Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-13 / 10. szám
IZHaUKTiltl 1981. január 13., kedd o Múzeumban Görgey Artúr emlékdoboza A Magyar Nemzeti Múzeum az elmúlt hetekben több szerzeménnyel gazdagodott. Az újkori gyűjteményhez került például Görgey Artúr honvédtábornoknak, az 1848—49-es szabadságharc honvédhadserege főparancsnokának falemezből készült, rozsdasaínű, bársony borítású emlékdoboza. Fedelét aranyszállal hímzett indamihtával díszítették; s a belső lapon a tábornok saját kezű bejegyzése olvasható: „Kaptam Klagenfurtban néhai Rainer Marie kisasszony- tűi 1851 karácsonykor. Ajándékoztam Návay Lenke barátomnak, Visegrád 1896. november 15”. A tervek szerint a múzeum történeti kiállításának felújításakor a közönség is megismerkedhet az emlékdobozzal. Egy különös szerkezet — a XX. század elején készített kézi hajtású mosógép — is az újkori gyűjteményt gazdagítja. A muzeológusok kiderítették, hogv a káposztásdézsából fabrikált, masina egy battonyai ezermester munkája. A mester a dézsára lábakat szerelt, és karos, fogaskerék-áttétellel forgathatták magát a mosószerkezetet. lelentkezés művészeti szakközépiskolákba, természettudományi osztályokba Megszűnik a kőtelező munkaerő-közvetítés (Folytatás az 1. oldalról) szabadítani tervezett munkaerő létszámáról. A közvetítő szervek ennek ismeretében a munkáltatókkal, szükség esetén a felügyeleti, illetve irányító szervekkel együttműködve felkészülnek a teendőkre. A munkaerő-közvetítő szervek a munkaerőigények, a munkalehetőségek feltárása alapján biztosítják mindazokat az információkat, feltételeket, amelyek az adott területen történő munkába állást lehetővé teszik, illetve közük az állampolgárokkal a munkahelyajánlatokat. A felajánlott munkakör elfogadása azonban nem kötelező. A munkalehetőségekre vonatkozó tájékoztatást a munkaviszonyban (tagsági viszonyban) állók is igénybe vehetik. Munkába helyezés céljából a munkaközvetítő szerveket általában minden olyan magyar állampolgár felkeresheti, illetve igénybe veheti, aki a munkaügyi szabályok értelmében munkaviszony létesítésére jogosult. Külföldi állampolgárok közül pedig azok, akik munka- vállalási engedéllyel rendelkeznek. A közvetítést kérő munkavállalóknak a közvetítő szerveket személyesen kell felkeresniük. Érdeklődni azonban telefonon is lehet. Közvetítő szervek a fővárosban, a megyei városokban, városokban, járási hivataloknál és nagyközségekben működnek. Csökkent az üzemek áramfelhasználása A DÉMÁSZ Békéscsabai Üzemigazgatósága területén régebben 10—12 százalékos volt a háztartások áramfelhasználásának évi növekedése. Tavaly már csak 1 százalékkal volt több mint 1979- ben, ami részben a takarékossággal magyarázható, részben pedig azzal, hogy sokan kisebb áramfogyasztású háztartási gépet, illetve televíziót szereztek be. A közvilágítás áramfelhasználása 1980-ban az 1979. évihez képest 2 százalékos emelkedést mutat,'ami a fejlesztéssel arányos. Egy százalékkal csökkent azonban az üzemek áramfelhasználása. Ez a takarékosságot jelzi, és bizonyára a termékszerkezet változásával is összefügg. A vasút villamosításával kapcsolatos áramfogyasztás 41 százalékkal emelkedett, ami a villamosmozdony-von- tatás növekedésére utal. Trefil Károlynak, az igazgatóság vezetőjének tájékoztatása szerint 1981-ben az áramfogyasztás 2-3 százalékos növekedésére lehet számítani, amit főként az üzemek használnak majd fel. Tavaly kezdődött és az idén