Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-17 / 40. szám
1981. február 1?., kedd Vers és gitárzene: „Ellenpont” A nemzeti kultúra — hagyomány és megújulás Ezen az estén ,q békéscsabai 611-es számú szakmunkásképző kollégiumának lakói közül sokakat a nevelői szó vitt le a klubba, de szemmel láthatólag is szép számmal voltak azok, akik a meghívásra hallgatva jöttek el. És nem csak kollégisták Az iskola könyvtára volt a rendező, az Ellenpont elnevezésű együttes fellépéséé. Délután ötre zsúfolásig megtelt a klub. A katedr.a tábláján jókora zsákvászonra festve a műsor címe, a szereplők neve; előtte négy szék. Aztán bejönnek sorban. Nagy Erika, Galbicsek Margit, Szász Pál és az „Ellenpont” vezetője, ifj. Filadelfi Mihály. A műsor címe: Közérzettanulmány. Egymás után szólalnak meg a dalok, Filadelfi Mihály. Szenté Béla és Tomka1 Mihály megzenésített versei. Gitárkísérettel, vokálisán, vagy éppen szólóénekkel előadva. A zeneszerző az együttesvezető. A tizenéves közönség zaja lassan elvész. Pedig nem mindennapiak az ilyen műsorok. ilyen együttesek fellépései. Pol-beat, ..magyar country”, városi zene? Nehéz lenne választani, hogy e kiragadott három műfaj közül melyik jellemző arra, amit az „Ellenpont” csinál. De talán nem is lényeges. Ami a fontos: a megzenésített politikus és közérthető verseket fűzték feszülő ívet alkotó sorrá. Olyan szövegeket közvetít az előadás, amelyek minden fiatalt foglalkoztatnak. Ha a próza nyelvére mezí telem tjük a tartalmakat, akkor feltétlenül banálissá torzulnak. Főleg így, pár szóban: szerelem, szülői meg (nem) értés, egyén és társadalom, a szárnyát bontogató személyiség. Ezért a vers és a belőle fakadó, édestestvér zene harmóniája mondhatja csak el igazán, az „akkor és úgy” igazságában, szépségében. Azt hiszem, ezt mindenki érezte, aki ott volt. a 611-es klubjában, ezen a „közér- zet”-esten. Néhány hónapja született csak az együttes, bár két fiútagja jelentősnek is mondható zenészmúltra tekinthet vissza. Ez q február 12-i előadásuk úgy a negyedik-ötödik volt. Most. hétfőn Szegeden, az ifjúsági ház Irodalmi presszó sorozatában Kozák Andrással és Dr.ahota Andreával közös műsorban mutatták be a Közérzettanulmányt. Ma, kedden estn a békéscsabai KISZ-iskoláhan. február 24- én s gyulai ifjúsáei házban, márciusban a békéscsabai HAFE klubjában, és Szarvason hallgathatják meg azok az Ellenpont együttest, akik a társadalmi költészetet, az ehhez illő zenét, a meghitt hangulatot és a szépet szeretik. A „nemzeti kultúra” kifejezése legtöbbször a múlt idő képzetével társul. Ha nem is a régmúltéval, de mindenesetre a lezárult nemzedékével. A folytonosságot ott, a múltban, ugyancsak jól érezzük1. Ahol nincs, ott megteremtjük. „Vajda János híd Petőfi és Ady között” — mondogatta az érettségi tételek egyikét magolva több tízezer középiskolás. Így egységes és folytonos, tehát így van „nemzeti kultúra” — sugalltaik e képletekben. Ám gondot okoz, ha általunk egyenként nagyra becsült hajdani kortársak nem egyformán becsülték egymást. A politikában még csak hagy- ján. Széchenyi vagy Kossuth, választani kell. Viszont Kosztolányit és Adyt egyaránt becsülheti, szeretheti valaki — de mihez kezdjen akkor Kosztolányi Adyról alkotott véleményével? A leegyszerűsítő, de jóindulatú értelmezés elhallgatja vagy tagadja, semmissé értelmezi az esztétikai nézetkülönbséget. Miért? Mintha a nemzeti költészet egységes mércéjével méricskélve egyik