Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-20 / 43. szám

1981. február 20., péntek jglWJKTíTcl Színházi levél a B/2-es bunkerból Ott ültünk a Jókai Színház színpadán, néhány tucat az­nap estére kiválasztott, és lecsapódott mögöttünk a Bunker vasajtaja. Vala­mennyien fogva voltunk, in­nen ki nem menekülhet sen­ki, végig kell élnünk Mé­szöly Miklós példázatát a bunkerlétről, mely számtalan formában ütheti fel a fejét és hatalmasodhat el embere­ken, közösségeken, társadal­makon.-Ahogy megjelent a színen, közöttünk, velünk és ben­nünk az Őrmester és a Köz­legény, meg kell vallanom, hogy a nem éppen dicső si­kerű magyar film, az Erőd kimódolt borzalompótszerei jutottak eszembe, de aztán gyorsan elképzeltem, hogy ott vagyok én is, valahol, egy B/2-esnek nevezett föld alat­darabját, melynek magyar- országi bemutatóját tűzte ki az elmúlt hét péntekjére és tizenharmadikájára a békés­csabai színház Giricz Mátyás vendégrendezésében. Hogy ez a nap szerencsés nap volt-e, vagy szerencsétlen, ki-ki el­döntheti magának. Számom­ra újragondolásra érdemes élményt hozott, ahogy egyre jobban bekapcsolódtam a Já­tékba, és megértettem a mé­szölyi példázatszövevény cseppet sem ködös indítékait: a bunkerlét — legyen bár egyenlő csak annyival, hogy tilos az emlékekről beszélni; vagy annyival, hogy aki ki­mondja, amit gondol, az bün­tetést érdemel; vagy annyi­val, hogy mindennemű „át­tekintés” helyett a vak en­gedelmesség a lényeg; — embertelen, lélektorzító, őrü­értelmezés és a színészi já­ték a leírt drámát előadás­sá? Eerről kell, hogy szól­jon még ez a levél. Amikor alkalmam volt be­leolvasni a drámába, és első soraiban az író utasításait számba venni, egyetlen pon­tot gondolatban sokszorosan aláhúztam. Azt, hogy „a da­rab többet bíz rá az atmosz­férára, mint a cselekmény­re.” Alapkérdés, jegyeztem fel, és ez az írói megfogal­mazás semmiképpen sem el­lentmondása annak, amit — például — Latinovits tart a színházról. Ami jószerével nem is új, és nemcsak erre a darabra vonatkoztatható, hiszen köztudott, hogy szín­házi előadás akkor születik, akkor lesz, amikor megindul a varázslat, a színpadról a A „szentképarcú lány” és a Hadnagy: Bökönyi Laura Kárpáti ti betonkazamatában, csak éppen pihenőbe vezényeltek, és azért hallgatok. Persze, ha a mellettem ülő nézőtárs- bunkerlakó nem képzelte el magának ugyanezt, akkor nem tudom mikor és hogyan kapcsolódott be a Játékba, és mikor érezte először, hogy ő is ott van, hogy ott volt, vagy lehetett volna a bun­kerlétben, és ki akar törni onnan, mint a Közlegény. Aki ugyan az elején még semmit nem tud arról, hogy ki akar törni, és az őrmes­ter, aki a „fiának” is elkép­zeli olykor, éppen azzal mu­tatja ki szeretetét, hogy a megmásíthatatlan Rendre ok­tatván, elkábulásig vezényli neki a fekvőtámaszokat. Bi­zarr helyzetek, bizarr szöve­gek, nagy másra gondolások jellemzik Mészöly 17 éve írt letbe torkolló. De az író sö­tét víziójának egyetlen, rés- nyi fénynyalábjában mégis betör a bunkerbe a menekü­lés vágya, a megmenekülés ígérete. Latinovits Zoltán írja hí­res könyvében: „Az író ír­ja, a színész eljátssza az életén, mindnyájunkért, az emberért játékát: hogy fel­oldódást nyerjünk, hogy vá­laszt kapjunk, hogy meggyó­gyuljunk.” Kell-e monda­nom, miért érzem idevaló­nak ezt a mondatot, miért tartom segítségnek ahhoz, hogy többet megértsünk Mé­szöly drámájából, és jól ért­sük meg azt? A Bunker az emberért való játék, arra va­ló, hogy „választ kapjunk, hogy meggyógyuljunk.” A további kérdés: hogyan va­rázsolja a rendezői képzelet, Tiborral Fotó: Demény Gyula nézőig ívelő áramkör zárul, és a művészet jelenléte fel­old, gyógyít. Most pedig mi, nézőtársak felültünk a szín­padra, mint a színészek szá­mára láthatatlan szellemala­kok, nélkülünk is velünk együtt töltődött a feszültség mind magasabb fokokra, hogy