Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-20 / 43. szám

1981. február 20., péntek

jglWJKTíTcl

Színházi levél a B/2-es bunkerból

Ott ültünk a Jókai Színház színpadán, néhány tucat aznap estére kiválasztott, és lecsapódott mögöttünk a Bunker vasajtaja. Valamennyien fogva voltunk, innen ki nem menekülhet senki, végig kell élnünk Mészöly Miklós példázatát a bunkerlétről, mely számtalan formában ütheti fel a fejét és hatalmasodhat el embereken, közösségeken, társadalmakon.-Ahogy megjelent a színen, közöttünk, velünk és bennünk az Őrmester és a Közlegény, meg kell vallanom, hogy a nem éppen dicső sikerű magyar film, az Erőd kimódolt borzalompótszerei jutottak eszembe, de aztán gyorsan elképzeltem, hogy ott vagyok én is, valahol, egy B/2-esnek nevezett föld alatdarabját, melynek magyar- országi bemutatóját tűzte ki az elmúlt hét péntekjére és tizenharmadikájára a békéscsabai színház Giricz Mátyás vendégrendezésében. Hogy ez a nap szerencsés nap volt-e, vagy szerencsétlen, ki-ki eldöntheti magának. Számomra újragondolásra érdemes élményt hozott, ahogy egyre jobban bekapcsolódtam a Játékba, és megértettem a mészölyi példázatszövevény cseppet sem ködös indítékait: a bunkerlét — legyen bár egyenlő csak annyival, hogy tilos az emlékekről beszélni; vagy annyival, hogy aki kimondja, amit gondol, az büntetést érdemel; vagy annyival, hogy mindennemű „áttekintés” helyett a vak engedelmesség a lényeg; — embertelen, lélektorzító, őrüértelmezés és a színészi játék a leírt drámát előadássá? Eerről kell, hogy szóljon még ez a levél.

Amikor alkalmam volt beleolvasni a drámába, és első soraiban az író utasításait számba venni, egyetlen pontot gondolatban sokszorosan aláhúztam. Azt, hogy „a darab többet bíz rá az atmoszférára, mint a cselekményre.” Alapkérdés, jegyeztem fel, és ez az írói megfogalmazás semmiképpen sem ellentmondása annak, amit — például — Latinovits tart a színházról. Ami jószerével nem is új, és nemcsak erre a darabra vonatkoztatható, hiszen köztudott, hogy színházi előadás akkor születik, akkor lesz, amikor megindul a varázslat, a színpadról a

A „szentképarcú lány” és a Hadnagy: Bökönyi Laura Kárpáti

ti betonkazamatában, csak éppen pihenőbe vezényeltek, és azért hallgatok. Persze, ha a mellettem ülő nézőtárs- bunkerlakó nem képzelte el magának ugyanezt, akkor nem tudom mikor és hogyan kapcsolódott be a Játékba, és mikor érezte először, hogy ő is ott van, hogy ott volt, vagy lehetett volna a bunkerlétben, és ki akar törni onnan, mint a Közlegény. Aki ugyan az elején még semmit nem tud arról, hogy ki akar törni, és az őrmester, aki a „fiának” is elképzeli olykor, éppen azzal mutatja ki szeretetét, hogy a megmásíthatatlan Rendre oktatván, elkábulásig vezényli neki a fekvőtámaszokat. Bizarr helyzetek, bizarr szövegek, nagy másra gondolások jellemzik Mészöly 17 éve írt

letbe torkolló. De az író sötét víziójának egyetlen, rés- nyi fénynyalábjában mégis betör a bunkerbe a menekülés vágya, a megmenekülés ígérete.

Latinovits Zoltán írja híres könyvében: „Az író írja, a színész eljátssza az életén, mindnyájunkért, az emberért játékát: hogy feloldódást nyerjünk, hogy választ kapjunk, hogy meggyógyuljunk.” Kell-e mondanom, miért érzem idevalónak ezt a mondatot, miért tartom segítségnek ahhoz, hogy többet megértsünk Mészöly drámájából, és jól értsük meg azt? A Bunker az emberért való játék, arra való, hogy „választ kapjunk, hogy meggyógyuljunk.” A további kérdés: hogyan varázsolja a rendezői képzelet,

Tiborral

Fotó: Demény Gyula

nézőig ívelő áramkör zárul, és a művészet jelenléte felold, gyógyít. Most pedig mi, nézőtársak felültünk a színpadra, mint a színészek számára láthatatlan szellemalakok, nélkülünk is velünk együtt töltődött a feszültség mind magasabb fokokra, hogy végül szétrobbantsa a kinyithatatlan zuhanással lesújtó bunkerajtót, amelyen át a bunkerlét szerencsétlenjei kiléphettek a jó szagú levegőre, a napsütésre, a puha földre, amelyen meztelen lábbal lehet járni...