életmű esetleg rövidebbnek bizonyulna? A hagyományos álláspont a nemzeti kultúrát normatív szabályozónak érzi. Nemzetszubjektumról, néplélekről beszél. Eszerint a nemzetek olyanok, mint az egyének, megkülönböztethető jegyeik, sajátosságaik vannak, amelyek a művészettől a mindennapi életig kifejeződést találnak. Ha egy A költő a nép lelkületét adekvát módon kifejezi, akkor a kor- társ B költő csak epigon vagy a nemzettől, és annak művelődési eszményeitől nagyobb távolságot tartó lehet. Nem is szólva a befogadókról, akiknek így érzelmi távolsága a különböző jellegű alkotóktól nem lehet azonos. A nemzetszubjektum nevében normatív előírással évtizedek óta nem találkozhatunk egyetlen művészeti ágban sem. (Utoljára talán az építészetben volt ilyen a hazai klasszicizmust utánozni köteles, ún. szoc. reál stíFolytatja a nagy filmművészek életművét bemutató sorozatát a televízió: Korda Sándor alkotásaival március 1-től vasárnap ' délutánonként ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A Túrkevén született művész fiatalon, haladó szellemű újságíróként szerzett nevet magának; filmkritikusként kezdte pályafutását. Filmrendezőként a tízes években tűnt fel. A Tanács- köztársaság idején direktóriumi tag. a filmgyártás művészeti vezetője volt. Emiatt lus.) A nemzeti kultúra örökségének értelmezése mégsem problémamentes, s e zavarok többnyire tudatalattivá visszaszorult gondolati konstrukciók maradványai. Mert amilyen természetes ma már, hogy egy népnek a progresz- szió táborán belül is többféle koncepciót kidolgozó politikusa lehet, az irodalomban például ma is sokan keresnek „fő vonalat”. Pedig a politika és a kultúra hasonlata úgy sántít, hogy benne az utóbbi az ép lábú, mert a politikában az alternatíváknak valóban csak1 egyikét lehet realizálni, a kultúrában mindegyikét: Petőfi, Vörösmarty, Arany jó néhány alkotói esztendejükben egymás kortársai. A befogadó itt is dönthet egyik vagy másik mellett, de ez nem elengedhetetlen: egyformán is kedvelheti őket. Egy másik, ugyancsak leegyszerűsítő felfogás szerint nemcsak a kultúra alkotói, hanem maguk az alkotások is osztály-meghatározottságú- ak, hozzájuk csaknem ugyanolyan szelektív módon viszonyulunk, mint a történelmi-politikai folyamatok résztvevőihez. A nemzeti kultúra valóban rétegezett, de nem osztályok szerint. Ezt a rétegződést saját törvényszerűségei szabják meg. Bizonytalan fogalmi megkülönböztetéssel „magas kultúráról”, illetve „népi kultúráról”. alkalmanként „tömeg- kutúráról” szoktak beszélni — utóbbiba beleérthetjük a legtágabb értelemben vett kultúrát: a mindennapi élet, a politika kultúráját, a beszéd kulturáltságát. Hol a határ e „két kultúra” között? A népi kultúrában, a mindennapi kultúrában alkotás és elsajátítás, fenntartás és gyarapítás nem könnyen választható külön. A magas kultúra produktumai viszont egyéni alkotások. Individuumok hozzák létre, és személyiségek válogatnak a meglevők között, tehát egyedileg viszonyulnak hozzájuk. S ebben lelhetjük magyarázatát — ha szükséges — annak, hogy a nemzeti kulkésőbb el kellett hagynia Magyarországot. A húszas évektől Németországban, Hollywoodban, Párizsban, majd Londonban dolgozott és számos filmvállalat alapítása, felvirágoztatása fűződik nevéhez. Sok irodalmi művet vitt filmvászonra, többek között Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője, Jókai Mór Az aranyember című regényét. — Az angol filmipar markáns alakjaként