Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-14 / 38. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. FEBRUAR 14., SZOMBAT Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM 38. SZÁM Nosztalgia? „Európai eszmeáramlat” — írja a „Régi és új formák” című könyvben az egyik cikk szerzője, mely a reneszánszát élő népművészet nagy divatját elemzi. Az, hogy „divat”, ezúttal korántsem lekezelő meghatározás, hús-vér valóság inkább, egyre fokozódó nosztalgia a népművészet iránt a szívünkben, szokásainkban. Az igényt pedig a hiányérzet szüli és táplálja, hozzávegyítve azt a különös érzelmi állapotot, melyet nosztalgiának nevezünk. Rossz ez. vagy jó, hová tepúik? — kérdezzük alkalmasint egyre többször, vizsgálva önmagunkat és másokat, szemlélve ég latolgatva némi tartózkodással vegyesen, mert annyiszor hallottuk már életünkben, hogy a „múltba vágyódás” elítélendő magatartás. De hát ez a fajta nosztalgia? Kinek árt az, ha régi cserépedényeket teszek a falra, vagy a XIX. századi népművészeti hagyományokon alapuló, manapság készült népi iparművészeti tárgyakkal díszítem otthonom, vagy használom is ezeket? Mert utánozhatatlan bájt hordoznak, mert déd- és ükapáinkra, anyáinkra emlékeztetnék, mert „tiszta forrásból” eredezve jutottak el hozzám. Egy szó mint száz: a népművészethez, a falusi élet hagyoímányaihoz való von- j zódás, tehát ez a fajta „európai eszmeáramlat”, ez a fajta nosztalgia az emberség tájain található, vagy éppen oda vezet. Természetes következménye annak, hogy az úgynevezett modem ember környezetkultúrájának egyformasága és dísztelensége sok esetben már az elvisel- hetetlenség határait érinti, éppen elég, ha a lakótelepek külső és belső világai-’ nak egyhangúságát említjük. Az lenne az ijesztő, ha nem lépne fel egyre határozottabban az igény változtatni ezen, keresni a szépet, a harmonikusát; a tömegcikkek és tömegegyformaságok feloldódását kutatni, rátalálva a népművészet világára, a szépségnek e sajátosan megragadó megtestesülésére pávakörökben és hímzőkörökben, tánccsoportokban és öreg házak padlásán lelt régi tárgyak gyűjtésének örömei közben. Mindezektől tartalmasabb és szebb lesz az életünk, jobban megismerjük önmagunkat. Kevesen tudják, hogy az elmúlt huszonöt évben 108- an kapták meg a Népművészet mestere címet, és csaknem 600-an lették népi iparművészek. Hetvenegy háziipari és népművészeti szövetkezet dolgozik az országban, tagjaik és bedolgozóik száma 40 ezer. Egyetlen évben 3 milliárd forint értéket termelnek, és a világ 34 országába exportálnak. A népművészet reneszánszának, ennek az „európai eszme- áramlatnak” ez a praktikusabb, a gazdasági oldala Az elismerés pedig, ami népművészeinket övezi, kultúránk e nagyon is jelentős ágának, hagyományainak elismerése. Nagyban a 34 ország érdeklődésével, kicsiben a szobánk falára akasztott virágos tányérral, az asztalunkra tett hímzések szépségeivel, daloló kedvünk estéivel. Nosztalgia? Az, és nincs mit szégyellni benne. Ez a visszatekintés a gyorsan múló jelen időben teszi emberibbé az' életünket. Sass Ervin Lázár György hazautazott Bulgáriából Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tegnap bulgáriai hivatalos, baráti látogatásának második, s egyben befejező napján délelőtt a szófiai számítástechnikai gyárba és intézetbe látogatott. Az elektronika és ezen belül a számítástechnikai ipar, akárcsak hazánkban, Bulgáriában is az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. Ennek egyik legkorszerűbb bázisa a szófiai gyár. Az üzemből évente több mint 120 millió leva értékű termék kerül ki, köztük számítógépek központi egységei, mágneses adattárolók vezérlő egységei. A gyár és termékei fontos helyet foglalnak el a KGST-országok egységes számítástechnikai rendszerében: a gyártmányok 85—90 százalékát exportálják a szocialista országokba. Az üzem tervei között szerepel egyebek között elektronikus telefonközpontok kifejlesztése és gyártása is. A Minisztertanács elnökének bulgáriai látogatása változatlanul a bolgár sajtó középpontjában áll. A péntek reggeli szófiai lapok első oldalas, fényképekkel illusztrált részletes tudósításokban számoltak be a látogatás első napjának eseményeiről. A Rabotnicseszko (Folytatás a 2. oldalon) Trethon Ferenc előadása a munkagazdasági konferencián Hétszáz szakember részvételével kezdődött meg Budapesten a III. munkagazdasági konferencia. A kétnapos tanácskozás napirendjén a jelenlegi tervidőszak legfontosabb munkaerő- és bérgazdálkodási tennivalói szerepelnek. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter bevezető előadásában a foglalkoztatáspolitika és a bérpolitika időszerű kérdéseiről beszélt. Rámutatott, hogy a teljes és egyben hatékony foglalkoztatás az egyik fontos útja a gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának. Ez kifejezi a munkához való jog és az ezzel járó kötelezettségek egységét is. A gazdasági hatékonyság fokozásában meghatározó jelentőségű a munka termelékenységének növelése, a munkaerőforrások racionális felhasználása. A teljes foglalkoztatás biztosítása a központi szervek feladata, de a vállalatoktól kapott korrekt információk nélkül ezt megvalósítani nem tudják. Ezért a gazdálkodó szerveknek az eddigieknél szélesebb körben, elő- relátóbban, megalapozottabban kell foglalkoztatási szándékaikról az állami szerveket tájékoztatniuk. A miniszter részletesen szólt az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos tennivalókról is. Mint elmondta, annak a feltételnek, miszerint az áttérést a gazdálkodó szerveknek önerőből, a termelékenység növelése útján, azaz a vállalati teljesítmények és a dolgozók keresetének csökkentése nélkül kell biztosítani, csak az a vállalat képes eleget tenni, amely a veszteségidő és a kapacitás kihasználatlanságának mérséklésével ellensúlyozni képes a törvényes munkaidő csökkentését. A rövidebb munkahét nem feltétlenül kevesebb ténylegesen ledolgozott időt, hanem a munkaidő felhasználásának más struktúráját jelenti. Az ötnapos munkahét termelékenységnövelő hatása csak akkor érvényesül, ha ezt a belső tartalékok feltárásával és a szervezettség színvonalának .javításával előre megalapozzák, az áttérés után pedig folyamatosan biztosítják. Az ötnapos munkahét bevezetése az idővel való gazdálkodás javítását igényli, s ez a vállalat számára nemcsak gazdasági, hanem egyéb feladatot is jelent: sok helyen a munkarend, a műszakrend, a napi munkaidő, a pihenőnapok rendjének módosítását vonja maga után. Bér- és keresetszabályozási kérdéseket is érintett Trethon Ferenc. Kiemelte, hogy az élőmunka hatékony foglalkoztatásának egyik eszköze a megfelelő anyagi ösztönzés. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a szigorúbb követelményekből adódó gondok megoldása elsősorban nem a szabályozás, hanem a gazdálkodás feladata. Mint mondta, szembe kell nézni azzal, hogy az elkövetkező években — a növekedés mérséklődése, a reálbérek stagnálása mellett — ’ a teljesítménytől függő bérezés nyomán létrejövő differenciálódás / a korábbiaknál sokkal szélesebb körben érinti az egyéneket, a kollektívákat. Az ebből adódó feszültségekre való tekintettel azonban nem indokolt a hatékonyabb munkára való ösztönzésről lemondani. A bértételek módosításával kapcsolatban elmondta, hogy a lényegében változat- -lan besorolási rendszer, és a korábbinál szélesebb határok között megállapított bértételek kedvezőbb feltételeket teremtenek a valóban hasznos munka, a nagyobb teljesítmény díjazására. Trethon Ferenc előadását követően a tanácskozás két szekcióban folytatódott. Ezeken a teljes és hatékony foglalkoztatás feltételeiről, illetve a VI. ötéves tervidőszak legfontosabb bérezési és ösztönzési kérdéseiről cserélték ki nézeteiket a meghívott szakemberek. Ma folytatódnak a szekcióülések, majd záró plenáris ülésen fejezi be munkáját a konferencia. V. J. Zorko és L. M. Bazilev veszik át a szovjet vállalatok nevében a HAFE békéscsabai gyárában készülő vezérlőberendezéseket. A munkához természetesen a gyártás közbeni ellenőrzés is hozzátartozik (Riportunk az 5. oldalon) Fotó: Veress Erzsi Előtérben a lakosság ellátásának javítása A Hazafias Népfront megyei bizottsága dr. Horváth Éva elnökletével tegnap Békéscsabán ülést tartott. Az ifjúsági és úttörőházban rendezett tanácskozáson a részt vevők megvitatták a megyei VI. ötéves területfejlesztési tervjavaslatot, amelyhez Be- reczki András, a megyei tanács tervosztályának vezetője szóbeli kiegészítőt fűzött. Ebben többek között utalt arra, hogy az illetékes szervek képviselői — a tervezés demokratizmusának követelményeit szem előtt tartva — igyekeztek minél szélesebb körben tájékoztatni a közvéleményt az V. ötéves terv várható teljesítéséről, a VI. ötéves terv előkészítésének menetéről, a legfontosabb célkitűzésekről, valamint a fejlesztési lehetőségek és szükségletek kapcsolatáról. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az igények kielégítése céljából új beruházásra csak ott kerülhet sor, ahol más módon — például átalakítással, bővítéssel, felújítással stb. — már nem lehet gazdaságosan megoldani a feladatokat. Az alapellátására vonatkoztatva az előadó fontos célként jelölte meg a jobb és hatékonyabb lakásgazdálkodásra, az általános iskolai oktatás feltételeinek biztosítására, az alapfokú egészség- ügyi munkára koncentrált fejlesztési program végrehajtását. A lakosság életkörülményeinek alakításában megnő a tanácsok szerepe is. A társadalmi közérzet javítását a helyi erők mozgósításával és a gazdasági teljesítmények fokozásával érhetik el a jövőben. A tájékoztató befejező részében megyénk VI. ötéves tervének főbb vonásairól esett szó. Ezután hozzászólások következtek. Többen is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogyan lehetne csökkenteni, illetve részben megakadályozni a munkaerőutánpótlás szempontjából sem közömbös elvándorlást a megyéből. Volt, aki az egészségügyi, illetve oktatási intézmények korszerűsítésének, más felszólaló pedig a parlagon levő földek hasznosításának szükségességét hangsúlyozta. A bizottsághoz korábban eljuttatott kérdésekre, és a tanácskozáson elhangzott problémákra Bereczki András osztályvezető válaszolt. Ezután dr. Horváth Eva, a HNF megyei elnöke ismertette a tárgyalt anyaggal kapcsolatos állásfoglalást. Többek között indítványozta, hogy a testület fejezze ki köszönetét a megyei tanácsnak azért a tevékenységért, amelyet a VI. ötéves terv területfejlesztési tervjavaslatának összeállításában kifejtett. Ugyanakkor a HNF megyei bizottsága nagyra értékeli az V. ötéves tervidőszak eredményeit, ismerve azt, hogy a különböző szervek, gazdasági egységek, munkahelyi kollektívák és a megye lakosai is jelentős társadalmi segítséget nyújtottak a célkitűzések eléréséhez. A bizottság ezután elfogadta a HNF megyei választott testületéinek 1981. I. félévi tanácskozási tervét, majd az ülés bejelentésekkel ért véget. Az elmúlt tíz esztendőben mezőgazdaságunknak kilenc búzafajtát adott a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete. A búzanemesítés egyik fő területe Martonvá- sár, ahol évente ezer nemesítési kombinációval dolgoznak a szakemberek. Ezeket a kombinációkat különféle mesterségesen előállított éghajlati viszonyok mellett vizsgálják. A képen: laboratóriumi vizsgálat (MTI-fotó: Szabó Imre felvétele — KS) Illést tartott a MED0SZ Központi Vezetősége Az elmúlt évről elmaradt mezőgazdasági munkákat is az idei tavaszon kell elvégezni, a mezőgazdasági nagyüzemek ezért késedelem nélkül megkezdték az előkészületeket — mondotta Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár a MEDOSZ Központi Vezetőségének tegnapi ülésén, amelyen az időszerű feladatokról, továbbá a VI. ötéves terv ágazati előirányzatairól tárgyaltak. Az 1981. évi tavaszi mező- gazdasági munkák nehéznek ígérkeznek. Hozzájuk jön még az elmúlt évről elmaradt mélyszántás. Az őszi kedvezőtlen időjárás miatt sok helyen elmaradt a talajerő visszapótlása is, a műtrágyázás és a szerves trágyázást a következő hetekben meg kell gyorsítani. Az előirányzottnál valamivel kisebb területre vetették el ősszel a kalászos gabonát, mintegy 50 ezer hektár hiányzik a terv teljesítéséhez. A gazdaságok a következő hetekben a kijelölt területekre tavaszi árpát és zabot vethetnek, de sokfelé tervezik azt is, hogy kukoricával pótolják a lemaradást. Az államtitkár rámutatott, hogy a cukor világpiaci ára emelkedőben van, és erre a mezőgazdasági nagyüzemeknek is figyelemmel kell lenniük. Az előirányzatnál 5 ezer hektárral nagyobb területre kívánják elvetni a répamagot, azért, hogy ne csak a belföldi igényeknek tehessenek eleget, hanem az exportlehetőségeket is maradéktalanul kihasználhassák. A cukorgyárak újabb tárgyalásokat kezdeményeztek a termelőkkel, azért, hogy legalább 115 ezer hektárról takaríthassák majd, be ősszel az alapanyagot. A zöldségtermő területnövelését nem tervezik, ellenben szerkezeti változtatásokra kerül sor. Néhány kevésbé kelendő növényt visszaszorítanak a piacokon nagyobb érdeklődést kiváltó zöldségfajok javára. A burgonya termőterületét növelni akarják. • Az ülésen figyelmeztettek arra: a szakszervezeti testületeknek az eddigieknél többet kell tenniük a termelést jobban ösztönző és a minőségi munkát további előnyben részesítő bérezési formák kialakításáért. Kifejtették, hogy a háztáji termelés érdekében javítani kell a kistermelők gép- és alkatrész- ellátását, e nélkül ugyanis a lehetőségeknek csak egy részét hasznosíthatják. A vitában felszólalók figyelmeztették arra, hogy az erdő- gazdasági hulladékok, valamint a mezőgazdasági melléktermékek energetikai célokra való felhasználása további tartalékokat rejt magában.
