Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

1981. február 15., vasárnap o Orosházi Béke Tsz Egy év alatt 21 milliő forint beruházás Megjelent Leonyid Brezsnyev trilógiája A több mint négy és fél ezer hektáron gazdálkodó orosházi Béke Tsz tegnap, szombaton tartotta zárszám­adó közgyűlését a Petőfi Mű­velődési Házban. A városból és a tanyavilágból már kora reggel csoportosan érkeztek az ünneplőbe öltözött aktív dolgozók és nyugdíjasok. Az elnökségben helyet foglalt többek között dr. Dénes La­jos mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes, Horváth Pál, a Dél-Bé­kés megyei Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségé­nek titkára, Győrfi Károly, az MSZMP megyei bizottsá­gának munkatársa, Murányi Miklós, a Békés megyei Ta­nács osztályvezetője, a test­vérszövetkezetek több kép­viselője. A vezetőség írásbeli tájé­koztatójához Arató József elnök fűzött szóbeli kiegé­szítést. Elmondotta többek között: a rendkívül szeszé­lyes időjárás, a kétszeri jég­verés ellenére jó évet zárt a Béke Tsz kollektívája. Je­lentős területen kétszer ve­tették a tavaszi növényeket, s hogy mégis jó az ered­mény, azt a jó szakmai ve­zetésnek, a dolgozók becsü­letes helytállásának köszön­Ki minek mestere? Az Unlverzál Kiskereskedelmi Vállalatnál nagy gondot fordí­tanak a tanulók és a fiatal szak­munkások szakmai ismeretei­nek bővítésére, továbbképzésük­re. Jól példázza ezt a legutóbb meghirdetett országos Ki minek mestere? verseny. A vetélkedőt a Belkereskedelmi Minisztérium, a KISZ KB, a KPVDSZ, a SZÖ- VQSZ és az Állami Ifjúsági Bi­zottság hirdette meg a vas-mű­szaki eladó szakmában. A szegedi területi döntőn a négy megyéből 20 fiatal vett részt, közöttük Okos András, az Univerzál 42. sz. vas- és edény­boltjának helyettes vezetője. Mint később kiderült, nem val­lott szégyent, hiszen kitűnően válaszolt a politikai és a szak­mai kérdésekre, Jól oldotta meg a gyakorlati feladatokat. Így az eredményhirdetésen átvehette az első helyezettnek járó okle­velet, amely egyben azt is je­lenti, hogy ott lesz és képviseli megyénket az országos döntőn. hetik. Minden növényféle­ségből terven felüli eredmé­nyeket értek el, de különö­sen kiemelkedett a cukorré­pa, amiből a VI. ötéves terv időszakában felemelt terüle­ten termelnek. 1981—85 kö­zött évente átlag 915 hektá­ron termelnek cukorrépát. Az állattenyésztési ágazat ugyancsak jó eredménnyel zárt: tejből például több volt a bevétel, mint egy évvel korábban, húscsirkéből csak­nem hárommillióval nőtt a bevétel. Beszámolt az elnök arról is, hogy 1980-ban a mérleg szerinti tiszta nyereség 32 millió 945 ezer forint volt, az egy dolgozóra jutó átlag- kereset pedig meghaladta az 51 és fél ezer forintot. A Béke Tsz árbevétele 1975-ben 116 millió forint volt, tavaly pedig meghalad­ta a 231 milliót. A vezetőség beszámolójá­hoz többen hozzászóltak, di­csérve a tagság rendkívüli szorgalmát. Felszólalt a köz­gyűlésen dr. Dénes Lajos miniszterhelyettes is, aki el­ismerését fejezte ki a Béke Tsz vezetőinek és tagjainak a lelkiismeretes, jó munká­ért. Jó filmek Szarvason A szarvasi filmbarátok köré­nek tagjai február 22-én a ,.Négyszáz csapás” című francia filmet tekinthetik meg a műve­lődési házban. E hónap 17-én egy Bunuel-filmmel (Viridiána) kezdődik a főiskolás filmklub sorozatelöadása ugyanitt, és nem kevésbé színvonalas pro­dukciókkal folytatódik március­ban. „Öklök a zsebben” címmel olasz filmet vetítenek 3-án, 17- én pedig Polanski „Iszonyat” című, nagyhatású filmje kerül műsorra. Két hét múlva ismét a népszerű spanyol származású rendező, Bunuel kerül sorra „Tristan” című filmjével, majd április 14-én, Brook rendezésé­ben a „Legyek ura” ritkán lát­ható előadásával fejeződik be a sorozat. Leonyid Brezsnyev önélet­rajzi ihletésű trilógiáját, a Kis földet, az Üjjászületést és a Szűzföldet jelentette meg a napokban a Kossuth Könyvkiadó, a Szovjetunió Kárpáti Könyvkiadójával kö­zös gondozásban. A három alkotást — amelyekért ta­valy Lenin-díjjal tüntették