Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-14 / 38. szám
1981, február 14.. szombat Közlekedjünk okosan! Téli utak A külső útszakaszokon történő baleseteknek több mint egyharmada ísúszós útfelületen következik be, s ekkor még csak a nedves útburkolatra gondolunk. A jeges, utak külön kategóriát jelentenek ebben az összeurópai statisztikákban. A legtöbb megcsúszásból származó baleset az út olyan helyein fordul elő, ahol a járművezető kénytelen fékezni, kanyarodni, s eközben — a fizikai törvények szerint — nagyobb mértékben veszi igénybe az útfelület és a gumiabroncsok közötti tapadási erőket. örvendetes jelenség, hogy a gépjárművek fékhatásának javítására ma már sokfelé érdesítik az útburkolatokat. Hazánkban ez az érdesítés utaktól függően más és más, illetve egy-egy úton vagy csak szakaszos, vagy teljesen hiányzik. Vezetésünk során egyik nem elhanyagolható szempont annak a figyelem- bevétele, hogy magát az útburkolatot tekintve is állandó változásokra kell számítanunk. A gépjárművezetőtől ez az átváltáskor újabb értékelést és alkalmazkodást követéi. Az útburkolat minőségétől függetlenül gondot jelent a pálya felületének elszennyeződése. A hosszabb száraz időszak után eső hatására a burkolatra lerakodott por és a járművekből kicseppenő olaj, meg a gumiabroncsok lekopott anyagai sajátos kenőréteget alkotnak, s néha teljesen lerontják a tapadási viszonyokat. A mezőgazdasági munkák miatt pedig sehol sem lehetünk biztosak abban, hogy nem került-e szennyeződés, sár még az első osztályú főútvonalakra is. A tapasztalatok szerint a hajnali és késő esti utazó számára még derűs napokon is megcsúszási veszélyt okozhat a harmatszerű nedvesedés. Ez a megcsúszás szempontjából egyenértékű az eső kezdeti időszakával, vagy a rövid ideig tartó esővel. A hatásos fékezést és a jármű stabilitásának a megőrzését ugyanúgy nehezíti, mint a hó vagy az eljegesedés. Télen, de tavasszal is gyakori a nulla fok körüli hőmérséklet. Ilyenkor megkezdődik a helyi klimatikus viszonyok szerint (völgyekben, bevágásokban, mélybe vezető országúti szakaszokon, hidaknál, alagutaknál, aluljárók ki- és bejáratánál stb.) a jegesedés. A pára lecsapódik az útfelületre, amely szemünknek továbbra is sötétnek és nedvesnek tűnik. Közben azonban már kialakult az úton a vékony jégréteg. Ha ilyen helyen hirtelen szükségessé válik a manőver, meglepetések érhetnek bennünket. A terep- viszonyok minden változása változást jelent az útfelületen is. Ez kifejezetten az őszi-téli-tavaszi közlekedés egyik, útra vonatkozó alapszabálya. A száraznak tűnő, ám mégis jeges útfelületeket úgy tapogathatjuk le, hogy időnként kissé lassítunk, és néhányszor a fékre lépve meggyőződünk arról, hogy a jegesedés elkezdődött-e, vagy sem. A terepviszonyoktól függetlenül jégfoltokkal kell számolnunk olyan nagyobb forgalmú kereszteződésekben, amelyeknél sok kocsi fékez. Ugyanis a befékezett kerekek nyomása alatt gyakran alakul ki csúszós jégpáncél. Hasonló a helyzet akkor is, amikor a havas utakon a forgalmasabb részek (fonó- dási helyek) hóborítása keményre taposódik. Gondot okozhat a hőmérséklet emelkedése is! Erre már kevesebben gondolnak. Pedig a jég vagy a keményre taposott hó ilyenkor puhul- ni kezd a felületen, és csú- szósabb lesz. Mérési adatok szerint: a fékút nulla foknál, amikor a jég olvadni kezd, kétszer olyan hosszú lehet, mint mínusz 18 fok körül! A csúszós úttal kapcsolatban még egy jelenséggel kell foglalkoznunk. A sebesség növekedésével a csúszás lehetősége is növekszik. Ez a tétel mindenki előtt ismeretes. Áll ez természetesen a sáros, a nedves utakra is. A havas, letaposott, eljegesedett út ettől kissé eltérően viselkedik. Kisebb, 5—10 km/órás sebességnél jobban csúszik, mint 15—20 km/órás- nál, de — és erre kell figyelni: — a sebességet tovább növelve már nem javul