végül szétrobbantsa a kinyithatatlan zuhanással le­sújtó bunkerajtót, amelyen át a bunkerlét szerencsétlen­jei kiléphettek a jó szagú le­vegőre, a napsütésre, a puha földre, amelyen meztelen lábbal lehet járni... Azt hiszem, jót tett Mé­szöly darabjának, hogy hosszú ideig várakozott szín­padra. Mert amit mond és ahogyan elmondja, ma egy­értelműbben értjük, világo­sabban elfogadjuk, mint ér­tettük és elfogadtuk volna a hatvanas évek közepén. Így Bartók-évfordulóra készül Sarkad A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a Békés megyei Művelődési Központ, valamint a sarkadi művelődési ház háromnapos rendezvénnyel emlékezik meg március 27-e és 29-e között Bartók Béla születésé­nek 100. évfordulójáról. A sarkadi művelődési ház­ban megrendezésre kerülő programsorozat komoly ze­nei műsorral, Bartók-esttel kezdődik. Bevezetőt Vámos László, a Békés megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője mond, majd ifjabb Bartók Béla nyitja meg a rendezvényt. A Bar- tók-esten fellép többek kö­zött Csányi János operaéne­kes, Fehérvári Márta ének­művész, Szerecsényi Norbert zongoraművész, Erdélyi György színművész és Pri- bojszky Mátyás citeraművész. Az előadás végén köszöntik a helyi felnőtt pávakört, cite- razenekart és a gyermek né- pijátékcsoportot, amelyek az idén ünneplik megalakulásuk 10. évfordulóját. Az első nap programja a Bartók-kopjafá- nál koszorúzással ér véget, melyen Tímár Imre, a nagy­községi tanács elnökhelyette­se emlékezik Bartók Bélára. A koszorúzáson közreműkö­dik a 3 helyi általános’iskola énekkarából és a pávakör dalosaiból egyesített mint­egy 200 fős kórus. A második és harmadik nap programja azonos, csak a résztvevők lesznek mások. Ekkor rendezik meg a páva­körök 9. és a citerazenekarok 5. megyei találkozóját, mely egyberí országos minősítés is lesz. A találkozóra 45 cso­portot várnak, mintegy 600 résztvevővel. Mindkét nap reggel 9 órától a citerazene­karok, délután pedig a páva­körök mutatkoznak be. A szakmai tanácskozások 4 órakor kezdődnek, melyet eredményhirdetés, az okleve­lek és emléktárgyak átadása követ. A legjobbak az első napon, a tervek szerint Do­bozon — Bartók ott is gyűj­tött — adnak gálaműsort, másnap Sarkadon lesz a gá­la, melyen fellépnek a jubi­láló helyi együttesek is. A háromnapos rendezvényt egyéb programok is színesí­tik. így díszítőművészeti, fa­faragó és háziipari termékek­ből nyílik bemutató. Emel­lett érdekesnek ígérkezik az a hangszerkiállítás, melyen neves citerakészítők mutat­ják be hangszereiket, mint­egy 50-et. Más jellegű a harmadik kiállítás, melyen fotók, oklevelek, újságkivágá­sok dokumentálják majd a helyi, jubiláló együttesek eredményeit. A centenáriumi ünnepség első napjára jelenik meg a „Bartók Béla Békés me­gyei gyűjtései” című kiad­vány, melyet Fasang Árpád szerkesztett és Gábry György, a Néprajzi Múzeum tudomá­nyos főmunkatársa lektorált. Mindezeken túl postai bé­lyegárusítással és alkalmi bélyegzéssel lepik meg Sar­kadon a filatelistákat. N. Ä. A Békéscsabai 1-es számú Általános Iskola kis matematiku­sok baráti körének foglalkozásán Fotó: Gál Edit Hangverseny Nagyszénáson aztán Giricz Mátyás rende­zése a bonyolult lélektani és cselekvési szituációk teljes és tiszta felrajzolását tartotta fontosnak: ez kétségbevon- hatatlanul végigkíséri az egész előadást. Semmit nem bonyolított túl; nagy újítá­sa, a zárt, bunkervilágba be­hozott passzív nézősereg be­vált, bizonyítva, hogy az efajta passzivitás a jelenva­lóság aktivitása is lehet, mely alól csak ideig-perce- kig vonhatja ki magát a je­gyet váltó vendég. Színészeire roppant fel­adatok vártak, nemcsak a nehezen felnyitható szere­pek, hanem a nézők testkö­zelsége is magas akadályokat emeltek leküzdésre, ami több: az átlényegülésre. Ami érdekes: nincsenek kiemel­kedő alakítások. A jók kö­zött is van azért legjobb, minthogy egyenlők között is első, és — milyen különös játék — ez az előadás egyes szakaszaiban más-más szí­nészre mondható el. Kárpáti Tibor Hadnagya ha el is lágyul olykor, gát­lástalan bunkerlakó, az élet­forma, az embertelenség pa­rancsnoki megtestesülése. Rögeszmés pillanatai az „ezüstös, kefehajú Tábor­nokról” hátborzongató múlt­idézés, de az a többi is, ami­kor a Legfelsőbb Parancs­nokság unásig ismételt di­rektíváit szajkózza, vagy ar­ra hangszereli magát, hogy a Lányt az ártatlanság gya­nússágával zsarolja. Egy­szerre kíméletlen és a bun­kerlétben is szeretetre vágyó Őrmester, Gálfy László; a „se ölni, se megkegyelmezni, mi jöhet még” állapotából nincs könnyű dolga eljutni a lázadásig, a menekülésig. A Tizedest Basa István alakít­ja, talán túlzottan aberrált, úgy érzem, az írói elképze­lésben több az esendőség és a szánalomra méltó vonás ebben a figurában, de így is elfogadható. Nagyidai István Közlegénye csupa rettegés, öntudatlanság, emlékezés a már-már elfelejtett „napsü­tötte” kinti világra, melynek ízeit még a bunkerlétben is visszaérzi. Sokat töprengtem „a szentképarcú lány”, Bö­könyi Laura alakításán, mert több külsőséget éreztem ab­ban, mint mélyről feltörő át­élést. Hangos is néha, pedig tudom, hogy az író előnyben részesítené a csendet, és a darab egésze, az atmoszféra, amit létre kell hozni ebben a föld alatti világban, nem tűr harsányan megoldott helyzeteket. A két öreg — Kátó Sándor és Béres Ká­roly — negtették feladatu­kat. A díszletet ebben a különös körülményben is ki­tűnően tervezte meg ven­dégként Gyarmathy Ágnes. Nagy vállalkozás sikere ka­pott tapsot az elmúlt pénte­ken, február 13. napján. Sze­rencsések voltunk, hogy ott lehettünk, hacsak másfél órára is abban a bunkerben, ahová visszazuhanni elég egyetlen meggondolatlan mozdulat, kevés figyelmet­lenség, rosszindulat és go­noszság, de elég a közöny is, ha ránk csapja bénító vas- ajtaját. Sass Ervin Három együttes szerepel február 21-én, délután 17 órakor Nagyszénáson, a Cza- bán Samu Művelődési Ház­ban: a helyi általános iskola kórusa, az orosházi Liszt Fe­renc Zeneiskola vonószene- kara és az orosházi ifjúsági ház úttörőzenekara. Az együtteseket Dénes Lászlóné, Pechan Zoltán és Bánhidi Zoltán vezényli. Az elsősor­ban fiataloknak szánt hang­verseny műsorában Bartók-, Mozart-, Karai-, Bárdos- és más művek szerepelnek. A három együttesen kívül a zeneiskola néhány szólistája is fellép. Megnyitót Szelezsán Já­nos, a nagyszénási általános iskola igazgatója mond. Mfll MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÚ 8.27: Mit kezdjünk a hulladék­kal? 8.37: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 9.34: Sötétes az erdő. 10.05: Képek és jelképek. 10.35: Két szív között. 10.40: Dubarry. 11.00: Gondolat. 11.45: Indulók fúvószenekarra. 12.35: Hétvégi Panoráma. 13.55: Cselédsoron. I. rész. 14.15: Boross Lajos népi zeneka­ra játszik, Horváth István cigánydalokat énekel. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Schubert-kórusok. 15.28: Hobbi Domino. 16.05: Felnőttek az iskolapadban. 17.10: A hegedű virtuózai. 17.50: Láttuk, hallottuk. 19.15: Homo ludens. 19.35: A Rádiószínház bemutató­ja. 20.19: Hallgassunk operát. Mo­zart: Cosi fan tutte. 21.31: Választóvonal. 22.20: Száznyelvű kultúra. 22.30: Sosztakovics: XV. vonós­négyes. 23.08: Barokk zene. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Axel Zwingerberger Boo­gie-Woogie felvételeiből. 8.20: Naperőmű és lézerszike. 8.33: „Röpülj páva.” 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Suppé: Boccaccio. — A II. felvonás fináléja. 18.47: A-tól Z-ig a popzene vi­lágában. 19.27: Hogyan lettem jószágtartó? 20.00: Félóra népzene. 20.33: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 20.59: Közvetítés a Madách Szín­házból. Farkasok és bárá­nyok. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A londoni Pro Cantione Antiqua énekegyüttes Dunstable- és Dufay-mo- tettákat énekel. 10.00: Romantikus muzsika. 11.05: Zenekari muzsika. 12.00: Operafinálék. 13.07: A Juilliard vonósnégyes játszik. 14.26: Szimfonikus zene. Közben: 15.10: Szobotka Tibor: Menyasz- szonyok, vőlegények. 15.20: A szimfonikus zene foly­tatása. 16.35: Zeneművészeti Szakközép- iskolások I. országos réz­fúvós kamaraversenye, Barcs, 1980. 16.58: Tip-top parádé. 17.28: Jelenidőben. 17.58: Teresa Wojtaszek—Kubiak operaáriákat énekel. 18.30: Rádióhangversenyekröl. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Kamarazene. 20.41: Modern irók portréi. 21.01: Űjdonságainkból. — Kül­földi táncdalok. 21.31: A Berlini Filharmonikus zenekar hangversenye. 22.53: Operakórusok. 23.09: Zenei Panoráma. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Hirek. 17.05: Slágerek az Eruption együttes felvételeiből. 17.20: Ki mit vet? Riport: Ba­logh György. 17.40: Ami csak a 222 méteres középhullámon hallható. A következő napok, hetek ze­nei műsorait ajánljuk. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló, műsorelő­zetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétoma. 8.05: Iskolatévé: Fizika. (Alt. .isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.05: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 10.05: Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.) 10.35: Környezetismeret. (Alt. isk. 2. oszt.) (f.-f.) 14.10: Iskolatévé: Környezetis­meret. (ism.) (f.-f.) 14.35: Orosz nyelv, (ism.) 14.55: Fizika. (Alt. isk. 7. oszt. (ism.) (f.-f.) 15.30: Fizika. (Ált. isk. 8. oszt. (ism.) (f.-f.) 16.00: A látás hatalma, (ism.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Pintér József: Egy óra múlva itt vagyok. (ism.) (f.-f.) 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.30: Keresztkérdés. 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) •19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó — 1. 20.00: Delta, (f.-f.) 20.25: Cséplő Gyuri. 22.00: Randevú — a jógával. 23.00 Dalok, táncok a Szovjet­unióból. 23.10: Tv-híradó — 3. n. MŰSOR 20.00: Pori jazz 1980. A Mongo Sántám aria együttes mű­sora. 20.30: Kondor Béla. (ism.) 21.05: Tv-híradó — 2. 21.25: Reklám, (f.-f.) 21.30: A bábu. Lengyel filmsoro­zat. IX/1. rész: A hazaté­rés. BUKAREST 17.30: Német nyelvű adás. 18.30: A volánnál — autóvezetők­nek. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Riportműsor. 19.50: Boldogság földje. Film. 20.50: A város jövője. Olasz film. 21.45: Operakedvelőknek. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17,10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: A mi költőink. , 18.15: Lépések. 18.45: Radoje Domanovic történe­tei: A démon. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Szeretlek Alice B. Toklas. 21.45: Dokumentumfilm. 22.45: Szórakoztató műsor. 23.15: Hét tv-nap. IL MŰSOR 18.45: A szántóföldtől az asztalig. 18.45: Tin Ujevic — művelődési műsor. 19.55: Ma este. 20.00: ö — dokumentumműsor. 20.45: Huszonnégy óra. 20.45: Zágrábi panoráma. 21.10: Népi muzsika. 21.40: A szív kultúrája. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Meg­találták a 7. századot? — 6 és 8 órakor: Hölgyem, isten áldja! Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: 5 és 7 órakor: Kojak Buda­pesten. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson: A zsoldos­katona. Békéscsabai Terv: A naplopő. Gyulai Erkel: Elment az asszony. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Bogáncs — 5 és 7 óra­kor: S. O. S. Concorde. Oros­házi Béke: Haladék. Oros­házi Partizán: fél 4 órakor: In­diánkaland Ontarióban — fél 6 és fél 8 órakor: A nyolcadik utas: a Halál. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Forgalmi dugó. I

Next

/
Thumbnails
Contents