Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
1981. február 21., szombat A szívünk az egészségünk Békés megyében is! Néhány évvel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet a fenti jelmondattal kívánta az államok, egészségügyi szolgálatok és a lakosság figyelmét a szívbetegségek jelentőségére irányítani. Ezekben a hetekben hazánkban a szívinfarktusról szóló film televíziós vetítésével hasonló célokat tűzött maga elé egészségügyi kormányzatunk, és szakmai tanácsadó szerve, az Országos Kardiológiai Intézet. Bizonyos, hogy mind a fenti jelmondat, mind a filmsorozat mondanivalója nagyon sokáig időszerű marad. Gyoma Javítják a lakosság alapellátását Egészségünk valóban nagymértékben szívünk és érrendszerünk* állapotától függ. Sajnos a szívbetegek száma ijesztően szaporodik. 15 évvel ezelőtt a halálesetek 37 százalékát okozták a szívbetegségek. Ma az összes halálozásért 53 százalékban a szívás érrendszeri betegségek felelősek. A belosztályok betegei 50 százalékban szív- és érrendszeri betegek*. Becslések szerint hazánkban évenként 25 ezer szívinfarktusos megbetegedés fordul elő. Közülük 13 ezer beteg az első évben hal meg. Szovjet és amerikai adatok szerint az infarktusos betegek számának háromszorosa a krónikus koszorúér-megbetegedésben szenvedők száma. A tüdőbaj főként a nyomor betegsége volt. Joggal lehetünk büszkék, hogy e betegséget hazánkban csaknem teljesen felszámoltuk. Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan a szemünk előtt szaporodott el a szívbetegségek több formája; például a magas vérnyomás és a koszorúér-megbetegedések. Sokszor, de mégsem elégszer emlegetjük a veszélytényezőket, melyek megelőzik ezeket a betegségeket. Az elhízást, az erős dohányzást, a mozgásszegénységet és a különböző stresszhelyzeteket. Hátborzongató volt a tv képernyőjén az „előzetesben” vetített cigarettázó általános iskolásokat látni, akik „pár éve egyszer már abbahagyták a dohányzást”. A dohányzással kapcsolatos döbbenetes statisztikai adat: amikor megvizsgálták — a kórházba való beszállítás előtt meghalt — 10 szívinfarktusos beteg kórelőzményeit, adatait, kiderült, hogy a 10-ből 9 erős dohányos volt. A napi 20 cigarettát elszívók* között háromszor annyi a szívinfarktus, mint a nemdohányzók között. Betegek, hozzátartozóik és az orvosok érdeklődését egyaránt felkeltették a 60-as években a szívátültetés, a koszorúér-sebészet, vagy az intenzív osztályok kezdeti eredményei. Bizonyos, hogy ezek az eredmények önmagukban is elismerésre érdemesek, és további kutatások kiindulópontjai lettek. Az infarktusos betegnél gyakran kell EKG-szalagokat rögzíteni, és napokon vagy heteken át EKG-monitorokkal kell a szívtevékenységüket figyelni. Így a szívritmuszavarok kialakulását észlelni lehet, s az azonnal alkalmazott műszeres vagy gyógyszeres beavatkozás sok esetben életmentő. A tapasztalatok viszont a nem szívinfarktusos betegnél is alkalmazhatók. Mindezek ellenére a szívátültetés bizonyos értelemben „zsákutca”, a koszorúér-sebészet és az intenzív szívbetegellátás pedig „tűzoltó” munka. Miközben több tízezer koszorúérbeteg él közöttünk, nyilván nem remélhetjük*, hogy szívsebészeink egyforma intenzitással, egy időben gyógyíthatják meg őket. Hazánkban eddig mindössze néhány száz koszorúérműtétet végeztek. Sokszor bizony az intenzív osztályra is már későn érkezik a kibontott vörös zászlóval robogó és szirénázó mentőautó ... Van-e lehetőség a szívbetegségek gyógyítására vagy megelőzésére? Nagyon is sok'. Elsősorban a megelőzéssel kellene jobban élnünk: a tv-tornát ne a fotelből nézzük, vigyázzunk kilóink gyarapodására! A magas vérnyomásos betegek egyhar- mada azt sem tudja, hogy magas a vérnyomása, másik része nem ellenőrizteti a vérnyomását, nem, vagy rosszul szedi a gyógyszereit! A vérnyomásbetegségnek pedig nagyon nagy szerepe van a szívinfarktus kialakulásában. Beszéljünk! azoknak a betegeknek a talpra állításáról, akik átélték az első, vagy második szívinfarktusukat. A kórházi kezelés után rehabilitációs centrumokban lenne a helyük, ahol egymásfél hónapos, gondos ellenőrzés és tréningterápia mellett nagy részük* visszanyerheti munkaképességét. 3—6 hónapon belül a szövődménymentes infarktusos betegek 80 százaléka sok országban munkába áll. Nálunk ez az arány 30—40 százalék között van. Ez sem az egyénnek, sem a családnak, sem a társadalomnak nem jó. Reméljük, hogy az év második felében megnyílik a megyei tüdőkórházban a 30 ágyas megyei kardiológiai rehabilitációs osztály. így a belosztályokról a kórházi kezelés után az infarktusos betegeket nem haza, hanem a „szanatóriumi fázis” folytatására a megyei rehabilitációs osztályra küldik az orvosok*. Kezelésük részben a Várfürdőben folyik majd. Hamarosan „megjelennek” megyénkben is az első kardiológus szakorvosok, képzésüket megyén belül megoldjuk (belgyógyász vagy ideg- gyógyász szakorvosok 2 éves gyakorlás után tehetik* le a kardiológus szakvizsgát Budapesten). Orosházán és Békéscsabán nagy tapaszta- latú belgyógyászok fogadják majd hamarosan a kardiológiai gondozásokon a speciális problémát jelentő szívbetegeket. A megyei kardiológiai szakrendelés tavasztól minden nap fogadja a megye betegeit, a gyulai megyei rendelőintézetben. Bővítjük a speciális vizsgálatok számát is. Azon vizsgálatokra pedig, melyeket megyén belül nem végzünk, minden arra rászoruló beteget a Szegedi Kardiológiai Központba, vagy az Országos Kardiológiai Intézetbe irányítunk a progresszív betegellátás elveinek megfelelően. Dr. Deli László Önkéntes tűzoltók Sarkadon Sarkad nagyközségben 36 önkéntes tűzoltó tevékenykedik. Munkájukat kilenctagú vezetőség irányítja. Rendszeresen részt vesznek a szakmai továbbképzésben, a lakóházi tűzrendészeti ellenőrzésben. Ár- és belvíz esetén sokat segítenek a nagyközségi tanács munkájában. Szakmai továbbképzésük egyik fontos forrása a tűzoltóversenyeken való részvétel. A nagyközségi tanács gondoskodik arról, hogy az önkéntes tűzoltók megfelelő felszereléssel rendelkezzenek. Ennek köszönhető, hogy 1980- ban a sarkadi Lenin Tsz napraforgószárító üzemében és magánlakások portáin keletkezett tüzeknél gyorsan, hatékonyan tudtak intézkedni. Részt vesznek az önkéntes tűzoltók a lakóházi tűzrendészeti ellenőrzésben, a szé- rűskertek üzembiztonsági rendben tartásának ellenőrzésében. A kalászosok betakarítása idején megkülönböztetett gondot fordítanák a tűzesetek megelőzésére. a. Gyoma nagyközség — mint ezt a legutóbbi tanácsülésen elfogadták — az idén 33,4 millió forintos költségvetésből és 15 millió forintos fejlesztési forrásból gazdálkodik. Mind a költségvetés, mind pedig a fejlesztési alap összege nagyobb a tavalyinál, így több jut a lakosság alapellátását javító létesítményekre. A tervek szerint jelentős összeget szánnak útépítésre, a közvilágítás korszerűsítésére, az egészségügyi ellátás javítására, a kulturális ágazat fejlesztésére. Huszonöt- személyes óvodai napközis csoportot, egy általános iskolai tanulócsoportot és egy általános iskolai napközis csoportot hoznak létre. A fejlesztéseken kívül 416 óvodás napközis gyermek ellátá-* sáról, 45 általános iskolai tanulócsoport működéséről. 