ez a helyzet. És ugyanezen az úton például 20 km/órás sebesség fölött már háromszoros fékúttal kell számolni. Tehát ennél nagyobb sebességgel ugyan lehet, de már nem érdemes haladni! P. I. V. J. Zorko és L. M. Bazilev munkamegbeszélése a Gagarin Szocialista Brigáddal Fotó: Veress Erzsi V. I. Zorko is elégedett Munka és barátság a HAFE-ban Megyénk üzemei közül talán a Hajtómű- és Festőberendezések gyárának békéscsabai gyára szállítja a legértékesebb berendezéseket a Szovjetunióba. Modem festősorok és függőpályák nagy értékű, korszerű vezérléseit készítik a megyeszékhelyen. Több szovjet óriás vállalatnak szállítottak már berendezéseket, a megrendelők teljes megelégedésére. Természetes, hogy most is igyekeznek úgy dolgozni, hogy ne lehessen panasz. Azaz, ezúttal egy kicsit a szokottnál is jobban odafigyelnek mindenre, mert felajánlást tettek az SZKP XXVI. kongresszusának tiszteletére. Emiatt kerestem fel Bielik Bélát, a gyár igazgatóját, aki egy javaslattal fogadott: ne a magyarok mondják el, hogy mit tettek, vagy tesznek, hanem inkább a szovjet átvevők beszéljenek arról, hogyan látják a mi munkánkat. Az egyikük néhány perc múlva itt lesz. így találkoztam V. J. Zorkóval. Az átvevő magas, vékony, mosolygós fiatalember, elnézést kér a késésért. Mint kiderült, sikerült neki egy használt Volgát vásárolnia, annak a rendszámát intézte. Nagy öröm ez, újságolja, mert a Szovjetunióban Volgához szinte lehetetlen hozzájutni. Ez a legkeresettebb típus, a használt kocsikat is elkapkodják. Igaz, amit nálunk vásárolt, futott már vagy 160 ezer kilométert, de ez nem nagy baj. Majd, ha hazamegy a Szovjetunióba, akkor újjávarázsolja, addig az a lényeg, hogy gurul. E rövid kitérő után rátértünk a lényegre: mi a véleménye a hajtóműsök munkájáról? Miközben a tolmács fordítja a kérdést, el- mosolyodjk. — Erről szívesen beszélek, mert jót mindig szívesen mond az ember. Kollégámmal, L. M. Bazilewel együtt tapasztalhattuk, hogy a magyar dolgozók mennyire ér- deklődnek pártunk XXVI. kongresszusa iránt. Vállalásunkat közösen, a magyar dolgozókkal együtt tettük meg arra, hogy 300 ezer rubel értékű berendezést határidő előtt elkészítünk, és útnak indítunk a Szovjetunióba. A felajánlás természetesen nemcsak a vállalás puszta teljesítésére irányul. A magyar kollégák ennél többet adnak, minőséget garantálnak. Éz nagyon lényeges, mert igen összetett, komoly berendezésekről van szó. Bonyolult folyamatokat kell vezérelni a Békéscsabán gyártott berendezésekkel, és mindannyian azt szeretnénk, ha üzembe állításkor minden rögtön megfelelően működne. Ennek a fontos feladatnak a teljesítéséért mindent megtesznek a HAFE dolgozói. Mi pedig abban igyekszünk segíteni nekik, hogy tolmácsoljuk a speciális, helyi felhasználói igényeket, és igyekszünk közösen _ megoldani, ha valamely nehézség támad munka közben. Wem az udvariasság mondatja velem, de együttműködésünk kezdettől fogva kifogástalan. A szovjet szakembereknek módjuk van a nemzetközi összehasonlításra is, hiszen nemcsak Magyarországon vásárolnak festő- és anyagmozgató berendezéseket. Ezért _is értékesek V. J. Zorko elismerő .szavai. — Mi azt tapasztaljuk, hogy a minőség folyton javul, úgy, ahogy a követelmények szigorodnak. A HAFE berendezései a legkorszerűbb technikát képviselik, bármelyik nyugatról vásárolt termékkel bátran összehasonlíthatjuk. Állják a versenyt, ennek köszönhető, hogy a Szovjetunió évek óta egyre növekvő mennyiségben vásárolja a HAFE gyártmányait, és a jövőben tovább fokozódik az együttműködés. Nekünk nélkülözhetetlenek a magyar berendezések, és ezt tudják a HAFE dolgozói is. Nekik köszönhető, hogy mindig minden a határidőre, vagy annál hamarabb elkészül, mert tudják, hogy hiába épül fel egy hatalmas kombájngyár, addig nem lehet üzembe helyezni, míg az általuk gyártott berendezéseket be