ki L. Brezsnyevet — folyó­iratokban és külön kiadvá­nyokban már olvashatta a magyar közönség, ám egybe­függően, könyvalakban első ízben láttak napvilágot. A művek a szovjet nép vi­lágot formáló küzdelmének egy-egy fontos állomását* epizódját jelenítik, meg, a szerző személyes részvételé­nek hitelesítő erejével. A Kis föld a Novorosszijszk környéki legendás hídfőállás deszantkatonáimak életha­Kutatás-fejlesztési és ter­melési társulás alakult az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem Mikrobioló­giai Intézete, valamint az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet rész­vételével az Interferon hazai előállítására. Ez a gyógyszer a vírus és talán a rák elleni terápia egyik fontos fegyve­re lehet. E társulás felada­tairól, célkitűzéseiről nyilat­kozott Bihari István, az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár igazgatója az MTI munkatársának. — A kutatókat az egész vi­lágon foglalkoztatja az Inter­feron előállításának problé­mája. E témával Magyaror­szágon először a most meg­alakult társulás foglalkozik, amelynek elsődleges felada­ta olyan gyártó eljárás ki­kísérletezése, kidolgozása, amivel majd előállítható lesz az emberi gyógyászatban al­kalmazható legmagasabb tisztasági foknak megfelelő Interferon. A társulás birto­kában jelenleg a nyers In­terferon reprodukálására kidolgozott eljárás van. Az emberi gyógyászatban _ al­kalmazható tisztasági fokút e pillanatban csak a finnek állítanak elő, és a teljes mennyiséget az USA-ba szál­lítják, ahol az e célra kije­lálharcát írja le, amelyet 1943-ban több mint két hó­napig vívtak a náci túlerővel szemben, míg legyőzték az ellenséget. Az Újjászületés azokat az erőfeszítéseket örö­kíti meg, amelyekkel a szov­jet nép felülkerekedett a háború okozta pusztításo­kon, s a romokból újjáte­remtette az ország vérke­ringésének megindulásához, a fejlődéshez szükséges ener­giaellátást, ipart. A Szűz­föld arról a nagyszabású vál­lalkozásról számol be, mely­nek eredményeként negyed­századdal ezelőtt végtelen búzatáblákat telepítettek a kazahsztáni pusztaságok he­lyén. E memoárok az SZKP KB főtitkárának küzdelmes életútjáról, egyéniségéről is képet adnak az olvasónak. lölt intézetek használják fel gyógyítási kísérletekre. Az EGYT egyik telephe­lyén létesül az a steril üzem, ahol legkésőbb 1981 máso­dik felében megindul majd a gyártás. Az előállításhoz szükséges fehérvérsejtről a társulás egyik' tagja, a Hae­matológiai és Vértranszfúzi­ós Intézet gondoskodik. Az indukáló oldatot pedig, ami a fehérvérsejtmasszában be­indítja az Interferon-terme­lést — ez a folyamat egyéb­ként úgy játszódik le, mint az élő szervezetben, ha ví­rusfertőzés éri — a Szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézete szol­gáltatja. Az ilyen módon megtermelt Interferont kell izolálni, tisztítani. Az elképzelések szerint 1981- ben már több millió egység nyers Interferont gyártanánk és adnánk el külföldre, amelynek bevéte­léből á további kutatások költségét tudjuk' fedezni. Ku­tatóink ugyanis tovább dol­goznak azon, hogy minél előbb — remélhetőleg már 1982- ben — sikerüljön olyan magas tisztasági fokú In­terferont előállítani, amit az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt hazai intézmé­nyekben is felhasználhatnak kísérleti célokra. Békéscsaba Piaci hírek Az évszakhoz képest nagy forgalmú hetipiac volt feb­ruár 14-én, tegnap a megye- székhelyen. Megjelent már néhány primőr áru: fejes saláta, zöldhagyma és hóna­pos retek is. A zöldségpia­Vágyakozás Mennyire vágytam utánad, te kedves, szép alak! Évek hosszú során át kereste­lek, kutattalak, jártam utánad hasztalan. Áruházak, bútorboltok rejtett zugaiban térden csúszva rimánkodtam miattad. Nem szégyellem: szerettelek volna megkapni mindenáron, még pénzt is felajánlottam érted. De te rám se hederítettél. Talán az íróasztal fiókjában kacagtál, vagy a nyomdában flörtöltél valakivel. Fájt, ret­tentően rosszul esett ez nekem, szegény, epekedő vásárlónak. Fel is adtam a