Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-14 / 11. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1981. JANUÁR 14., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Január 29-én tartja idei első ülését a megyei tanács A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága január 13-án, kedden — Gyulavári Pál tanácselnök vezetésével — ülést tartott, a következő napirendekkel: — jelentés a vb-határozatok végrehajtásáról; — javaslat a megyei tanács 38/1980. (X. 30.) számú határozata végrehajtásának megszervezésére; — a januári megyei tanácsülés előkészítése; — beszámoló a megyei tanács vb munkaügyi osztály munkájáról; — bejelentések. Dr. Kurucz Imre, a TIT országos szervezetének főtitkára tartotta az új klub első előadását Fotó; Gál Edit Pártpropagandista és TIT-előadó klubot avattak Dévaványán A testület elsőként a vb­határozatok végrehajtásáról szóló jelentést vitatta meg és fogadta el. A második napi­rend előzménye, hogy a me­gyei tanács múlt év október 30-i ülésén tárgyalt az ár- és belvíz okozta károk helyre- állításáról. Ekkor a követke­ző határozatot hozta: a Bé­kés megyei Tanács a me­gyét ért ár- és belvízről, a károk helyreállításáról szóló jelentést a szóbeli kiegészí­téssel és a vitában elhang­zottakra adott válasszak el­fogadja. Elismeri a védeke­zésben részt vevő lakosság, valamint a helyi, megyei és központi szervek eredmé­nyes munkáját. A további operatív intézkedések megté­telével és a feladatok ellátá­sával a végrehajtó bizottsá­got megbízza azzal, hogy egy év múlva ezek eredmé­nyéről számoljon be. E ha­tározat alapján a végrehajtó bizottság megbízta az illeté­kes osztályokat a szükséges tennivalók ellátásával. Ezek között szerepel az állami, a szövetkezeti és a személyi tulajdonban levő károk hely­reállításának módja. Következő napirendként a végrehajtó bizottság javasla­tot terjesztett elő, hogy a megyei tanács soron követ­kező ülését 1981. január 29- én tartsák a következő na­pirendekkel : — jelentés a tanácshatáro­zatok végrehajtásáról; — Békés megye 1981. évi költségvetése és fejlesztési terve, a helyi tanácsok 1981- re szóló pénzügyi szabályo­zóinak megállapítása; — a tanács és bizottságai 1981. évi munkaterve, vala­mint a megyei NEB munka­terve; — a megyei tanács vb — a XII. kongresszus határoza­tai és a Minisztertanács ér­tékelése alapján készült — intézkedési tervének bemu­tatása ; — bejelentések, interpellá­ciók. Következő napirendként a megyei tanács vb munkaügyi osztályának munkájáról szóló beszámolót vitatta meg a tes­tület. Legutóbb 1974-ben ér­tékelték az osztály munká- ját. A végrehajtó bizottság akkor az osztályokkal kiépí­tett kapcsolat továbbfejlesz­tését, a Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézetnek az osz­tály munkájába való ered­ményesebb bekapcsolását, valamint a bér- és munka­erő-gazdálkodás területén a közgazdasági elemzés szín­vonalának emelését jelölte meg feladatul. A beszámoló bevezetőben megállapította, hogy a mun­kaerő-gazdálkodás, a foglal­koztatáspolitika területi fel­adatait a megye sajátos helyzetét figyelembe véve látta el a munkaügyi osztály. A megyében a munkaerő-fe­szültségek az elmúlt évek­ben és jelenleg is mérsékel­tebben jelentkeznek, mint az ország más területein. Az V. ötéves tervben az új mun­kahely-létesítések munkaerő­fedezete biztosított volt. A legnagyobb munkahelybőví­tés a Gyulai Húskombinát indításával valósult meg, ahol mintegy 700 emberre volt szükség. A tervszerű munkaerő­gazdálkodás egyik meghatá­rozó eleme az ifjúsági mun­kaerőforrás elosztása, a szak­képzés tervezése, a pályaori­entáció, a középfokú képzés, ezen belül a szakmunkás- képzés. A szakmunkástanu­lók felvételi keretszámainak megtervezése nagy körülte­kintéssel