nem szerelik. Az biztos, hogy jó az együttműködés a szovjet és a magyar dolgozók között, de azt nem akarom elhinni, hogy sosem volt még semmilyen vita a munkával kapcsolatban. Ezt V. J. Zorko sem tagadja. — Egy ilyen, sok ezer áramköri egységet tartalmazó, bonyolult vezérlésnél, törvényszerű, hogy előfordul egy-egy kisebb hiba. Ha ilyet észrevettünk, természetes, hogy szóltunk, de hát ebből sosem volt még probléma. Komolyabb összetűzésre, nagyobb minőségi kifogásra nem volt még példa, és azt hiszem, nem lesz a jövőben sem. Erre a szoros együttműködés, és a baráti munkakapcsolat a garancia. Bármilyen sok nap mint nap a munkájuk, azért nyilván szabad idejük is van. Ennek eltöltéséhez is segítséget kaptak a HAFE-tól. — Mi, kollegámmal 1979- ben érkeztün Békéscsabára — mondja V. J. Zorko —, mindketten magunkkal hoztuk családunkat is. Mindkét családban egy-egy kislány van, ők természetesen együtt játszanak a hasonló korú magyar gyerekekkel. Mindketten már kitűnően beszélnek magyarul. Ügy látszik, nekik könnyebben megy a nyelvtanulás, mint nekünk. Nagyon jól érezzük itt magunkat, és ehhez az is hozzájárul, hogy a gyárvezetés sokat törődik velünk. Kirándulásokat szerveztek számunkra, elvittek bennünket az ország más részeibe is. így bepillantást nyerhettünk a magyar dolgozók életébe. Tapasztalataink alapján nyugodtan elmondhatom, hogy az eddig eltöltött idő nagyon hasznos volt a számunkra. Bebizonyosodott, hogy népeink barátsága élő, eleven valóság. Lónyai László Bucsai „Új Barázda” Rossz földön is járható út fegyverek korlátozására vonatkozó második szovjet— amerikai szerződés mindmáig nem is lépett érvénybe, azért előírásait Washington kénytelen figyelembe venni. n gondok növekedtek Az enyhülés gondolatának előretörésén az agresszív imperialista erők koncentrált támadása sem tud változtatni. Ez történelmi folyamat. Nagy lépésekkel jutott előre a gyarmati rendszer felszámolása, a világ újabb országai léptek a szocialista fejlődés útjára. A többi között e célokat szabta meg tíz évvel ezelőtt a XXV. kongresz- szus békeprog'ramja. Megvalósulásában döntő szerepe volt a Szovjetunió, a szocialista országok közös erőfe- sz-’téseinek. A Szovjetunió következetesen folytatja a békeprogramban megjelölt utat. Az elmúlt néhány évben száznál több olyan fontos javaslatot terjesztett elő, amely a nemzetközi enyhülésre, a fegyverkezési verseny korlátozására és megszüntetésére, a leszerelésre irányult. Az új kongresszusnak azonban most tekintetbe kell vennie azt, hogy a nemzetközi helyzet az elmúlt években romlott — mindenekelőtt az Egyesült Államok vezetésének hibájából. Ha a hidegháború korszakát nem is lehet egyszerűen felújítani, a gondok megnövekedtek. A háborús gócok nem mindenütt szűntek meg, sőt újabbak keletkeztek, s újabb térségekben vált veszélyessé a feszültség. K konfliktusok rendezéséért A Szovjetunió, amely mindig, minden eszközzel következetesen kiállt a konfliktusok békés rendezéséért, nyü- tan kijelentette, hogy nem engedi meg az erőegyensúly erőszakos megváltoztatását. De kinyilvánította azt is, hogy semmi olyat nem akar tenni, amely más országok érdekeit, biztonságát veszélyeztetné. Az SZKP — s ennék a kongresszus nyilván hango^ ad — nem engedi meg a békeprogram eltemetését. Folytatni kívánja az évtizedes eredményes politikát. A pártkongresszus minden bizonnyal új ösztönzést ad a békéért, az enyhülésért folyó világméretű harcnak. . Kis Csaba (Következik: 6. Negyed- milliárd ember nevében) Míg mások csak beszéltek az adottságokhoz igazodó vetésszerkezet kialakításáról, Bucsán, az tJj Barázda Termelőszövetkezetben mindez már valóság lett. A hetvenes évek elején még 11-féle növényt termesztettek... — Az előzményekhez tartozik, hogy Bucsán viszonylag korán, már 1966-ban egyesült a három kisebb közös gazdaság. Sokáig úgy tűnt