Azt hiszem, jót tett Mészöly darabjának, hogy hosszú ideig várakozott színpadra. Mert amit mond és ahogyan elmondja, ma egyértelműbben értjük, világosabban elfogadjuk, mint értettük és elfogadtuk volna a hatvanas évek közepén. Így

Bartók-évfordulóra készül Sarkad

A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a Békés megyei Művelődési Központ, valamint a sarkadi művelődési ház háromnapos rendezvénnyel emlékezik meg március 27-e és 29-e között Bartók Béla születésének 100. évfordulójáról.

A sarkadi művelődési házban megrendezésre kerülő programsorozat komoly zenei műsorral, Bartók-esttel kezdődik. Bevezetőt Vámos László, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője mond, majd ifjabb Bartók Béla nyitja meg a rendezvényt. A Bar- tók-esten fellép többek között Csányi János operaénekes, Fehérvári Márta énekművész, Szerecsényi Norbert zongoraművész, Erdélyi

György színművész és Pri- bojszky Mátyás citeraművész. Az előadás végén köszöntik a helyi felnőtt pávakört, cite- razenekart és a gyermek né- pijátékcsoportot, amelyek az idén ünneplik megalakulásuk 10. évfordulóját. Az első nap programja a Bartók-kopjafá- nál koszorúzással ér véget, melyen Tímár Imre, a nagyközségi tanács elnökhelyettese emlékezik Bartók Bélára. A koszorúzáson közreműködik a 3 helyi általános’iskola énekkarából és a pávakör dalosaiból egyesített mintegy 200 fős kórus.

A második és harmadik nap programja azonos, csak a résztvevők lesznek mások. Ekkor rendezik meg a pávakörök 9. és a citerazenekarok

5. megyei találkozóját, mely egyberí országos minősítés is lesz. A találkozóra 45 csoportot várnak, mintegy 600 résztvevővel. Mindkét nap reggel 9 órától a citerazenekarok, délután pedig a pávakörök mutatkoznak be. A szakmai tanácskozások 4

órakor kezdődnek, melyet eredményhirdetés, az oklevelek és emléktárgyak átadása követ. A legjobbak az első napon, a tervek szerint Dobozon — Bartók ott is gyűjtött — adnak gálaműsort, másnap Sarkadon lesz a gála, melyen fellépnek a jubiláló helyi együttesek is.

A háromnapos rendezvényt egyéb programok is színesítik. így díszítőművészeti, fafaragó és háziipari termékekből nyílik bemutató. Emellett érdekesnek ígérkezik az a hangszerkiállítás, melyen neves citerakészítők mutatják be hangszereiket, mintegy 50-et. Más jellegű a harmadik kiállítás, melyen fotók, oklevelek, újságkivágások dokumentálják majd a helyi, jubiláló együttesek eredményeit.

A centenáriumi ünnepség első napjára jelenik meg a „Bartók Béla Békés megyei gyűjtései” című kiadvány, melyet Fasang Árpád szerkesztett és Gábry György, a Néprajzi Múzeum tudományos főmunkatársa lektorált. Mindezeken túl postai bélyegárusítással és alkalmi bélyegzéssel lepik meg Sarkadon a filatelistákat.

N. Ä.

A Békéscsabai 1-es számú Általános Iskola kis matematikusok baráti körének foglalkozásán Fotó: Gál Edit

Hangverseny Nagyszénáson

aztán Giricz Mátyás rendezése a bonyolult lélektani és cselekvési szituációk teljes és tiszta felrajzolását tartotta fontosnak: ez kétségbevon- hatatlanul végigkíséri az egész előadást. Semmit nem bonyolított túl; nagy újítása, a zárt, bunkervilágba behozott passzív nézősereg bevált, bizonyítva, hogy az efajta passzivitás a jelenvalóság aktivitása is lehet, mely alól csak ideig-perce- kig vonhatja ki magát a jegyet váltó vendég.

Színészeire roppant feladatok vártak, nemcsak a nehezen felnyitható szerepek, hanem a nézők testközelsége is magas akadályokat emeltek leküzdésre, ami több: az átlényegülésre. Ami érdekes: nincsenek kiemelkedő alakítások. A jók között is van azért legjobb, minthogy egyenlők között is első, és — milyen különös játék — ez az előadás egyes szakaszaiban más-más színészre mondható el.

