Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. FEBRUÁR 17., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM B MÉM-miniszter a nagyszénási zárszámadáson 11 gabona- és hústermelésben megyénk szerepe kiemelkedő giára tértek át. Javultak a gazdálkodás színvonalát jel­ző mutatók a sertéstenyész­tésben is. Nagyszénásról — közösből és háztájiból együtt — 22 ezer hízót értékesítet­tek 1980-ban, miközben az egy kilogramm hús előállí­tásához föletetett takarmány nem haladta meg a 3 és fél kilogrammot. A szövetkezet többi ágaza­tához hasonlóan nyereséges évet zárt a juhtenyésztés és a szarvasmarhatartás is, ez utóbbiban tavaly elérték a 4 ezer 200 literes egy tehénre jutó átlagos évi tejhozamot. Az idén az Október 6. Ter­melőszövetkezet a költségek emelkedésének visszaszorí­tásával egy időben, a hoza­mok további fokozására tö­rekszik. Mindehhez ad jó alapokat az, hogy a csaknem 303 mil­lió forintos termelési érté­ket tavaly több mint 41 mil­lió forintos nyereséggel ál­lították elő. S az egy tagra jutó éves átlagjövedelem túl­szárnyalta a 47 ezer forintot 1980-ban. A termelőszövetkezet ered­ményeiről és terveiről szóló beszámoló feletti vitában öten szólaltak fel. Hudák János főmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a kor­szerű technikai színvonal Hudák János főmérnök a szakmai tudás gyarapításának szükségességéről beszélt hozzászólásában Fotó: Veress Erzsi VánGsa Jenő hozzászólása Tegnap, február 16-án, dél­előtt 10 órakor nyitotta meg a nagyszénási Október 6. Tsz zárszámadó közgyűlését a nagyközség művelődési házá­ban Horváth Béla elnökhe­lyettes. Meleg szavakkal kö­szöntötte az ünnepi küldött- gyűlés résztvevőit, köztük Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, Frank Ferencet, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint Gyu­lavári Pált, a megyei tanács elnökét. A termelőszövetkezet 1980- as eredményeiről, idei fel­adatairól Hegedűs Béla, az Október 6. Tsz elnöke szá­molt be a tagságnak. Rész­letesen szólt azokról a vál­tozásokról, amelyek az utób­bi esztendőkben tovább erő­sítették a termelőszövetkezet gazdálkodását. A fejlődés fő mozgató rugói között emlí­tette meg a növénytermesz­tésben a kukoricatermelést, az állattenyésztésben pedig a pulykatartást, és az ezek eredményességét alátámasz­tó körültekintő költséggaz­dálkodást, az ágazati önel­számolást, a folyamatos elem­ző munkát, az anyagi érde­keltség megteremtését, és a céltudatos munkaerő-gazdál­kodást. A nagyszénási közös gaz­daságban a kukoricater­mesztésnek meghatározó sze­repe van, miután ez a nö­vény a szántónak 40 százalé­kán díszük. A szövetkezet megoldotta a nagy termés gépesített tárolását, szárítá­sát, mozgatását, de utóbbi­akban maradt még tenniva­lója a VI. ötéves tervidőszak idejére is. A kukorica mel­lett búzát, napraforgót és cukorrépát termesztenek még ebben a mezőgazdasági üzemben, s ebben az eszten­dőben megpróbálkoztak a szójával is. Céljuk, hogy e növények hozamai a ter­mesztésnek ugyanolyan ma­gas színvonalát tükrözzék majd, mint a kukoricaágaza­té. Az állattartásban döntő sú­lyú pulykahizlalás az el­múlt esztendőben 1400 tonna húst produkált, mégpedig úgy, hogy az ágazatban ener­giatakarékos tartástechnoló­A zárszámadó közgyűlés elnöksége meghonosítása elképzelhe­tetlen a megfelelő szakmai tudás általánossá tétele nél­kül. Fábián János, a pulyka- kombinát vezetője az ener­giatakarékos tartástechnoló­gia eredményeit, a mellék­termék-hasznosítás további lehetőségeit ismertette. Szemenyei Sándor főmező­gazdász szakszerű magyará­zatot adott arra, miért nem teljesítette a kukoricaágazat hozamtervét, majd fölvázol­ta azokat a teendőket, ame­lyek révén a növénytermesz­tés eredményessége stabili­zálható. Godár Mihály párt- titkár a termelőszövetkezet­ben dolgozó kommunisták felelősségéről beszélt, vala­mint arról, hogy az Október 6. Tsz-ben a szövetkezeti de­mokrácia fórumai jól betöl­tik szerepüket. A párttitkárt követően emelkedett szólásra a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. — Ágazatunk az elmúlt esztendőben sikerrel tett ele­get két legalapvetőbb felada­tának: megoldotta az ország színvonalas élelmiszer-ellá­tását, s jelentős mértékben járult hozzá gazdasági egyensúlyunk javításához — kezdte a miniszter, majd a mezőgazdaságban dolgozók munkájának közmegbecsü­léséről, társadalmi elismeré­séről szólva így folytatta: — Élesedő nemzetközi helyzetben, nehéz körülmé­nyek között is derekasan helytálltak mezőgazdasági üzemeink, érezve, tudva azt, hogy a termőterület minden negyedik hektárjának ter­mését exportra szállítjuk. Az elkövetkező években ez a teljesítmény nem csökkenhet, sőt jelentősen növekszik. Itt jegyezném meg, hogy ameny- nyire fontos helyet tölt be mezőgazdaságunk népgazda­ságunkban, legalább akkora Békés megye szerepe, jelen­tősége országunk gabona- és hústermelésében, amiből a megye eddig is átlagon felül vette ki részét. Felszólalásának további ré­szében Váncsa Jenő azokat a tényezőket sorakoztatta fel, amelyek az ágazat nem kis feladatainak megoldását se­gítik. Ezek között első he­lyen említette a termőföld védelmét, a földhasznosítást, majd a következőket mon­dotta : — A továbbiakban az élel­miszergazdaságban is min­den azon múlik, hogyan tu­dunk az energiával gazdál­kodni, miképpen tudjuk a melléktermékeket és a hul­ladékanyagokat hasznosítani, képesek leszünk-e az emberi alkotó- és kezdeményező készséget a kibontakozásuk előtt álló bürokratikus aka­dályok fölszámolásával a magunk javára kamatoztat­ni. A MÉM-miniszter hozzá­szólását a nagyszénási ter­melőszövetkezet példamuta­tó gazdálkodásának mélta­tásával zárta, kiemelve, hogy az elnök által ismertetett eredmények mellett külön is figyelemre méltónak tartja a háztáji gazdálkodás nagyszé­nási szervezettségét. A hozzászólások után a közgyűlés elfogadta az 1980- as gazdálkodásról szóló be­számolót, és az 1981-es ter­veket, majd kitüntetésekre került sor. Váncsa Jenő Ki­váló Munkáért miniszteri kitüntetést nyújtott át Nagy Irén állattenyésztési ágazat­vezetőnek, illetve Krausz Pál traktorosnak. A Kiváló Tsz­dolgozó elismerő címet tizen­hatan érdemelték ki, s ez alkalommal jutalmazták meg a munka versenyben élen járó szocialista brigádokat is. K. E. P. A libamáj legkeresettebb exportcikkeink közé tartozik. A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kunágotai baromfifeldol­gozó üzeméből az osztályozott máj nagy része külföldre kerül Fotó: Veress Erzsi Március 14-én és 15-én tartják a Hazafias Népfront VII. kongresszusát Március 14-és és 15-én ren­dezik meg a Hazafias Nép­front VII. kongresszusát. A társadalom széles rétegeit tömörítő mozgalom fejlődé­sének kiemelkedő jelentősé­gű állomása lesz — hangoz­tatta hétfőn megtartott saj­tótájékoztatóján Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára. A ta­nácskozás időpontja egybe­esik az 1848-as forradalom évfordulójával. Az ez alka­lomból rendezendő nagygyű­lésen ott lesznek a kongresz- szus küldöttei is. Az utóbbi hónapokban, az országos méretű, széles körű előkészítő munka során — a falugyűléseken, a kongresz- szusi küldötteket megválasz­tó körzeti összejöveteleken — több tízezren számoltak be építőmunkánk helyi ered­ményeiről, az állampolgárok cselekvőkészségéről, foglal­koztak a helyi és az orszá­gos gondokkal, tennivalók­kal. Egyetlen hasznos javas­lat nem mehet veszendőbe: a népfront valamennyit beik­tatja a programjába. A tanácskozáson szóba ke­rülő főbb témaköröket érint­ve a HNF főtitkára a többi között kiemelte: — A nem­zeti egység gondolatának — a mindennapi tettekben meg­nyilvánuló — érvényesítésé­ben igen nagy szerepe van a magyarságtudat erősítésének, hiszen a történelmi múlt és a jelen megértése, a jövőért való közös cselekvést szol­gálja. Ennek az egységnek a része a Magyarországon élő nemzetiségiek jó közérzete is, ez a jó közérzet pedig elő­feltétele annak, hogy a híd szerepét tölthessék be a ma­gyar nép és a környező nem­zetek között az internaciona­lista kapcsolatok erősítésé­ben. Ezért és ilyen szem­pontból kísérjük figyelem­mel a határainkon kívül élő magyarság sorsát is, s tart­juk kultúránk fontos részé­nek alkotásaikat. A kongresszus másik lé­nyeges feladata lesz a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztésével kapcsolatos nép­fronttenni valók megvitatása. Fel kívánunk lépni a demok­rácia gyakorlatának formális elemei ellen. Ogy véljük, a véleménynyilvánítás lehető­ségét nem csupán a munka­helyen, hanem a társadalmi élet minden területén meg kell teremteni. A népfront nemzetközi te­vékenységének fő törekvé­seiről is szó esik majd a kongresszuson — mondotta Sarlós István, majd bejelen­tette, hogy a Hazafias Nép­front utóbbi öt évben vég­zett munkájáról, s szerte­ágazó tevékenységének egyes fontosabb részterületeiről — így a mozgalom gazdaság- politikai és művelődéspoliti­kai feladatairól, továbbá a lakóterületi munkáról és az állami, tanácsi, illetve társa­dalmi szervekkel való együttműködésről — külön írásos jelentéseket kapnak a kongresszus küldöttei. n megyei NEB tájékoztatója Tegnap, hétfőn délután Békéscsabán, a Békés me­gyei Népújság szerkesztősé­gi klubtermében sajtótájé­koztatót tartott a Békés me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság, melyen részt vett dr. Szentmiklósi István, a KNEB tájékoztatási osztály vezető­je. Józsa Béla, a megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság el­nöke ismertette a NEB múlt évi munkáját, és az idei ter­veket. A múlt évben megyénk népi ellenőrei 60 alapvizsgá­latot, 40 utóvizsgálatot fe­jeztek be. Az ellenőrzések 492 üzemre, mezőgazdasági szövetkezetre, intézményre terjedtek ki. A munkát a tervszerűség jellemezte, melynek színvonala az előző évekhez képest szinte min­den területen javult, s az új követelményekhez igazodott. Ebben az évben is jelentős témákat vizsgálnak meg. Górcső alá veszik a gyer­meknevelést szolgáló társa­dalmi juttatások felhasználá­sát, megvizsgálják az üzemi demokrácia helyzetét, továb-' bá a termelési adottságok, s a korszerű technikai eszkö­zök kihasználását a mező- gazdasági szövetkezetekben, figyelemmel kísérik a lakos­ság áruellátását.

Next

/
Thumbnails
Contents