azonban, hogy ez sem hoz nagyobb változást; a „sokféleség” nem egyszer próbára tette erőnket. Olykor a véletlen mentett meg bennünket a veszteségtől. Szakembereink látták: változtatni kell a, gazdálkodás eddigi módszerén — magyarázza Nyakó István tsz- elnök. És elindultak a gazdaész diktálta úton.. Először azoknak a növényeknek a termesztését szüntették meg, amelyek a bucsai földön csak veszteséggel állíthatók elő. Ezután mérlegelték, melyek melyek magas színvonalú termesztéséhez nem érdemes. nem tudnak gépet vásárolni, mert az meghaladná a szövetkezet erejét. Megszüntették a cukorrépa, a kender, a mák, a repce, a borsó termesztését. Kukoricából pedig az üzemi szükségletnek megfelelő mennyiséget vetnek már hosszú évek óta. * * * Egy 1 évvel ezelőtt megjelent újságcikkben az elnök a következőket mondta: „Mindig a legolcsóbb és a legésszerűbb kapcsolatát kerestük, amikor arról volt szó; mire fordítsuk a pénzt.” 'Ennek az elvnek a következetes megvalósítására nagy szüksége volt, van, a megye talán legrosszabb földjén gazdálkodó szövetkezetnek. A vetésszerkezet leegyszerűsítésén, a biztonságos termelést szolgáló gépek vásárlásán túl azonban még nem szóltunk a legfontosabbról, az 1974 után kezdődő talajrendezésről. A beruházás során a belvíz elvezetésére 45 kilométer hosszú csatornahálózat épült. Több száz hektáron végezték el a szikes és a savanyú talaj javítását, 1200 hektáron a gyep felújítását, és mind a 4200 hektáron a mélylazítást. A beruházás befejezését követően a Népújság hasábjain megjelent cikkben olvashattuk: „Bucsán 1200 hektáron terülnek el legelők. Ez a szövetkezet földjeinek csaknem egyharmada. Egy évtizeddel ezelőtt az Üj Barázda Tsz gyepei 8—10 — tavaly csaknem 60 — mázsa termést, ha adtak hektáronként. Ma pedig ugyanezek a fűtermőterületek 370 tehenet, 2700 anyajuhot és szaporulatát tartják el. Ugyanakkor ez a szám 1980-ra 400- ra. valamint 3 ezerre növekedett.” A tervek egy részéből azóta valóság lett A tsz-ben ma háromezer anyajuhot tartanak. Épül, és ez év végére elkészül az új szakosított tehenészeti telep. — A növénytermesztésben történt változások hatással voltak az állattenyésztésre is. Vásárolt takarmányokra nem alapozhattuk sem a sertéshizlalást, sem a baromfitenyésztést. így ma szövetkezetünk a búza, a napraforgó, a fű, a lucerna termesztésén túl szarvasmarha-tenyésztéssel és juh tartással foglalkozik — mondja Nyakó István. * * * A termelőszövetkezetben 1975-ben 4 millió forint nyereséget állították elő. Az előbb felsorolt változtatások hatása először 1977-ben érződött. Azóta a szövetkezet minden évet 10 millió forintos eredménnyel zárt. Az ágazatok közül a növénytermesztés adja a nyereség több mint 60 százalékát. Az állattenyésztésben is igen jelentős változást sikerült elérni. Tavaly még ez az ágazat 900 ezer forintos veszteséggel zárt. Ebben az éviben pedig 3,5 millió forintos. tiszta jövedelmet adott. — Az elmúlt években a bucsai tsz megszilárdította gazdálkodását. Most a továbblépés módozatain gondolkodunk. Meggyőződésem, a további előrelépés egyik legfontosabb feltétele: javítani munkánk szervezettségén, minőségén. A paraszt- ember azt mondja: ötven juh eltart egy családot, a szövetkezetben viszont az állattenyésztés nyereségéből a juhtenyésztés alig ad 10 százalékot. A kérdés, hogy miért csak ennyit? Nálühk az egy tehénre jutó tejtermelés alig éri el a 3 ezer 500 litert. Ez kevés. A növénytermesztésben megint csak sok a kihasználatlan tartalék. Ezeket beruházás nélkül is mozgósítani lehet. Ügy gondolom, tagjainkat az eddigieknél jobban érdekeltté kell tennünk. Tavaly már ilyen módon bíráltuk el a munkát. így az év végi prémiumoknál 6 ezer forintos különbségek is voltak. Ez nem mindenki tetszését nyerte meg egyformán. De nincs más választásunk — vélekedik Nyakó István. K. penyes János