Kárpáti Tibor Hadnagya ha el is lágyul olykor, gátlástalan bunkerlakó, az életforma, az embertelenség parancsnoki megtestesülése. Rögeszmés pillanatai az „ezüstös, kefehajú Tábornokról” hátborzongató múltidézés, de az a többi is, amikor a Legfelsőbb Parancsnokság unásig ismételt direktíváit szajkózza, vagy arra hangszereli magát, hogy a Lányt az ártatlanság gyanússágával zsarolja. Egyszerre kíméletlen és a bunkerlétben is szeretetre vágyó Őrmester, Gálfy László; a „se ölni, se megkegyelmezni, mi jöhet még” állapotából nincs könnyű dolga eljutni a lázadásig, a menekülésig. A Tizedest Basa István alakítja, talán túlzottan aberrált, úgy érzem, az írói elképzelésben több az esendőség és a szánalomra méltó vonás ebben a figurában, de így is elfogadható. Nagyidai István Közlegénye csupa rettegés, öntudatlanság, emlékezés a már-már elfelejtett „napsütötte” kinti világra, melynek ízeit még a bunkerlétben is visszaérzi. Sokat töprengtem „a szentképarcú lány”, Bökönyi Laura alakításán, mert több külsőséget éreztem abban, mint mélyről feltörő átélést. Hangos is néha, pedig tudom, hogy az író előnyben részesítené a csendet, és a darab egésze, az atmoszféra, amit létre kell hozni ebben a föld alatti világban, nem tűr harsányan megoldott helyzeteket. A két öreg — Kátó Sándor és Béres Károly — negtették feladatukat. A díszletet ebben a különös körülményben is kitűnően tervezte meg vendégként Gyarmathy Ágnes.

Nagy vállalkozás sikere kapott tapsot az elmúlt pénteken, február 13. napján. Szerencsések voltunk, hogy ott lehettünk, hacsak másfél órára is abban a bunkerben, ahová visszazuhanni elég egyetlen meggondolatlan mozdulat, kevés figyelmetlenség, rosszindulat és gonoszság, de elég a közöny is, ha ránk csapja bénító vas- ajtaját.

Sass Ervin

Három együttes szerepel február 21-én, délután 17 órakor Nagyszénáson, a Cza- bán Samu Művelődési Házban: a helyi általános iskola kórusa, az orosházi Liszt Ferenc Zeneiskola vonószene- kara és az orosházi ifjúsági ház úttörőzenekara. Az együtteseket Dénes Lászlóné, Pechan Zoltán és Bánhidi

Zoltán vezényli. Az elsősorban fiataloknak szánt hangverseny műsorában Bartók-, Mozart-, Karai-, Bárdos- és más művek szerepelnek. A három együttesen kívül a zeneiskola néhány szólistája is fellép.

Megnyitót Szelezsán János, a nagyszénási általános iskola igazgatója mond.

Mfll MŰSOROK

KOSSUTH RÁDIÚ

8.27: Mit kezdjünk a hulladékkal?

8.37: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek.

9.34: Sötétes az erdő.

10.05: Képek és jelképek.

10.35: Két szív között.

10.40: Dubarry.

11.00: Gondolat.

11.45: Indulók fúvószenekarra.

12.35: Hétvégi Panoráma.

13.55: Cselédsoron. I. rész.

14.15: Boross Lajos népi zenekara játszik, Horváth István cigánydalokat énekel.

14.44: Magyarán szólva . . .

15.10: Schubert-kórusok.

15.28: Hobbi Domino.

16.05: Felnőttek az iskolapadban.

17.10: A hegedű virtuózai.

17.50: Láttuk, hallottuk.

19.15: Homo ludens.

19.35: A Rádiószínház bemutatója.

20.19: Hallgassunk operát. Mozart: Cosi fan tutte.

21.31: Választóvonal.

22.20: Száznyelvű kultúra.

22.30: Sosztakovics: XV. vonósnégyes.

23.08: Barokk zene.

0.10: Melódiakoktél.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Axel Zwingerberger Boogie-Woogie felvételeiből.

8.20: Naperőmű és lézerszike.

8.33: „Röpülj páva.”

10.00: Zenedélelőtt.

II. 45: Tánczenei koktél.

12.33: Édes anyanyelvűnk.

12.38: Nótamuzsika.

13.15: Gyermekeknek.

14.00: Kettőtől ötig . . .

17.00: Nem tudom a leckét!

17.30: ötödik sebesség.

18.33: Suppé: Boccaccio. — A II. felvonás fináléja.

18.47: A-tól Z-ig a popzene világában.

19.27: Hogyan lettem jószágtartó?

20.00: Félóra népzene.

20.33: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai.

20.59: Közvetítés a Madách Színházból. Farkasok és bárányok.

III. MŰSOR

9.00: Iskolarádió.

9.30: A londoni Pro Cantione Antiqua énekegyüttes

Dunstable- és Dufay-mo- tettákat énekel.

10.00: Romantikus muzsika.

11.05: Zenekari muzsika.

12.00: Operafinálék.

13.07: A Juilliard vonósnégyes játszik.

14.26: Szimfonikus zene.

Közben:

15.10: Szobotka Tibor: Menyasz- szonyok, vőlegények.

15.20: A szimfonikus zene folytatása.

16.35: Zeneművészeti Szakközép- iskolások I. országos rézfúvós kamaraversenye, Barcs, 1980.

16.58: Tip-top parádé.

17.28: Jelenidőben.

17.58: Teresa Wojtaszek—Kubiak operaáriákat énekel.

18.30: Rádióhangversenyekröl.

19.05: Iskolarádió.

19.35: Kamarazene.

20.41: Modern irók portréi.

21.01: Űjdonságainkból. — Külföldi táncdalok.

21.31: A Berlini Filharmonikus zenekar hangversenye.

22.53: Operakórusok.

23.09: Zenei Panoráma.

SZOLNOKI STŰDIÖ

17.00: Hirek.

17.05: Slágerek az Eruption együttes felvételeiből.

17.20: Ki mit vet? Riport: Balogh György.

17.40: Ami csak a 222 méteres középhullámon hallható. A következő napok, hetek zenei műsorait ajánljuk.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Délutáni minikoktél.

18.26—

18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétoma.

8.05: Iskolatévé: Fizika. (Alt. .isk. 8. oszt.) (f.-f.)

9.05: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.)

(f.-f.)

10.05: Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.)

10.35: Környezetismeret. (Alt. isk. 2. oszt.) (f.-f.)

14.10: Iskolatévé: Környezetismeret. (ism.) (f.-f.)

14.35: Orosz nyelv, (ism.)

14.55: Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.

(ism.) (f.-f.)

15.30: Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.

(ism.) (f.-f.)

16.00: A látás hatalma, (ism.)

16.20: Hírek, (f.-f.)

16.25: Pintér József: Egy óra

múlva itt vagyok. (ism.) (f.-f.)

17.25: Reklám, (f.-f.)

17.30: Keresztkérdés.

18.00: Ablak, (f.-f.)

19.00: Reklám, (f.-f.)

•19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese. (f.-f.)

19.30: Tv-híradó — 1.

20.00: Delta, (f.-f.)

20.25: Cséplő Gyuri.

22.00: Randevú — a jógával.

23.00 Dalok, táncok a Szovjetunióból.

23.10: Tv-híradó — 3.

n. MŰSOR

20.00: Pori jazz 1980. A Mongo Sántám aria együttes műsora.

20.30: Kondor Béla. (ism.)

21.05: Tv-híradó — 2.

21.25: Reklám, (f.-f.)

21.30: A bábu. Lengyel filmsorozat. IX/1. rész: A hazatérés.

BUKAREST

17.30: Német nyelvű adás.

18.30: A volánnál — autóvezetőknek.

18.50: A legkisebbeknek.

19.00: Tv-híradó.

19.30: Riportműsor.

19.50: Boldogság földje. Film.

20.50: A város jövője. Olasz film.

21.45: Operakedvelőknek.

22.20: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17,10: Magyar nyelvű tv-napló.

17.45: A mi költőink. ,

18.15: Lépések.

18.45: Radoje Domanovic történetei: A démon.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

20.00: Szeretlek Alice B. Toklas. 21.45: Dokumentumfilm.

22.45: Szórakoztató műsor.

23.15: Hét tv-nap.

IL MŰSOR

18.45: A szántóföldtől az asztalig. 18.45: Tin Ujevic — művelődési műsor.

19.55: Ma este.

20.00: ö — dokumentumműsor. 20.45: Huszonnégy óra.

20.45: Zágrábi panoráma.

21.10: Népi muzsika.

21.40: A szív kultúrája.

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Megtalálták a 7. századot? — 6 és 8 órakor: Hölgyem, isten áldja!

Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: 5 és 7 órakor: Kojak Budapesten. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson: A zsoldoskatona. Békéscsabai Terv: A naplopő. Gyulai Erkel: Elment az asszony. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Bogáncs — 5 és 7 órakor: S. O. S. Concorde. Orosházi Béke: Haladék. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Indiánkaland Ontarióban — fél 6 és fél 8 órakor: A nyolcadik utas: a Halál. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Forgalmi dugó.

I