folytatódik Békéscsabán a Szarvasi út melletti 120 kV-os- alállomás korszerűsítése, amely a város és a megye biztonságosabb áramellátását szolgálja majd. Elkezdik Békéscsabán, a Len- csési úti lakótelep mellett az alállomás bővítését, amely a lakótelep és a város többi részének a jobb áramellátását segíti elő. Ez a munka 3 évig tart. Befejezik Békéscsabán a Szarvasi. és—a Lenin út közvilágításának: a korszerűsítését. A megyében a lakosság villamosén ergia-ellátásának biztonságáért több helyen felújítják a hálózatot. A gyulai megyei kórház belső világításának az átépítésében is részt vállal a DÉMÁSZ, a tanyavillamosítási igényt pedig még az első félévben törekszik kielégíteni. P. B. lói halad a nádaratás A művészeti szakközépiskolákba február 1-ig fogadják el az általános iskolák végzőseinek jelentkezését. A szakmai felvételi vizsgákat március 1—15. között tartják ezekben az intézményekben. A Művelődési Közlönyben megjelent minisztériumi közlemény szerint a jelentkezők névsorát az általános iskolák igazgatói juttatják el a művészeti szakközépiskolákba. A jegyzékhez nem mellékelik a tanulók jelentkezési lapjait, mivel azokat csak a sikeresen vizsgázóktól kérik az iskolák. Az általános iskolák igazgatói — hogy a művészeti középiskolákban sikertelenül vizsgázók is továbbtanulhassanak — a tanulók jelentkezési lapjait a diákok által választott másik iskolába küldik. A zeneművészeti szakközépiskolák az érdeklődőknek közük a felvéteü vizsgák anyagát. A Megyei közúti informáclú Ma, kedden, holnap és holnapután Békéscsabán a 44-es és 47- es főközlekedési út találkozásánál levő vasúti átjáróban korszerűsítési munkákat folytatnak, emiatt változások lesznek a közúti forgalomban és az autóbusz-közlekedésben. Ma délelőtt 9-től 14 óráig a főutat teljes szélességben lezárják. A kijelölt terelőút Erzsé- bethely felé a Sziklai—Franklin— Szerdahelyi—Szabolcs utcán át vezet. A helyi autóbusz-közlekedés zavartalansága érdekében a szóban forgó vasúti átjáró közelében ideiglenes megálló-, Illetve átszállóhelyet létesítenek a Szarvasi út él az Erzsébethely felé (1-es, 2-es Járat) utazók számára. A 8 és 8 V Jelzésű járat a menetrend szerint az ideiglenes megállóból indul. A helyközi Járatok a lezárás Ideje alatt a terelőúton közlekednek. Szerdán és csütörtökön csak félpályás útlezárás lesz, ekkor a forgalmat Jelzőőrök irányítják. Az autóbusz-forgalom ezeken a napokon már az eredeti rend szerint bonyolódik. képző- és iparművészeti szak- középiskolák március 3—7. között hívják a tanulókat rajzi felvéted vizsgára a miskolci, a pécsi, a szegedi és a szombathelyi Iskolákba. A pécsi művészeti szakközépiskolában az 1981—82- es tanévtől táncművészeket is képeznek. Az új szakra jelentkezők felvéteü vizsgája szintén március 1—15. között lesz. A különösen kiemelkedő képességű tanulók speciális természettudományi osztályokban tanulhatnak az 1981—82. tanévben is. Kedvez az időjárás a nádaratóknak. Kőkeményre fagyott. a zsombékos. vizenyős területek talaja, amelyen most már biztonságosan közlekednek, gyors ütembén haladnak a gépek. A Felgyői Állami Gazdaság feldolgozó üzemének körzetében. a Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megyében levő termőhelyeken tegnap tucatnyi kévekötő-berendezés és mintegy százötven ember vágta a vízi növényt. Kézi erővel csak az úgynevezett szórványnádasokban, az egymástól távoli, kisebb termőhelyeken aratnak, ahoi a gépek üzemeltetése a nagy távolságok miatt nem lenne gazdaságos. A tavaszig tartó nagy idényben a tervek szerint egymillió kéve nádat gyűjtenek össze. Ennyire tartanak igényt a feldolgozó üzemek. Ezenkívül legalább 100 000 kévét tartalékolnak az ország különböző részein épült nádfedelű tanyamúzeumok tetőzetének felújítására. k Tél víz a Körösökön Fotó: Martin Gábor Időmérleg, avagy a nemzeti szorgalom láz előtt az autó, a családon drága ruha, ' I a lakásban színes televízió. A jómód kétségbevonhatatlan jelei, legalábbis ez időtájt. Még azokban is megfogalmazódik a kérdés — sokszor nem minden rosszmájúság nélkül —. akik ilyesmire általában nem hajlamosak: miből telik? A válaszoknak jó néhány megközelítési módja van; találkozunk velük a bűnügyi krónikáktól kezdve a lapok humoros oldaláig szinte az egész értékelési skálán. Meglehet, az esetek — szerencsére igen elenyésző részben — valóban a kriminalisztika, a jog szákembereire tartoznak. De-,a túlnyomó többség nincs konfliktusban a büntető törvénykönyv szigorú szabályaival; számunkra, bármennyire izgalmas a krimi — ezek a köznapian általános esetek a fontosabbak. A válaszok megfogalmazása persze nem könnyű, olyannyira. hogy nem is fogalmazhatók meg mindenkire nézve egyaránt érvényes válaszok. Mégis érdemes né- hánnyal megpróbálkozni, mert nem csupán arra szolgálhatnak, hogy egy-egy jelenségről utóbb helyes képet alakítsunk ki. Sokkal inkább tanulságosak a jövőre, leendő életszínvonalunkra nézve, segíthetnek esetleg a megszerzett színvonal megtartásában, sőt, gyarapításában. A Központi Statisztikai Hi_ vatal nemrég érdekes vizsgálatot fejezett be. A szakemberek ezt időmérleg-felvételnek nevezik, s a vizsgálat az emberek időtöltését méri meg. Mennyit fordított munkára, sportra, tanulásra, pihenésre; hol fordította munkára idejét, mivel foglalkozott. stb. Ilyen vizsgálatokat korábban szintén végeztek a statisztikusok, így mód nyílik a korábbi tényeket összevetni a legfrissebbekkel, s ennek alapján már nem csupán e kor időmérlege vonható meg, hanem az is megállapítható: milyen változások következtek be a társadalmat alkotó rétegekben, családokban ez időtáv alatt. Ezek a látszólag száraz ösz- szehasonlítások roppant izgalmasak. A legújabb időmérleg-felvétel az 1976—77-es időszakot öleli fel, és veti össze az 1963-as helyzettel. Nos, a statisztikusok megállapították, hogy a korábbi időszakhoz képest a nemzeti jövedelem megkétszereződött, és ennek hatása a magánéletre nyilvánvaló. Az egy főre jutó reáljövedelem csaknem megkétszereződött, s az élet- színvonal számos mutatója lényeges javulást árul el. A lakásállomány nemcsak nőtt, hanem minőségileg is javult — például a vízvezetékkel ellátott lakások aránya több mint kétszeresére emelkedett. Széles körben elterjedt a tartós eszközök — a televízió, a mosó- és hűtőgép; a lakosság tulajdonában tizenötszörösére nőtt a gépkocsik száma. Ez ugyan nem időmérleg-tapasztalat, de szoros köze van azokhoz — ha meg akarjuk ismerni az okot, le kell írni az okozatot is. De visszatérve a mérleghez: az első és talán legfontosabb megállapítás: a főfoglalkozású munkahelyen töltött idő az aktív kereső férfiak körében 8 óra 24 perc, a nőknél 7 óra 40 perc. A társadalom aktív keresői tehát a törvényes munkaidőnél lényegesen többet töltenek el „ szocialista szektorban levő munkahelyükön. Rögtön e mellé kínálkozik a másik perdöntő tény: az aktív kereső férfiak átlagosan naponta 61. az aktív kereső nők 52 percet töltenek további jövedelemkiegészítő tevékenységgel, a fő munkahelyen kívül. Bár nincs mód itt a hatékonyságot is firtatni — annyi bizonyos: az életszínvonalban elért jelentős fejlődés forrása itt keresendő. De menjünk tovább: ha az időt egyénenként mérlegre tesszük, megtudjuk, hogy a főfoglalkozásban a munkával töltött idő a túlóra miatt nőtt — a főfoglalkozáson kívüli esti és reggeli különmunkával. Leggyakoribbak közülük a háztáji és kisegítő gazdaságok művelése, a házilagos építés, szerelés, a szakipari munka. Igen figyelemre méltó: 1963 óta kevéssé, 1972—73 óta pedig nem változott a háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett munka mennyisége — ám ennek egyre nagyobb részét már nem a mezőgazdasági munkások mondhatják magukénak. Magyarázható ez azzal, hogy a korábbi szövetkezeti parasztok ipari munkássá váltak a társadal. mi mobilitás hatására, ám eredeti lakhelyükön maradtak (és különösen sokat dolgoznak a háztájiban. Másrészt, növekedett a nők gazdasági aktivitása, ezáltal kevesebb az eltartott. Hozzátehetjük: a háztáji korántsem paraszti jellegű ma már! A kertmozgalom messze túlnőtte a társadalmi, a munkamegosztási határokat, a kiskert aligha pusztán hobbi és „pótcselekvés”, hanem a társadalmi értékalkotás színtere, ahol egyébként nem önellátó családok bizonyos termékekkel ellátják magukat, másrészt — piacra is termelnek. Már utaltunk rá: nem pusztán elvont haszna van az efféle vizsgálatoknak. Nekem például eszembe jut: mintha idejét múlta volna gúnyos karikatúrákat rajzolni a munkához való viszonyunkról — úgy általában. Nem azért, mert sértő elhitetni — még viccelődés formájában is —. hogy ebben az országban „hadilábon állunk a szorgalommal ”, ebben az országban általában szeretnek „lógni” az emberek — hanem mert nem igaz! Itt előfordul ez is valahol, valakikkel — nem is kivételesen —, de az ország, nemzeti mértékben munkásabb lett, mint korábban; azaz: általában szór. galmasabb, alkotószelleműbb, törekvőbb. Mert a statisztikusok jóvoltából az is kiderült most, hogy: „...egy ma végzett nemzetközi összehasonlítás az 1965. évihez hasonlóan azt mutatná ki, hogy a magyar társadalom tagjainak munkával töltött ideje — más, hasonló jellegű országokhoz viszonyítva — meglehetősen hosszú. Tisztában kell azonban azzal lenni, hogy gazdasági fejlődésünk és életszínvonalunk emelkedése az elmúlt időszakban jelentős mértékben abból származott, hogy a magyar társadalom tagjai ilyen, viszonylag jelentős munkaterhét vállaltak.” (Statisztikai Szemle. 1980. október.) ház, az autó, a televízió, a lakás, a jó öltözet — az emberibb életszínvonal a MUN- KATEHERBÖL, a MUNKÁBÓL van. Ezt azért sem haszontalan újból és újból fölemlegetni, mert olyan időszak előtt állunk, amelyben számtalanszor tudatunkba kell idézni p. sorsdöntő ösz- szefüggést. Méghozzá nem csupán az első premisszáig — tehát, hogv életszínvonalunk forrása csak önnön értékalkotó, gyarapító tevékenységünk lehet —, hanem úgy is: mennyiségileg jóval többet nehéz lesz kihoznunk magunkból. Ügy általában. Most már számunkra is drágább az idő — értékesebb munkát feltételez. Megérné, hogy a nemzeti szorgalmat hasznosabb, hatékonyabb munkával becsüljük. Ezzel tartozunk önmagunknak. Ha / ezt a „tartozást” ökonomikusán és értelmesen kiegyenlítjük — egy majdani időmérleg-vizsgálat — bennünket fog igazolni. Matkó István Suliból hazafelé Fotó: Martin Gábor