14 iskolai napközis csoportról gondoskodnak. Sok pénzbe kerül a napközis konyha, amely 900 gyermek ellátását biztosítja. Felújítják az idén, mintegy 300 ezer forintos költséggel, a strand fürdő- medencéit, ötvenezer forintot szánnak a művelődési ház épületének külső felújítására. A fejlesztési alap beruházási összege megközelíti a 12 millió forintot. Ez elegendő az Űjkert-soron tervbe vett 26 célcsoportos lakás területének előkészítésére, és jut belőle két egészségügyi szolgálati lakásra is. Nem vették le napirendről a tornaterem építését, amelyhez már a múlt évben hozzájárult a lakosság és a gazdasági egységek. A társadalmi munka értékét 1,5 millió forintra tervezik, amely jelentős mértékben segíti a nagyközség előtt álló feladatok megoldását. A Győr-Sopron megyei Tápon, a Hegysor utcában tájegységi szabadtéri múzeumot alakítanak ki. Több mint öt éven át tartó szorgos gyűjtőmunka, valamint jelentős anyagi támogatás eredményeként március végére az első házak restaurálását befejezik (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele) áruvizsgálat Akkumulátorok Teherautók, buszok sárga angyalai Volán mentőakció az országutakon Kertészeti szakemberek találkozója Gyulán A közelmúltban Gyulán ülésezett a kertészeti egyesülés igazgatósága. A kihelyezett összejövetelen ott volt dr. Radó Dezső, a szervezet elnöke, a kertészeti, a parképítő vállalatok és költségvetési üzemek szakemberei, valamint a városi tanács, a Hazafias Népfront, a helyi vízművek képviselői. Elsőnek dr. Takács Lőrinc tanácselnök beszélt a park- gondozásról, a zöldterületek fenntartásának, bővítésének szükségességéről. Hangsúlyozta: a város lakossága a korábbi évekhez hasonlóan az idén is bekapcsolódik a település szépítésébe, amelyre a szűkös anyagi feltételek miatt nagy szükség lesz. Ezután megköszönték Gál Andrásnak, a Gyulai Kertészeti és yárosgazdálkodási Vállalat igazgatójának 43 évi áldozatkész munkáját. A most nyugdíjba vonuló szakember 1950-től állt a vállalat élén, megalakulásától tagja, sokáig tisztségviselője volt a kertészeti egyesülésnek. Jelentős szerepe van abban, hogy Gyulát a fák és a virágok városaként emlegetik országszerte. Végül megvitatták a szervezet 1981. évi munkatervét és költségvetését, előkészítették az idei első teljes igazgatósági ülés napirendjét. A tél kétszeresen is próbára teszi a gépkocsi villamos- energia-tárolóját. Ilyenkor ugyanis az akkumulátorok képességei is csökkennek, és a motor is csak üggyel-bajjal indul. Ezért most vált igazán időszerűvé a Nagyító egy korábbi számában megjelent teszt, amelyben a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet munkatársai 19 akkumulátort hasonlítottak össze. Imponálónak tűnik ez a bőség, de tartozunk az igazságnak azzal, hogy ezek java része sokszor nem kapható. 1981. januárjától pedig a VBKM-ben korszerű, amerikai licenc alapján készülő akkumulátorcsalád sorozat- gyártását kezdik meg. Az itt felsorolt típusok azonban 1978 és 80 között kerültek az autókba, így értékelésük azért sem érdektelen, mert nagy többségük még használatban van. Sokak szilárd meggyőződése ugyan — s ez alól a szerelők sem kivételek —, hogy az akkumulátorok élettartama két-három év. Pedig a jól karbantartott gépkocsiban a rendszeresen ápolt akkumulátor a kétszeres kort is megérheti. Mégis a szkeptikus nézeteket látszik igazolni, hogy a teszt választékából az Unitechni- ka 84 Ah-s (6 voltos), a VBKM 36 és 45 Ah-s (6DS3, illetve 6DN3) gyártmánya, a Lyac és két Uránio típus sem teljesítette a szabványélettartam követelményeit. Sőt, az egyébként jó minőségű Varta akkuk közül is a 45 Ah-s elvérzett ezen a pa-' raméteren. A 45 amperórás Uránio vizsgálata különösen gyászos véget ért: csak 25 (!) százalékra közelítette meg a szabványban mértékadónak tekintett élettartamot. Pedig a tartós akkumulátor nem boszorkányság. Csak a teszt választékából, például az 56 amperórás, különben közepes minőségű szovjet akku majdnem kétszeresen élte túl az etalont. De nem sokkal maradt el ettől a teszt legjobb típusa, a kiváló Scaini sem. A feltűnően jó indítóképességű Scaini akkumulátorok — az összehasonlításban még két, 36 Ah-s változat szerepelt — egyébként is a teszt éllovasai. Az utolsó helyezett végül a már emlegetett Uránio típus lett. Nem remekel a télen oly fontos „hidegindító-ké- pességével” sem, de a „túl-, töltést” is rosszul állja. Ez utóbbi vizsgálatánál a szakemberek azt az állapotot modellezték, amikor a rosz- szul beállított feszültségszabályozó következtében a generátor az előírtnál nagyobb árammal tölti az akkumulátort. A nyolc vizsgált hazai gyártmány minősége egyöntetűen közepes. Valamennyi- ük kivitele hagyományos (mint említettük, az új VÍBKM-akkuk még nem szerepeltek a tesztben). Az import akkumulátorok többsége ezzel szemben korszerű, átlátszó műanyag edénybe kerül, ezen keresztül a savszint könnyen ellenőrizhető és a feltöltőnyílásokat is újfajta dugók zárják le. Ami ennél is fontosabb, hogy ezek általában úgynevezett szárazon töltött típusok, amelyeket a használatba vétel előtt — legalábbis elvileg — csak az akkumulátorfolyadékkal kell feltölteni, míg a hagyományos típusokat ezután hatvan—hetven órára még egy villamos töltőkészülékre is rá kell kapcsolni. Már volt róla szó, hogy az akkumulátorok rendszeres ápolásra szorulnak. Ennek a karbantartásnak is egyik legfontosabb kelléke az akkutöltő, amellyel célszerű télen egyszer-kétszer úgynevezett kiegyenlítő töltést végezni^ A feltöltött akku ugyanis nehezebben fagy szét és segítségével könnyebben, biztosabban indul hajnalonként az autónk. A töltő ára egyébként az akkumulátor élettartamának növekedésével általában már az első csere során megtérül. Végül is mit tehetünk, hogy a hidegben didergő akkumulátoraink sorsán köhy- nyítsünk? A kocsiból kiszólva mindig győződjünk meg arról, hogy a világítást lekapcsoltuk-e, hidegben indítózáskor ne feledjük benyomni a tengelykapcsoló pedálját, s ha nehezen indul a motor, használjunk, pár forintért kapható, hidegindító ' (Arktika) sprayt. Kocsis Kristóf Bár az Utinform reggelente mindig különös óvatosságra inti a gépjárművezetőket, és felhívja figyelmüket a csúszós, vizes utak veszélyeire, a rossz látási viszonyokra, mégis minden nap sok gépjármű szorul segítségre. Némelyiket árokból kell kihúzni, előfordul, hogy hajnali ködben gépkocsisorok koccannak össze, de megállásra késztethet autósokat valamiféle nem várt műszaki hiba is. Éppen ezért jó hír autósok számára, hogy a 22. Volán Vállalat még az idén megszervezi a saját és más vállalatok teherautóinak, bajba jutott autóbuszainak országos mentését is. Bár ez a szolgáltatásuk most még nem rendszeres, azonban a téli hónapokban máris jó erőpróbát jelentett a Volán autómentőseinek, amikor tízesével kellett az országúton rekedt külföldi kamionokat kiszabadítani szorult helyzetükből; volt amelyiket csak három vontatóval tudták* kihúzni az árokból. A tervek szerint ez év végére rendszeressé válik a 22. Volán Vállalatnak ez a szolgáltatása, addig a saját fejlesztési alapjukból — de a Tröszt támogatását is várva — felújítják és bővítik a darus- és vontatókocsiparkjukat, hogy valóban mindig és mindenhol segíteni tudjanak, ahol szükség van rájuk*. Gondnak ígérkezik azonban a megfelelő telephely létesítése, ahová a sérült, és meghibásodott tehergépjárműveket vontathatják, mert jelenleg csak a személygépkocsinak van helye az Ifjú Gárda úti telepükön. Amíg ezek a szűkös körülmények* nem változnak, más vállalatok teherautóit vagy autóbuszait csak a megrendelő telephelyére vontathatják a hivatalos díjszabások alapján. A. T.