számon tartott Korda Sándor — mint producer — nagy gontúra egymásnak látszólag ellentmondó kulturális értékeket tartalmaz. A nemzet individuumokból áll, és ők azok, akik létrehozzák, illetve befogadják a (magas) kultúrát. Az egyének értékteremtő és -befogadó folyamatainak1 pedig nem lehet korlátja a nemzet. Bizonyos fokig kerete az alkotásoknak, ez kétségtelen: A külső keret és a hagyomány, a történeti folytonosság, alkotó és befogadó szorosabb kapcsolata teszi azzá, ami. (A reformáció és ellenreformáció eszmetörténetileg ugyan egymás tagadásai, értékeik1 mégsem zárják ki egymást.) Eklektikus, elegyes lenne tehát a nemzeti kultúra? Inkább gazdagságnak nevezhetnénk. Rendteremtő elveket nem lehet kívülről belevinni. Az egyetemes kultúrához kapcsolódva viszonylagos értéknagyságok ugyan megállapíthatók — de a mai nemzeti kultúra számára követendő értékek, fő vonulatok nem emelhetők ki, mivel a nemzeti kultúra egészéhez való viszony végső soron individuális. A nemzeti kultúrák kapcsolata, kölcsönhatása köny- nyen tetten érhető a rokon, vagy közeli népek esetében. Európa csak az újkorban vált szét nemzeti kultúrákra, korábban csak két művelődési szférára (nyugati és bizánci kereszténység) oszlott. A közös hagyomány ma is közelítő tényező, éppúgy, mint a nyelv rokonsága angolok és írek, oroszok és ukránok között, vagy a szomszédságé, együttélésé magyarok és szlovákok, svédek és finnek vonatkozásában. A magyar nemzeti kultúra korántsem önmagába zárt. Illyés Gyula által jellemzett különleges helyzete, több országban alakuló élete az egyéni hagyományteremtés tágabb lehetőségével, az eltérő helyzetből adódó sokfajta személyiségfejlődéssel tudja ellensúlyozni azt, hogy csak az egyik orgonasíphoz tartozik fújtató. dot fordított filmjei pompázatos kiállítására, s elsősorban a kosztümös műfajt kedvelte. E filmjei közül elsőként az 1933-ban forgatott VIII. Henrik magánélete címűt tűzi műsorára q televízió. Az 5 részes sorozat további adásaiban képernyőre kerül az 1936-ban készült Rembrandt, az 1941-es „születésű” Lady Hamilton és az Eszményi férj, amely utolsó önálló rendezésében, Oscar Wilde színművéből 1947-ben készült. Bemutatja q televízió a Bagdadi tolvaj című, Michael Powell rendezte filmet is. KÉPERNYŐ Lámsza király szivárványországa Nem dicsekedhetünk azzal, hogy túl sűrűn látjuk megyénket a képernyőn. Igaz, a körzeti stúdiók létrejötte óta sokat javult a helyzet. A szegedieknek azonban három megye életét kell figyelemmel kísérniük, így jó értelemben vett patriotizmusunk nincs teljesen kielégítve. Ezért örültünk sokan annyira, amikor egyik büszkeségünk, a csodálatos parkkal övezett szabadkígyósi kastély, forgatási színhellyé vált a nyár végén. Nemcsak a helyszín volt megyei, hanem a színészek többsége is. A „Lámsza király szivárványországa” című mese- vagy népi (?) játék szerzője pedig a békéscsabai színház szervezője, Doró János, aki Tamási Áron: Ördögölő Józsiá- sa nyomán írta a forgató- könyvet. Mégpedig azzal a nem leplezett szándékkal, hogy szép környezetben mutassa be egy történet, egy vásári forgatag keretében Békés megye sokarcú népművészetét. Vasárnap nem épp a legnépszerűbb időpontban, délután 2 órakor láthattuk a „végeredményt”. Bevallom, kicsit csalódtam. Ügy tűnik, ez az a tipikus eset, amikor annyira jól akarnak megcsinálni valamit, hogy a szándék visszájára fordul. Elemezni nem könnyű, hol, mit rontottak el a film készítői. Az ötlet kétségkívül kitűnő volt, jónak ígérkezett a forgatókönyv is. Szereplőkben sem volt hiány, hiszen a hivatásosakon kívül rengeteg statisztát is felvonultattak, köztük jó néhány kiváló ifjúsági tánccsoportot. Nem a szereplőkön múlott, hogy a történet valahogy széttöredezett, nem vált egységes egésszé. A vásározók között Lámsza király és kísérői kissé céltalanul botorkáltak, a koreografált táncok szép látványa pedig nem nyújtott őszinte vidámságot. A történet második része cselekmé- nyesebb, s ezért izgalmasabb volt. Itt már jobban érvényesült a technikai bravúr. Sik Ferenc rendezése szorosabban fogta egybe a jeleneteket, s így sikerült hitelesebb képsorokat produkálni. Itt-ott az eddig kicsit „egysíkú” kamera is kísérlete- zőbb játékba kezdett. A produkció erénye, hogy nem hagyta ki a környezet adta lehetőségeket, jól érvényesült. Parkban és vízen, kastély előtt és fák között játszódott a történet, megmutatva mindent a szabadkígyósi táj szépségeiből. Nehéz eldönteni, hogyan is értékeljük végül a műsort, összevetve hibáit és erényeit, talán azt mondhatjuk: jó, hogy láttuk. És szívesen látnánk még több, még színvonalasabb, megyénkben, megyénkről készült produkciót ... — gubucz — (N. L.) Kék vércse, fakó keselyű — manapság már ritkán találni efféle madarakat. Szarvason, a Tessedik Múzeumban a feb" ruár 3-án nyílt kiállítás hazánk ritkább madarait mutatja be. Rajzokon, vagy kitömött formában ismerkedhetnek meg a levegő érdekes élőlényeivel a természetkedvelők Fotó: Gál Edit Gergely András Korda-sorozat a televízióban MM MŰSOROK KOSSUTH RADIO 8.27: Egy politikai per anatómiája: az országgyűlési ifjak ügye. (ism.) 8.57: Népdalcsokor. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Kamarazene. 11.40: Az élet komédiásai. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. A Pécsi filharmonikus zenekar játszik. 13.45: Verbunkosok, nóták. 14.40: Élő világirodalom. 15.10: Kóruspódium. 15.25: Nyitnikék. 16.05: Daloló, muzsikáló tájak. 16.24: Schubert: Pisztrángötös. 17.07: Mozgásterek. 17.32: Filmdalok. 17.45: A Szabó család. 19.15: Kelen Péter két operettdalt énekel. .19.25: A tudomány fellegvárában. 19.55: Világhírű zongoraművészek. 21.05: Húszas stúdió. 22.20: A varrótűtől a villanyvonatig. 22.30: Régi híres énekesek műsorából. 22.50: Késő este. A táplálkozás kockázatai. 23.00: Kamarazene. 0.10: Sztevanovity Zorán saját dalaiból énekel. PETŐFI RÄDIO 8.05: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Grabócz Miklós kőrusműveiből énekel. 8.20: Hatvanhatmillió család mindennapjai. 8.33: Társalgó. 10.33: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: Ránki György: Két bors ökröcske. 14.00: Kettőtől hatig .. . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Nóták. 19.15: Akiért a harang szól. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: BUÉK 1981! III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Három zongoraszonáta. 10.35: Király László népdalfeldolgozásaiból. 11.05: Zlatko Manojlovic gitározik. 11.40: Zenekari muzsika. 12.50: Költők a föld alatt. 13.07: A vadorzó. 14.00: A magyar ellenállás sajtója. 14.20: Magyar zeneszerzők műveiből. 15.00: Zenekari muzsika. 16.22: Labirintus. 16.37: Harminc perc alatt a Föld körül. 17.07: Zenekari operarészletek. 17.40: Énekeljenek a népek. 18.12: A kamarazene kedvelőinek. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Balassa Sándor: Az ajtón kívül. 20.52: Az 1980. évi Newport dzsesszfesztivál felvételeiből. 21.30: Szimfonikus zene. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Peter Nero zongorázik. 17.15: Apró-cseprő közügyek. Szerkesztő: Pais Judit. (Közlekedési kultúra — Felhasított ülések — Garázda utasok — Járatkésé- seic — Udvariatlan közlekedési dolgozók) 17.30: Üj kőrusfelvételeinkből. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium női kara énekel. 17.40: A zagyvarékasi nótafa. Riporter: Kutas János. 17.50: A Bee Gees együttes slágereiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Baccara nővérek felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST L MŰSOR 9.00: Tévétorna. 9.05: Iskolatévé. Földrajz. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.35: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) (f.-f.) 10.05: Földrajz. (Alt. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. Isk. 2. oszt.) 10.50: Stop! 10.55: Óvodások filmműsora. 1. Plim kíváncsi. 5. rész: Szélkerék, (ism.) 2. Erdei mese. (ism., f.-f.) 11.15: Csak gyerekeknek: A schildai polgárok. 12. rész: Apollónia álma. (ism.) 13. rész: Az egéreb. (ism.) 14.00: Iskolatévé: Stop (ism.) 14.10: Környezetismeret. (ism., f.-f.) 14.30: Magyar nyelv, (ism.) 14.40: Földrajz. (Alt. isk. 5. oszt.) (ism., f.-f.) 15.10: Földrajz. (Ált. isk. 6. oszt.) 15.45: Napköziseknek — szakköröknek. 16.00: Mindenki iskolája. Földrajz. (f.-f.) 16.35: Kémia, (f.-f.) 17.25: Hírek, (f.-f.) 17.30: Reklám, (f.-f.) 17.35: Üj úton az Amazonas mentén. 18.05: Tévébörze, (f.-f.) 18.15: Emlékszel még? Rátonyi Róbert operettműsora. (f.-f.) 18.45: Balzsam tündér postája. 19.10: Reklám, (f.-f.) 19.15: Tévétorna. 19.20: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-hlradó 1. 20.00: Játék három percben. 20.05: Csendes Don. Szovjet filmsorozat. VI/1. rész. 21.00: Stúdió ’81. 22.00: Van még néhány fényképem. (f.-f.) 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: 90 millió éhes száj. 20.30: Forgácsok. 20.55: Kismadár és kiskukac. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: „Mit csinált Nancyval?” Belga bűnügyi film. BUKAREST 16.35: Angol nyelvoktatás. 16.55: Történelem. 17.15: Fiatalok klubja. 18.20: A mezőgazdaságban dolgozóknak. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági híradó. 19.45: Az egészséges életmód. 20.10. „Okos gépek.” RiDortfilm. 20.30: „Szombaton mindig.” Román tv-játék. 21.45: Könnyűzene. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napíó. 17.45: Akarni kell, merni kell. 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Belpolitika. 21.00: Párbaj a végkimerülésig. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Népszerű tudományos film. 19.15: Kis koncert. 20.00: A legfontosabb szerelem — zenei műsor. 20.55: Huszonnégy óra. 21.20: Dokumentumműsor. SZÍNHÁZ JANOSIK IGOZSAGOT tesz Békéscsabán 15 órakor, Hamupipőke-bérlet. JUTALOMJATÉK Mezőkovácsházán 19 órakor. MOZI Békési Bástya: Dandin György. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A világ rendje és biztonsága, 4 órakor: A fáraó I., II. rész, 8 órakor: A világ rendje és biztonsága. Békéscsabai Terv: A pap, a kurtizán és a magányos hős. Gyulai Erkel: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak^ Gyulai Petőfi: Fekete-fehér színesben. Orosházi Partizán: Vámmentes házasság. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Az utolsó előtti ítélet, 8 órakor: Főiskolás filmklub, 22 órakor: Érintés.