történik. Az elmúlt években a munkáltatók ta­nulóigénye kétszerese volt a lehetőségeknek. A beiskolá­zási szerkezet kialakításakor előnyben részesülnek a ki­emelt ágazatok, valamint az új beruházások, rekonstruk­ciók szükségletei. Az osz­tály felügyelete alatt áll a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, amelynek tevékeny­ségét a szakmai igényesség jellemzi. A pedagógiai, pszi­chológiai alapokon nyugvó tanácsadás jól ötvöződik a közgazdasági szemlélettel. Munkájuk elősegítette a me­gye munkaerő-szükségleté­nek megfelelő beiskolázási szerkezet kialakítását. A beszámoló a továbbiak­ban foglalkozott a tanácsi vállalatok, költségvetési üze­mek bérgazdálkodásával összefüggő feladatokkal és a szociálpolitikai tennivalók­kal. Ezen belül a rehabilitá­ció fontosságát emelte ki, megállapítva, hogy igyekez­nek segíteni a csökkent mun­kaképességű dolgozók elhe­lyezését. Ezután röviden szólt az operatív feladatok­ról, az osztály kapcsolatairól és személyi összetételéről. A vitában — amelyben felszólalt többek között dr. Mátyás Pál, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője — több hasznos észrevétel, javaslat hangzott el. Ezek figyelembevételével fogadta el a végrehajtó bizottság a beszámolót, hangsúlyozva, hogy az osztály tevékenysége az utóbbi években bővült, színvonala, hatékonysága ja­vult. Felhívta a figyelmet, hogy a tervezésnél az eddi­giekhez hasonlóan töreked­jen az osztály a más me­gyékkel való kapcsolat erő­sítésére, fordítson fokozott figyelmet a bedolgozói rend­szer és a rehabilitációs le­hetőségek bővítésére. A végrehajtó bizottsági ülés bejelentésekkel ért vé­get. S. F. Művelődési bizottság alakult A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága mellett műkö­dött, korábban két különálló — oktatási és közművelődé­si — bizottság egyesítésével tegnap új, 15 tagú művelő­dési bizottság alakult. Az alakuló ülésen megjelente­ket dr. Becsei József, a me­gyei tanács elnökhelyettese, a művelődési bizottság elnö­ke köszöntötte, majd Vá­mos László, a művelődés- ügyi osztály vezetője, a bi­zottság titkára számolt be a megyei tanács művelődésügyi osztályának 1980. évi tevé­kenységéről. A tartalmi munka elemzé­sét követően a bizottság tag­jai a beszámolóból pontos tájékoztatást kaptak arról is, hogy milyen erőfeszítésekkel igyekeztek az elmúlt esz­tendőben enyhíteni, a me­gye oktatásügyének még ma is szűkös tárgyi feltételein, így tavaly 50 új tantermet, valamint 2 tornatermet és 1 sportkombinátot adtak át a megyében. Ugyancsak elis­merésre méltó az is, hogy a megyében a tanácsok az ok­tatásügyben 910 millió fo­rinttal gazdálkodhattak. S hogy a feladatok tovább nö­vekednek, jelzi az is, hogy ebben a tanévben 2560 gye­rekkel többen léptek be a megye különböző fokú okta­tási intézményeibe. Ezután a bizottság tagjai jóváhagyták az 1981-es évre szóló munkatervüket, majd elfogadták a művelődési bi­zottság mellett alakuló nem­zetiségi, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi albizottsá­gok személyi összetételére tett javaslatokat. A szeghalmi járáshoz tar­tozó nagyközségben, Dévavá­nyán 1977-ben alakult meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyi csoportja, s azóta nemcsak az előadások szaporodtak, hanem a cso­port tagjainak létszáma is megnőtt. Eddig az ismeret- terjesztő munka további fej­lődését akadályozta egy meg­felelő felszereltségű helyiség, amely helyet biztosított vol­na a pártoktatásban részt ve­vőknek és a TIT-előadások- nak. Ez a gond végül is meg­oldódott. A nagyközségi párt- bizottság székházának egyik szobáját rendezték be e cél­ra, s adták át rendeltetésé­nek ünnepélyes keretek kö­zött tegnap, január 13-án, délután 3 órakor. Az ün­nepségen megjelent dr. Ku­rucz Imre, a TIT országos szervezetének főtitkára, Szél- jak. György, az MSZMP Bé­kés megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, dr. Krupa András, a TIT megyei titkára, a járás és a község párt-, állami vezetői. Elsőként Szűcs Lajos, az MSZMP nagyközségi pártbi­zottságának titkára üdvözöl­te a megjelenteket, és meg­köszönte azt a több ezer fo­rint értékű felszerelést (töb­bek között egy színes televí­ziót, diavetítőket, írásvetítőt, bútort), amelyet az országos és a megyei szervezettől, a párttól és a KISZ-től, vala­mint a helyi gazdasági szer­vektől kapott ajándékba a klub. Ezt követően Herczeg Ferenc, a TIT járási titkára beszélt a község ismeretter­jesztésének múltjáról, majd javaslatot tett arra, hogy a helyi csoport önálló szerve­zetté alakuljon át. • A ja­vaslatot a jelenlevők elfo­gadták, és megszavazták a háromtagú vezetőséget is. Végezetül dr. Kurucz Imre tartotta meg a klub első elő­adását „Az értelmiség helye és szerepe a közművelődés­ben” címmel. g. K. Tavaly a tervezettnél 6 millióval több tégla készült Paneles ikerházakat épít a DÉLÉP Békésen, a Décseri kertben az árvízkárosultaknak Fotó: Veress Erzsi­A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat 1980. évi termelési terve 205 millió tégl,a és 62 millió cserép volt. Krizsán András gazdasági igazgatóhelyettes tájékozta­tása szerint az előbbit 6, az utóbbit 8 millióval teljesítet­ték túl a dolgozók A több építőanyagra azért volt szük_ ség, hogy az árvíz miatt tönkrement családi házak helyett minél előbb újak épülhessenek. Ilyen módon főként vasárnapi műszakok­ban és túlmunkában 200 családi ház építéséhez ele­gendő tégla és 2 ezer csalá­di ház befedéséhez szüksé­ges cserép készült. Cseréppel Békés és Csongrád megyén kívül Bács, Szolnok, Hajdú és Szabolcs megye építtetői­nek az igényét is kielégíti a vállalat. Tavaly kezdődött sorozat­ban a 4 és a 6 méter hosszú födémgerenda gyártása, amelyből igen nagy volt a kereslet. Üj eljárás: a piros és a bama színűre égetett cserép víztaszító anyaggal való átitatása. Az így ké­szült cserép sokáig megtart­ja eredeti színét, és a felü­letére semmiféle szennyező­dés nem tapad. A vállalat gépgyártó üze­mében továbbra is téglaipa­ri gépeket, berendezéseket készítenek. A fejlesztés lehe­tővé tette olyan minőségű termékek — főként szekré­nyes adagolók — gyártását, amelyekből olasz és nyugat­német cégek tavaly 20 mil­lió forint, értékben vásárol­tak. Indonéziába alagútke- mence-kocsikat szállított a vállalat. Az elmúlt év közepén ha­táridőre, az előirányzott ösz- szegen belül készült el és he­lyezték üzembe a békéscsa­bai II-es számú téglagyárban a 150 millió forint beruházá­si összeggel létrehozott új, évi 40 millió tégla előállítá­sára tervezett üzemet. Azóta itt a termelés igen eredmé- "nyes. Az előző években sokan el­mentek a vállalattól, tavaly azonban a vándorlás meg­szűnt. Ennek magyarázata részben a korszerűsítés. Az új gépekkel felszerelt gyár­tósorokon már nincs szük­ség nagyobb fizikai erőkifej­tésre. Vonzóbbá vált a tég­laipari munka azért is, mert a termelékenység növekedé­se lehetővé tette a keresetek emelését. A vállalat terme­lése értékben meghaladta a félmilliárd forintot. A ter­mékek kelendőek voltak, el­fekvő készlet semmiből sem keletkezett. A vállalat gazda­sági eredménye az előző évi­eknél jobb volt. Az idei termelési terv a tavalyinál 30 millióval több tégla előállítását írja elő, ami elsősorban a békéscsa­bai cserépgyár mellett épü­lő. illetve befejezés előtt ál­ló téglagyárban készül majd el. Növelik a födémszerkeze­tek termelését és a gépgyár­tást. A későbbiekben acélön­tődé létrehozását is tervezik. A termelékenység várhatóan 7, a dolgozók keresete pedig 5 százalékkal emelkedik. P. B.

Next

/
Thumbnails
Contents