Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

1981. február 22., vasárnap NHGYVIUÍ6 # Uráliak a kongresszusért / Az APN tudósítóját fogad­ta az SZKP cseljabinszki te­rületi bizottságának első tit­kára, Mihail Gavrilovics Vo- ropajev. — Hogyan járul hozzá napjainkban a cseljabinszki terület az ország társadalmi, gazdasági erejének fokozásá­hoz? — Nekünk, szovjet embe­reknek 1980. különleges év volt. Az egész ország az SZKP XXVI. kongresszusára készül. Cseljabinszkot a gaz­dasági és kulturális építés- ben elért sikerekért, az or­szág iparosításáért folytatott tevékenységéért nemrég Le- nin-renddel tüntették ki. A szocialista fejlődés hat évtizede alatt városunk az ország egyik legnagyobb ipari, kulturális és tudomá­nyos központja lett. Lakói­nak szám,q egymillió. Válla­latainál 450 ezren dolgoznak. Itt dolgozik a szovjet mun­kásosztály egyik legnagyobb létszámú és legtapasztaltabb gárdája. A cggljabinszki területet joggal nevezik a Szovjetunió „.acélszívének”. Az ország vállalatainál előállított min­den hatodik tonna acél és acélcső nálunk készül. Vegyük ehhez hozzá az itt gyártott gépeket, a színes­fém-kohászatot, a vegyipart, a vas- és színesfém-lelőhe­lyeket, a márvány- és grá­nitbányákat, a zúzott követ és más egyéb nálunk készí­tett építőanyagot Jelenleg ,az a jellemző, hogy gyakorlatilag nem épí­tünk új üzemeket, hanem tervszerűen folytatjuk a meglevő gyárak rekonstruk­cióját, új technológiai eszkö­zökkel történő ellátását. A X. 5 éves terv első négy évé­ben Cseljabinszban terven felül 128 millió rubel értékű terméket állítottunk elő. A termelésnövekedés teljes egészében a munkatermelé­kenység fokozásából adódott. Az uráli dolgozók keze- munkáját nemcsak orszá­gunkban ismerik. Terméke­inket a világ 66 országába exportáljuk. Ez nemcsak a cseljabinszki márka megbíz­hatóságának jele, hanem széles körű gazdasági kap­csolatainkat is jellemzi. A tizedik 5 éves tervben sikerült jelentős eredménye­ket elérni a termékek minő­ségének javításában. 1980. január 1-ére több mint ezer terméket hozhattunk forga­lomba a Kiváló Aruk Fóru­A hatalmas Kara-Kum si­vatag — sorrendben a ne­gyedik a világon — a Szov­jetunióban található. A kb. 300 ezer négyzetkilométer ki­terjedésű sivatag ősidőktől terméketlen területe mind jobban zsugorodik. Közép- Ázsia egyik legnagyobb víz­tározójának, a Kopet-Dag-i tengernek a vizével újabb 72 ezer hektár föld öntözése vá­rr\a termékjellel. A kiváló minőségű termékek aránya csupán a kohászati vállala­toknál a korábbinak négy­szeresére nőtt. Mindez nem kis mérték­ben a korszerű termelési módszerek bevezetésének köszönhető. A cseljabinszki terület szállítja az országnak szük­séges számos bonyolult gép, munkagép, berendezés, mű­szer, készülék tekintélyes ré­szét. 1979-ben az uráli autó­gyárban megkezdtük az Ural—4320 Diesel-motoros te­hergépkocsi gyártását. En­nek termelékenysége és se­bessége nagyobb, anyagigé­nye és üzemanyag-szükség­lete pedig kisebb. Több me­zőgazdasági gép kísérleti próbái is most folynak. Legfőbb gondunk az, hogy Cseljabinszk, Magnyito- gorszk, Zlatouszt, Kopejszk, Miassz. és más kisebb és na­gyobb város, illetve falusi település lakóinak kényel­mét fokozzuk. Az 5 éves terv négy éve alatt csaknem 900 millió ru­belt fordítottunk szociális és kulturális célokra; 5 millió 187 ezer négyzetméter lakó­területet, adtunk át, melynek segítségével több százezer család lakáskörülményeit ja­víthattuk. Tucatnyi iskolát, mintegy 200 bölcsődét és óvodát, új kórházakat és rendelőintézeteket építet­tünk. Ma már elmondhatjuk, hogy Cseljabinszk nemcsak a munkások, hanem az egye­temi hallgatók városa is. Ez nem véletlen. A tudományos-technikai forradalom lendületes fejlő­dése, számos nagyvállalat alapos rekonstrukciója, az új technológiai folyamatok bevezetése nagyszámú jól képzett szakembert követel. Várják őket a tudományos kutatóintézetek, üzemi labo­ratóriumok, korszerű műhe­lyek. Tehát tanítani és ta­nulni kell. A cseljabinszki területen jelenleg 13 felsőfokú oktatá­si intézmény, 72 technikum, 132 szakmunkásképző inté­zet működik. A tizedik 5 éves,, tervidőszak alatt a fő­iskolákban és technikumok­ban 45 ezer felsőfokú és 96 ezer 500 középfokú oklevelet adtunk át. A technikai esz­közök bekapcsolás^ az okta­tásba. az új számítóközpon­tok és laboratóriumok lehe­tővé tették, hogy az egyete­mi hallgatók több mint 80 lik lehetővé. A tenger terve­zett víztározó-kapacitása 550 millió köbméter víz. Az építés első üteme már befejeződött, 200 millió köb­méter, életet jelentő víz már az új tengerben van. Az épí­tők tavaly, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója tiszteletére, no­vember 7-re teljesítették az egész évi programot. Ezt az ajándékot szánták1 az 1981. százalékát, vonjuk be a ter­mékeny tudományos munká­ba. — Jelenleg az egész szov­jet nép lendületes munkával készül az SZKP XXVI. kongresszusára. Milyen táv­latokat nyit önök előtt a ti­zenegyedik 5 éves terv és hogyan készülnek az uráliak az ország életének e fontos eseményére? — Az SZKP XXV. kong­resszusának az ország gaz­dasági életének fejlesztésével kapcsolatos határozatait tel­jesítve, komoly figyelmet fordítottunk a termékek mi­nőségének javítására, a gaz­dasági élet rendjének erősí­tésére. Területünk a jövőben is nemcsak az Ural, de az egész ország szempontjából a ne­hézipar legjelentősebb bázisa marad. Előzetes számítások szerint a XI. 5 éves tervben az ipari termelést 114,2 szá­zalékra növeljük, az ipari termelői állomány számát 106, a munka termelékenysé­gét pedig 122,4 százalékra emeljük. Ezekben a napokban a cseljabinszki terület vala­mennyi munkáskollektívá­jában szocialista verseny fo­lyik a küszöbönálló pártfó­rum tiszteletére. Széles kör­ben elterjedt a ..26 napi munkasikert XXVI. kong­resszusért” elnevezésű moz­galom. A magnyitogorszki kohá­szati kombinát dolgozói a következő jelszóval indítot­tak mozgalmat: „Mindennap a lenini jubileumi verseny legjobb eredményeinek szín­vonalán dolgozni!” A mag- nyitkai kohászok ígéretet tet­tek, hogy 1980. december 26- ára teljesítik 5 éves tervfel­adatukat. Állták a szavukat. Az ágazat vállalatainál to­vább fejlődik M. Iljin és P. Szatanyin olvasztárok kezde­ményezése, melynek lényege, hogy a legjobb minőségű fé­met állítsák elő a legkisebb anyagi ráfordítással. A kü­lönböző üzemekben mozgal­mukat már több ezer ol­vasztár karolta fel. Kohászaink és traktorépí­tőink, csőhengerlőink és bá­nyászaink, a cseljabinszki te­rület valamennyi dolgozója, a pártszervezet vezetésével, a kétszázezer kommunista példamutatásával kész arra, hogy uráli módon méltóképp fogadja az SZKP XXVI. kongresszusát. Alekszandr Polockij februárjában összeülő XXVI. pártkongresszusnak. A vízhiány mindig gátolta itt a gazdasági fejlődést. Ép­pen ezért már a szovjet ha­talom első éveiben hozzálát­tak az első öntözőcsatorna építéséhez. A szovjet tudósok a víz­nyerés több változatát dol­gozták ki: a folyók vizét öntözőcsatornákba vezetik; a föld alatt húzódó édes vize­ket artézi kutak segítségével a felszínre hozzák, sótalanít- ják a Kaszpi-tenger és a ha­talmas föld alatti medencék vizét, és a földekre eresztik. Nemrég egy újabb eljárás született. Bebizonyosodott, hogy a Kara-Kum egy esz­tendő alatt mintegy négy­szer annyi esővizet kap, mint amennyi a jelentős közép­ázsiai folyó, az Amu-Darja szállított vízmennyisége. Eb­ből született az a gondolat, hogy az esővizet az őszi-téli időszakban a kemény, agya­gos részeken kialakított spe­ciális medencékbe gyűjtik össze. A sivatagi területek tanul­mányozása és hasznosítása népgazdaságilag is igen fon­tos, éppen ezért életre hívták a témával foglalkozó tudo­mányos intézetet. Éltető víz a sivatagnak » Népek Afganisztánbél A nyugati sajtó Afganisz­tán kapcsán előszeretettel ír „lázadók által körülvett”, „ostromlott” városokról, vi­dékekről. Az ilyen híradások azt kívánják bizonyítani, ihogy a törvényes kabuU kor­mány nem képes feladatát betölteni, s az országban anarchia, zűrzavar uralko­dik. Heratról (első képünkön békés utcakép látható a vá­rosban) például az angol Daily Telegraph azt jelen­tette, hogy az teljesen kike­rült a hatóságok irányítása alól. A körzetben járó új­ságírók, így nemrég a szov­jet TASZSZ hírügynökség munkatársai is cáfolták a híresztelést. Kabul kereskedelmi élete is normális mederben fo­lyik. A második képen: könyvárusok az afganisztáni főváros egyik központi ut­cáján. (Fotó — TASZSZ— MTI—KS) Nyugat-Berlin A „szigetváros” gondjai Nyugat-Berlin új főpolgármestere, Hans Jochen Vogel Koreai NDK Merész program Nyugat-Berlin elhelyezke­dése egyedülálló. Az egykori német fővárosnak ez a fele az NDK földrajzi közepén fekszik. A három nyugati — az amerikai, az angol és a francia, gyakorlatilag még mindig megszálló — hata­lom, valamint a városi ve­zetőség és az NSZK hibájá­ból mégis- elszigetelten él közvetlen környezetétől. S szinte minden szál azNSZK- hoz kapcsolja. Egy évtized­del ezelőtt a Szovjetunió, az USA, Franciaország és Ang­lia megállapodást kötött. El­fogadták, hogy Nyugat-Ber­lin több — gazdasági, jogi és más — vonatkozásban ösz- szekapcsolódhat az NSZK- val, de nem része annak. Ennek ellenére Bonn jósze­rivel az NSZK tizenegyedik tartományaként kezeli a vá­rost. Ez a szoros kapcsolat adja Nyugat-Berlin mostani problémáinak hátterét. Nyugat-Berlint a helyi parlament által választott szenátus kormányozza, élén a főpolgármesterrel. A párt­összetétel erősen hasonlít a bonnihoz. A parlamentben három irányzat képviselteti magát, a Kereszténydemok­rata Unió, a Német Szociál­demokrata Párt és a Sza­baddemokrata Párt. A leg­utóbbi választáson a keresz­ténypártiak kapták a legtöbb szavazatot, de a másik kettő együtt erősebbnek bizonyult, s folytatta a közös kormány­zást. Nemrég azonban a fő­polgármesternek és néhány szenátornak le kellett mon­dania. Bukásuknak több oka volt. Sok bajt okoztak és okoznak a más nagyváro­sokban sem ismeretlen gon-« dók: a lakásspekuláció, va­lamint a nyugaton egyre több feszültséget teremtő vendégmunkás-probléma. Nyugat-Berlinben tehát „kormányválság” tört ki, s ez Bonnban is nehézséget je­lentett. A közbizalom meg­ingása miatt ugyanis a szo­ciáldemokraták és a velük A Koreai Munkáspárt ta­valyi kongresszusán meghir­detett tízéves gazdasági prog­ram most lép életbe. A ter­vek szerint a 80-as évek vé­gére az ország villamosener- gia-termelése évi 100 milli­árd kilowattórára, a szénter­melés 120 millió tonnára, az acéltermelés 15 millió ton­nára, a cementtermelés 20 millió tonnára kell hogy emelkedjék1. A merész program az ed­dig elért eredményekre tá­maszkodik. Az ötvenes évek honvédő háborúja után az ún. „csollimai nagy menet­tel” gyorsan helyreállították a lerombolt gazdaságot. Utá­na mindössze 14 év alatt vég­rehajtották a szocialista ipa­rosítást. Az ország bő vizű folyóin hatalmas vízi erőmű­vek épültek. Az ásványi kin­csek bőségére és az energia- gazdaságra támaszkodva ma­gas színvonalú gép- és ne­hézgépipart tudtak1 kifejlesz­teni. szövetkezett kis liberálisok helyzete meginoghat, elve­szíthetik a hatalmat, s eset­leg át kell adniuk helyüket a jobboldalnak. Tekintve Vi­szont, hogy Bonnban is a szociáldemokrata—szabadde­mokrata koalíció kormányoz, a nyugat-berlini pártkettős esetleges fölbomlása hatással lehet a bonni együttműkö­désre. Ezért küldték azonnal rendcsinálóként a városba Willy Brandtot, majd a bu­kott főpolgármester helyére az NSZK eddigi igazságügy­miniszterét, Hans Jochen Vögelt. Az előrehozott választást május 10-re tűzték ki. A kampány voltaképpen már meg is kezdődött. A válasz­tásig a szociáldemokraták igyekeznek rendezni sorai­kat, hogy el ne veszítsék a háború befejezése óta szi­lárdan tartott fellegvárukat. Tatár Imre A tízéves fejlesztési terv a lakosság jobb ellátása érde­kében évi 1,5 milliárd méter szövet termelését, s általában a fogyasztási cikkek előállí­tásának emelését tűzte ki cé­lul. Ugyanezt a célt szolgál­ják a mezőgazdaság előirány­zatai: a 80-as évek végére a tervek szerint 15 millió ton­na gabonát aratnak évente. Ehhez jóval több műtrágya (évi 7 millió tonna) kell majd. Növelik1 az öntözött területek kiterjedését is: a szikföldek talajának javítá­sával hatalmas területeket tesznek művelésre alkalmas­sá. A koreai nép gazdasági eredményeire jellemző, hogy az elmúlt év végére kitűzött feladatokat határidő előtt, már 1980. szeptemberére tel­jesítette. A párt októberi, VI. kongresszusa pedig új lendü­letet adott a 80-as évekre kitűzött célok eléréséhez. g. i. Korea ma már fejlett iparral rendelkezik. Képünkön: az „Október 5.” Elektromos Művek berendezései (Fotó: KNA — MTI — KS) Épülnek a nagy kapacitású víztározók (Fotó: APN — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents