Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

Tengerjogi konferencia Kié legyen az óceán? Nagy-Britannia az Északi-tenger olajlelőhelyei révén már majdnem önellátó kőolajból. A képen egy hatalmas, 601 ezer tonna súlyú olajkitermelő objektum, amely 1978 óta műkö­dik A megfigyelők — stílszerű­en — tengeri kígyóhoz ha­sonlítják az ENSZ tengerjo­gi értekezleteit. Nem vélet­lenül: a világszervezet III. tengerjogi konferenciája mai formájában 1973 óta folyik. Üléseit felváltva tartották Genf ben és New Yorkban, s kilenc ülésszak megannyi fordulója után csak most jutottak el odáig, hogy re­mélhető: a jövő évre kidol­gozzák a „tengerek írott al­kotmányát”. NÖVEKVŐ ELLENTÉT A lassúság könnyen ma­gyarázható: a tengerek, óceá­nok jogi helyzete napjaink egyik legbonyolultabb ügye, számtalan gazdasági, politi­kai, kereskedelmi érdeket érint. A világóceán kincsei­nek kiaknázása ma már a nemzetközi érdekütközések elválaszthatatlan része, szo­rosan összefonódik az észak —dél kérdéskörrel is. Köny- nyen megjósolható, hogy a gondok és az ellentétek a tengereken a jövőben csak ÁGYÚGOLYÓ ÉS TŐKEHAL Érthető hát, hogy a ten­gerek hovatartozása, a ten­geri jog létfontosságú. Rég a múlt ködébe veszett a ten­gerjog atyjának, a holland Hugo Grotiusnak normája: ő a XVII. században a kilőtt ágyúgolyó hatótávolságánál, három tengeri mérföldnél húzta meg a felségvizek ha­tárát. (Egy tengeri mérföld = 1855 méter.) A második világháború óta ez fokozato­san 6—9—12 mérföldre nőtt, majd megjelent a gazdasági zóna fogalma, s végül a nemzeti szabályozás ellent­mondásos helyzeteket szült. (Gondoljunk csak az emlé­kezetes brit—izlandi tőkehal­vitára.) Az ENSZ már az ötvenes évektől igyekezett rendet te­remteni — inkább kevesebb, mint több sikerrel. 1958-ban az I. tengerjogi konferenci­án állapodtak meg először a nyílt és parti tenger fogal­mában. A .parti vizek hat Az ENSZ III. tengerjogi konferenciájának egyik ülése nőni fognak, hiszen mind fontosabb a föld felületének majd háromnegyedét kitevő vízfelszín birtoklása. Mégpe­dig nem csupán közlekedési, stratégiai, vagy élelmezési­halászati, hanem nyersanyag- szempontból is. A szárazföl­dek folytatásában, az úgy­nevezett kontinentális talap­zatban, illetve a tengerfené­ken található nyersolaj, föld­gáz, ásványkincs tényleges szerepe még csak hozzávető­leg becsülhető fel, de tény: a világ nyersolajtermelésé­nek körülbelül húsz, föld­gáztermelésének tíz százalé­ka már egy-két éve a kon­tinentális talapzatról szár­mazik. Az olaj- és földgáz- készletek 20—20 százaléka található a part menti öve­zetekben. A mélytengeri fémbányászat jelentőségét — elsősorban nikkel-, réz-, ko­balt-, mangán- és vastartal­mú rögök felhozataláról van szó — ma még csupán ta­lálgatni lehet. mérföldes határát az 1960-as, II. konferencia megerősítet­te, de a tengerek hasznosítá­sa s a tanácskozás körének gyors bővülése a fejlődő or­szágokkal túlhaladottá tette e határozatokat. A felsza­badult gyarmatok a tenger­jog megváltoztatásának szó­szólói lettek. Számukra ez az új gazdasági világrendért folytatott küzdelem része lett. Az ENSZ 1970-ben „az em­beriség közös örökségének” nyilvánította a nyílt tenge­reket, illetve a mélytengeri ásványkincseket. Azóta a ta­nácskozás középpontjában két kérdés áll: 1. hol ér vé­get tehát a nemzeti szuve­renitás a tengereken? 2. kik és hogyan aknázhatják ki a nyílt tengerek kincseit? TENGERFENÉK-HATŐSAG A maratoni tárgyalássoro­zaton — úgy tűnik — most ősszel sikerült a vitás kér­dések javát megoldani. A nem hivatalos megállapodás 12 mérföldnél húzza meg a parti tenger határát. A fel­ségjogot e sávban csak a szabad hajózás joga korlá­tozza. Ez elengedhetetlen, hi­szen különben jó néhány tengerszoros és csatorna — Gibraltár, Hormuz, Malacca stb. — békés nemzetközi forgalma lehetetlenné válna. Egyetértés született a 200 mérföldes gazdasági öveze­tekről. Itt a part menti or­szágok kétoldalú megállapo­dással adhatnának halászati jogot más államoknak — köztük a tengerrel nem ren­delkezőknek. Vita van még e gazdasági övezet pontos jo­gi státusáról és a kontinen­tális talapzat egyértelmű meghatározásáról. A tengerfenék kiaknázása körül folyó vitában szintén kialakult egy lehetséges kompromisszum körvona­la. Az ellentétek magva itt az volt, hogy a mélytengeri bányászat bonyolult techni­kai eszközeivel egyelőre csak a fejlett országok rendelkez­nek. A fejlődők tehát meg akarták akadályozni, hogy a kitermelés a monopóliumok prédája lehessen. Törekvésü­ket a szocialista országok kül­döttei támogatják. A konfe­rencia végül egy nemzetközi irányító testület létrehozá­sában állapodott meg. A tervek szerint e 36 ország megbízottaiból álló Tengerfe­nék1 Hatóság saját hatáskö­rében is folytatna termelést, illetve szerződést kötne a különböző területek kiakná­zásáról, ellenőrizné azt, be­vételeinek egy részét pedig — az új beruházások mellett — a fejlődők segélyezésére fordítaná. PRÉDA, VAGY KÖZÖS KINCS? A legutóbbi ülésszakon született kompromisszumot a fejlődők elfogadhatónak1 ne­vezték. „Áttörésről” beszélt az Egyesült Államok delegá­tusa is. Számos részletkérdés vár még ugyan tisztázásra, de az új tengerjogi konven­ció megkötése először került kézzelfogható közelségbe. Az országok többsége üdvözli ezt, hogy a tengereken ne a „szabad préda”, hanem a „közös kincs” elve érvénye­süljön. Szegő Gábor Több országban már folyik a mélytengeri bányászat technikai és kutatóeszközei­nek kipróbálása Fotós szemmel az NSZK-ban Lehet, hogy ez a jövő? A Rollei gyár új szuperkamerája egy drága gépkocsi árába kerül. Automatizmusa százszázalékos, még a beállító gyűrűket is kisméretű elektromotorok moz­gatják Bizony csalódnia kellett a ma­gyar fotósnak, amikor nyugat- európai útja során végre-valahá- ra beszabadult az első fotós üz­letbe. Látszólag hatalmas az árubőség, azonban alaposabb szemrevételezés után kiderül, hogy a kínálat a kommersz, ol­csó cikkekből ilyen óriási. Ami­kor az otthon gondosan össze­állított listánkról olvassuk föl az óhajokat, a legtöbbre bizony nemleges fejcsóválás a válasz. A speciális igényeket megrende­lés alapján néhány hét alatt tudják »kielégíteni. A második meglepetés, hogy az üzletek zöme teljesen az amatőrök kiszolgálására állt rá. A kimondottan profi célra gyár­tott gépeket csak elvétve talál­ni. Valósággá vált a jóslat* a fotózás olyan széles néprétegek hobbijává lett. hogy ma már a gyárak bevételének mintegy 95 százaléka az amatőr igényű gé­pekből folyik be. Paradox lát­vány, hogy az eddig csak ..álomgépeket” gyártók is rá­kényszerültek a maguk amatőr gépparkjának kiépítésére. Az új idők szavára a leggyorsabban a japán ipar reagált. Érdekes jelenség, bár az előb­biekből következik, hogy eddig névtelen, új márkák is betörtek a piacra, jelentős sikert érve el. A magyarázat kézenfekvő: a fő vásárló a tájékozatlan amatőr. Elég a mutatós külső, a ,,Made in Japán” felirat, és garantált a siker. Ettől függetlenül a VEVŐ kegyeiért folyó harcban a bevált, közismerten kitűnő minőséget produkálók vannak előnyben. Néhány évtized alatt nagyot változott a világ. Ma a minőség az úr. Az emberek zö­me hajlandó jóval többet fizet­ni, de a választott kategóriában a legjobbat akarja. A hivtásosak szimpátiájának megnyeréséért szintén öldöklő harc folyik. Nem mindegy a nagy gyártóknak, hogy a profi kezében a tömeg milyen kame­rát lát. A japán Nikon cég pél­dául az angliai befolyás erősíté­se érdekében az igazoltan sajtó­fotósok számára jelentős árked­vezményt ad. A profi gépek műszaki jellem­zői is sokat változtak az utóbbi egy-két évben. Az üzembiztossá vált automatika épp úgy meg­honosodott rajtuk, mint a mo­toros filmtovábbítás, és az egy­re nagyobb fényerejű objektí- vek. Nem csoda, hiszen jelen­tősen megkönnyítik és gyorsít­ják a hivatásosak munkáját. A legnagyobbak (Nikon, Canon. Asahi) modern objektívkonst­rukciói bizonyítják, hogy uj üvegfajták alkalmazásával, új lencsekonstrukciókkal még min­dig jelentősen javíthatók az ob- jektívek szín- és vonalrajzolatai. Valószínűleg néhány év (talán hónap?) és a mozgó alkatrész nélküli, folyadékkristállyal mű­ködő, immár teljesen elektroni­zált zárszerkezet is valósággá pálik. Martin Gábor • HIRDETÉS TELEFON: 13-221 • A Volán 8. sz. Vállalat felvétel* re keres közgazdasági érettségi­vel rendelkező, kezdő munka­ügyi előadót, bérszámfejtőt, ad­minisztrátort, gyors- és gépírót, anyagkönyvelőt. Jelentkezni le­het: Békéscsaba, Szarvasi út 87. szám, felvételi iroda. A Békés megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat, Bé­késcsaba, Gyulai út 2. sz„ gyors- és gépírót keres felvétel­re. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán. Takarítónőt, kocsikísérőket, raktári dolgozókat, portásokat felveszünk. FŰSZERT, Békéscsa­ba, északi ipartelep (forgácsoló mellett). _________________________ A z iskolacentrumi központi konyha, Békéscsaba, Gyulai u. 53., két műszakos munkára női konyhai dolgozót, egy műszakra férfi kocsikísérőt keres felvétel­re. Jelentkezni a fenti címen le­het. A Békés megyei Viz- és Csator­namű Vállalat üzemelési és kar­bantartási munkára gépkezelő­ket, valamint kubikosokat keres felvételre. Jelentkezés: Kisrét, szennyvíztelep. ________________ A Gyopárhalmi Tejüzem felvesz érettségizett férfi munkaerőt kereskedelmi áruraktárosnak és géplakatost.___________________ A békési kosárgyár ipari gya­korlattal rendelkező kontírozó könyvelőt vesz fel. Jelentkezés: Békés, Szarvasi u. 15. szám. A Dél-alföldi Tégla- és Cserép- ipari Vállalat felvételre keres villamos tmk-előadót, bérelszá­molót, adminisztrátort és mű­szaki rajzolót. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán, Békéscsaba II., Szigligeti u. 6. szám. A Békés megyei Vendéglátóipa­ri Vállalathoz érettségivel és idegen nyelvtudással rendelkező férfi szállodai portásokat kere­sünk felvételre békéscsabai, gyulai és szarvasi munkahelyre. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Gutenberg u. 3. szám alatt. A Körösvidéki Cipész Szövetke­zet, Békéscsaba, Kinizsi u. 5, felvételre keres műszerészeket. Jelentkezés: Békéscsaba, Kini­zsi u. 5., a munkaügyi vezető­nél. Rl'TEX Textilruházati Ipari Szö­vetkezet új központi telephelyé­re felvételre keres egy műszakos munkarendben gépi varró mun­kakörre szakmunkásokat és be­tanított munkásokat, könnyű kö­tött-termékek és nehéz szövött anyagok konfekcionálására. Je­lentkezni lehet: Békéscsaba, Csorvási út, személybejáró: Szarvasi út, Volánnal szemben. Ügyintézői munkakörbe gépírni tudó, érettségizett munkaerőt keres a Magyar Hirdető Békés megyei központja. Jelentkezése­ket Írásban kérünk. Békéscsa­ba, postafiók 55 címre. A Gyapjúforgalmi vállalat ki- rendeltsége takarítónőt vesz fel. Jelentkezni: Békéscsaba, Kun Béla u. II. szám alatt. A Békéscsabai Kötöttárugyár felvesz: lakatost, targoncaveze­tőt, gépi varrót, gyors- és gép­írót, betanított textilfestőt, autóvillamossági szerelőt, bádo­gost, udvari segédmunkást, ta­karítónőt. A Békés megyei GMV István- malom üzeme állandó munkára felvesz: gépelni tudó adminiszt­rátort, őr-portásokat, lisztlezsá­kolót, silókezelőt, bádogost és üzem takar! tót. A Kőbányai Sörgyár kirendelt­sége három műszakos palackozó üzemébe női és férfi dolgozó­kat, valamint gépkocsirakodó­kat vesz fel. Jelentkezni: Bé- késcsaha, Llpták A. út 5—7. Segédmunkásokat azonnali be­lépéssel felveszünk. MEH-telep, Békéscsaba, Kétegyházi út. A DEGAZ orosházi kirendeltsége FELVÉTELRE keres építőipari munkairányltásra csoportvezetőt, hegesztőt és segédmunkásokat. Minden szombat szabad. JELENTKEZÉS HELYE: Orosháza, Fürdő u. 1. Megjelent az Élet és Tudomány Otthonunk melege: jobb hőszigetelés. fokozott hővédelem. Betegség-e a skizofrénia? Csehov Szahalin-szociográf iá járói. Puccs a csimpánz-csapatban. Elzász bemutatása. Kinek árt a tejcukor? Közönyösek-e az emberek: miért nem segítünk? Az élelmiszerek füstöléséről. A Kner Nyomda felvesz: GALVANIKUSOKAT, TARGONCAVEZETŐKET, SEGÉDMUNKÁSOKAT, VALAMINT NŐKET, HÁROM MŰSZAKOS BETANÍTOTT MUNKAKÖRBE. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Lenin út 9—21.. terv-munkaügyi osztály. > * Km&’K*w Mfwsm Hlág prototáriai, flgyaOfettc! A WClraAGsAzMSte LEGÚJABB SZÁMÁBÓL Görögország és a Közös Piac a fókuszban. Amerikai rapszódia — USA—Irán kötélhúzása Gazdasági irányváltozás Kínában? Vita a lengyel húsjegyekről: kinek, mennyit, miből? Dán egészségügy, türelemre intett epekövek. Magángazdaságok Lengyelországban. Válságban a közép-amerikai integráció; Salvador fejfájásai. Hazai vállalatok: az elfelejtett gazdaságpolitika. Magyar áruk az NSZK-ban; mi a márka? Az év autója a Ford Escord.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents