Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
1981. íebruár 22., vasárnap EU2EEZ3----------------------------------------------------II Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) tás bővült, a hengerelt acél termelése nőtt. A magasabb feldolgozottságú másod- és harmadtermékek aránya nem emelkedett. A bauxit-, a timföld- és a kohóalumínium-termelés mérsékelt növekedése mellett az alumínium félgyártmányok termelése 14 százalékkal nőtt. A termelés ösz- szetétele korszerűsödött: a keresett alumíniumfólia-ter- melés megkétszereződött, és dinamikusan nőtt az alumínium tárcsa előállítása is. A gépiparon belül a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar növelte legnagyobb mértékben termelését, öt év alatt 46, ill. 40 százalékkal. Az ipari termelés szerkezetének korszerűsödését jelzik a következő adatok: a közúti járműipar termékei közül autóbuszból 1980-ban 12 400 darabot termeltek, 15,5 százalékkal többet az 1975. évinél. A szerszámgépipari termékek közül az átlagosnál gyorsabban nőtt a korszerű nagy teljesítményű, számjegyvezérlésű gépek gyártása. A mezőgazdasági gépgyártáson belül az állattenyésztő és terménybetakarító gépek termelése nőtt. A műtrágyatermelés — hatóanyagban — öt év alatt 48 százalékkal nőtt. A korszerűbb, összetett műtrágyák aránya az 1975. évi 18,3 százalékról 1980-ban 34,9 százalékra emelkedett. Jelentősen, 69 százalékkal bővült a növényvédő szerek termelése. A műanyagtermelés 2,6-sze- resre nőtt. Az olefintermékek — etilén és propilén — termelése 1975. óta megkétszereződött. A vegyi szálak termelésén belül dinamikusan nőtt a szintetikus szál termelése. A gyógyszeripar termelése 1980-iban 54 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A cementtermelés 1975-höz képest 24 százalékkal nőtt, és 1980-ban 4,7 millió tonna volt. A téglatermelés öt év alatt 6 százalékkal bővült, kisméretű falazótéglából időnként hiány mutatkozott. Az építési technológiák változásának hatására mérséklődött a cserép-, a mozaik- és cementlap-, nem változott a mésztermelés. A ruházati ipar a tervidőszakban a belföldi szükségleteket mennyiségben alapjában kielégítette, választékban — a javulás ellenére — voltak hiányok. A pamutszö- vet-termelés a tervidőszak második felében csökkent, összetétele a jobb minőségű áruk irányába tolódott el. Az élelmiszeriparon belül jelentősen bővült a húsfeldolgozó-kapacitás. Ennék eredményeként fokozódott a szalámi-, dobozossonka- és húskonzervtermelés, e termékek nagy hányadát exportálták. A hazai fogyasz? tők számára — főleg az 1979. évi áremelések után — az igényeknek megfelelően bővült az olcsóbb húskészítmények gyártása is. Dinamikusan nőtt a gyorsfagyasztott gyümölcs- és főzelékkonzerv- tenmelés. A napraforgóolaj- termelés 2,6-szeresre emelkedett. ÉPÍTŐIPAR Az építési-szerelési munkák 1980. évi volumene 10 százalékkal volt nagyobb az 1975. évinél. Az építési igények és az építőipari kapacitások összhangja az utóbbi években javult. A kereslet mérséklődött, a feszültségek enyhültek, amiben szerepe volt az építőipari kapacitások bővülésének, a beruházások mérsékeltebb növekedésének, ill. csökkenésének, Valamint az építőipari árak és a költségek emelkedésének. Az építőipari termelés kb. 60 százalékát a kivitelező építőipar adta. E szervezetek gépállományának teljesítőképessége öt év alatt több mint 40 százalékkal nőtt. A felhasznált anyagok összetétele korszerűsödött. A gépesítés lehetővé tette, hogy a kivitelezők feladataikat 1980ban 6 százalékkal kisebb létszámmal oldják meg, mint öt évvei korábban. Javult az építkezések szervezettsége. MEZ0GAZDASAG, ERDŐGAZDÁLKODÁS A mezőgazdasági termékek termelése öt év alatt összesen 15 százalékkal nőtt az előző öt évhez viszonyítva. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 20 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok 8 százalékkal növelték termelésüket. A tervidőszakban két olyan év volt — 1976 és 1979 —, amikor a növénytermelés és ennek hatására az egész mezőgazdasági termelés csökkent az előző évihez képest. A növénytermelés mennyisége öt év alatt 11 százalékkal, az állattenyésztés termelése 20 százalékkal nőtt. Az V. ötéves tervidőszakban évi átlagban 12,5 millió tonna gabona termett, 11 százalékkal több, mint 1971— 1975. években. A búza évi átlagos termésmennyisége 5,2 millió tonna, a kukoricáé 6,3 millió tonna volt, 20, ill. 70 százalékkal több, mint az előző öt évben. A termés- mennyiség növekedése a hozamok emelkedéséből adódott, a vetésterület csőikként az előző öt évhez képest. A búza hektáronkénti hozama öt év átlagában 4060 kg, a kukoricáé 4860 kg volt, mintegy 700—700 kg-mal nagyobb az előző öt évinél. A burgonya- és frisszöldségellátás javítása érdekében a tervidőszak folyamán, a termelés ösztönzését szolgáló intézkedések hatására, a zöldségtermés 1977-ben, a burgonyatermés 1978-ban kiemelkedően nőtt. A nagy terméssel együttjáró értékesítési nehézségek, tárolási veszteség stb. miatt a burgonyatermés az utóbbi két évben visszaesett. A gyümölcs és a szőlőtermésmennyisége, jelentős évenkénti ingadozás mellett, kismértékben emelkedett. Az állatállományon belül a szarvasmarha-állomány a tervidőszak folyamán alig változott, az 1980. év végén meghaladta az 1,9 millió darabot. Az állomány a nagyüzemékben gyarapodott, a kistermelőknél csökkent. A sertésállomány öt év alatt tovább növekedett, és megszűnt a kistermelők sertésállományának ciklusos hullámzása. Az 1980. év végi sertésállomány 8,3 millió darab volt, 20 százalékkal több az öt évvel korábbinál. A juhállomány nagymértékben, mintegy 1 millió darabbal nőtt, és 1980. végén meghaladta a 3 milliót. A baromfiállomány az ötéves terv minden évében több volt, mint 1975-ben. Az összes vágóállat-termelés az 1976. évi csökkenés után évről évre emelkedett, és az utóbbi három évben — élősúlyban — meghaladta a 2 millió tonnát. A vágóállat-termelés kb. 56 százalékát a tervidőszakban a vágósertés-termelés adta, a vágómarha-termelés aránya csökkent, és az időszak végén 17 százalék volt. A vágóbaromfi-termelés aránya emelkedett, 1980. végén meghaladta a 20 százalékot. A tejtermelés mintegy 40 százalékkal nőtt. A növekedés a hozamok emelkedéséből adódott. A tojástermelés — nagyrészt a gazdaságtalan export csökkentésének hatására — az utóbbi két évben mérséklődött. A mezőgazdaság a lakosság élelmiszer-fogyasztásának megfelelő biztosítása mellett jelentős árumennyiséget adott exportra. Az V. ötéves tervidőszakban 48 000 hektár új erdőt telepítettek. Az erdőterület elérte az 1,6 milliárd hektárt. Az összeg fakitermelés 1980-ban 7,5 millió köbméter volt, 13 százalékkal több az 1975. évinél. VÍZGAZDÁLKODÁS A tervidőszakban a közüzemi vízművek napi átlagos termelési kapacitása 1 millió köbméterrel nőtt, és kb. 7000 km ivóvízhálózatot helyeztek üzembe. 1980-ban a lakosság 75 százaléka részesült közműves vízellátásban, öt évvel korábban ez az arány 66 százalék volt. 1980. végéig további 190 közegészségügyileg veszélyeztetett település ivóvízellátása megoldódott. Fejlődött az árvízmentesí- tés hatékonysága, a védekezési szervezet és eszközök színvonala. SZÁLLÍTÁS, HÍRKÖZLÉS A közlekedési vállalatok 1980-ban 388 millió tonna árut szállítottak, 12 százalékkal többet az 1975. évinél. A szállítási távolságot is figyelembe véve az áruton- nakilométer-teljesítmény 22 százalékkal, ezen belül vasúton 4 százalékkal, közúton 38 százalékkal, vízi úton 88 százalékkal, csővezetéken 50 százalékkal nőtt. A vasút aránya az áruszállításban mérséklődött, az 1980. évi teljesítmények 57 százalékát adta. A közlekedési vállalatok teljesítményének több, mint fele a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódott, ami öt év alatt 31 százalékkal nőtt. A belföldi forgalom 11 százalékkal bővült. 1980-ban a távolsági tömegközlekedés járművein 1187 millió utast szállítottak, 7 százalékkal többet, mint öt évvel korábban. Csökkent a vasúton és a helyi érdekű vasúton utazók száma, az autóbuszon utazóké tovább nőtt. A távolsági tömegközlekedés utasforgalmából 1980-ban — utaskilométer alapján — a vasúti közlekedés és az autóbusz-közlekedés aránya nagyjából azonos volt. Bővült a rádió és televízió adóhálózata. Jelenleg a Kossuth rádió műsora az ország területének 97 százalékán, a Petőfi rádióé 80 százalékán, a III. műsor monoadásban 84 százalékán, sztereoadásban 52 százalékán hallható megfelelő minőségben. A tv I. műsor az ország területének 91 százalékán, a tv II. műsor pedig 54 százalékán élvezhető. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 213 ezer darabbal (20 százalékkal) nőtt a tervidőszak folyamán. A posta- szolgálat fejlesztésére automata levélfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe. KÜLKERESKEDELEM 1980ü>an a behozott áruk mennyisége 21 százalékkal, a kivitt áruké 40 százalékkal volt több az 1975. évinél. 1977—1978-ban a behozatal, elsősorban a nem rubel elszámolású import volumene erőteljesen emelkedett, és meghaladta a kivitel növekedési ütemét, a külkereskedelmi forgalom egyenlege nagymértékben romlott. A külgazdasági egyensúly javítására hozott intézkedések eredményeként 1979-ben és 1980-ban a behozatal mérséklődött, a kivitel nőtt, a behozatali többlet jelentősen csökkent. A tervidőszak folyamán folytatódott a KGST-orszá- gokkal a tervszerű együttműködés. A műszaki-tudományos kapcsolatok kedvezően fejlődték, hazánk több közös beruházás megvalósításában vett részt, amelyeknek nagy szerepe volt az ország kiegyensúlyozott energiaellátásában. Az áruforgalomban nőtt a szakosított termékek aránya. 1980-ban a KGST-országokba irányuló gépipari export majdnem felét szakosítási és kooperációs megállapodások alapján szállított termékek tették ki. A külkereskedelmi forgalomnak 1980-ban több mint felét a szocialista országokkal bonyolítottuk le. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió aránya megközelítette az összes forgalom 30 százalékát. Az V. ötéves tervidőszakban az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek, valamint a gépék, berendezés sek és szállítóeszközök kivitele nőtt a legdinamikusabban, 57, ill. 39 százalékkal. A fogyasztási iparcikkek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 28, illetve 6 százalékkal bővült. A gépipari termékek közül jelentősen fokozódott az autóbusz, a közúti járműmotor, az izzólámpa, az orvosi röntgen, a magnetofon, a hűtőszékrény stb. kivitele. Az élelmiszeripari alapanyagok és termékek kivitelén belül többek között a vágósertés, a nyershús, a baromfi. a főzelék- és paradicsom- konzerv, a napraforgómag és -olaj exportja növekedett nagymértékben. BERUHÁZÁS A tervidőszakban megvalósított beruházások volumene mintegy 35 százalékkal haladta meg az 1971—1975. évékét. A szocialista szervék beruházásainak 45 százalékát állami, 55 százalékát vállalati döntésű beruházásként valósították meg. Az ötéves tervidőszak elején a beruházási tevékenység élénk volt. Az egyensúly javítása és a 'beruházási feszültségek csökkentése érdekében az 1979—1980. évi tervek korlátozták a felhalmozást, ezen belül a beruházásokat. Az utóbbi két évben a folyamatban levő beruházások száma és költségvetési összege egyaránt csökkent. A tervidőszakban a termelés fejlesztését és korszerűsítését új beruházások, rekonstrukciók, bővítések szolgálták. Befejeződött többek között a Tisza II. hőerőmű, a Bélapátfalvi Cementgyár, az Ózdi Kohászati Üzemekben a kohómű oxigénes in- tenzifi'kálása, a folyamatos acélöntőmű, valamint a Rúd- és Dróthengermű fejlesztése. A beruházások eredményeként a népgazdaság állóeszköz-állománya öt év alatt mintegy 30 százalékkal növekedett. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM, FOGLALKOZTATOTTSÁG 1981. január 1-én az ország népessége 10 713 000 fő volt, 150 ezerrel több az 1976. január 1-inél. A népesség számának növekedése az V. ötéves terv folyamán lassult. Az élve születések száma a szülőképes korú nők számának alakulásával és egyéb tényezőkkel ösz- szefüggésben csökkent, és 1980-ban ezer lakosra számítva 13,9 volt. A halálozások száma, elsősorban az idősebb korosztályok növekvő aránya miatt, az elmúlt öt évben emelkedett; és 1980- ban, ezer lakosra számítva 13,6-et tett ki. A csecsemő- halandóság évről évre mérséklődött, ég 1980-ban ezer élve szülöttre 23 egy éven aluli haláleset jutott, az 1975. évi 33-mal szemben. 1981. január l_én a népesség 47 százaléka, 5 050 000 fő volt aktív kereső. Számuk öt év alatt 43 ezer fővel, 0,8 százalékkal mérséklődött. Az iparban és az építőiparban dolgozók aránya jelentősen, a mezőgazdaságban dolgozóké kisebb mértékben csökkent, a többi ágazat, főleg a nem anyagi ágak, az aktív keresők nagyobb hányadát foglalkoztatták a tervidőszak végén, mint öt évvel korábban. A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA A tervidőszakban a lakosság jövedelme és fogyasztása tovább emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresetének, és az áremelésekkel kapcsolatos bérkiegészítéseknek az összege 1980-ban több mint 4400 forint volt, nominálértékben 43 százalékkal több az 1975. évinél, a reálbér 3 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. Az egy lakosra jutó pénz- beni társadalmi juttatások összegének' reálértéke 1980- ban 34 százalékkal, a természetbeni juttatásoké 22 százalékkal Volt nagyobb, mint 1975-ben. öt év alatt a társadalmi juttatások 29 százalékkal emelkedtek. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó reáljövedelem egy lakosra számítva 1980- ban 8 százalékkal meghaladta az 1975. évit. 1980 végén a nyugdíjasok száma 2 millió 82 ezer volt, 280 ezerrel több, mint öt évvel korábban. A tervidőszakban a tsz-dolgozók nyugdíj- korhatárát fokozatosan csökkentették, és 1980-tól ugyanabban az életkorban jogosultak nyugdíjra, mint a munkások és alkalmazottak. 1980- ban nyugdíjakra 56 milliárd forintot fizettek ki, az 1975. évinél. 29 milliárd forinttal többet. Az egy nyugdíjasra jutó átlagos összeg az 1975. évi 1272 forintról 1980-ban 2267 forintra emelkedett. Az átlagnyugdíj az átlagkeresetnek 1975-ben 41 százalékát, 1980-ban 52 százalékát tette ki. A nyugdíjak emelkedéséhez hozzájárult az új nyugdíjasok magasabb nyugdíja mellett az áremelésekkel kapcsolatos kiegészítés is. A kiegészítések az alacsony nyugdíjak esetében biztosították az nyugdíj reálértékének megőrzését. A családi pótlék összege 1980-ban 13,6 milliárd forint volt, 7,1 milliárd forinttal több az 1975. évinél. A növekedést nagyobb részben az 1976. és 1979 évi fogyasztói árintézkedések ellensúlyozására fizetett kiegészítések, valamint a 3 és több gyermekesek pótlékának 1980. július 1-i emelése eredményezte. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma az 1977. év végéig emelkedett, azt követően, a születések számának mérséklődésével összefüggésben, folyamatosan csökkent. 1980. decemberében 254 ezer anya volt gyermekgondozási segélyen, az öt évvel azelőttinél 11 ezerrel kevesebb. Gyermekgondozási segélyre 1980- ban 3,8 milliárd forintot fizettek ki, a segélyen levők számának csökkenése ellenére 0,9 milliárd forinttal többet, mint 1975-ben. A növekedés az áremelkedéssel kapcsolatos jövedelem-kiegészítésekből adódott. A lakosság egy főre jutó fogyasztása öt év alatt 12 százalékkal emelkedett. Ezen belül az élelmiszer-fogyasztás mennyisége évek óta kielégítő, összességében az 1975. évi szinten stabilizálódott. Az élettanilag értékesebb élelmiszerek közül a hús- és halfogyasztás 1980-ban fejenként 73 kg volt. A tervidőszakban a tej és tejtermékfogyasztás 162 kg-ra, a tojás- fogyasztás 335 darabra, 28, ill, 22 százalékkal emelkedett. Az élvezeti cikkek fogyasztása, amelyben a legnagyobb súlyt a szeszes italok képviselik, a korábban is magas szinthez képest öt év alatt 22 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek fogyasztása csökkent. A tartós fogyasztási cikkek közül az V. ötéves tervidőszakban a kiskereskedelem 1,2 millió hűtőszekrényt, több, mint 1 millió mosógépet, majdnem 1,5 millió televíziót, több, mint 500 ezer személygépkocsit értékesített. Hűtőszekrényei, mosógéppel, televízióval az aktív keresők háztartásának több mint 90 százaléka rendelkezik. A háztartások nagy részében egynél több rádiókészülék található. Az elmúlt öt év folyamán több ízben került sor a fogyasztói árak emelésére. A központi árintézkedések közül jelentősebb volt 1976- ban a húsárak, 1978-ban a kávé, az édesipari áruk, és az égetett szeszes italok árának, 1979-ben a motorbenzin, a dohányáruk, a sör, az újságok árának emelése, valamint a július 23-án végrehajtott áremelés, amely az élelmiszerekre, a fűtésre és háztartási energiára, a bútorokra, a személygépkocsira, egyes építési anyagokra terjedt ki. A fogyasztói árszínvonal 1980-ban 36 százalékkal volt magasabb az 1975. évinél. A lakosság életkörülményeit javította, hogy öt év alatt felépült 453 ezer lakás, 15 ezerrel több, mint az előző tervidőszakban. A lakások 36 százaléka állami erőforrásból, a többi a magánlakásépítés keretében, és nagyrészt állami kölcsön igénybevételével készült. A lakásállomány nagyság szerinti és minőségi összetétele gyorsan javult. Az 1980. évi lakás- összeírás időpontjában a lakások majdnem fele kétszobás. és 24 százaléka három- és több szobás volt. Fürdőszoba, vagy mosdófülke a lakások több. mint 60 százalékában található. EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS, MŰVELŐDÉS Az V. ötéves tervidőszak alatt az orvosok száma 3781 fővel nőtt, tízezer lakosra 1980 végén 28,8 orvos jutott, az 1975. évi 25,6-del szemben. Az orvosi alapellátás közel 400 új általános és gyermekorvosi körzet megszervezésével folyamatosan javult. Csökkent a betöltetlen körzeti és gyermekkör- zeti orvosi állások száma. 1980 végén a körzeti orvosi állások 4,7 százaléka, a gyermekkörzeti orvosi állások 5,9 százaléka volt betöltetlen, az 1975. évi 6,6, ill. 9,4 százalékkal szemben. 1980 végén egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra 2100 lakos jutott, csaknem 200-zal kevesebb, mint öt évvel korábban. A kórházi ágyak száma öt év alatt, a jelentős számú ágymegszűnések vagy szüneteltetések ellenére majdnem 5600-zal nőtt. 1980 végén tízezer lakosra 89,2 működő kórházi ágy jutott, 4 ággyal több, mint 1975 végén. A bölcsődei helyek száma öt év alatt 14 400 új hely- lyel bővült. 1980 végén 64 600 bölcsődei hely állt rendelkezésre; ezer bölcsődés korú gyermekre 139 bölcsődei hely jutott, 42-vel több, mint öt évvel korábban. Az óvodai helyek száma 1980-ban 385 500-ra emelkedett, ami az 1975. évinél kereken 90 ezerrel több. Óvodai ellátásban a 3—5 éves gyermekek 87,6 százaléka részesült, az 1975. évi 75,5 százalékkal szemben. Az 1980/81-es tanévben az általános iskolák nappali tagozatain többen, a közép- és felsőfokú intézmények nappali tagozatain valamivel kevesebben tanulnak, mint 1975-ben. Az alsó fokú oktatásban a 6—13 évesek 98,8 százaléka részesült. A középiskolákba a 14—17 évesek' 40 százaléka jár, az öt évvel ezelőtti 36 százalékkal szemben. A 14— 16 évesek 40 százaléka szakmunkástanuló, valamivel több, mint öt évvel azelőtt. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatain a 18—22 évesek 9,2 százaléka tanul, Ez az arány 1975-ben 6,9 százalék volt. Napk'öziotthonos ellátásban az általános iskolai tanulóknak 1975-ben 30,5 százaléka, 1980-ban 38,2 százaléka részesült. A középiskolai tanulók 24 százaléka lakik diákotthonban, az 1975. évi 20,8 százalékai szemben, míg a felső fokú intézmények hallgatóinál ez az arány alig változott: 1980-ban 47 százalékuk kapott kollégiumi ellátást. 1976—1980. években a nappali tagozatokon 227 ezren, az esti és levelező tagozatokon 155 ezren érettségiztek, felsőfokú oklevelet 74 400 fiatal és 59 200 felnőtt szerzett. Ugyanezen idő alatt közel 247 ezer fiatal tett szakmunkásvizsgát. 1980-ban 8240 könyv jelent meg, 7 százalékkal több, mint 1975-ben. A példányszám 74 millióról 95 millióra emelkedett. Az elmúlt öt évben 1 az ifjúsági- és gyermekkönyvkiadás nőtt a legnagyobb mértékben. A televízió heti átlagos műsorideje az utóbbi öt évben 15- 16 órával bővült, a rádió műsorideje 50 órával. 1980- ban több, mint 7,5 millió hazai gyártású hanglemezt hoztak forgalomba, kétszer- annyit, mint a tervidőszak1 elején. IDEGENFORGALOM 1980-ban összesen 14 millió külföldi érkezett az országba, 49 százalékkal több, mint 1975-ben. Közülük a turisták száma 9 millió 140 ezer volt, 88 ■ százalékkal több, mint öt évvel korábban. A turisták 87 százaléka a szocialista országokból érkezett. A tervidőszakban a szállodai kapacitás 5000 hellyel bővült, ezzel 1980-ban 34 ezerre emelkedett. Az egyéb szálláshelyek — kempingek, turistaszálások, fizetővendég-látás stb. — befogadóképessége ugyanebben az időszakban 78 ezerrel bővült, és meghaladja a 200 ezret. Az idegenforgalomból származó bevétel öt év alatt megkétszereződött. Budapest, 1981. február 21. Központi Statisztikai Hivatal