re­ményt. Összetört szívvel belenyugodtam, hogy soha többé nem találkozunk. Csakhogy nem könnyű felejteni. Hiá­nyod annyira megviselt, hogy botra tá­maszkodva, rogyadozó lábakkal róttam megkeseredett életem rögös útjait. És egy gyönyörű, szép napon csoda történt! Meg­láttalak az üzlet sarkában, amint bájosan elnyújtózva hevertél a pici asztalkán. Ke­zembe vettelek, és remegtem az örömtől, az izgalomtól. Ujjaim hegyével finoman megérintettem a száz színben pompázó lapjaidat. Micsoda tükör, pompás látvány a te bensőd és a lelked! Benned egyesül az elbűvölő Réka, fehér betétjeivel Kati, és fekete tónusaival a bársonyos Brigitta. Ó, Darling és Júlia-lux! Rajtatok ülni a világ teteje. Ti drága Dómus-szépei: Gló­riák, Vénuszok, Zsanettek. Hol kaplak én meg benneteket? Merre vagytok szövetke­zeti ipar termékei: olcsó asztalok, cipőtar­tók és könyvespolcok? Hiába kereslek ben­neteket importált bútorok. Látod, most sírok a meghatottságtól, s az lenne jó, ha százezer példányban magam­hoz ölelhetnélek. Tudom, ez lehetetlen. Ezért legombolok érted 96 forintot, és örök­re megőrizlek. Te kedves, felejthetetlen, húszévi vágyakozást feledtető bútorkataló­gus. Csak azt nem tudom, hogy mit kezd­jek veled Békés megyében?! (seres) con különösen szép a sár­garépa, kilója 8—12 forint, a petrezselyem pedig 12—18 forint. Ez utóbbit zömmel 14 forintért adják. A burgonya kilónként 7 forint, a vörös­hagyma 8—10 forint. Van még fejes káposzta, bár egyre kevesebb, zömmel 6 forintért mérik kilóját. A kelkáposz­ta 10—14 forint, a karalábé — ebből több százat árultak még tegnap — a nagyságtól függően 3—6 forint, illetve kilója 8 forintba esik. Kevés a fokhagyma, bár a januári­hoz képest már nagyobb a felhozatal, kilóját 70 forin­tért adják. Megjelent a korai saláta.' Összesen 280 fejet vittek piacra tegnap Békés­csabán, a nagyságtól függő­en 3-től egészen 10 forintig lehetett kapni. Egy csomó zöldhagyma 3—5 forint, a hónapos retek csomója 6—8 forint. A gyümölcspiacon szinte kizárólag almát kínáltak, eb­ből több mint 2800 kilót tett ki a felhozatal, és a legtöbb helyen 16 forintért árulták. Néhol kínáltak még körtét is, kilóját 18 forintért, illet­ve a legszebbjét 20—22 fo­rintért. A. A vasútmodellezés nemcsak a fiatalok hobbija, de úgy tart­ják, nem árt minél korábban elkezdeni az apró modellek, te­repasztalok elkészítését. A marcibányi téri úttörőház vasút- modellező szakkörében sók fiatal tölti hasznosan szabad ide­jét a saját maguk készítette terepasztal „társaságában” (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Interferon-társulás Magyarországon Tanácsok tervei O alaki egyszer tréfásan megkérdezte, úgy osztják-e el a költségvetésből a megyéknek, a megyék pe­dig a városoknak, községeknek szánt összeget, hogy beteszik egy nagy kalapba, és egy igazságosztó kéz min­denkinek annyit vesz ki belőle, amennyi kell? A dolog fölöttébb tetszetős lenne, csakhogy nincs ilyen nagy ka­lap, ilyen igazságosztó kéz, és legfőképp ennyi pénz. A valóságban ez sokkal megfontoltabban történik. A Tanácsitörvény és az állami pénzügyekről szóló törvény alapján a tanácsok bevételi forrásait és az állami hoz­zájárulás összegét az országgyűlés hagyja jóvá. Békés megye idei költségvetésében az állami hozzájárulás ösz- szegét 712,6 millió forintban határozta meg. Ebhez jön­nék a saját és egyéb bevételek, amelyekkel együtt két­milliárd 326 millió forint a megye 1981. évi költségveté­se. Ebből, illetve a 886,4 millió forint fejlesztési forrás­ból gazdálkodhatnak az idén. Ezt hagyta jóvá nemrégi­ben a megyei tanács, erről tárgyalnak ezekben a hetek­ben a városi, községi tanácsok. Mi van a számok mögött, miben különbözik az idei költségvetés és a gazdálkodás a tavalyitól? Mindenek­előtt abban, hogy az életszínvonal valamennyi eleménők a korábbiakhoz hasonló ütemű és egyidejű fejlesztése nem tartható. Mindjárt hozzátesszük, ez nem jelenti azt, hogy a társadalompolitikai szempontból alapvető fon­tosságú területekre ne jutna pénz. Sőt, ezekre — mint például az egészségügyi, az iskolai, a kommunális ellá­tás javítására, a lakásépítésre — kiemelt összeget for­díthatunk. Ám az igények ég lehetőségek egyeztetése itt is szigorúbb mérlegelést követel. Megfontolandó például, hogy ott, ahol a meglevő létesítmények felújításával is elérhető az ellátás javítása, kell-e a költségesebb, új be­ruházást választani? Csábító a dolog mert könnyen meg lehet magyarázni, hogy az új mennyivel korszerűbb, hosszú távra oldja meg a' dolgokat, és mégiscsak a hol­napnak építsünk, ne a tegnapnak. Csakhogy megenged­hetjük-e magunknak, hogy miközben újat építünk, vesz­ni hagyjuk a meglevőt, amely talán nem olyan csillogó, nem olyan fiatal évjáratú, de egy kis átalakítással, az ál­lag megóvásával megfelelne a célnak. A cél pedig most az — miként a gazdálkodásban általában —, hogy mi­nél kisebb ráfordítással növeljük a hatékonyságot. A másik jellemzője a tervnek, hogy fokozottabban számol a helyi tanácsok önállóságával ég felelősségével. Csak a keretszámokat kapják meg, azt, hogy a rendel­kezésre álló összegből mit kívánnak megvalósítani, ma­gúk döntik el. Mondhatnánk, hogy ebben nincs sok új, hiszen ez régóta így van. Ez igaz, csakhogy a megválto­zott körülmények között még nagyobb szerepe van a fe­lelősségnek. Ha ugyanis egyszer valamilyen létesítmény mellett letették a voksot, akkor azt nem elég elhatároz­ni, meg is kell valósítani, és nem lehet év végén beje­lenteni, hogy sajnos azért meg azért nem tudtuk az is­kolát, a napközit Vagy mást felépíteni, köszönjük, de vi­gyék a pénzt. Ez azért is káros, mert az év végén a visz- szaadott összeget már máshová nem lehet átcsoportosí­tani, szegényebb lesz az adott község — a megye — egy egyébként hiányzó létesítménnyel. A döntés felelősségén túl persze feltételek is kellenek, nevezetesen, a tervekhez kivitelezői kapacitás, amellyel szinkronban lehet csak feladatokat vállalni. Nyilván az a megoldás, hogy a kivitelezői kapacitást emeljük a fel­adatok szintjéhez^ s ne fordítva, mert akkor az előbbi eset áll elő. Azt pedig, hogy egy-egy település mit tart fontosnak, maga dönti el, és természetesen viseli a kö­vetkezményét is. Nem lehet azt mondani, hogy ezt épít­tették velünk, ezt kell elfogadni. Azt kell választani, amire az adott lehetőségeken belül a legnagyobb szük­ség van. Fúrcsa talán a példa, de jó néhány évvel ez­előtt volt olyan település, amely építészeti remekműnek beillő ravatalozót épített, villany, járda viszont aligvoft a községbén. Nem látványos megoldásokra, hanem meg­alapozott gazdálkodásra van szükség, amely a lakosság ellátásának javítását szolgálja. Végül még valami, ami megint nem új dolog, de még nem mindenütt élnék vele okosan. Ez a társadalmi mun­ka, amit olykor nem fogadnak mindenütt egyértelmű lelkesedéssel. Hallottunk már olyat, amikor egy kollek­tíva határozottan kijelentette, hogy egyetlen kapavágást sem hajlandó a továbbiakban tenni. Amikor a miértre kerestük a választ, kiderült, hogy már harmadszor ásat- ták fel ugyanazt a parkot, mert menet közben jöttek rá, hogy le kell fektetni a víz-, majd a villanyvezetéket. Az ilyen társadalmi munkára válóban semmi szükség, mert nemcsak hasznot nem hoz, hanem okot adhat az általá­nos elmarasztalásra. Túlsúlyban azért azok az esetek vannak, amikor egy-egy községben maga a lakosság sür­geti a társadalmi munka szervezését. Ezeken a helyeken nyilván jól mennék a dolgok, szívesen ajánlkozik a la­kosság. Adódik is tehát recept: kellően átgondolt, jól előkészített, az emberek egyetértésével találkozó társa­dalmi munkát kell szervezni. Olyan belső tartalék ez, amely döntő lehet közös céljaink megvalósításában. öZhelynek tűnik, de nagyon is igaz: nem lesz könnyű az idei esztendő a tanácsoknak sem. Ekéjükét minden bizonnyal megsokszorozza a bi­zonyítási vágy, hiszen az új jáválasztás óta ez az első tel­jes esztendő, amelynek sikere az egész VI. ötéves tervre is meghatározó. Seleszt Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents