosan érvényesüljön a munka szerinti elosztás elve. „Aki jobban akar élni, többet és jobban kell dolgoznia” — hangoztatta a munkakerülőket bírálva. Beszámolt a közoktatás fejlődéséről, az egészségügyről, a testnevelés és a sport fejlesztéséről, a művészet és az irodalom nagy eredményeiről. Bírálta az „eszmei- etlenség” bizonyos megnyilvánulásait, az itt-ott tapasztalható világnézeti zűrzavart a művészek körében, és hangsúlyozta, hogy „tevékenyen, elvszerűen kell fellépni azokban az esetekben, amikor a szovjet valóságot becsmérlő alkotások látnak napvilágot. Itt kérlelhetetlennek kell lennünk. A párt nem volt és nem is lehet közömbös művészetünk eszmei irányát illetően.” A párt ugyanakkor megbecsüléssel veszi körül, magasrendű alkotói feladatok megoldására ösztönzi a művészeket. A szovjet pártvezető méltatta a nemrég elfogadott új alkotmányt, és megállapította, hogy szemmel láthatóan megélénkült a legfelső hatalmi szervek tevékenysége. Elismeréssel szólt a tanácstagok munkájáról. A továbbiakban foglalkozott az ország védelmi erejének megszilárdításával, a szakszervezetek szerepének növelésével, és a párt utánpótlásának, a lenini Komszomolnak a feladataival. Külön fejezetet szentelt a párt társadalmi szerepének, megállapítva, hogy a társadalom fejlődésével együtt növekszik, erősödik és válik edzettebbé a kommunisták pártja. A beszámolási időszakban az SZKP taglétszáma 1,8 millió fővel gyarapodott; jelenleg a pártnak 17 millió 480 ezer tagja van. A tagság 43,4 százaléka munkás, 12,8 százaléka kolhoztag és 43,8 százaléka a műszaki, tudományos és alkotó értelmiség képviselője. Részletesen foglalkozott Brezsnyev a pártépítés időszerű kérdéseivel, az ideológiai-politikai nevelőmunka javításának feladataival, felhívta a figyelmet a marxista-leninista elmélet alkotó feilesztésének fontosságára. Megállapította azt is, hogy az SZKP jelenlegi programja helyesen tükrözi ugyan a társadalmi fejlődés törvény- szerűségeit, de elfogadása óta már húsz év telt el, ezért e program átdolgozására van szükség. Ennek értelmében javasolta a program szükséges módosítását és kiegészítését. „Ha ez a javaslat támogatásra talál a küldötteknél, akkor meg lehetne bízni a Központi Bizottságot az SZKP programja új megfogalmazásának előkészítésével.” A kongresszuson — hangsúlyozta végül — meg kell vitatni a párt, az ország terveit a XI. ötéves tervidőszakra, és távolabb tekintve, az 1990-es évekig. „Attól, amit ezekben a napokban elhatározunk, nagymértékben függ majd hazánk arculata a XX. század végén, a harmadik évezred küszöbén.” „Magasztos célunk: a kommunizmus. És mindegyik munkasiker, a hősi tettek mindegyik éve, mindegyik ötéves terv közelebb visz bennünket ehhez a célhoz. Ebből a szempontból méri fel pártunk az előttünk álló öt évet is. Sok tennivalónk van még. Nagy, bonyolult feladatokat kell megoldanunk, de mi megoldjuk őket, feltétlenül megoldjuk. Igen, a szovjet emberek magabiztosan tekintenek a jövőbe. De derűlátásuk nem a sors kegyeltjeinek önbizalma. Népünk tudja, hogy mindent, amivel rendelkezik, saját munkájával teremtett meg, saját vérével védett meg. És mi azért vagyunk derűlátók, mert bízunk országunkban, népünkben. Mi azért vagyunk optimisták, mert bízunk pártunkban, tudjuk, hogy a párt által kijelölt út az egyetlen helyes út!” — fejezte be előadói beszédét az SZKP KB főtitkára. Az SZKP kongresszusának első napja A Szovjetunió Kommunista Pártjának tegnap Moszkvában megnyílt kongresszusán az első napon hangzott el a Központi Bizottság beszámolója, amit Leonyid Brezsnyev, a KB főtitkára terjesztett elő. Brezsnyev 3 óra 40 perces beszédében, amelyet a küldöttek nagy figyelemmel hallgattak végig, és számos alkalommal helyeslőén megtapsoltak. Az első munkanapon terjesztette a kongresszus elé a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját Gennagyij Szi- zov, a bizottság elnöke. Ugyancsak tegnap köszöntöt- tötték a kommunisták nagy tanácskozását a fennállásuk 63. évfordulóját ezen a napon ünneplő szovjet fegyveres erők képviselői. Megkezdődött a beszámolók megtárgyalása is: az első napon a Politikai Bizottság két tagja: Viktor Grisin, a moszkvai városi pártbizottság első titkára és Vlagyimir Scser- bickij, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára kapott szót. A kongresszuson a mintegy ötezer küldött mellett 109 ország 123 pártjának delegátusai vannak jelen. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Kádár János, a Központi Bizottság első titkára vezeti. A kongresszus ma folytatja munkáját. (MTI)
