Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
BÉKÉS MEGYEI / Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1981. FEBRUÁR 22., VASÁRNAP Ara: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM A Központi Statisztikai Hivatal jelentése 0 népgazdaság fejlődése az V. ötéves tervidőszakban A gazdaságpolitika az V. ötéves terv időszakára, mint legfontosabb feladatot, a társadalmi termelés hatékonyságának gyors ütemű növelését, a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének javítását jelölte meg. Ezt a világpiacon a hetvenes évek elején kialakult és tartósnak bizonyuló árarányváltozások, valamint az intenzív gazdasági fejlődésre való áttérés követelményei indokolták. A tervidőszak első éveiben a termelés és a felhasználás viszonylag gyors ütemben emelkedett. Különösen erőteljesen nőtt 1971—1978-ban a felhalmozás, amely 1978- ban elérte a belföldi felhasználás 30 százalékát. A gazdasági szabályozók ezekben az években nem segítették kielégítően az intenzív fejlődést, a változó külső és belső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. A belföldi felhasználás gyors növekedése a gazdaság egyensúlyának, elsősorban a külső egyensúlynak a romlásává] járt. Ez szükségessé tette olyan intézkedések bevezetését, amelyek hatékonyabban segítik elő a fő gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Az 1979. és 1980. évi tervek a gazdasági egyensúly, mindenekelőtt a külső egyensúly javításának adtak elsőbbséget, annak alakulásától tették függővé a növekedés ütemét és az elosztási arányokat. Ezek a tervek a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmények javítását jelölték meg másik fő feladatnak. E két követelményhez igazították hozzá a gazdasági szabályozókat, korszerűsítették a gazdaságirányítást és erősítették ezen belül a normativitást. A bevezetett új termelői ármechanizmus célja, hogy jobban tájékoztassa a gazdálkodó szervezeteket a nemzetközi versenyképesség feltételeiről, az export és import gazdaságosságáról. A gazdaság főbb mutatói az V. ötéves tervidőszakban .1980. év 1975. év 1976—1980. százalékában 1971-1975. évek terv tény százalék Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem 130—132 117 127 belföldi felhasználása 123—125 109 123 Ipari termelés Építési-szerelési 133—135 118 129 tevékenység Mezőgazdasági 130—133 110 125 termékek termelése Egy lakosra jutó 116—118a 112 115 reáljövedelem A lakosság összes 118—120 108 117 fogyasztása 121—123 113,5 1976—1980. években összesen 120 Szocialista szervek terv tény beruházása, milliárd Ft 870 924 135 Lakásépítés, 1000 db 430—440 453 103 a 1976—1980. évek az előző öt év százalékában. 1979—1980-ban a tervekben meghatározott fő gazdaságpolitikai célok megvalósultak. A behozatali többlet mindkét évben számottevően mérséklődött, a külkereskedelmi mérleg mind 1979-ben, mind 1980-ban a tervezettnél kedvezőbben alakult. Javult a külgazdasági munka hatékonysága, az export gazdaságossága. A kivitel vállalatonként és termékenként differenciáltan változott, egyes áruk exportjának jelentős növekedése mellett több kedvezőtlen jövedelme-- zőségű termék kivitele csökkent, vagy megszűnt. Az újabb jelentős világpiaci áremelkedés ellenére a cserearányok dollár elszámolásokban nem romlottak. Javult az összhang a termelés és a felhasználás között, nagyrészt a belföldi felhasználás csökkenése következtében. A csökkenés a felhalmozás tételeinél következett be. Eredményesek voltak az indokolatlanul nagy készletfelhalmozás csökkentésére, valamint ^ beruházások tervezett keretek között tartására hozott intézkedések. Kevesebb új beruházást kezdtek el és az eszközöket a folyamatban levő beruházásokra összpontosították. Mindezek eredményeként a felhalmozás aránya a belföldi felhasználáson belül 1980-ban 22 százalékra mérséklődött. Kedvező irányú változás kezdődött a munkaerő-gazdálkodásban, a munkaerő hatékonyabb kihasználásában. Javult az összhang a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő IPAR A*z ipari termelés 1980- ban 18 százalékkal több volt az öt évvel azelőttinél. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent, és 1980-ban 89 000 fővel, 5,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1975- ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. A termelés szerkezetével foglalkozó határozat előírta, hogy a szelektív fejlesztés során a hazai adottságoknak megfelelő, versenyképesen termelő ágazatok számottevően fejlődjenek. Ugyanakkor egyes korszerűtlen, vagy * kevéssé gazdaságosan előállítható termékcsoportok, gyártási ágak termelését indokolt esetben meg kell szüntetni. Az ipar termelési szerkezetének átalakítása differenciált fejlődéssel járt, mind az ágazatok, mind a vállalatok, mind pedig a termékek tekintetében. Az ipar fő ágazatai közül öt év alatt a vegyipar és a villamos- energia-ipar növelte legnagyobb mértékben termelését. Meghaladta az átlagot az építőanyag-ipar termelésének növekedése is. A gépipar és az élelmiszeripar termelése az ipari átlaghoz hasonló mértékben nőtt. A bányászat, a kohászat és a köny- nyűipar termelése mérsékelten emelkedett. A szocialista ipar termelése ágazatonként 1980. évi termelés a termelés szerkezete az 1975. évi százalékában 1975 1980 Bányászat 105 4.2 3,7 Villamosenergia-ipar 132 3,1 3,5 Kohászat 108 10,0 9,1 Gépipar 118 27,0 26,8 Építőanyag-ipar 123 3,1 3,2 Vegyipar 139 14,5 17,1 Könnyűipar 111 l’J,4 Egyéb ipar 124 1,6 1,6 Élelmiszeripar 117 19,1 18,7 Szocialista ipar összesen 118 100,0 100,0 létszáma között. Egyes esetekben sor került a korszerű munkaszervezés folytán felszabaduló munkaerő átcsoportosítására. Az életszínvonal megőrzésére vonatkozó Qélkitűzés is megvalósult. A vásárlóerő és az árualap összességében egyensúlyban volt. A lakosság fogyasztása 1979—1980- ban szerény mértékben tovább emelkedett. Az életkörülményeket javította a lakásállomány növekedése, a lakosság ellátását szolgáló intézmények bővítése. Nőttek a lakosság megtakarításai. A takarékbetét-állomány 1980 év végén 145 milliárd forint volt, 64 milliárd forinttal több, mint 1975 végén. Fejlődött a termelés műszaki-tudományos bázisa. Tudományos kutatásra öt év alatt több mint 90 milliárd forintot fordítottak, évente átlagosan a nemzeti jövedelem 3,6 százalékát. A fő gazdaságpolitikai célok a termelés és a nemzeti jövedelem előirányzottnál mérsékeltebb növekedése mellett valósultak meg. A nemzeti jövedelem 1980-ban 584 milliárd forint volt, 17 százalékkal több az 1975. évinél. A termelés és felhasználás 1980. évi színvonala, a tervidőszak folyamán szükségessé vált döntések következtében nem érte el az ötéves tervben eredetileg előirányzottat. Az V. ötéves tervidőszak egésze azonban, összehasonlítva a IV. ötéves tervidőszakkal, mind a termelés, mind a felhasználás számottevő növekedését mutatja. Az ipari termékek értékesítése öt év alatt 18 százalékkal nőtt. Az értékesítés összetétele a célkitűzéseknek megfelelően változott. Az exportra kerülő termékek volumene 45 százalékkal, a nagy- és kiskereskedelemnek eladott termékmennyiség 16 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 26 százalékkal nőtt. 1980-ban a népgazdaság energiafelhasználása — fűtőértékben — 20 százalékkal haladta meg az 1975. évét. Ez a növekedés az első három évben következett be, 1979—1980. években a jobb energiagazdálkodás eredményeként az energiafelhasználás nem változott. A hazai földgáztermelés 18 százalékos növekedése mellett nagymértékben fokozódott az import, amit főleg a KG5T- országok közös beruházásában épült orenburgi gázvezeték üzembe állítása tett lehetővé. Az energiahordozó források között a földgáz aránya az 1975. évi 19,3 százalékról 1980-ban 27 százalékra nőtt, a kőolajé 38,2 százalékról 35,1 százalékra csökkent. A széntermelés valamelyest nőtt, átlagos fűtőértéke csökkent. A villa- mosenergia-termelés 17 százalékkal, a behozatal 82 százalékkal emelkedett. Az import aránya a rendelkezésre álló villamos energián belül 1980-ban elérte a 23,9 százalékot. A villamosenergia-be- hozatal bővülését lehetővé tette, hogy megépült a KGST-tagországok közös beruházásában a 750 kV-os távvezeték. A nyersacél-termelés kismértékben haladta meg az 1975. évit. A vaskohászatban a tervidőszak folyamán elsősorban a hengerdei kapaci(Folytatás a 3. oldalon) Az elmúlt években fokozódott a Szovjetunió szibériai olajkincsének kiaknázása. A képen: munkában egy fúrótorony (Fotó: APN> A huszonhatodik ^Minden kommunista és munkáspárt életében jelen- Mra tős esemény a párt kongresszusa. Ám a nemzetközi kommunista mozgalom életére, sőt az egész világhelyzetre kétségtelenül a legnagyobb hatást az SZKP kongresszusai gyakorolnak. Ez a Szovjetuniónak és kommunista pártjának úttörő szerepével, kivételes lehetőségeivel és tekintélyével függ össze. Ezért is nagy érdeklődés és rokonszenv kíséri a Szovjetunió Kommunista Pártjának holnap megnyíló XXVI. kongresszusát. Napjainkban a szélsőséges imperialista körök nyomást igyekeznek gyakorolni a Szovjetunióra, és egészében a szocializmus, a haladás pozícióira. Washingtonban mind több jel mutat arra, hogy a januárban hatalomra került új kormányzat SALT-nélküli atomstratégiára törekszik; az Egyesült Államok elvesztett katonai fölényét szeretné visszaszerezni. Azm új szovjetellenes kampány — amelyet a terrorizmus címén és ürügyén indítottak, szándékosan összemosva a terrort s a felszabadító harcot — nemcsak rágalomhadjárat, hanem a szocialista országok és a nemzeti felszabadító mozgalmak összefogása ellen irányuló próbálkozás is. Ilyen körülmények közt óriási a jelentősége annak, hogy a Szovjetunió továbbra is aktívan harcol a béke és a biztonság megszilárdításáért, a nemzetközi együttműködés bővítéséért. „A jövőben sem kíméljük erőnket — jelentette ki Leo- nyid Brezsnyev, a Központi Bizottság 1980. júniusi plénumán —, hogy megvédjük az enyhülést, mindazt a jót, amit a hetvenes évek hoztak, azért, hogy a leszerelés irányában fordulatot érjünk el, támogassuk a népeknek a szabad és független fejlődéséhez való jogát, megóvjuk és megszilárdítsuk a békét”. Ez előrevetíti az SZKP konstruktív, megfontolt, következetes elvi alapon álló politikájának folytatását, amely a nukleáris világégés megakadályozását, minden nép, s minden ember alapvető joga: az élethez való jog megvédését célozza. A XXVI. kongresszus napirendjén szerepel a tizenegyedik ötéves terv, az SZKP „második programja”, amely a kommunizmus építésének újabb, nagy gazdasági feladataira összpontosítja a figyelmet. E stratégia legfőbb célja, hogy szüntelenül növeljék az életszínvonalat, s jobb feltételeket teremtsenek a személyiség sokoldalú fejlődéséhez. És ez annál jelentősebb, mert a Szovjetunió fejlődésével, gazdasági, tudományos és kulturális sikereivel, politikai, társadalmi, katonai erejének növekedésével izmosodik az egéSz szocialista közösség, tovább javulnak a béke és a társadalmi haladás esélyei szerte a vilaA 9°n mikor a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttei pártunk legjobb kívánságait tolmácsolják majd az SZKP XXVI. kongresszusának, akkor népünk érzéseit fejezik ki. Az egész szocializmust építő magyar társadalom nevében kívánnak új, nagy sikereket a szovjet népnek a kommunizmus építésében, eredményes tanácskozást a XXVI. kongresszusnak. A Kádár János vezette küldöttség megérkezett Moszkvába Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szombaton délután megérkezett Moszkvába a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártjának február 23-án kezdődő XXVI. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a KB tagja, a Központi Bizottság osztály- vezetője és Szűrös Mátyás, a KB tagja, a Magyar Népköz- társaság szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatlakozott a küldöttséghez. A pártküldöttség fogadására a szovjet főváros kijevi pályaudvarán megjelent Viktor Grisin, az SZKP KB Po(Folytatás a 2. oldalon)
